Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-19 / 93. szám

Ha jön a tatarozás... * Muzeális és modern készülékek. Az utóbbiak sokkal többet tudnak, a régiek szeb­bek voltak. Miért érdekei mindenkit? Á posta története Az észak-magyarországi pos­ták története című kiállításnak nyilván azért van más tárla­tokénál sokkal nagyobb sike­ré, mert alapvetően nem a múlt, hanem a Jelen érdekli az embereket. A postával min­dennap van dolgunk, pontos­ságra törekvő mechanizmusá­ból adódnak hibái, és akkor a figyelem megsokszorozódik a hírközlés réges-régl letéte­ményese iránt. Mondjuk azt is, hogy a posta, mint a MÁV, állam az államban, a polgár egyszerre szolgálja és hasz­nálja. Örül neki. hogy van és előfordul, gyűlöli, hogy van: mindennapjaink rendje más azért, mint az intezmenyesi- tett rend. A Herman Ottó Múzeum igyon örül neki, hogy a tssuth utcai kiállítóhelyi­ségben két hónapja nyílt be­mutatónak más kiállításoké­nál sokkal nagyobb a sike­re; nyilván elégedett a pos­ta is. amelynek muzeális anyagát láthatják az érdek­lődök. A napi koccanásokat, de tőként a napi a napi (im­már évszázados) harmóniát bizonyítja az emberek érdek­lődése. A ...se vele. se nélkü­le” mindennél szorosabb, mert megszüntet hét etlen kö­tést jelent. Nagyon sokan vannak azok is, akik az éle­tüket adnák egy bélyegért. Még többen a racionálisan alálkozás a képviselővel ács Ibolya, az I. számú gyűlési választókerü- pviselője ma délután >mkor találkozik a vá- •rület tanácstagjaival és népfronttisztségviselőivel az 1 6-os pártalapszervezet helyiségében (Tanácsház tér 2. sz.). Újat kell fizetni A videó-diszkó em olcsó mulatság • videó-diszkót hir- rz újságokban az ínos-pince gazdái. a Tokaj presszó- mdeztek ilyen míi- Akkoriban is ér­folt már a törvény, a nyilvános video- után fizetni kell a ígvédöi Hivatalnak, donképpen ók sem 'egmondani, meny- r?yan adózzanak ez­hogy nagy árat j'"tii most már a vi- műsorok után ? — ké Gombó Lászlótól ^ Jánostól, a négy- *?§déglátó polgárjogi a,fezetőitől. ~encséré : dobén fi- s-VeLtek minket erre. A Rinder, Gratzl és Erdős videodiszko-trió a szakma jó ismerői köze tartozik; tud­ják, hogy a videomagnó-ka­zetták lepörgetésének nagy ára van, s az illegális nyil­vános videodiszkózásért sú­lyos pénzbírságot szabnak ki. Ezért hivatalos engedélyt kértünk a Szerzői Jogvédői Hivataltól. Havonta 4000 fo­rintot fizetünk nekik, és kö­telezve vagyunk a fővárosi videoiroda szolgáltatásainak igénybevételére. Tőlük egy tízperces szalagot 6000 fo­rintért kölcsönözhetünk egy hónapra, és ezen mindössze három műsorszám található. Talán a most elmondottak némi magyarázattal szolsál­nak arra. miért kérünk minden este 50 forint belé­pődíjat a videodiszkóba. Vett utcaképek Cörömbölyön A r-ég elfogadott ■ új 'endezúerv védetté nyil­vánítót Görömbölyön a pallos , Hamburger Jenő, ^zabó vjn utcák egyes szakasz* Ezeken a terüle­teken értékes. városképi szempontból jelentős épületek találhatók, ezért itt az épí­tésügyi szabályozás is szigo­rúbb. érdeklődők, akiket egy nagy hírű intézményrendszer tör­ténetének változása, és az et­től elválaszthatatlan techni­kai fejlődés érdekel. A posta valóban örülhet: a múzeum eddigi felmérése szerint nagyon sok szakma­beli látogatója volt a kiállí­tásnak. Hivatásukat szerető emberek ülnek az üvegab­lakok mögött, örülhet a diá­koknak és azoknak a vendé­geknek, akiknek semmi kap­csolata nincs a céggel. Csak telefonálnak, telexeznek, le­velet írnak és levelet kap­nak. Örülhet a posta a min­denkori kíváncsiságnak, amely lehet, hogy kritikai szándékkal keresi a közéli ismeretséget, de biztos, hogy megértőbb lesz, ha összeha­sonlítja a múlt és a ma esz- ;közeit, ha látja a_ változást. , Februárban 1200-an. már­ciusban 1400-an jártak a Kossuth utcában, és a láto­gatók száma májustól, ami­kor ismét működik a tele­text, biztosan tovább emel­kedik. A kiállítás októberig nyitva van. M— Kivitelezők, nagyító alatt Nincs könnyű dolguk az építőknek, hiszen „kirakat­ban” dolgoznak, az utcákon, tereken, lakótelepeken mun­kájuknak sok szemlélője, kritikusa akad. Hát még. ha valaki a saját lakásában dol­gozó mestereket figyeli ... Az épületfelújítás, -karban­tartás ügyeiről _ szólva ne­héz elkerülni, hogy mérleg­re tegyük a kivitelezők munkafegyelmét, munka­morálját. Ez az. ami legin­kább foglalkoztatja a fel­újítás alatt levő épületek lakóit s erről olvashatunk a legtöbb panaszoslevélben is. * AZ ELLENÖRÖK ÉS A MŰSZAKIAK Az épületfelújításokról, -karbantartásról rendezett MTESZ-ankéton Nyíri Ist­ván, a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója az­zal kezdte, hogy elmondta: hozzájuk sokszor azok az emberek jönnek, akiknek más építőipari szervezetek­től kifelé áll a rúdjuk. Ne­héz is lenne a legjobb szait- embereket elcsábítani az in­gatlankezelőhöz, hiszen más építőipari cégek bérszínvo­nala átlagosan 8—10 ezer forinttal magasabb a város­ban. Egy kis borravalóval, poharaznivalóval szívesen serkentjük a mestereket a jobb munka reményében, s ók könnyen rá is állnak. Ez talán elkerülhető lenne, ha a terveknél s a ’kivitelezés­nél jobban figyelembe tud­nák venni a lakók igenveit, s az ellenőrzést is szigorí­tanák. Szerencsére az ellen­őrző, szervező, irányító mű­szaki gárdában az elmúlt időszakban jótékony változás következett be a MIK-nél. Sokszori helycsere után most végre túlsúlyba kerültek a megfelelően képzett szakem­berek. s úgy tűnik, hogy ki­alakul az a törzsgárda, ame­lyik hosszabb időn keresz­tül a cégnél akar munkál­kodni. ♦ A LAKÓNAK IS PÉNZBE KERÜL A tanácskozáson elhang­zott az is, hogy elsősorban az előkészítési munkálatok színvonalán kell javítani. Az Ha lyukas a derítő A Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület legutóbbi ülésén a jelenlevők megrökönyödve hallgatták Balabán Pé­ternek, a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság titkárának tájékoztatóját: mire nem képesek sokan, némi anyagi megtakarítás érdekében ... Borsod súlyos vízellátási gondjai közismertek. A megye 172 településén nem iható a víz, mert nitráttartalma jóval fölötte van a megengedett literenkénti 40 milligrammnak. 158 tele­pülésre tasakos, egészséges ivóvizet szállítanak a csecsemők­nek. Be kell tehát vezetni a vezetékes vizet minden ember­lakta helyre. Ez azonban csak a szennyvízelvezetés, a csator­nahálózat fejlesztési ütemével párhuzamosan történhet. Je­lenleg a lakások 67 százalékában van vezetékes ivóvíz, viszont csak 37 százalékuk van bekötve a szennyvízhálózatba, Nap- jainkban a közműolló még jobban nyílik, vagyis c két mutató különbsége tovább no. A szennyvízhelyzet megoldatlansága ugyanis a talajvízkészlet fertőzésének veszélyével jár együtt, ami a vezetékes ivóvíz minőségére is kihat. Megnyugtató és viszonylag gyors megoldás csak a lakosság anyagi hozzájáru­lásával képzelhető el. vízműtársulások alakításával. Ám. míg az jvóvíz bevezetése átlagosan 10—15 ezer forintba kerül csa­ládonként. addig a szennyvíz elvezetése 30—35 ezerbe kerül­ne. Szomorú és saját gyakorlata alakult ki e jelentős költség­től való szabadulásnak. A rendeletek ma már kötelező erővel írják elő a szennyvíz- iilepitők, -derítők építését minden lakásban. Ennek mégsem tesznek mindenütt eleget, hanem ahol már van a lakásban ve­zetékes víz, a szennyvizet egyszerűen a már nem használt ásott kutakba vezetik. Mások formailag a jogszabály előírá­sainak megfelelően cselekszenek, és megépítik az ülepítőt. Ar­ról azonban nem feledkeznek meg. hogy a készülő betonfalba néhány sörösüveget is beépítsenek. A megkötött falban az­után átütik az üvegek alját, és a szennylé szabadon folyhat a talajba. Ez a gyakorlat, aminek célja az időszakonkénti esedékes üríttetés költségeinek megtakarítása, már rendszeresnek te­kinthető. Ám, a talajvízbe került szennyeződés előbb-utóbb a lakások vízvezetékében is megjelenik! Amikor a csapok vize kétes színűvé válik, gondolnak-e