Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-03 / 103. szám

A Marx tértől a kisvasút végállomásáig I Megdolgoztak érte Felújítják a villamospályát a Marx tér és a LAEV-vég- állomás közötti szakaszon. Ez idő alatt villamospótló autó­buszok közlekednek a Marx tértől Diósgyőrig. Hogyan végzik, s mikorra fejezik be a munkát? — érdeklődtünk Muzsnai Gábortól, az Üt- és Vasút Építő Vállalat 15. sz. építésvezetőségének főépítés­vezetőjétől. — A villamoson utazók bi­zonyára észrevették, milyen nagyokat döccentek az arra járó szerelvények. Megérett a pálya a mostani nagysza­bású felújításra. Mintegy 28 millió forintos költséggel ki­cseréljük a sínágyazatot, és korszerűsítjük a felépítményt. Tegnap óta félszáz emberünk dolgozik az első szakaszon, a LÁEV-végállomástól a pe- recesi útelágazásig. Felszed­jük a vágányokat, s kikotor­juk az alatti található árkot. Ctban vannak — ezzel a címmel jelent meg cikkünk még január elején, melyben szóvá tettük, hogy a Nagy- váthy utcától az Avas tete­jére felvezető út építése meg­akadt, mert két présház túl közel épült a szegélyhez, épp a legveszélyesebb kanyarban. Az útépítők azóta nekilen­dültek, s úgy tűnik, hogy csak néhány utolsó simítás van még hátra az átadásig. Am az a bizonyos kanyar még mindig az eredeti álla­potában található... Nemrég arról informálták lapunkat a Miskolci Beruhá­zási Vállalat illetékesei, hogy a végig hat méter széles út­test s 120 centiméteres járda április 30-ra elkészül. Most a helyszínen körülnézve láthat­tuk: azért néhány nap még hiányzik ahhoz, hogy tényleg át lehessen vágni a képzelet­beli szalagot. Fenn, az autó­busz-végállomás területén igaz, már a kertészeti mun­kákat végzik, termőföldet te­rítenek, helyükre kerültek az út mentén a közvilágítás osz­lopai, lámpatestei, s elké­szültek az autóbuszmegállók is. De mi a helyzet a ka­nyarral? Szekrényt Jenő, a MIBER igazgatója: — Mint arról már tájékoz­tattuk a lapot és az olvasó­kat, a tanács kötelezte az épületek építőit a homlokzati rész visszabontására. Ügy tudjuk, hogy keresik a kivi­telezőt e munkára, ám ha az útépítés előbb lép olyan stá­diumba. hogy csak az épü­lettől nem tudnának tovább­haladni, akkor majd az út­építésen dolgozók végzik el ezt a feladatot. Egyébként még egy művelet hátra van az úton: az izraelita temető sarkától a támfalszakaszig új aszfaltburkolatot terítünk. A kanyar kiépítése semmikép­pen sem fogja késleltetni az + Innen már busszal. '.I ami elég teherbírónak lát­szik, azt visszarakjuk; közben a hibás talpakat kicseréljük, autóbuszközlekedés megindí­tását ezen az útvonalon. * Mi is reméljük, hogy ez nem következik be, annál is inkább, mivel az MKV ille­tékesei szerint június elsejé­től csak akkor vezetik be az uj forgalmi rendet, ha meg­vannak hozzá a megfelelő forgalmi feltételek is. Megle­hetősen furcsa lenne azon­ban, ha június 1-ig kellene várni, hiszen az útkanyar minden határidőtől, több hó­napos huzavonától függetle­nül továbbra is veszélyes és beláthatatlan. (B-K) az önkiben Naponta mintegy 100 ezer ember étkezik az or­szág 156 önkiszolgáló ét­termében, főként azok, akik gyorsan és olcsón akarnak étkezni. Ezekben a vendéglőkben igen nagy a forgalom, egy-egy he­lyen naponta átlagosan 500—1000 adag ételt főz­nek, több mint kétszer annyit, mint egy nagyobb hagyományos étteremben. Az önkiszolgálók egyne­gyede Budapesten, a töb­bi a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban működik. Az árak több­nyire másodosztályüak, de sok esetben még en­nél is alacsonyabbak. Egy kétfogásos ebéd ára :i0 fo­rint, a menük ára ‘25—30 forint. Az önkiszolgáló étter­mek mintegy fele jövede- lemérdekeltségű, illetve szerződéses formában mű­ködik ; az üzletvezetők arra törekednek, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítsanak le, illetve törzsvendégeket szerezze­nek. Ennek legjobb mód­ja az előfizetéses menü, s a tapasztalatok szerint ezt veszi igénybe az önki- szolgáló éttermek vendé­geinek mintegy egyhar- mada. Néhány helyen — például Miskolcon és Bu­dapesten, a Zalka Máié téren — már bevezették az önkiszolgáló éttermek­ben a diétás menüt is, amelyet diétásnővér irá­nyításával állítanak Össze. megigazítjuk. A tanács en­gedélyével az első szakaszon elfoglaltuk a Diósgyőr felé vezető út belső forgalmi sávi­ját; oda rakjuk a vágányo­kat. Előreláthatóan szeptem­ber 25-ig befejezzük a teljes vágányszakasz felújítását. Kezdetben csak egy műszak­ban dolgozunk, később azon­ban. ha a tervhez képest el­maradnánk. éjjel-nappal. Re­méljük, hogy erre nem lesz szükség, tartani tudjuk a.ha­táridőt. Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Boldizsár Éva, a Szeles ü. 65. sz. alatti álta­lános iskolában. 18 órától; Barkász Bertalan, a Gorkij- telep 1. sz. alatti pártalap- szervezetben, 18 órától; Gás­pár Sándor, a Szentpéteri kapu 5—7. sz. alatt, az Er­dei Termékeket Feldolgozó Vállalatnál, 18 órától. Utas­számlálás A Vasúti Tudományos Ku­tató Intézet május 6-án va­sárnap, es 9-én. szerdán a távolsági személyvonatokon utasszámlálást végez a MÁV vonalain. A vasút kéri az utasokat, hogy segítsék a számláló biztosok munkáját. Ködqyertyák Az elmúlt héten közlemény szólította fel a kiskerttulaj­donosokat. hogy füstöléssel vagy ködgyertyákkal véde­kezzenek a fagy ellen. Bar az idő kezd felmelegedni, a meteorológusok előrejelzése szerint a fagyosszentek még tartogathatnak meglepetést. Az Állami Biztosítóhoz eddig fagykárt nem jelentettek, mégis utánanéztünk, szükség esetén hol lehet beszerezni ködgyertyákat. A Kertész Áruházban nem tartanak raktáron, de tudo­másuk szerint az Agrokernél található. Gazdag Miklósné, az AgrO- ker áruforgalmi előadója mondta el. hogy náluk kö­rülbelül 1400 darab van rak- táron, LÓI forintos áron. Megrostáljuk a kavicsot, s Épül az út az Árasra Csak azok a présházak... Kiváló cementgyáriak Ha a vevő úgy kívánja: ötkilós zsákban is A bejárati kaput újrafes­tették, s az udvart felsöpör­ték, a rózsabokrokat meg­metszették. S zászlók is ke­rültek tartójukba. Ünnepnap a mai a Cement- és Mész­művek Hejöcsabai Gyárá­nak. Tavalyi eredményes munkájuk elismeréseképp ma délután átvehetik a megtisz­telő Kiváló Gyár címről ta­núskodó oklevelet. A kitün­tetés átadása előtt beszélget­tünk Szabó István igazgató­val.- Gratulálunk az elisme­réshez! Hányadszor lettek ki­válóak? — Köszönöm a gratuláci­ót. mindenki nevében. Amió­ta az új gyár üzemel, azóta most hatodszor kapjuk meg a kiváló címet. Egyébként sorrendben másodszor. Ugyanis tavaly k> kitüntet­tek bennünket.- Ez a mai gazdasági kö­rülmények között kevés cég­nek sikerül... — Tény, hogy mostaná­ban sokkal nehezebb kiváló­nak lenni, mint mondjuk a hetvenes évek elején, vagy korábban. Talán annak kö­szönhetjük, hogy rugalmasak vagyunk, alkalmazkodunk a piaci körülményekhez. Ta­valy például ötféle cemen­tet gyártottunk, erre még nem volt példa. Ígértük, nem lesz cementhiány, s nem is volt. Pedig Borsodon kívül a Tiszántúlra és a Du­nántúlra is szállítunk ce­mentet.- Fogalmazhatok így. Hogy jól megy a cementgyárnak? A KiSZ-esek néhány héttel ezelőtt kapták meg a Vörös Vandorzászlót, s most a HCM egész kollektíváját kitüntet­ték... — örülünk a sikereknek, de megdolgoztunk értei Mon­dok számokat: 5 millió fo­rint az az értek,' amit''tőkés import helyettesítésével ta­karítottunk meg; 25 millió híján félmilliárd forint az eredményünk, a nyeresé­günk; s 20 millió híján két­milliárd a termelési érté­künk, Alig több, mint ezren értük ezt el. Tizenhat köz- intézményt patronálunk, másfél millió forint társa­dalmi munkát végeztünk, s több. mint kétszázezer fo­rintot utaltunk át a kom­munista műszakok béléből különböző célokra.- A cementgyár híres volt arról, hogy igencsak megvá­logatta, kiket tagad be. Vagy­is rang volt itt dolgozni ... — Ma is így van. bár . . . A termelőszövetkezetek jobb pénzért csábítanak el em­bereket. De nem a törzsgár­dát! A munkásoknak 90—95 százaléka törzsgárdatag. Ez­zel. úgy velem, kevesen di­csekedhetnek. Mintegy négy­száznak közülük különböző társadalmi megbízatása is van, gyáron belül vagy kí­vül ... a taqy ellen Áruházban azért nem áru­sítják a ködgyertyákat, mert robbanásveszélyesek. Tőlük kell tehát a kiskerttulajdono­soknak a következő módon beszerezni: el kell menni Mályiba.