Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-16 / 114. szám
Reflex, amely lezárja a gégét Csecsemők a víz alatt Az úszásoktatást megkezdhetjük a fürdőkádban is Az Akadémiai Bizottság Környezetünk védelméért A labdarúgás hazai állapota s a gazdaság mostani helyzetének ismeretében ma már inkább beszélhetünk a tízmillió fociszakértő országa helyett a tízmillió közgazdász országáról. Pénzre megy a játék, s amíg egy ország fejlettsegét az egy . lakosra jutó nemzeti jövedelemmel merik, amíg a piac szerepe meghatározó, amíg az utcákon olyan plakátok jelennek meg (József Attila után szabadon), amelyeken az áll*, hogy „Dolgozni csak pontosan, szépen — s termelni eladha- tót!”; addig nincs azon mit csodálkozni, hogy a felnőtt, a gyerek, a háziasszony és a miniszter egyaránt számol, közgazdaként gondolkodik és viselkedik. y Nem vesz szájon át levegőt... lyen negatív hatás. Például megcsúszik a fürdőkádban és vizet nyel, vagy samponos, szappanos lé megy a szemébe. Mivel az arcon van a legtöbb érzékszervünk, az ilyen kellemetlenségek pánikreakciót válthatnak ki a kicsikből. Hogyan kezdjünk tehát hozzá a vízhez szoktatáshoz? Először is a kellő vízhőmérsékletet kell biztosítani, mert sem a hideg, sem a túl meleg vízben nem érzi jól magát a gyermek. Másodsorban az arcát kell nagyon óvatosan hozzászoktatni a vízhez. Ha ez iránt már közömbös lesz, az fél siker, a későbbi úszás- oktatás alapja. Ha arcának bármelyik részét izgatja a víz — orrába, szemébe jut —, az a többi izmokra is bántó hatással van, s ilyen állapotban nem lehet koordinált mozgást végezni. A következő, legfontosabb teen- < dónk, hogy a gyermek biztonságban érezze magát a, vízben. Ha ezt már elértük, hasonfekvő helyzetben tegyük a vízbe, s megpróbálhatunk játékos feladatot ad- ; ni neki, például hogy hozzon fel valamilyen játékot a víz alól. Ezután nyomban kössük le a figyelmét valamivel, hogy ne próbáljon a szeméhez kapni s a vizet beledörzsölni. A szív és a vérkeringés fejlődésére jótékonyan hat, ha már a fürdőkádban végeztetünk vele játékos mozgásokat. Mondjuk a kezével megfogja a pici a kád 6zélét, a felnőttek megfogják: a lába fejét, s azt kicsit le- ;'J feszítve, ollózó mozgásokat végeztetnek vele. Így érzik a _ víz ellenállását, örülnek aa- hullámzásnak. Ugyanezt ülő helyzetben a karokkal is lehet végeztetni. így az izmokö lazulása, feszülése azoknak'a gyerekeknek is jótékony hatású, akiknek a mellkasi ré- '*■ sze gyengébben fejlett, s azt erősíteni akarják. Ezek a mozgásformák és játékos%- gyakorlatok elegendők mindaddig, a napi húsz—har-^ mine perces fürdetés közben, amíg a picit ki nem viszik a ~~ strandra. Az igazi úszásoktatás viszont a testi fejlettség függvénye, amit rendszerint hat—hét éves korban 'V lehet eredményesen megkez- deni. OLÁH ERZSI ai a láiorail Évek óta hagyomány, hogy a diákok a nyári szabadidejükből hasznos célért feláldoznak valamennyit. Idén sem lesz ez másként. A megyéből mintegy háromezer tanuló vesz részt a különböző táborokban. A miskolci diákok hét helyen munkálkodnak a nyáron. Rákoscsabán körülbelül 400-an építik a partot, a Duna-sza- kaszon; a négy turnus résztvevői-mind fiúk lesznek. Szegeden, a koedukált táborban konzervgyárban fog dolgozni a mintegy 150 fiatal. Alsópé- len gyümölcsszedés, kukori- cacímerezés vár a vegyestábor 400 miskolci tagjára. Kunszentmárton öntözőtábora három turnusban fogadja városunk 130 fiú diákját.- Tá- piószelén és Boglárlellén sző- lő-zöldmunkát végeznek a lányok, két turnusban, 170-en. Göncön barackszedés lesz a dolga az ötven résztvevőnek. Az építőtáborok júniusban nyitják kapuikat. Nemzetközi fórum az MTESZ-ben Av Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod' megyei szervezete tegnap az MTESZ-székházban a borsodi műszaki és köz- gazdasági hetek rendezvény- sorozatában nemzetközi fórumot rendezett. -. D«u» dr. Tadeusz Buják, a krakkói testvérszervezet elnöke a lengyel ipari vállalatok szervezeteinek korszerűsítéséről tartott előadást, amit élénk vita követett. Veszélyes fal Az Avas-délen lakók panaszolják, hogy több bérház mellett hatalmas betonfalak húzódnak, s ezeken a gyerekek előszeretettel játszanak. A szülők a korlátot hiányolják. mert a másfél, két méter magas falról leesni bizony halesetveszélyes. T. L. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyúró Józsefné, a Középszer u. 15. 8 3. szám alatt, 18 órától- dr. Berkö Péter, a Győri kapu 57. szám alatti szolgáltatóház párthelyiségében, 17.30 órától. Párhónapos gyermekek szülei gyakran teszik fel a kérdést az úszásoktatással foglalkozó szakembereknek, hogy nem késtek-e még el? Hallották, látták a televízióban, hogy külföldön a picinyek már ebben a korban megtanulnak úszni. Kovács Bertalan, a* Nehézipari Műszaki Egyetem testnevelő tanára részben ebből a témából készítette úszószakedzői dolgozatát. Mi is feltettük tehát az ezzel kapcsolatos kérdést. A válasz az volt, hogy ilyen korban mozgástanulásról nem lehet szó, csupán a vízhez szoktatás kísérleteiről. Annyi viszont nem kétséges, hogy e nélkülözhetetlen elemmel való ismerkedést már a születés pillanatában meg kell kezdeni. Sok embert megdöbbentenek azok a képek, amelyeken pár napos vagy hetes csecsemőket visznek víz alá. Pedig élettani tények bizonyítják, hogy ez nem tesz kárt bennük. Ahol lehetőség van rá — a Szovjetunióban, Ausztráliában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Japánban és az NSZK-ban —, neves kutatók írták le ezzel kapcsolatos megfigyeléseiket. Három-négy hónapos korukig a csecsemőkben a víz alá merüléskor működik egv reflex, amely lezárja a gését, s a kisgyerek nem vesz szájon át levegőt. Ez a kis védekező „szerkezet” öt—hat hónapos korra kialszik, ezután már csak nagy türelemmel, szoktatással lehet újból a víz alá vinni pár. másodpercre a kicsinyeket. A későbbi úszásoktatásra viszont jótékonyan hat, ha ,a néhánv hónapos csecsemőt is módszeresen, játékosan szoktatjuk a vízhez, hiszen ez fizikailag és szellemileg is kedvező hatású. Nincs olyan csöppség, aki félne a víztől, feltéve, ha nem éri valamiA Merkur jelenti '•VN> Eay kis A őz»a zda n A Magyar Tudományos Akadémia központi kutatási programjaival összhangban az országszerte működő akadémiai bizottságok mindinkább igyekeznek a gyakorlat által felvetett gondok megoldásában is segíteni. E tudományos központok munkatársai ily módon szűkebb hazájuk gondjaiknak orvoslásáért is sokat tehetnek, s kutatásaik értelmét látva szorosabban kötődnek munka- és lakóhelyükhöz. Az akadémiai bizottságok saját régióikban figyelemmel kísérik a különféle nyersanyagok kitermelésekor keletkező környezetszennyező forrásokat, közreműködnek az erőművek környezetkárosító hatásának mérséklését szolgáló gyártási folyamatok kidolgozásában, s azon is munkálkodnak, hogy a tudomány eszközeivel miként lehet az ipari hulladékok hasznosításával kapcsolatos országos gondokat enyhíteni. Három esztendeje tevékenykedik a Miskolci Akadémiai Bizottság környezet- védelmi albizottsága, amelynek működési területe Borsod. Heves és Nógrád megyére terjed ki. Az északmagyarországi régió ipari jellegéből adódóan a kutatók mindenekelőtt olyan gyártási folyamatok kialakítását szorgalmazzák, amelyek zárt rendszerben semlegesítik • a környezetszennyező anyagokat. Foglalkoztak egyebek közt a mezőgazdaságban használatos nitrogénműtrágyáknak a környezetet szeny- nyezó es az ívóvíz minősegét rontó hatásával. A bizottság kapcsolatot teremtett mindhárom megye természetvédelmi szervezeteivel és a Bükki Nemzeti Park vezetőségével is. Az együttműködés eredményeként széles körben végeztek felvilágosító munkát városokban, falvakban. Számos községben ennek hatására társadalmi ösz- szefogással oldották meg például a szeméttelep elhelyezését. Ez év megoldandó feladatai között szerepel a Miskolcra, Ózdra. Salgótarjánra és más településekre is jellemző légszennyeződés, különösen a nitrózus-gázok és a kéndioxid mérséklésének vizsgálata. Keresik a má- di őrlőműnél, illetve a he- lyőcsabai és a bélápátfalvai cementgyáraknál keletkező porok és pernyék újrafeldolgozásának és -hasznosításának lehetőségét is. Napirendre tűzték a közlekedési zajártalmak csökkentésére szolgáló módszerek kidolgozását. s a jövőben megvizsgálják a környezetvédelem jogi szabályozásának hatékonyságát is. A kellemetlen, esős, borús idő sem szegte kedvét annak a körülbelül 150—200 autótulajdonosnak, akik az öt—liz centiméter mély sártengerben is eladásra kínálták kocsijUKat az elmúlt vasárnapi szabadpiacon. Vevő és érdeklődő híján csupán egymás