Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-22 / 171. szám

Könyvhegyek a Földes Gimnázium alagsori tornatermében

(Kiss József felvétele)

Felkarolják a tehetségeket

A „csizmás"diákok

találkozója Patakon

Csaknem fél évszázaddal ezelőtt. az 1930-as evek derekán kezdődött és 1950-ig működött a Sárospataki Református Kollégiumban a téli népfőiskolái tanfolyam. Feladatának tekintette ugyanis a kollégium a tehetséges, de anyagi és társadalmi okokból tovább tanulni nem tudó pa- rasztfiataiok felkarolását, képzését. A kollégium tanárai a zempléni, abaúji, borsodi, hevesi, szabolcsi, szatmári falvakból a téli hónapokra behívtak Patakra 60-80 parasztfiatalt, akik együtt laktak a kollégiumi diákokkal, s velük együtt étkeztek a konviktusban.

A népfőiskolások jelképes falut alakítottak, amelyben volt alvég, felvég, képviselő- testület, községi bíró- és hites, még a hirdetményeket közlő — kisbíró is. A foglalkozások tantervében irodalom, történelem, matematika, biológia, mezőgazdaságtan, egészségtan szerepelt, de ízelítőt kaptak a népi építészet és a néprajztudomány ismereteiből is. Kiváló szakembereken kívül híres írók is tartottak nekik előadásokat, így Móricz Zsig- mond. Veres Péter. Szabó Pál. Németh. László. Illyés Gyula. Még kőnyomatos lapot is szerkesztettek, Kerékvágás címmel.

Hazatérve a népfőiskoláról. községeikben kezdeményezők és az új iránt fogékony közösségi emberek voltak. A felszabadulást követő gyökeres társadalmi átalakulás idején a legtöbben fontos politikai, mezőgazda- sági munkakörbe kerültek: kiváló téeszvezetők, mezőgazdászok, növénvnemesí- tők vagy éppen néprajztudósok lettek.

Az egykori népfőiskolások, a pataki kollégium „csizmás”

diákjai az alma mater leghűségesebb „növendékei" közé tartoznak. Az előző éveK- hez hasonlóan, ez idén is megtartották júliusban szokásos találkozójukat Sárospatakon. A Rakóczi-vár előadótermében dr. Ü jszászy Kálmán, a hajdani népfőiskola egyik alapító és szervező tanára köszöntötte őket. majd dr. Balassa Iván a Néprajzi Társaság elnöke, Fekete Gyula író, az írószövetség alelnöke. dr. Harsányt István pszichológus es Jakab Sándor, volt népfőiskolás előadása után a népinemzeti kultúra jelentőségéről, a mai magyar falu problémáiról és a korszerű új népfőiskolák létesítésének lehetőségeiről, azok kialakítandó tantervéről folytattak beható vitát.

•''■•i H. J.

Naponta érkezik szállítmány

Tankönyvek a (ornaíeremben

„Csak a lendület kopott meg”

Tanárként ment nyugdíjba a hajdani

Mársoszámro és százezer forintokra - no meg darabra, fajtára pontosan - mérik a tankönyveket az Árpád utcai és a Bajcsy-Zsilinszky úti könyvesboltok dolgozói.

Az előbbi könyvesboltba az általános iskolai, az utóbbiba a gimnáziumi, szakközépiskolai tankönyvek érkezLehotka Gábor ad orgonakoncertet hétfőn este 8 órától az avasi templomban. Műsorán Bach- és Pikéthy-szer- zemények szerepelnek, valamint két feldolgozás: Farkas Ferenc—Lehotka Gábor Régi

i Bismarck-utódok i i és fotómodellek i

1 Nem tudni, mi atit- 1 i ka. de az utóbbi időben , i egyre divatosabb föran- : [ gu uraknak házasságot [ i kötni fotómodell-höl- i I gyepeket — írja fényké- [ i pekkel illusztrált tudó- i J sitásában a bécsi Bunte. [ i — Mi se tudnánk erre , 1 magyarázatot adni, leg- [ i feljebb annyit, hogy a , ' fotómodell bájos nép- ' J szerűsége ma komolyabb | » valuta, mint az egykori i I grófi címer.

• Annyi mindenesetre '

i tiny, hogy a vaskancel- , i Iár Bismarck déduno- ■ J káj& a harminckét éves , i Liperf egy majdnem i J ezeréves angliai temp- [ i lomban esküdött örök t ■ hűséget epy nagyon is [ i bájos fotór,modellnek, és , ' — példáját felbuzdulva <

— a hercegivadék elvált , i bátyja, Carl Alexander i J is rövidesen feleségül ] « vesz egy másm fotómo- • i delit.

Hercegivadékoknál i

i most ez a divat. Nem J

konzekvensek a hagyó- i i monyokhoz. elvégre \

• ősük, Bismarck herceg ! i is megmondta, amikor

i régi politikájának hátat , J fordított: „Csak az ökör 1 i konzekvens, hogy min- , j ' dig ugyanazt eszi.” '

(máté) i

nek nap mint nap a budaörsi tankönyvraktárból. Ezen a két bolton keresztül jutnak el azután a miskolci iskolások tankönyvei ideiglenes raktáraikba: a Kilián-déli

általános iskola, illetve a Földes Ferenc Gimnázium tornatermébe.

Nem könnyű a bolti eladók dolga, a Bajcsy-Zsimagyar táncok és Bartók Béla—Lehotka Gábor Román néptáncok című műve.

Bizonyára láttak már korosabb hölgyet vagy férfiút, aki megrekedt az ifjúsága éveire emlékeztető divatnál. Közhely ugyan, de igaz: nem a ruha teszi embert (fiatallá). Ki-ki keresse meg a saját stílusát! — ez a jólöltözöttség titka.

A képen látható hölgy — trottőrsarok-divat ide vagy oda — a nagyon magas tűsarkat kedveli, még as.porlinszky útiak hatan vannak, közülük öt nő. A Földes mindkét tornaterrhében könyvhegyek tornyosulnak, az alagsoriba egy Kazinczy útra nyíló kis ablakon át adogatják le — és majd fel

— a jókora csomagokat. A középiskolás tankönyveknek több mint a fele már itt van

— körülbelül 1,5 millió forint értékben — az Árpád utcaiak július 26-ra várják az első szállítmányt. (Tavaly 3 és fél millió forint értékű általános iskolai tankönyv fogyott el Miskolcon, az idén is hasonló összegű árut várnak.) Az általános iskolai tankönyveket augusztus 13- án, a középiskolaiakat augusztus 20. után kezdik kiszállítani az iskolákba.

kás blézerhez is. A szoknyája mini — nemcsak a hosszát illetően —, s hogy tip-top topánkájában ne csak tipegni tudjon, hátul középen jó magasan fel van. sliccelve. Csak sétára ajánljuk!

A szemüvegét nem lehet nem észrevenni, érdemes jobban is szemügyre venni, mert ez nem is az, aminek

Az iskola pedagógusnapi ünnepségén vette át a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Orczy József, a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki tanára. 1924-ben született, s 1939 óta dolgozik. A több mint *5 év, amit munkában töltött, annyira nem lát. szik meg rajta, hogy mór-mór kételkedem benne: nyugdíjba vonul szeptembertől.

— Hosszúnak tűnik a 45 év és 160 nap, de nem volt fárasztó. Sokfélét próbáltam, s mindennek megvolt a maga szépsége.

— Hogyan lett az inasból műszaki tanár?

— A négy elemi és a középiskola négy osztályának ellátszik. hanem ékszer. Igazi párizsi újdonság ez a nagyszerű ötlet: az arc közepét ékíti, ahol elég nehéz lenne bármilyen díszt is elhelyezni. Megunt bizsu nya- kék különböző nagyságú szemeit kell leszedni, s a keretre ráragasztani. „Tavalyi kis fekete ruhában” is elegáns lehet benne bárki. (Hiába, divatötlétekben a franciak kifogyhatatlanok.)

végzése után esztergálvosta- nonc lettem a DIMÁVAG- ban. 1943 februárjában szabadultam fel, s itt dolgoztam 1944 szeptemberéig, a bomba támadásig. Aztán december 6-án álltam ismét munkába. 1945 végétől a re- szelő-vágó üzemben dolgoztam, s innen kerültem esztergályosnak a nehézszer- szám-gépgyárba. 1949 végén jelentek meg a felhívások, hogy jelentkezni lehet műszaki tanárképző főiskolára. Belevágtam, s 1950 szeptemberében már Budapesten tanultam.

— Tizenegy év munka után nem ment az nehezen?

— Nagyon könnyű volt. mert az anyag nagy részét már ismertem a gyakorlatból. Aztán meg csak az első évben kellett bent lakni, a másodiktól már megkaptuk az engedélyt, s tanítani kezdtem. Előbb rövid ideig Pesten. majd Miskolcon, az akkori 2. sz. (ma 100 sz.) Ipari Szakmunkásképző IntézetKét témakörrel foglalkozott a csütörtök esti Hírháttér: a munkával és a pénzzel. Talán nem túl eredeti e kettő együtt szerepeltetése, de mindenképpen indokolt.

Érdekes, sőt megdöbbentő adatokat hallhattunk a munkaidő kihasználásáról. Nem maga a tény volt meglepő, hisz’ mindannyian tudtuk eddig is, hogy a hét első és utolsó munkanapja nem azonos értékű a többivel, hanem — nevezzük nevén a dolgot! — a lógás mértéke. Illetve.... szóval érdemes lenne egy másik műsorban megvizsgálni, hogy hova igyekeznek az emberek oly sietve már pénteken délben? Mert bármilyen meghökkentő statisztikát állítottak ösz- sze a budapesti utasszámlálásból, a hétvégi és a hét eleji áramfogyasztás mértékéről (öt üzemben), az évi 200 millió munkanap kieséséről. elhamarkodott lenne a kérdést csupán erkölcsileg megítélni. Ekkora munkaidőesztergályos

ben dolgoztam. 1958-ban kerültem ide a 101-esbe.

— Miért akart tanítani?

— Régi vágyam volt ez. Mindig csodálattal es tisztelettel néztem nevelőimre. Szerettem volna olyanná válni, mint ők, s jó szakembereket nevelni. A mai fiatalok sokszor nem veszik esz- re. hogy alkotás, amit csinálnak. A mi dolgunk, hogy rávezessük őket erre.

— Mit tervez nyugdíjaséveire?

— Sokat törődni a családommal. a három unokámmal. Van egy kis hétvégi telkem Hernádkakon. azt fogom művelgetni. S nagyon jólesett a kollégáim figyelmessége. akik azt mondták: nem búcsúznak, csak elköszönnek. Az iskola számít még rám, helyettesíteni gyakran várnak majd. Ügy érzem, csak a lendületem kopott meg, de egy cseppet sem tartom még magam fáradtnak.

I B. A.

kiesés mérhetetlen károkat okoz a népgazdaságnak. Nincs ott rendben a munka szervezettsége, ahol ekkora kilengések, intenzitáskülönbségek előfordulhatnak! Elmondták a műsorban, hogy az öt megvizsgált vállalat közül kettő az ország nagy iparvállalatai közé tartozik. Ügy gondolná a laikus, hogy éppen ezekben a legerősebb a munka szervezettsége, a termelőkapacitás kihasználása ...

Meggondolandó persze az is. hogy jól sáfárkodunk-e az „élőmunkával”? Nem véletlenül hangsúlyozta a műsorban megszólalt szakember, hogy meg kell változtatni az üzemek és a munkavállalók érdekeltségi viszonyait. Enélküi ugyanis minden erkölcsi prédikáció falra hányt borsó marad. A kérdés — s ez belátható — azonban sokkal bonyolultabb. semminthogy egy rövid műsorban ki lehetne meríteni.

H.S.

Lchotkz Gábor orgonaestje

Megkeresni a saját stílust...

Ez a sikk

tos szabású Eszterházy-kocHírhátlér