Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-16 / 90. szám

Visszanyerhető milliók Nemzetközi hírnévre tett szert a Miskolci Nehézipari Műszaki Egytem Ipargazdasá­gi Tanszéke a racionalizálási kutatásaival Sok vállalat lát. ta hasznát tevékenységünknek, s már népgazdasági mértékkel is mérhetők eredményeik. Dr. Susánszky János tanszékvezető egyetemi tanárral arról Beszél­gettünk: mit is Jelent a raci­onalizálás? — Más szóval: tartalék-és veszteségkutatást. A dolgo­zók hatékonyabb tevékeny­ségére keresünk megoldási lehetőségeket, a meglevő tár­gyi és személyi teltételeket figyelembe véve. Racionali­zálási technikák nélkül jf: Betonozás a kút körül... Ha a hidroglúbuszt felállítják, folyhat belőlük a víz. Egy falu, ahol jól dolgoznak A Hernádi túlsó partján: Gísztely A kertek alatt az egykor tisza vizű Hernád folyik, a községben öreg és fiatal nit­ratos vizet iszik. Az aprósá­gok tasakban kapják a jó minőségű ivóvizet Kazinc­barcikáról. Gesztely Mis­kolciéi közúton alig húsz perc, a bocsi sörgyártól még annyi sem. És borsodi sör még sincs mindig. Kétezer- hétszáz lakó, történelmi műit nélkül. Nincs gyár, nincs üzem, nincs termelőszövet­kezet. Az emberek Miskolc­ra és a környező községek ipari üzemeibe járnak dol­gozni. Az itt élők a magukénak érzik településüket. Tesznek boldogulásáért, szépüléséért. Ha pénz nincs, márpedig kevés van, akkor munkával. Tavaly annyit dolgoztak tár­sadalmi munkában, hogy a megyei tanács vb negyed- millió forint jutalomban ré­szesítette a községet. o A KUKORICÁS HELYÉN A 37-es főút mentén, a Hernád-híd után új házak, új házhelyek. Néhány évvel ezelőtt még kukoricát tör­tek itt. A falu itt kezdődik, s mesze innen végződik. Az egyik végéből a másikba he­lyi járatú autóbusz viszi az embereket. Óránként indul, de ha munkába, iskolába kell menni, akkor félórán­ként fordul. A községi tanács vb-titká- ra Morvái János. Fiatalem­ber, s nem idevaló. Megy- aszóról költözött ide jól ér­zi magát. — Talán a megyeszék­helyhez való közelségünk miatt, de felkapott település lettünk. Sokan költöznek hozzánk, még Miskolcról is. Építkeznek, letelepednek. Az utóbbi időben több. mint száz házhelyet alakítottunk ki. s értékesítettünk. Négy­zetméterét száz forintért kí­náltuk, úgy, hogy a víz, a villany már ott van. És a fiatalok jönnek építkezni. Ez azt jelenti, hogy nem va­gyunk enyészetre ítélt tele­pülés. Fiatalodunk, gyarap- szunk __ Bolt, iskola, óvodta, orvosi rendelő, gyógyszertár mind a falu belsejében. A szélről gyalogolni kell, vagy bu­szozni. Talán valamikor az új telepen is lesz belőlük... + ISKOLA A NAPKÖZIBEN Iskola és óvoda. Mindket­tő szép, sok hasonló telepü­lés irigyelné. A gesztelyi ta­nácstitkár viszont panaszko­dik. Igaz, a kisegítő iskola tanítója dicsekszik és örül. — Négyszáz általános is­kolásunk van — mondja a titkár — s egy négytanter­mes iskolánk. A tanítást tísak két műszakban tudjuk mególdani, s csupán úgy, hogy négy helyre „szórjuk szét” a gyerekeket. Még a tűzoltószertár klubhelyiségé­ben is tanítanak. Az óvo­dánk meg ötven gyereknek épült, s nyolcvanan járnak. Harminc kicsit pedig fel sem tudtunk venni. Akad olyan szülő, aki Miskolcra hordja gyerekét óvodába, bölcsödébe . . . A kisegítő iskola tágas, újonnan épült házban székel. A tanítónő tíz gyerekkel foglalkozik. — A megyében nincs ilyen iskola — büszkélkedik. Lehet, valóban nincs. Csak éppen ez az iskola az 1982- ben elkészült napközi épü­letében működik. És így a gyerekek nem tudnak nap­közibe járni, s nerii tudnak itt ebédelni. Pedig az óvoda konyhája bírná az iskolai ét­keztetést is. + MEGJÖTT A VÍZ A megyei tanács-vb, ami­kor negyedmillió forint ju­talomban részesítette Gesz- telyt a településfejlesztő társadalmi munkáért a kö­vetkezőkkel indokolta: „1983-ban megoldották a község vezetékes vízellátá­sát, az ehhez befizetett la­kossági érdekeltségi hozzá­járulás képezi az elmúlt évi társadalmi munkaérték dön­tő részét. Emellett a járda és úthálózat bővítését végez­ték a község lakói.” Egy em­berre 3094 forint értékű tár­sadalmi munka jutott. Az utcai kutak már áll­nak, a vízművek ottjártunk- kor betonozta körbe őket. Víz még nem folyik belőlük. — Ebben az ötéves terv­időszakban nem terveztük a víz bevezetését — mondja Morvái János. — Ám a ku­takban annyira elnitrátoso- dott a víz, hogy halogatni tovább már nem lehetett. Közel a csúcsvízmű, így négy szomszédos falu öszefogott, megalakítottuk a vízműtár­sulást, s hozzákezdtünk a munkához. Már csak a hid- roglobuszt kell felállítani, s folyhat a víz. _ Gesztely. 1984 április. Viz már lesz. A tanácson tervet egyeztetnek. Ravatalozó is kell. A község már 200 ezer forintot adott rá... Négy célcsoportos lakást is építeni kell. A negyedmillió forint jutalom jól jön. Még nem tudják mire költik, de hi- bádzik az út, hibádzik a jár­da is. Lesz helye a pénz­nek ... I. S. Lopott Sok gépjárművet loptak él a közelmúlt­ban — adta hírül a televízió Képújságja is. Az eltűnt gépjármű­vek közül sokat meg­próbáltak értékesíteni a szabad-piacon, hamis okmányokkal és meg­bízólevelekkel. Több vásárlóval megtörtént, hogy olyan autót vett és fizetett ki. amely­ről utólag derült ki. hogy lopott. Ezért fel­hívjuk az autópiacon vásárlók figyelmét, hogy pontosabban, gon­dosabban ellenőrizzék a gépjárművek és az eladók okmányait és megbízóleveleit. S ha gyanúsat észlelnek, ér­tesítsék a rendőrséget! Macska is (erjesztheti Oltás, veszettség ellen Reumában kimúltak a befogó ebek Gyakran halljuk a felhí­vást rádióban, televízióban: niegmart egy kisgyereket egy ismeretlen kutya, s az illetékesek kérik a tulajdo­nosát, hogy ilyen és olyan telefonszámon jelentkezzen a KÖJÁL-nál, az esetleges ve­szettség kiderítése végett. De hogyan támad a veszettség? Az erdőn lakó áHatóktól kapják meg a lakott terüle­tek jószágai. Klasszikus pél­da. hogy az eb elcsavarog, s az erdőben egy veszett ró­ka megmarja. A városba visszakerülő állat igen sú­lyos bonyodalmat okozhat. A KÖJÁL szakemberei a sé­rült ellátása után az állatot — ha kiderül, hogy nincs beoltva — 14 napig figye­lik, s azután döntenek, be kell-e oltani a sérültet. Ha fejen vagy kézen harapott az állat (gyerekek esetében ez a gyakoribb), három ol­tás szükséges. Előfordul, hogy valame­lyik szülő hirtelen felindu­lásában agyonveri a jószá­got, s az is megesik, hogy a kutyatulajdonos nem jelent­kezik a felhívásra. Ilyenkor mindenképpen szükséges a kellemetlen védőoltás be­adása. Azért kellemetlen, mert a jelenleg használt ol­tóanyag — igaz, csak igen kis százalékban — szövőd­ményként agyhártya- vagy agyvelögyulladást okozhat. A megharapott életének védel­mében azonban fontos a szérum beadása. (Miskolcon még nem volt szövődményes eset.) A városi járványügyi cso­porthoz az idén 9 állathara­pasos bejelentés érkezett. Nem mindig volt kutya a tettes. Macskák is terjeszt­hetnek veszettséget: ugyanis nem részesülnek védőoltás­ban. Kevés az a szülő, aki gyermekét féltve, mégis el­viszi beoltatni a házimacskái. Igaz, ennek az állatgyógyá­szok nem mindig örülnek. A cicák bőre ugyanis igen vas­tag, és heves karmolással, harapással honorálják az or­vosi beavatkozást. Emlékeze­tes az a, körülbelül három évvel ezelőtti eset, amikor egy bizonyítottan veszett macska miatt negyven gye­reket kellett oltásban része­síteni. A veszettséggel kapcsola­tos félelmet indokolttá teszi, hogy az utóbbi években Mis­kolc területén nagymérték­ben elszaporodtak a kóbor kutyák. Különösen az avas­déli lakótelepen élőket ag­gasztja ez. Vannak szülők, akik a kutyáktól való félel­mükben nem merik leenged­ni gyermekeiket az utcára, a játszóterekre. Sürgős intéz­kedésre volna tehát szükség. Nem megnyugtató az illeté­keseknek az a válasza, hogy a lakók szedjék össze a kó­bor ebeket, zárják be őket, és majd értük mennek. E jó­szágok némelyike igen ha­talmas példány, s már a pusz­ta megjelenésével is félel­met okoz. A régebben befo­gásra használt két kutya pe­dig már nem él: reumát kaptak és elpusztultak. (bujdos) Szipó Talán akad olyan olvasó, aki nem tudja, mit jelent a „szi­pó” kifejezés. A szakszerű magyarázat szerint ez a kábító hatású vegyszergözök szándékos belélegzése, élvezete, de ke­vésbé tudományosan ragasztózásnak is nevezik. Sokáig na­gyon kevés szó esett erről a jelenségről a nyilvánosság előtt, s csak az utóbbi időben nyilatkoztak sorra az orvosok, pe­dagógusok, s a rendőrség szakértői, bízva abban, hogy tájé­koztatásukkal segítenek a megelőzésben. Legutóbb, a rádiót hallgatva, nyomasztó érzés motoszkált bennem. Arról esett szó ugyanis, hogy Csehszlovákiában az egész országot felka­varta a „szipózó” fiatalokról szóló drasztikusan őszinte tévé­játék. A tudósító elmondta, hogy északi szomszédainknál kü­lön intézményt hoztak létre a „szipózó” fiatalok kezelésére, s már eredményekről is beszámolhatnak. Az oda került fia­talok kétharmadát sikerült kigyógyítani szenvedélyükből, de a többi minden üzdelem dacára továbbra is a gőzök rabja maradt, a fokozatosan egyre mélyebbre süllyedtek, most már a bűn útjára is lépve. Nem késünk-e el a cselekvéssel itthon? Jó, tudjuk, a ra­gasztók nem „kemény” drogok, s attól, hogy egynéhány fia­tal belekeveredik a műanyag zacskós partikba egy-egy lakó­telepen, még nem bizonyos, hogy bűnöző és kábítószeres lesz belőle. Mégis kár lenne alábecsülni az ügy jelentőségét, hiszen gyanúsan bamba tekintetű, révetegen pillogó, bizony­talanul mozgó suhaneokkal gyakorta találkozhatunk itt-ott. Ezután ilyenkor mindig az jut majd eszembe, hogy az or­vosi segédlet ellenére is egyharmad a menthetetlenek ará­nya, hány fiatal életét lökheti örökre mellékvágányra a fel nem fedezett szipózás? (k—ó) ugyanis csak a felszínen ta­pasztalható hiányosságoktól szereznénk tudomást. Ilyen eliárásként alkalmazzuk töb­bek között a múltimoment munkanaplényképezést. ame­lyet kollégiámmal dolgoz­tam ki. — Mi ennek a lényege, és milyen haszonnal tár a meg­rendelőknek? — Szabályos időközönként filmkockákon örökítjük meg a munkafolyamatokat. Egy­szerre több kamerával készí­tünk. amelyeket alapos elem­zéssel kiértékelünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a munkaidőt milyen gazdasá­gosan használják ki. illetve milyen (műszakváltási, szál- litási, raktározási stb.) vesz­teségekkel kell számolni. Tanszékünk újítása a szink­ron-koncentrált multimoment filmtechnika, amelyet a moz­dulatelemző mikrotechniká- val együtt alkalmazunk. Hogy a hasznáról is beszél­jünk: például a XVI-os Au­tójavító Vállalatnál megál­lapítottuk, hogy jobb szer­vezéssel a kétütemű moto­rok javítósorán az áteresztő­képesség 40 százalékkal nö­velhető. a javítási idő pe­dig csaknem a felére csök­kenthető. Egy másik mód­szerrel egy év alatt a TAU­RUS nyíregyházi gyárában 34 millió forint, a BKV jár­műjavító gyáregységében pe­dig 55 millió forint takarít­ható meg . .. — Ezek szerint a tanszék munkatársait mindenütt szíve­sen látták? — Ezt nem mondhatnám. Még mindig akadnak üze­mek, vállalatok, ahol a ve­zetők ragaszkodnak a hagyo­mányos módszerekhez, visz- szariadnak az újtól, az ész­szerűtől. Sajnos sok helyen nincsenek tisztában azzal, hogy befektetés nélkül, csak a rendelkezésre álló tartalé­kok kiaknázásával is lehet kiugró gazdasági eredménye­ket produkálni. Természete­sen igen sok vállalattal jő kapcsolat alakult ki és rend­szeresen igénylik a munkán­kat. Sőt, módszereink iránt külföldön is nagy az érdek­lődés. TEMESI LÁSZLÓ >)c Egy leütés fázisképsorozata .. I Felvégetek egy munkanapról

Next

/
Oldalképek
Tartalom