-a Kistokaji úti ki­rendel tsegre. ahol szombat és vasárnap kivételevei min­dennap 8-tól 12-ig lehet vá­sárolni. A vevőt felvilágosít­ják a használatról, s az ok­tatás megtörténtét a számlán is feltüntetik. Otthon aztán már mindenki saját felelős­ségére kezelheti a ködképzö alkalmatosságot. A védekezésnek ezt a mód­ját természetesen főleg a nagyüzemi gazdaságok alkal­mazzák. Mínusz 1—2 foknál használ, de nagyobb hideg­ben. vagy ha feltárnád a szél. nem ér sokat. B. A.- A gyár felé vetető úton megállitótáblákat helyeztek el. egyikükön az olvasnaio: évi 1,5 millió tonna cement. De nem gyártanak ennyit... — Valóban nem. Ez kapa- titásunk felső határa, öt ev­vel ezelőtt, 1979-ben voltunk a csúcson, azóta megállapo­dott a termelésünk 1 millió 200 ezer—1 millió 300 ezer tonnában. Idén ez utóbbi a terv. Ennyire van igény, mi a választékka1 — természe­tesen a piachoz igazítva — operálhatunk. Megkezdtük az S 54-es cement zsákolását, ez az agresszív talajvizes te­rületeken való betonozásnál alkalmazható kiválóan. Ed­dig ömlesztve szállítottuk. Tovább szeretnénk növelni a helyi cementeladást, vagyis hogy a vevők tőlünk vásá­roljanak. Még ebben az év­ben piacra dobjuk az ötkilós cementet. Műanyag zsákba csomagolva azoknak ajánl­juk. akiknek csak apróbb betonozási munkái vannak, hogy ne kelljen venniük fel­mázsát. Kacérkodunk az öt­kilós csomagolású őrölt mesz- szel is. — Talán ünneprontásnak hangzik: füstöl az egyik ké­ményük, meglehetősen tö­mény port ereget... — Sokat költöttünk kör­nyezetvédelemre, de ha ü emzavar adódik, mint most is. akkor robbanásveszéllyel kell számolni, s muszáj le­állítani a berendezéseket. Ilyenkor rövid ideig tényleg por, füst van ... Ám, me­rem állítani, hiszen sok ce­mentgyárban megfordultam: olyan gyár. mint a mienk, nincs Közép-Europában. Par­kosítunk, füvesítünk, virágot ültetünk. A gyárban és a gyár közvetlen közelében 150 ezer darab fát ültettünk el. I. S. + Ezek a kődarabok okozták a legutóbbi dugulást Veszélyes játék Az avas? lakótelepnek az Egyetemváros felőli oldala meg­lehetősen kopár, az arra lakó gyerekek mégis nagy fantáziá­val használják játszótérként a kietlen domboldalt. A legtöb­ben azonban nem elégednek meg azzal, hogy futkároznak a buckák között, vannak veszélyesebb játékaik is. Például bú- jócsáznak a szennyvízcsatornák aknáiban. A laótelep egy részének szennyvíz- és esővíz-levezető cső­hálózata a terület alatt húzódik. Ez a környék felügyelet nélküli, ezért senki sem akadályozhatja meg az „erős fiúkat” abban, hogy összetörjék az aknák fedőlapjait. Ezeket először vasból készítették, nem véletlen tehát, hogy szép lassan mindegyik elkerült a MÉH-telepre. (Ép példányokat a MÉH nem vesz át, így előbb össze kell törni őket.) A Miskolci Vízművek ekkor súlyosabb betonfedölapokat gyártott, és ez­zel temette be az aknákat. Ezt már két ember is csak kiadós erőfeszítéssel tudja leemelni, de úgy látszik, sok lúd disznót győz. Nos, a betonfediapok sem sokáig maradtak a helyü­kön. Néhányat persze ezekből is összetörtek. Ezután már kezdődhet a bú jócska, semmi sincs útjában annak, hogy bemásszanak az aknákba. A nagy kárt azonban azzal csinálják, hogy jókora kövekkel és betondarabokkal eltömítik a 400 milliméteres csövet. Következmény: a szenny­víz elönti a környéket. A hiba megszüntetése nem ölesé, és tegyük hozzá: nem is gusztusos feladat. Boda Pál. a Miskolci Vízmüvek üzemeltetési osztályvezető- helyettese mutatta meg a legutóbbi dugulás nyomait. Két helyen kellett tekiníélyes mennyiségű földet megmozgatni, s eltörni a csöveket, hogy kiszedhessek a bedobált kődarabo­kat. Ez a munka négy napig tartott, s 50 ezer forintjába ke­rült a vállalatnak. Az eset sajnos nem egyedi, a város más pontján is előfordult már. (A vasgyári piac mögött.) A víz­müvek illetékesei kérik a szülőket: próbáljanak jobban oda­figyelni arra, hogy gyerekeik mivel játszanak azon a vidé­ken, hiszen ennek a játéknak egyéb veszélyei is lehetnek, például fertőzés. A szennyvízzel foglalkozó dolgozókat nem véletlenül oltják be különleges szérummal. (kerényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom