Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-08 / 107. szám

Vizsgálat vízminőség-ügyben ★ A Zöldért, és egyben a belváros első raktáráruháza (Balogh felv.) herteszkeúóknck, barit ácsoknak, épíikezőknck íz a felüljáró alatt Mindenféle ceremónia nél­kül, tegnap reggel megnyílt Miskolcon az első raktáráru­ház. A Zöldért Vállalat egy ré­gi. kimustrált raktárát, kol rabbi zöldség-gyümölcs elosz­tóját alakította át áruházzá. A Gömöri pályaudvar mel­lett (ennek köszönhetően ipa­ri vágány is vezet ide), a felüljáró alatt 12UU négyzet- méteres alapterületen, igazán bőséges áruválasztékkal és széles profillal nyitott á bolt. A Búza téri Kertész Áruház raktára is egyben, de bölcs elörel^tássaf^nemcsak raktá­roznák, hanem árusítanák is itt. Előnye ennek az áruháznak — s ez nem reklám, hanem tény —, hogy a személygép­kocsik és a tehertaxik is par­kolhatnak — van hely. Az áruház július' 1-től jövede­lem-elszámolású lesz így igencsak sok függ a keres­kedőktől. Az év hátralevő hét hónapjában 60 millió forintot szeretnének kasszírozni, míg jövőre 100 milliót terveznek. Es még valami: OTP-re is le­het vásárolni... Szolárium a gözb Láliápoló a iaiyleltpln i l ár fürdőben lehelne jobb ételválaszték AZ átalakítás négymillió forintba került, s alig egy évbe. .--A, 25 tagú eladógárda több boltból tevődött Össze, s ígérik, hogy minden, mindig — fia -’előjegyzéssel is • '•*- kanható lesz: fe? 'a--1' mtntférk sokflWé* cikkböh=-!t#0öd¥kv>6^- - s/e: kaphatók' kertészeti fel­szerelések. barkácsólási cik­kek, villanyszerelési, víz-, gáz- és' közpöntifűtés-szerel- vények; s még számtalan ter­mek. A nyitókészlet több. mint 15 millió forintot tesz ki... (Folytatás az 1, oldalról) 9 Rontó László, az Au­gusztus 20. strandfürdő ^Üzemvezetőjev -bv--- ­— .A J^gt végi .látogatott­ságra néni "]!>áhaszKő3fiáiffink, hiszen szombaton kétezren, •vasárnap ezren lubickoltak a medencékben. Sajnos, a töb­bi napokon csak mintegy másfélszázan váltanak jegyet. Reggel 9 órától délután hatig tartunk nyitva, de június el­sejétől a munkaszüneti na­pokon egy órával korábban A technika történetéből Színképelemző műszer nyitunk, illetve egy órával később zárunk. Hétfőn az el­ső medencéből leengedtük a vizet, az egész héten át tar­tó i, karbantartás miatt. Már rjus elsejére befejeztük az öl­tözőépület külső tatarozását, itt a hónap közepétől nők és férfiak részére lábápoló he­lyiséget alakítunk ki. A hát­só medencénél folytatjuk a volt irodák átalakítását, a helyiségekben téliesített öl­tözők várják majd ősztől a vendégeket. Ide hajszárítókat is felszerelünk. A vízhőmér­séklet itt 36—37 Celsius-fok, míg az első medencében ál­talában 26 fok. Gondoskodtunk a napozó­terület szépítéséről is: az el­múlt hónapokban néhány öregebb fát kivágtunk, és az elkövetkező hetekben a tön­kökre asztallapokat helye­zünk el. A hátsó medencé­nél pedig hamarosan új ivó- kutakat szerelünk fel, ame­lyeket már a gyerekek is el­érnek. A fürdőzők jobb ellá­tásáról változatlanul a Bir­Joseph Frauen­hof er (1787—1826) 170 évvel ezelőtt. 1814-ben szer­kesztett színkép- elemző műszeré­vel felfedezte azt, hosv a Nap fé- nvéből bizonyos frekvenciájú (hul­lámhosszú) suga­rakat a Napot körülvevő gázré­tes elnvel. Ez a jelenség készülé­kén úgy mutatko­zott. hogy a Nap spektrumában (színképében) bi­zonyos sötét vo­nalak jelentkez­tek. amelyeket felfedezőjükről „F rauen fioíer- vonalaknak” ne­veztek el. Frauen- hofer készüléké­nek és felfedezé­sének jelentősége korában az volt. hogv a színkép- elemzéssel meg lehetett állapítani távoli csillagok kémiai összetéte­lét, . ma pedig nél­külözhetetlen az anyagok összeté­telének vizsgála­tánál, a kis meny- nyiségben jelenle­vő anyagok kimu­tatásánál, és al­kalmazzák az asztrofizikában, a technikában, a ré­gészetben, sőt a modern rendőri nyomozásban is. Képünkön: Frau- enhofer színkép- elemző műszere. K. A. kacsárda és a büfé gondos­kodik. Egyébként a múlt hó­nap végén lebitumeneztük a lábteniszpályát. # Kiss Ferenc, a Várfürdő üzemvezetője: — A hónap utolsó szom­batján .nyitunk, s hétvégén 8-tól 18 óráig, a többi napo­kon 9-től 18 óráig tartunk nyitva. Jelenleg a kabinok és öltözőhelyiségek festése van folyamatban. A lócák, padok már új köntöst kap­tak, ugyanakkor a füvesítést is befejeztük. Sajnos, az el­látás további javulásáról nem beszélhetek, a büfé változat­lanul kis választékot kínál harapnivalóból. Szívesen jött volna hozzánk egy palacsin­tasütő kisiparos, de nem ka­pott építési engedélyt, holott a környezethez illő kis bó­dét terveztek... A szauna változatlanul csak szomba­ton és vasárnap tart nyitva, két órára 35 forintba kerül egy belépő. Hétköznap nincs érdeklődés iránta. * Megtudtuk, hogy a Sza­badság gőzfürdő a jövő hó­nap elejétől szoláriumot kap, ami főleg azoknak nyújt örö­met, akik nem bírják a na­pot. T. L. Szaggal járt Mintavételek, hatvan ponton Van e elég ásványvíz? Hasmenést okozott az ivó­víz a kisgyerekeknek az Avas-délen — ezzel a hírrel kereste fel szerkesztőségün­ket telefonon több olvasónk. Épp az elmúlt napokban tár­gyalt a városi tanács végre­hajtó bizottsága is az Avas keleti oldalán élók hasonló panaszáról, az elvégzett vizs­gálat eredményeiről. Mi is utánajártunk a dolognak, hi­szen úgy véltük, hogy a te­lefonok és a vizsgálat között összefüggés van, s talán le- szűrhetők közös tanulságok is. A vizsgálat a végrehajtó bizottságon tett bejelentés alapján keződött április ele­jén. Az illetékesek szakértők bevonásával kiderítették, hogy március közepén a Bód- va folyón kémiai anyagokat tartalmazó, fenolszáramzék- eredetű szennyeződés vonult le. Mindez jellegzetes szag­gal járt, de a víz szennyező­dése a megengedett határok alatt maradt. A Bódva folyó­van telepítve a Miskolc ellátását szolgáló sajóecse- , ételi mű. Amikor a lenolszennyezést észlelték, a regionális vízmű szakembe­rei kizárták a hálózatból az érintett kutakat, így a városi vezetékbe csak igen csekély mennyiségű, enyhén szennye­zett víz került. De így is jel­legzetes fenolszagot lehetett érezni néhány napig a Szent- péteri kapu, a belváros és az Avas keleti oldalának egy részén. A Miskolci Vízművek azonnal elvégezte a hálózat átmosását, s a vizsgálatok szerint a szaghatás meg­szűnt. A Vízügyi Igazgatóság szakértői szerint a szennye­zőanyag feltehetőén á rtíegyé északi részén kerülhetett a folyóba: az ezzel kapcsolatos kutatást még folytatják. vízmennyiséget állandóan, folyamatosan, minden részle­tében vizsgálják. A telefonon jelzett has- menéses esetekben nem bizo­nyos, hogy a víz a ludas. Ám mégis megfontolandó tanács, hogy gyerekek, kisbabák ese­tében nem árt megpróbálkoz­ni a palackozott ásványvíz­zel. De van-e belőle elegendő az üzletekben? A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnál megtudtuk, hogy négyféle ás­ványvizet forgalmaznak: a Sárospatakon gyártott Zemp­léni yizet, a Miskolci Likőr­gyár Tapolcai vizét, az Ede- lenyből származó Borsodi vi­zet, s a Debreceni Állami Gazdaság Róna ásványvizét. | Az elmúlt években meglehe­tősen rossz volt az ásvány­víz-ellátás, most azonban úgy látják, hogy lényegesen javult a helyzet. Az idén mar zökkenőmentesen üzemel a Borsodi vizet gyártó, nagyobb teljesítményű gépsor, es a Zempléni vízből is többet ké­pesek előállítani, mint ré­gebben. Az új termékkel, a Rónával pedig nemcsak a vá­laszték bővült, hanem a be­szerezhető mennyiség is nőtt. Az optimista helyzetelem­zésnek némileg ellentmonda- « ni látszik, hogy fotóriporte­rünk tegnap délelőtt a bel­városban a harmadik üzlet­ben talált mindössze fél láda -1 lefotózni úaló ásványvizet, s a boltvezetők sem a legde­rűsebben nyilatkoztak az ás­ványvíz-utánpótlásról ... (k—ó) A közegészségügyi vizsgá­latok szerint a fenolszennye­ződés nem okozott megbete­gedéseket, csupán a szagha­tás volt kellemetlen. Vajon miért észlelhetnek most mégis hasmenéses megbetegedéseket a telefonálók? A városban a víz minőségét a fogyasztói hálózat 6« pontján ellenőrzi rendszeresen a városi köz- egészségügvi szolgálat. Ezen felül a Miskolcra érkező víz- mennyiség túlnyomó részét termelő Észak-magyarországi Regionális Vízmű is vizsgálja a kitermelt víz minőségét. A karsztvizek minőségvizsgálata pedig a Miskolci Vízművek laboratóriumanak rendszeres feladata. így tehát sokszoros a biztosítás, ám mégis van­nak tényezők, amelyeket fi­gyelembe kell venni. Többek között azt, hogy a minőség kötelezően előírt határértékei nem alkalmazkodnak az egyéni érzékenységhez. An­nak ellenére, hogy a vizs­gálatokon a víz „megfelelt” minősítést kap, még okozhat egyedi panaszt. Az is tény, hogy bár a műszeres vizsgá­latok igen gyakoriak, minta­vétellel történnek; még egye­lőre megoldhatatlan, hogy a Tanácstagok fpirai Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Bálint Ferenc, a Stromfeld laktanya ta­nácstermében, 9 órától; dr. Gecse Istvánná, az Avas-déli Lakásszövetkezetben (Engels u. 35.), 16-tól 17 óráig. Csütörtökön tartja tanács­tagi fogadóóráját Uram Zol­tán, a Szeles utcai Általá­nos Iskolában, 18 órakor. Az éticsigának különösen Franciaországban, az NSZK-ban és Svájcban nagy a keletje. Szezonidőben egy-egy ügyes csi­gafogó naponta egy mázsát is „összevadászik”. Nem megve­tendő jövedelem ez, ha figyelembe vesszük, hogy egy kilóért a MAVAD 13 forintot fizet a gyűjtőknek. Az évi bevétele csi­gából 60—70 millió forint: mintegy másfél ezer tonnát ex­portál. Érdemes volna tehát növelnie a felvásárlóhelyek szá­mat. Olvasóink kérdésére... Képes tudósításban közöl­tük, hogy a MAVAD, a Ma­gyar Vadkereskedelmi Szö­vetkezeti Vállalat felvásá­rolja az éticsigát, és jó áron exportálja. Ezzel kapcsolat­ban többen érdeklődtek szer­kesztőségünkben: ha gyűjte- nének csigát, hogyan értéke­síthetnék, Miskolcon ki vá­sárolja fel? A kérdés meg­válaszolása kezdetben egy­szerűnek tűnt. Később azon­ban rájöttünk, hogy csiga­ügyben csak csigalassúsággal juthatunk a válaszhoz. Kiss Gyula, a megyei Zöldért Vállalat ipari elő­adója elmondotta, hogy az 50-es évek közepe óta nem foglalkoznak a csiga felvá­sárlásával. Az utóbbi időben csupán a Gödöllői Áfész és az Erdei Termék Vállalat veszi át nagy mennyiségben. Bár szerződésben állnak a MÁVAD-dal, csak a lőtt va­dat, az őzet, a szarvast, a vadkacsát és a fácánt gyűj­tik be. Ezért ' tisztes jutalé­kot kapnak, de hogy mikor mennyi vadat vesznek át, az mindig a vadgazdálkodás függvénye. A felvásárolt vadhúst jó áron exportálják, de a jelenlegi hozam növe­lésére nincs lehetőség. A csiga felvásárlása is csak akkor lenne gazdaságos, ha mázsaszámra kínálnák el­adásra. Megkerestük Szilágyi De­zsőt, az Erdei Termék Vál­lalat miskolci üzemvezető­helyettesét. Véleménye sze­rint számukra is megérné a csigakereskedés, ha nagy té­telben vehetnék át. Jelenleg nem foglalkoznak vele, csak a békéscsabai és a zalaeger­szegi üzemükben. Beszéltünk a MAVAD bu­dapesti központjával is, ahol megerősítették az eddig el­hangzottakat: Miskolcon nem gyűjtik a csigát. A kiskertek tulajdonosai, az erdőjáró emberek a meg­mondhatói, hogy bőven ta­lálható csiga a város kör­nyékén. Sok helyen csigaölő szerrel védekeznek ellenük. Bőven akadna vállalkozó kedvű ember, aki keresetét szívesen kiegészítené csiga­gyűjtéssel. Jó lenne tehát, ha Miskolcon is megszervez­nék e puhatestű állatkák gyűjtését, felvásárlását ex­port célra. (sz. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom