Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-08 / 107. szám
Vizsgálat vízminőség-ügyben ★ A Zöldért, és egyben a belváros első raktáráruháza (Balogh felv.) herteszkeúóknck, barit ácsoknak, épíikezőknck íz a felüljáró alatt Mindenféle ceremónia nélkül, tegnap reggel megnyílt Miskolcon az első raktáráruház. A Zöldért Vállalat egy régi. kimustrált raktárát, kol rabbi zöldség-gyümölcs elosztóját alakította át áruházzá. A Gömöri pályaudvar mellett (ennek köszönhetően ipari vágány is vezet ide), a felüljáró alatt 12UU négyzet- méteres alapterületen, igazán bőséges áruválasztékkal és széles profillal nyitott á bolt. A Búza téri Kertész Áruház raktára is egyben, de bölcs elörel^tássaf^nemcsak raktároznák, hanem árusítanák is itt. Előnye ennek az áruháznak — s ez nem reklám, hanem tény —, hogy a személygépkocsik és a tehertaxik is parkolhatnak — van hely. Az áruház július' 1-től jövedelem-elszámolású lesz így igencsak sok függ a kereskedőktől. Az év hátralevő hét hónapjában 60 millió forintot szeretnének kasszírozni, míg jövőre 100 milliót terveznek. Es még valami: OTP-re is lehet vásárolni... Szolárium a gözb Láliápoló a iaiyleltpln i l ár fürdőben lehelne jobb ételválaszték AZ átalakítás négymillió forintba került, s alig egy évbe. .--A, 25 tagú eladógárda több boltból tevődött Össze, s ígérik, hogy minden, mindig — fia -’előjegyzéssel is • '•*- kanható lesz: fe? 'a--1' mtntférk sokflWé* cikkböh=-!t#0öd¥kv>6^- - s/e: kaphatók' kertészeti felszerelések. barkácsólási cikkek, villanyszerelési, víz-, gáz- és' közpöntifűtés-szerel- vények; s még számtalan termek. A nyitókészlet több. mint 15 millió forintot tesz ki... (Folytatás az 1, oldalról) 9 Rontó László, az Augusztus 20. strandfürdő ^Üzemvezetőjev -bv--- — .A J^gt végi .látogatottságra néni "]!>áhaszKő3fiáiffink, hiszen szombaton kétezren, •vasárnap ezren lubickoltak a medencékben. Sajnos, a többi napokon csak mintegy másfélszázan váltanak jegyet. Reggel 9 órától délután hatig tartunk nyitva, de június elsejétől a munkaszüneti napokon egy órával korábban A technika történetéből Színképelemző műszer nyitunk, illetve egy órával később zárunk. Hétfőn az első medencéből leengedtük a vizet, az egész héten át tartó i, karbantartás miatt. Már rjus elsejére befejeztük az öltözőépület külső tatarozását, itt a hónap közepétől nők és férfiak részére lábápoló helyiséget alakítunk ki. A hátsó medencénél folytatjuk a volt irodák átalakítását, a helyiségekben téliesített öltözők várják majd ősztől a vendégeket. Ide hajszárítókat is felszerelünk. A vízhőmérséklet itt 36—37 Celsius-fok, míg az első medencében általában 26 fok. Gondoskodtunk a napozóterület szépítéséről is: az elmúlt hónapokban néhány öregebb fát kivágtunk, és az elkövetkező hetekben a tönkökre asztallapokat helyezünk el. A hátsó medencénél pedig hamarosan új ivó- kutakat szerelünk fel, amelyeket már a gyerekek is elérnek. A fürdőzők jobb ellátásáról változatlanul a BirJoseph Frauenhof er (1787—1826) 170 évvel ezelőtt. 1814-ben szerkesztett színkép- elemző műszerével felfedezte azt, hosv a Nap fé- nvéből bizonyos frekvenciájú (hullámhosszú) sugarakat a Napot körülvevő gázrétes elnvel. Ez a jelenség készülékén úgy mutatkozott. hogy a Nap spektrumában (színképében) bizonyos sötét vonalak jelentkeztek. amelyeket felfedezőjükről „F rauen fioíer- vonalaknak” neveztek el. Frauen- hofer készülékének és felfedezésének jelentősége korában az volt. hogv a színkép- elemzéssel meg lehetett állapítani távoli csillagok kémiai összetételét, . ma pedig nélkülözhetetlen az anyagok összetételének vizsgálatánál, a kis meny- nyiségben jelenlevő anyagok kimutatásánál, és alkalmazzák az asztrofizikában, a technikában, a régészetben, sőt a modern rendőri nyomozásban is. Képünkön: Frau- enhofer színkép- elemző műszere. K. A. kacsárda és a büfé gondoskodik. Egyébként a múlt hónap végén lebitumeneztük a lábteniszpályát. # Kiss Ferenc, a Várfürdő üzemvezetője: — A hónap utolsó szombatján .nyitunk, s hétvégén 8-tól 18 óráig, a többi napokon 9-től 18 óráig tartunk nyitva. Jelenleg a kabinok és öltözőhelyiségek festése van folyamatban. A lócák, padok már új köntöst kaptak, ugyanakkor a füvesítést is befejeztük. Sajnos, az ellátás további javulásáról nem beszélhetek, a büfé változatlanul kis választékot kínál harapnivalóból. Szívesen jött volna hozzánk egy palacsintasütő kisiparos, de nem kapott építési engedélyt, holott a környezethez illő kis bódét terveztek... A szauna változatlanul csak szombaton és vasárnap tart nyitva, két órára 35 forintba kerül egy belépő. Hétköznap nincs érdeklődés iránta. * Megtudtuk, hogy a Szabadság gőzfürdő a jövő hónap elejétől szoláriumot kap, ami főleg azoknak nyújt örömet, akik nem bírják a napot. T. L. Szaggal járt Mintavételek, hatvan ponton Van e elég ásványvíz? Hasmenést okozott az ivóvíz a kisgyerekeknek az Avas-délen — ezzel a hírrel kereste fel szerkesztőségünket telefonon több olvasónk. Épp az elmúlt napokban tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága is az Avas keleti oldalán élók hasonló panaszáról, az elvégzett vizsgálat eredményeiről. Mi is utánajártunk a dolognak, hiszen úgy véltük, hogy a telefonok és a vizsgálat között összefüggés van, s talán le- szűrhetők közös tanulságok is. A vizsgálat a végrehajtó bizottságon tett bejelentés alapján keződött április elején. Az illetékesek szakértők bevonásával kiderítették, hogy március közepén a Bód- va folyón kémiai anyagokat tartalmazó, fenolszáramzék- eredetű szennyeződés vonult le. Mindez jellegzetes szaggal járt, de a víz szennyeződése a megengedett határok alatt maradt. A Bódva folyóvan telepítve a Miskolc ellátását szolgáló sajóecse- , ételi mű. Amikor a lenolszennyezést észlelték, a regionális vízmű szakemberei kizárták a hálózatból az érintett kutakat, így a városi vezetékbe csak igen csekély mennyiségű, enyhén szennyezett víz került. De így is jellegzetes fenolszagot lehetett érezni néhány napig a Szent- péteri kapu, a belváros és az Avas keleti oldalának egy részén. A Miskolci Vízművek azonnal elvégezte a hálózat átmosását, s a vizsgálatok szerint a szaghatás megszűnt. A Vízügyi Igazgatóság szakértői szerint a szennyezőanyag feltehetőén á rtíegyé északi részén kerülhetett a folyóba: az ezzel kapcsolatos kutatást még folytatják. vízmennyiséget állandóan, folyamatosan, minden részletében vizsgálják. A telefonon jelzett has- menéses esetekben nem bizonyos, hogy a víz a ludas. Ám mégis megfontolandó tanács, hogy gyerekek, kisbabák esetében nem árt megpróbálkozni a palackozott ásványvízzel. De van-e belőle elegendő az üzletekben? A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál megtudtuk, hogy négyféle ásványvizet forgalmaznak: a Sárospatakon gyártott Zempléni yizet, a Miskolci Likőrgyár Tapolcai vizét, az Ede- lenyből származó Borsodi vizet, s a Debreceni Állami Gazdaság Róna ásványvizét. | Az elmúlt években meglehetősen rossz volt az ásványvíz-ellátás, most azonban úgy látják, hogy lényegesen javult a helyzet. Az idén mar zökkenőmentesen üzemel a Borsodi vizet gyártó, nagyobb teljesítményű gépsor, es a Zempléni vízből is többet képesek előállítani, mint régebben. Az új termékkel, a Rónával pedig nemcsak a választék bővült, hanem a beszerezhető mennyiség is nőtt. Az optimista helyzetelemzésnek némileg ellentmonda- « ni látszik, hogy fotóriporterünk tegnap délelőtt a belvárosban a harmadik üzletben talált mindössze fél láda -1 lefotózni úaló ásványvizet, s a boltvezetők sem a legderűsebben nyilatkoztak az ásványvíz-utánpótlásról ... (k—ó) A közegészségügyi vizsgálatok szerint a fenolszennyeződés nem okozott megbetegedéseket, csupán a szaghatás volt kellemetlen. Vajon miért észlelhetnek most mégis hasmenéses megbetegedéseket a telefonálók? A városban a víz minőségét a fogyasztói hálózat 6« pontján ellenőrzi rendszeresen a városi köz- egészségügvi szolgálat. Ezen felül a Miskolcra érkező víz- mennyiség túlnyomó részét termelő Észak-magyarországi Regionális Vízmű is vizsgálja a kitermelt víz minőségét. A karsztvizek minőségvizsgálata pedig a Miskolci Vízművek laboratóriumanak rendszeres feladata. így tehát sokszoros a biztosítás, ám mégis vannak tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Többek között azt, hogy a minőség kötelezően előírt határértékei nem alkalmazkodnak az egyéni érzékenységhez. Annak ellenére, hogy a vizsgálatokon a víz „megfelelt” minősítést kap, még okozhat egyedi panaszt. Az is tény, hogy bár a műszeres vizsgálatok igen gyakoriak, mintavétellel történnek; még egyelőre megoldhatatlan, hogy a Tanácstagok fpirai Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Bálint Ferenc, a Stromfeld laktanya tanácstermében, 9 órától; dr. Gecse Istvánná, az Avas-déli Lakásszövetkezetben (Engels u. 35.), 16-tól 17 óráig. Csütörtökön tartja tanácstagi fogadóóráját Uram Zoltán, a Szeles utcai Általános Iskolában, 18 órakor. Az éticsigának különösen Franciaországban, az NSZK-ban és Svájcban nagy a keletje. Szezonidőben egy-egy ügyes csigafogó naponta egy mázsát is „összevadászik”. Nem megvetendő jövedelem ez, ha figyelembe vesszük, hogy egy kilóért a MAVAD 13 forintot fizet a gyűjtőknek. Az évi bevétele csigából 60—70 millió forint: mintegy másfél ezer tonnát exportál. Érdemes volna tehát növelnie a felvásárlóhelyek számat. Olvasóink kérdésére... Képes tudósításban közöltük, hogy a MAVAD, a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat felvásárolja az éticsigát, és jó áron exportálja. Ezzel kapcsolatban többen érdeklődtek szerkesztőségünkben: ha gyűjte- nének csigát, hogyan értékesíthetnék, Miskolcon ki vásárolja fel? A kérdés megválaszolása kezdetben egyszerűnek tűnt. Később azonban rájöttünk, hogy csigaügyben csak csigalassúsággal juthatunk a válaszhoz. Kiss Gyula, a megyei Zöldért Vállalat ipari előadója elmondotta, hogy az 50-es évek közepe óta nem foglalkoznak a csiga felvásárlásával. Az utóbbi időben csupán a Gödöllői Áfész és az Erdei Termék Vállalat veszi át nagy mennyiségben. Bár szerződésben állnak a MÁVAD-dal, csak a lőtt vadat, az őzet, a szarvast, a vadkacsát és a fácánt gyűjtik be. Ezért ' tisztes jutalékot kapnak, de hogy mikor mennyi vadat vesznek át, az mindig a vadgazdálkodás függvénye. A felvásárolt vadhúst jó áron exportálják, de a jelenlegi hozam növelésére nincs lehetőség. A csiga felvásárlása is csak akkor lenne gazdaságos, ha mázsaszámra kínálnák eladásra. Megkerestük Szilágyi Dezsőt, az Erdei Termék Vállalat miskolci üzemvezetőhelyettesét. Véleménye szerint számukra is megérné a csigakereskedés, ha nagy tételben vehetnék át. Jelenleg nem foglalkoznak vele, csak a békéscsabai és a zalaegerszegi üzemükben. Beszéltünk a MAVAD budapesti központjával is, ahol megerősítették az eddig elhangzottakat: Miskolcon nem gyűjtik a csigát. A kiskertek tulajdonosai, az erdőjáró emberek a megmondhatói, hogy bőven található csiga a város környékén. Sok helyen csigaölő szerrel védekeznek ellenük. Bőven akadna vállalkozó kedvű ember, aki keresetét szívesen kiegészítené csigagyűjtéssel. Jó lenne tehát, ha Miskolcon is megszerveznék e puhatestű állatkák gyűjtését, felvásárlását export célra. (sz. i.)