arra ezek az emberek, hogy a szomszéd szennyvizét, netán a sajátjukat isszák? K. A. G. építés,-, a kivitelezés csak végrehajtás legyen, mégpe­dig jól megalapozott műsza­ki döntések végrehajtása, ahol nem a helyszínen kell módosítani, rögtönözni. Ügv is fogalmazhatunk: az elő­készítés idejének kell meg­nyúlnia, s akkor nem az építési határidők tolódnak sorra. A felújítás nemcsak az ál­lamnak kerül penzbe. ha­nem a lakóknak is. Képzel­jük magunkat egy kiskere­setű ember helyzetébe, aki félkomfortos lakásából át­menetileg összkomfortosba kerül — .fizetve a nagyobb lakbért —, majd vissza a komfortossá vált régi ottho­nába, ahol megemelkedett a lakbér, s még a használat­bavételi díj különbözeiét is meg kell fizetnie ... Ha egy felújítási terv mellett dön­tenek, nemcsak a ház 6orsa kerül a mérleg serpenyőjé­be, hanem az ott élő csa­ládoké is. Ebben a helyzet­ben a lakók a lakásügyi ha­tóságtól segítséget, körülte­kintő s humánus ügyinté­zést várnak el, s úgy hisz- szük, ez nem túlzó követe­lés. + NYAKUNKON A REHABILITÁCIÓ Sok kérdésre nem adha­tott választ az MTESZ-ben rendezett vita. Pedig érde­mes lenne utánajárni, hogy a felújítások után miért ma­rad sokáig rendezetlenül a feldúlt park, közterület, mi­ért indulnak meg nehezen a házkezelési szolgáltatások. Érdekeltté kellene tenni a kivitelezőket s a tervezőket abban, hogy a lehető legta­karékosabban. a beépített anyagok megtartásával újít­sák fel a házakat. Nemcsak miskolci jelenség, hogy az elmúlt években megsokszo­rozódó felújítási feladatok készületlenül érték az ingat­lankezelő szervezeteket, $ rendkívül nehéz most ki­építeni a hiányzó kivitele­zői. műszaki, tervezői, irá­nyítói hátteret. A vitából az derült ki, hogy az ingatlan- kezelők s a tanácsi szakem­berek tudják, hol és mit kell változtatni az épületfel­újítás, -karbantartás félté-', teirendszerében. De az is igaz. hogy sok idő nincs a további eszmecserékre; cse­lekedni kell, hiszen nyakun­kon a városközpont rehabi­litációja. S ott sötétlik a ho­rizonton a közelmúltban fel­épített panelházak sűrű ha­di, hisz’ ezeket is fel kell újítani, s nem is olyan tá­voli jövőben. KISS LÁSZLÓ Zsúfolt utak, tompább reflexek a r ■ (Folytatás az 1. oldalról) A hét napjait vizsgálva megállapítható, hogy a pén­tek a kritikus nap. Hétfőn 174. kedden 176. szerdán 208, csütörtökön 171, pénteken 245 (!). szombaton 237, va­sárnap 179 közúti baleset történt az elmúlt évben. A magyarázat? A hét végi pi­henőidő meghosszabbodásá­val igen sokan ülnek gépko­csiba pénteken, szombaton, s irány a hétvégi telek, a nya­raló. a vízpart. Túlzsúfoltak az utak, az egész heti munka után ingerlékenyebbek az Idegek, tompábbak a refle­xek. Tehát fokozott óvatos­ságra lenne szükség. Amennyiben a nap 24 órá­ját nézzük, a legkevesebb baleset hajnali 3 és 4 -között történik, de az idő múlásával a számok gyors ütemben nö­vekednek: 10, 29, 43, 50. Azt gondolhatnánk, hogy a reg­geli csúcsforgalom után csökkenés következik. Nem így van! Például 9 és 10 óra között 67 balesetet regisztrál­tak. Déltől kezdve — 12—13 között — fokozatosan növek­szik ez a szám: 86, 88, 94, 105, 114. A legkritikusabb a 18 és 19 óra közötti időszak, ami­kor egyetlen óra leforgása alatt 129 közlekedési baleset történt! Ez esetben a csúcsforga­lomra, az egész napi munka után bekövetkező fáradtság­ra lehet (?) hivatkozni. Ám sajnos nem esv esetben az a néhány pohár ital is közre­játszik, amit a kollégákkal, barátokkal fogyasztott el a járművezető. A felsorolt számadatok ön­magukért beszélnek. Ismét itt a tavasz, sokan most ve­szik elő garázsaikból a télen pihentetett gépkocsikat, az utakon napról napra nő a forgalom. Mindenki vezessen fokozott óvatossággal, senki se hagyatkozzon évtizedes jo­gosítványára, rutinjára, s fő­leg tartsa tiszteletben a KRESZ előírásait, a többi közlekedőt! (felföldi) Nem, kívánt találkozás..'. (Kerényi felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom