Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-14 / 139. szám

Vázák, kancsók festése., A míves porcelánok kézi munkával készülnek. Uj gyártósort építettek 4 porcelán teilen vára * így készül egy művészi tányér ... Hollóháza neve, porce­lánja révén szinte az egész világon ismert. A keleti lejtő zöldje Nem lesz kőrengeteg Kompromisszumos döntés született ♦ Kevesebb lakás, több fa ♦ Szigorú A míves porcelángyártás egyik hazai fellegvára: Hol­lóháza. Az egykori üveghu­ták helyén ma korszerű üzem Rövidke tudósításban ad­ta hírül a Hétfői Hírek, hogy külföldön zöld színű kutya született. Az állator­vosok értetlenül állnak a je­lenség előtt. Az írás végén megjegyzik, hogy jólértesül­tek szerint marslakó volt az eb apja. Mit szól a zöld szí­nű négylábúhoz dr. Dudás Gyula, az állatkórház veze­tő főorvosa? — Nem hallottam még ilyet, elképzelni sem tudom, milyen lehet. Ha tréfálkozni akarnék, azt mondanám: hi­szem, ha látom. Rendellenes­ségekkel persze találkozik az állatorvos. A pigment nevű festék hiányától például fe­hér színűek az utódok, úgy­nevezett albínók. Ez ritkán előfordulhat az őzeknél, de sűrűbb a nyulaknál. Bizto­san sokan láttak már ilyen piros szemű jószágokat, emelkedik, s az Állami Fej­lesztési Bank hiteléből, 182 millió forint értékben, új gyártócsarnok is készül. A tervek szerint október végén kellene átadni, de Tóth Fe­renc igazgató véleménye szerint már szeptember ele­jén innen kerülnek ki a művészi porcelánok. Ebben az új csarnokban alkot majd a közeljövőben a világhírű képzőművész, S2ász Endre is. Termékei s a gyár egyéb porcelánjai a világ szinte valamennyi or­szágában megtalálhatók. Hollóházán évente 700 ton­na porcelánt készítenek (a magyar gyárak összességé­ben 10 ezer tonnát gyárta­nak, de az igény ennek két­szerese), s e mennyiségnek az egyötödét tőkés piacon — elsősorban Görögország­ban, Olaszországban — érté­kesítik. Hollóházi újság, hogy a Szász-termékek értékesítésé­re kisvállalkozás alakult a porcelángyár, a Művészeti Alap és az Iparművészeti Vállalat összefogásával. Vé­lik: az űj gyártósor beindu­lásával még jobb, s még nagyobb piacra találnak ... Rövid tudósításunkból már értesülhettek az olvasók ar­ról, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága, meg­vitatva a Borsod megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület es a Miskolci Városszépítő Egyesület közös javaslatát, kompromisszumos döntést hozott nemrég: mégiscsak be­építik az Avas keleti lejtő­jét, igaz, jó néhány előírás megváltoztatásával. Vajon mi rejlik a döntés hátterében, milyen érvek, ellenérvek mérkőztek meg egymással? Tegnapi várospolitikai fóru­munkban részletesen ismer­tettük a természetvédők ja­vaslatát, most pedig a vég-, rehajtó bizottsági ülésen tör­ténteket adjuk közre. Pável János, az építési és közlekedési osztály vezetője elmondta, hogy a területen sok a valóban értékes fa, de van bőven halódó, öreg gyü­mölcsfa is. Favédelmi tervet készítenek a napokban, amelyben minden egyes fát megjelölnek, s kötelezik az építőket, hogy a kivágotta­kat többszörösen pótolják vissza. Egyetértenek azzal is, hogy készüljön átfogó zöld- területi terv az Avasra. In­dokként hozták fel a lejtő beépítése mellett, hogy saj­nos nagyon kevés üres és beépíthető terület van Mis­kolcon : többnyire szanálni kell, vagy marad a város- környék. A vb-tagok közül Kolláth Sándor megkérdőjelezte, hogy a lejtőn esetleg létrehozan­dó közpark valóban látoga­tott lenne-e. Azt is leszö­gezte, hogy meglehetősen sok pénz kellene hozzá, amíg ezt a területet közparkként le­hetne