Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-06 / 105. szám
A legfontosabb „társadalmi szerződés” Érték és értékrend Hankiss Elemér a Kazinczy Klubban Alig fértek be a pótszékek a Kazinczy Klubba, annyian voltak kíváncsiak a neves irodalmár, szociológus, Hankiss Elemér előadására. Az érdeklődés indokolt, mert a téma az értékek, illetve az értékrend hiánya volt. Bizonyára lesznek a.z előadás hallgatói között is olyanok, akik megkérdik, hogy egyáltalán miért kell erről ennyit beszélni? Nos, Hankiss Elemér tanulmányai, de ez az előadása is meggyőzhet: soha, semmilyen társadalom nem lehetett meg „társadalmi szerződés”. szilárd értékrend nélkül, mert ennek hiányáért, zavaraiért súlyos árat kell fizetni. Hankiss Elemér példái kö- zül itt csak néhány érintésére van terem, de vegyük rögtön a korrupciót, mint létező rosz- szat. Meg nem szüntethető — mondta a szociológus —, hiszen a hiány (gazdálkodás) szüli, de korántsem közömbös a mértéke, valamint az, hogy maga a közvélemény hogyan fogadja, kezeli. Ki kell elégíteni — lehetőleg magas szinten — a szükségleteket, s akkor a korrupció is visszaszorul. Sokkal veszélyesebb tünetnek tartja Hankiss az „urambátyám” kapcsolatrendszert, amely akadályozhatja a megfelelő helyen megfelelő ember legyen, és éppen a ráérvényes, a társadalom számára hasznos, sőt szükséges cselekvésből, sőt el is odázhatja a feladatok felismerését, megoldását. Tapasztalhatjuk az értékrend megbillenését a siker, a teljesítmény megítélésénél is. Logikusan következett ezek után az ön- és közérdek kapcsolatának elemzése. Hajdan úgy képzeltük, hogy az önérdek megszűnik, kikapcsolható a szocialista társadalomban. Holott az önérdek nem szűnik meg attól, hogy tagadjuk vagy üldözzük, de a közérdek is az egyéni érdekek érvényesülésén keresztül valósul meg. Hiszen ha az egyen boldogul, az nem árt a köznek, sőt. Ez élteti a második gazdaságot, a vállalkozásokat, amelyeket ma már az állam is támogat. Baj csak akkor van — erre is szemléletes példát hallottunk —, ha „negatív” szerződés jön létre, alakul ki, azaz törvényszegésből születik haszon. Az emberekben ugyanis így megrendül a bizalom, s már nem hajlandók áldozatot hozni a közért, a távolabbi célokért. Hasonló zett tünet, ha a társadalomnak, az egyénnek nincs pontos képe a helyzetéről, a folyamatokról. A. tisztánlátás létkérdés, de csak nyílt vitában, az érdekek, érvek ütköztetésével érhető el. Erre is kaptunk példát, éppen a Kazinczy Klub közönségétől. Hankiss ugyanis megkérdezte, hogy mi a hallgatóság véleménye a Nemzeti Színház építéséről. Pillanatokon belül parázs vita alakult ki, amelynek éppen az volt a pozitívuma — foglalta össze az előadó —, hogy átgondolt és racionális érvek csaptak össze. Vagyis az emberek tudnak és hajlandók is felelősen gondolkodni. H. S. Jk Ember, báránnyal Stúdió *84 Jnnins légén Székesíehérvároi Fiatal dalosok találkozója Az új dalok népszerűsítését, a fiatalok ismerkedeset szolgálja a fiatalok, dalosok találkozója, amelyet az idén 12. alkalommal rendezne*: meg Székesfehérváron. A találkozó június 28—30. között lesz, a részvétel nevezéshez kötött. Saját szerzeményeikkel, mozgalmi, forradalmi, közéleti és békedalokkal, valamint feldolgozásokkal, megzenésített versekkel, a népzenét alkotó módon felhasználó szerzeményekkel, folk- és mai dalokkal lehet jelentkezni. Együttesenként és szólistánként tízperces komplett műsorú magnókazetta-felvétellel kell nevezni. A kazettához írásban kell mellékelni a dalok szövegéi. A zene akusztikus vagy elektromos hangszeren egyaránt megszólalhat. A jelentkezéseket május 20-ig várják. Cím: Népművelési Intézet Tánc- és Zenei Osztály, Budapest, Korvin tér 8. 1011. A borítékra írják rá az FDT jelölési. A beküldött pályaműveket termetteket szoríthatja ki az baj az „alvajárásnak” neve• • Ügyesedre játszhassanak A miskolci játszótéri alkalmatosságok közt is van olyan, ami sokoldalúan fejleszti a gyerekeket. Ügyesedhetnek a cölöp- eröd palánkjain ugrálva, erősödhet karizmuk a függeszketö mászókán. De a legtöbb játék csak a szórakozást szolgálja, s azt is gyakorta veszélyesen. Sok a városban az egy szál láncon fityegő hinta, a kettétört libikóka, a betonnal körülvett csúszda. Ez utóbbin a gyerekek ráadásul valóságos akrobatamutatványokat végeznek, s aki látja, nem győzi kapkodni a levegőt. Rövid tudósítást láttunk nemrég a tévéhíradóban: természetes anyagokból készült játékok terveit mutatták be. Volt köztük négyszemélyes libikóka, a mászókák egész sora. alagutak, kötélfüggeszkedők ... Nálunk a fafaragó körök jó ötleteit — amire az úttöröházban látni példát — nincs aki felkarolja. Más városokban közelebb kerültek a jó megoldáshoz. Kecskemét játszóterein például a berendezés már nagyobbrészt az említett természetes anyagokból készült. Az izomrendszert, s az ügyességet fejlesztik ezek a játékok. A szülőknek nem mindegy, hogy már apró koruktól passzív mozgásra nevelik-e a gyerekeket, vagy a sportok szeretetére. Ezért is volna kívánatos, ha Miskolc is beállna ebbe a sorba, s nemcsak merev betonnal vennénk körül a kicsiket, hanem minél több helyütt új játékokkal is. (bujdos) Quinn születésnapja Hatvankilencedik születésnapján ezzel a tortával köszöntötte a New York Brod- way Theatre társulata Anthony Quinnt. Képünkön Quinn, a torta és Taro Meyer, akivel a világhírű színművész a Zorba című filmben játszott együtt. A Stúdió '84 kimozdult Budapestről, s meg sem állt Beregszászig. Jó szívvel vennénk, ha gyakrabban tenné ezt, mert nem hiszem, hogy Kassa, Kolozsvár vagy Szabadka messzebb lenne, mint New York, London vagy Párizs, ahová - olykor - mégiscsak eljut a Stúdió ’84 stábja. ízesen, érdekesen es lelkesen beszéltek munkájukról a beregszászi amatőr színjátszók, ám az igazi mégiscsak Horváth Anna volt. Különösen az tetszett, ahogyan a szülővárosáról szólt, a megőrzendő városmag házairól, s hogy most éppen autóbusz- megállókat tervez, hogy a városnak jellege legyen. Szívesen látnánk ezt Miskolcon is, hiszen a városkép, a környezet, amelyben élünk, sokkal jobban meghatározza a közérzetünket, hangulatunkat, s hosszú távon az ízlésünket is, mint a színházi előadások vagy a koncertek, tárlatok, hiszen azokat a város lakóinak csupán töredéke „fogyasztja”. Kívánatos is lenne, hogy ez legalább any- nyira közüggyé, témává váljon, mint — mondjuk — a helyi futballcsapatok szereplése. A Stúdió 84 „kirándulása” remélhetőleg nem marad Nem szégyenlős Nancy Reagan, Ronald elnök hatvanesz- tendös hitvese ahhoz képes, hogy már öt éve ' nyugdíj kor ban lenne nálunk — elég virgonc. Sőt. nem is valami szégyenlős! Vérbeli üzletasszony és reklámfőnök lehetne, hiszen legutóbb egy új kokainszippantó szerkentyű reklámfotóján szerepelt, amint éppen szippant egyet. Jól mutathat a képen, mert a cég ötvenezer kártyalapot szórt szét — nyilván Nancy „dollárt hozó varázsa” reményébete. — De ez meg semmi! — A másik — ugyancsak nagy példány- számú — szórólapon is Nancy feje latható, mégpedig egy meztelen reklámmodell testére illesztve, amint kiugrik egy tortából — írja a nyugatnémet Stem. (mate) egyedi eset. A kultúra, a kulturális élet ugyanis nem csupán színházat, zenet es tárlatot jelent. Az irodalmat itt most nem is említem, mert azzal változatlanul mostohán bánik a teve. Igaz, most Petrányi Judit azzal a tanáccsal búcsúzott, hogy olvassuk Bulgakovot, csak éppen azt nem tudom, hogy kinek szól ez a tanács, hiszen Bulgakovot már nem kell „felfedezni”. Amit a két rendező (Babarczy László és Székely Gábor) mondott róla. az az értőknek újat nem adott, kedvet Is álig csinált’ hozzá. Szívesen hallgattuk volna még Greguss Zoltánt a regi színházi életről. Ám az olyan kérdésre, mint például, degemit jelent most Önnek (a 80 éves művésznek) a színház, mit lehet válaszolni? Természetesen mindent, hisz az az élete... Megértem Petrovics Emil rossz kedvét. Bizony messze vagyunk még Kodály közhellyé koptatott mottójától, Bárczy Megvallom, nem tudom, ki volt ama nevezetes Mölders. aki Bárczy János kisregénye címét adja, s akire többször is hivatkozik locsi-fecsi főhőse. Utánanézhetnek (feltehetően német pilóta volt a második világháborúban), de nem fontos, mert a történet végül is nem róla szól, hanem Kertész Károlyról. Hogy ki ez a Kertész Károly? Erre már nehezebb válaszolni. Elintézhetnénk azzal, hogy eg.v senki — a sző köznapi értelmében , de ez egyrészt elfogadhatatlan meghatározás, másrészt éppen a főhőst igazolná indirekt módon. aki eppen azt bizonygatja. miközben részegre issza magát, hogy ö „valaki”. A dolog éppen ettől válik tipikussá és izgalmassá hiszen nanonia találkozunk hasonló esettel. Mindenki Igyekszik va'ahogyan megfogalmazni Önmagát. Kertész Károly, a nyugdíjas bérelszámoló betér valahol (Pesten) egy vendéglőbe. s miközben iszik, boldogboldogtalannak fizet (és fizetni akar), előbb csak hencegve. kéV’bb az elfogyasztott szesz hatása alatt erőszakosan. elmondja az életét. Ami egyszerre szánalmas és viszolyogtató. Az apja, miután az első világháborúban elveszítette mindkét lábát — toükot kap a miszerint a zene mindenkié. A szaklapokban nyíltan és kéményén kimondják a pedagógusok, hogy hovatovább — például — a japánokhoz mehetünk majd a Kodály- mód6zert tanulmányozni, mert itthon bizony gyengécskén megy a dolog. Erről fjedig aligha Kodály, illetve a módszere tehet. Meggondolandó az is, amit Petrovics Emil a zene „terítéséről” mondott. Óriási ma már a szakadék a kortárs zene és a nagyközönség, a beaten nevelkedett tömegek, és a zenei értékek között. A folyamat nem visszafordíthatatlan éppen, de újra kellene gombolni a mellényt... Mindaddig, amíg a tv nem tud minden műveszeti ágnak rendszeres és valóban populáris, igényes műsort biztosítani, addig óriási teher nehezedik erre a magazinra. Addig valóban csak egyfajta tükörnek tekinthetjük. repülőtér mellett. A fiú (akkor meg Kocának csúfoljak) cigarettát, cukorkát, miegymást árul a katonáknak, tiszteknek, s ezenközben alaposan megismeri — és irigykedve csodálja — a repülőtér életét. A nagy ábránd azonban, hogy ő is (hadi) pilóta legyen, sohase valósul meg. Közben Kertész elveszíti a szüleit, s snájdig tisztek és legénységük a második világháborút. Habla- tyolásából nem derül ki, hogy miért kell 1945 után vasutat építenie, együtt a hajdani tisztekkel, arisztokratákkal és más urakkal. Az sem logikus, hogy hősünk miért akar éppen velük azonosulni. amikor annak idején éppen őt alázták meg? Csupa ellentmondás a szövege, mint ahogyan maga a figura is az. Végül is — valahogy be kell fejezni a történetet — záróra után az üzletvezető rendőrt hív, hogy megszabaduljon a részegen hőbörgő öregembertől. Be is viszik (URH-vai) se őrszobára, de miután a rendőrtiszt meggyőződik róla, hogy szakmai zsűri értékeli, amelynek döntése alapján a legjobb fiatal muzsikusokat hívják meg Székesfehérvárrá. A Vöröskereszt városi vezetősége, és a Diósgyőrt Gépgyár nagyüzemi Vöröskereszt-vezetősége hétfőn délután, fél 3 órakor Vörös- kereszt világnapi ünnepséget rendez a DIG ÉP központi kultúrtermében. A Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadása után dr. Dob- ránszky Mihály, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának osztályvezetője mond ünnepi köszöntőt, majd kitüntetéseket adnak áu csak egy fecsegő, ártalmatlan ördög, szabadon ereszti. Ez már a második Bárczy- kisregeny (az Egy magyar kir. százados bizalmas feljegyzései után), amelyben a főhősre bízza önmaga jellemzései. Kényelmes es hatásos forma, de nem ve- szelytelen, mert leszűkíti az ábrázolt világot a főhős tudattartamára, amely ha nem elég markáns, sokszínű, akkor torzó marad. A magyar Mölderst azért érzem jobban sikerültnek, mert ebben érzékeltetni tudja Bárczy János a környezet reagálását. visszajelzéseit is. A szerző ii'óniája távolságot is tart a főhőstől, szatirikus ítéletet mond egy letűnt világról, világképről, amelyet mostanában itt-ott nosztalgikusan emlegetnek, felmelegítenek. (Gondoljunk csak a hirtelen fellobbant Karády Katalin- kultuszra stb.) Bárczy ítélete irgalmatlan: kár ezt a világot kiásni a második világháború. az elmúlt évtizedek hamuja alól. (A kötet az ünnepi könyvhéten jelenik meg.) H. S. (h or pácsí) Könyvheti előzetes A magyar Holders János kisregénye