jármüveit mustrálgatták, s az árakról tájékozódtak. Komoly vevő ilyen körülmények között valóban nem megy a piacra, mert a jármű átvizsgálására nincs lehetőség, s a vétel csak zsákbamacska lenne. A Merkúr szakemberei megkérdeztek néhánv autóst, miért szabják a reálisnál magasabbra kocsijuk árát. A beszélgetésből kitűnt: aki tudia. hogy az autója például 90 ezerért is eladható, ám a Merkur csak 86 ezret fizet érte, 95 ezerért, vagy még többért kínálja, hogy alku után esetleg megkapja a 90 ezer forintot. Belátiák. persze, hogv a vevő nagyobb garancia« lát a Merkúrban, hiszen ott az érték#», lésben gyakorlott szakemberek, hozzáértően, műszerekkel, ideális körülmények között vásárolják fel és adják tovább a személygépkocsit. A Merkur Lorántffy utcai telephelyének készlete jelenleg 34 autó. Trabantból és Wartburgból van a legtöbb, összesen húsz. Más típusokból — Dáciából. Polskiból és Ladából — egy-kettő. A keresettebb típusú — mint például a Lada, a Polski Fiat, vagy a Skoda valamennyi típusa —. háromévesnél idősebb, de műszaki és esztétikai szempontból kifogástalan gépkocsikért 5-től 25 százalékig terjedő felárat fizetnek felvásárláskor. Autóvásárt legközelebb jövő vasárnap rendeznek Ajkán, Debrecenben, Dunaújvárosban. Kaposvárott. Kiskőrösön. Kistere- nyén, Mázaszászváron. Mohácsbn, Monoron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Orosházán, Pécsett, Sonronban. Szegeden, Szolnokon. Tatabányán, Vácott és Miskolcon. A HASZNÁLT AUTÓ Típusa Rendszáma Évjárata Használtpiaci ára Mwkur* iránvára Lada 2191 IM 1972 55 000 42 000 Lada 2101 UT 1975 65 000 52 000 Lada 2101 ZY 1978 95 000 86 000 Lada 2101 Pl 1978 KM) 000 89 000 Lada 2101 TL 1980 120 000 100 000 Lada 21011 PD 1978 100 0(M» 90 OOÖ Lada 21011 PK 1979 110 (»00 86 000 Lada 2103 ZP 1977 100 000 90 000 Lada 2103 P I> 1978 110 000 105 000 Lada 2J0:j TE 1980 150 000 125 000 Wartburg 353 PT 1979 95 000 76 000 Wartburg 353 TY 1981 120 000 96 000 Skoda 105 S TL 1980 110 000 90 000 Skoda 120 L TI 1980 120 000 100 000 Trabant 601 Spec. TI 1980 80 000 69 000 A Merkur e heti gépkocsi-átvételi sorszámai lapzártáig nem érkeztek meg. A pillanatnyi közállapotokat fejezte ki, s jó reklámja volt a témának a tévéfesztivál rendezvénye, amelyet a diósgyőri Vasas Művelődési Központban tartottak. A szándék dicséretes. az érdeklődés nagy volt, s igen tekintélyes az előadok listája is: Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Soltész László és dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, illetve ügyvezető igazgatója, valamint Vincze Mátyás, a Heti Világgazdaság főszerkesztője. Rendhagyó módon, nem kellett bevezető előadást tartani. A kérdezők (a megyei tanács közgazdásza, a kohászat szakembere, a szénbányák képviselője) rögtön a dolgok közepébe vágtak. Néhány kérdés, mutatóban: Milyen irányú kivitelből származik a külkereskedelmi mérleg többlete? A veszteséges 1 vállalatok ellen indítandó csődeljárás (jobb kifejezés még nincs a réginél) hogyan zajlik majd? Hogyan gyakorolja a tulajdonosi jogokat a majdan megalakítandó vállalati ta- a náas? Záporoztak a kérdések, peregtek a válaszok. Az egyik elő- o adó meg is jegyezte, hogy a résztvevők roppant felkészültek, s bár a kérdések okvetetlenkedőek. nagyon szakszerűek. Igaz, r a teremben nem háziasszonyok ültek, hanem főként a miskolci vállalatok, intézmények gazdálkodási ügyekkel foglal- ■ kozó szakemberei. A szabadfolyású eszmecsere éppúgy taglalt hazai témákat, mint világméretű gondokat. S ez már utal arra a kapcsolatra és arra a felismerésre, amelyet Bognár József akadémikus így fogalmazott meg: „Tapasztalatból tudjuk. hogy a magyar népgazdaság minden fundamentális kér- ? désének helyes megoldása (növekedés, fejlődés, növekedési ütem, racionális gazdasági struktúra, egyensúlyviszonyok, i technikai fejlődés, életszínvonal stb.) elsősorban a világgazdasági feltételrendszerhez fűződő alkalmazkodás hatékonyságától függ.” A hétfői fórum rendezői tehát jó érzékkel választották a Gazdaság — Világgazdaság címet. Bebizonyosodott ugyanis máshol is, máskor is — s most ismét Bognár professzorra hivatkozunk —, hogy a nagyközönség érdeklődését a hazai gazdasági ügyek iránt leginkább a világgazda- - sági problémákon keresztül lehet felkelteni. (brackó)