használni. Keszthelyi ben az esetben az áruház­ban dolgozó háromtagú ve­zetői gárda benevezett e rend­szerbe. A 2 millió 600 ezer forin­tos bolti nyereségből 168 ezer forint jutott tehát a vállalkozó kedvűeknek, amiből természetesen nem kevés jövedelemadót kellett fizetniük. Meg kell viszont jegyezni, hogy az üzletvezető alapfizetése 27 évi munkavi­szony után 4400 forint, s az új rendszerrel járó többlet- jövedelemért keményen meg kell dolgoznia — de érde­mes. A rizikó a dologban, hogy hármójuknak kell vál­lalni, ha bejön a „mumus”, azaz a leltárhiányt. Vannak még finomítani va­ló részletek: nagy létszámmal dolgozó üzletek esetében ne­héz bevonni az egész kollek­tívát a jövedelemérdekeltsé­gű rendszerbe. Minden dol­gozóval új szerződést kelle­ne kötni. S az Ifjúsági Áru­háznak az eladógárdája • is fiatal. Ha férjhez mennek az eladók, vagy a gyermekgon­dozási szabadságot veszik igénybe, a munkahelyválto­zás vagy a távolmaradás na­gyobb nehézségekbe ütközik. Az üzletvezető szerint tisztességes határokon be­lül valamilyen jobb ösz­tönzőrendszert kellene ki­Zoltán vb-tag úgy vélte, hogy a nagy tömegek elsősorban a városszéli, -környéki zöld­területek felé aramlanak. Körülbelül százmillió fo­rintot emésztene fel itt a keleti lejtőn a közpark léte­sítése — hallottuk Székely László tanácselnök-helyettes­től —, hiszen a költségekbe be kell kalkulálni a kisajá­títási összegeket is, később pedig a gondozásra is kell kapacitás, anyagi erő. Kele­men István, városunk főépí­tésze érzékeltette, hogy je­lentős változás történt a zöldterület javára, hiszen a régebben tervezett több mint 1700 lakás helyett most csak 560 megépítését tervezik itt. A terület nem lenne a szó teljes értelmében magántu­lajdon, hiszen itt építőközös­ségek foghatnak munkához. Rózsa Kálmán tanácselnök ismertette a hivatalos ter­mészetvédelmi szervek nyi­latkozatát, miszerint a meg­levő természetvédelmi terü­letet — a Greuter-telket — nem kívánják kibővíteni. El­mondta azt is, hogy nagtr felelősség ez ügyben dönte­ni, hiszen a keleti lejtő va­lóban értékes zöldterület, s hozzá hasonló nem akad a városban. Ám a mérleg má­sik serpenyőjében nagy súlyt képvisel a lakásra várók so­kasága, az az alapvető em­beri igény, hogy minél ha­A falvak népességmegtartó képességének növelésével kapcsolatos kérdésekről tár­sadalmi vitát kezdeményez a dolgozni M eladók számá­ra is. Néhány évvel ezelőtt még nem jósoltak nagy jövőt a Széchenyi úttól pár száz mé­terre települt üzleteknek. Az Ifjúsági Áruház első két éve bebizonyította, hogy jó és szép áruért hajlandók gyalo­golni az emberék. A főutcai közlekedési viszonyok meg­változása még kedvezőbben hátott a forgalmukra. Mert az idén a múlt évihez viszo­nyítva már 13 százalékkal több árut adtak el. Mindenki jól jár végül is a nagyobb kereskedői sza­badsággal. A vásárlók nyilván annak örülnek, hogy több és szebb áruhoz juthatnak, kedvezőbb áron. Mert a tavalyi mérleg szerint az Ifjúsági Áruház 618 ezer forintot „adott visz- sza” a vásárlóknak, s az idei akcióikat tekintve az idén is hasonló árenged­ménnyel kedveskednek majd. A kereskedő pedig, aki töb­bet lót-fut áruért, szervez, alkuszik és gyárttat, kapja meg az eddiginél tisztéssége- vsebb jövedelmet, hiszen ilyen közös érdekeltséget szolgái ez az újfajta kereskedelmi mód. O. E. kikötések marabb otthonhoz juthassa­nak. Kompromisszumos döntést fogadott el végül is a végre­hajtó bizottság, a következő szigorú kikötésekkel: beepül a 33 hektár, de a tervekben előírt 25 százalékos beépítési sűrűséget 20 százalékosra mérséklik úgy, hogy eköz­ben nem lehet növelni az épületek szintszámát. Ez annyit jelent, hogy némileg kevesebb lakás épülhet, s nő a zöldterület. Előírták a Greuter-telek hathatós vé­delmét, s azt, hogy a jövő­ben ez a mini-arborétum le­gyén közösségi tulajdon. Az is szerepelt a döntésben, hogy az egyes épületek kö­zött közhasználatú, minden­ki számára hozzáférhető zöldterületeket kell kialakí­tani. s a meglevő növény­zetet nemcsak megóvni, ha­nem gazdagítani, gyarapíta­ni kell. Ha értékes fa — fák — létét veszélyezteti egy épület, akkor meg kell vál­toztatni a terveket. Még eb­ben az évben megrendelik, s elkészíttetik az Avasra vo­natkozó komplex zöldterületi tervet. Végezetül arról hatá­roztak, hogy az Avas keleti lejtőjének környezetében le­vő, jelenleg még mezőgazda­sági művelés alatt álló terü­letekből is legyen közhasznú zöldterület. (k-ó) Hazafias Népfront Országos Titkársága. Június 19-én Öri- szentpéteren, 21-én Sellyén, 26-án Fehérgyarmaton és 28- án Krasznokvajdán nyílik lehetőség arra, hogy az ál­lampolgárok kifejtsék észre­vételeiket, javaslataikat. Az eszmecserék tapasztalatait a későbbiekben összegzik és hasznosítják abban a doku­mentumban, amely előkészí­ti a hosszú távú település- fejlesztési koncepció országos vitáját. Gizhajtású autóbuszok A Szovjetunióban öt LIAZ márkájú buszon megkezdték a gázzal hajtott autóbuszok próbaüzemelését. Külső vál­tozásnak semmi jele, csak a motor üzemanyag-adagoló rendszerét cserélték ki. Je­lenleg mind az öt, folyékony gázzal működő LIAZ a városi utakon közlekedik, kísérletek céljából. Feketevölgyi széntelepek Oj szénmező feltárását kezdték meg a Borsodi Szén­bányák feketevölgyi üzemé­ben. Megközelítőleg 8 mil­lió tonna jó minőségű sze­net rejtő mezőt kapcsolnak hozzá a már meglevő bá­nyához, s ezzel — a csatla­koztatással — megtakarítják a szállítórendszerek kialakít fásának nagyon is tetemes költségeit. A? új széntelep feltárásával már a követke­ző ötéves terv feladatainak végrehajtását alapozzák meg. Nyálban, őzben albínó Zöld kutya? amelyeket már úgy tenyész­tettek ki. Nálunk gyakoribb, hogy borjúk nyitott hátge­rinccel születnek, vagy hogy hatalmas vízfejjel jön világ­ra az állatutód. Ez utóbbi a kutyáknál is előfordul. Kór­házunkban egyébként éven­te egv-két ehhez hasonló rendellenes eset adódik. Sze­rencsére nem ez a jellemző. Uj csónakok a A miskolci könnyűbúvárok MHSZ-klubja évről évre több csónakot bocsát a Lillafüred­re kirándulók rendelkezésé­re. Az idén hárommal növel­te azok számát, s így már egyszerre 15 több személyes vízi járművel „közlekedhet­Aralku és árengedmény Dupla haszon (Folytatás az 1. oldalról) Nem vitás, próbára teszi a jövedelemérdekeltségi rend­szer a kereskedők képessé­gét, tehetségét és munkabí­rását is. Hiszen általában nem napi nyolc órát dolgoz­nak azon, hogy kiépítsék a partnerkapcsolataikat, hogy áralkuval vásárolhassanak, hogy olyan gyártási szabad kapacitást kutassanak fel, amellyel hiánycikkeket szün­tethetnek meg. Ennek eredménye volt a múlt évben, hogy az Ifjúsági Áruház a forgalmi tervét 46 millió 500 ezer forint he­lyett 52 millió forintra tel­jesítette. Az ilyen üzletek eredményén közösen oszto­zik a Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat, s eb­Hámori-tavon nek” a festői környezetben levő Hámori-tavon az evezés kedvelői. Június első vasárnapján volt a nyár végéig tartó csó­nakázóidény nyitása, s hét­fő kivételével mindennap 10 órától délután hatig vehe­tők igénybe a csónakok. Krasznokvajdán június 28-án Népfront-vita a falvakról

Next

/
Oldalképek
Tartalom