Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-11 / 86. szám

jfc A felállványozott homlokzat mögött (Kiss József felvétele) Városi rendezvények háza Eoy tervmódosítás háttpre Ritkán fordul elő, hogy a kivitelezés megkezdése után változtatják meg egy felújí­tás alatt álló épület funkció­ját. Há ilyet hall az ember, hajlamos rá, hogy gyorsan elmarasztaló ítéletet hozzon, mondván: jobb lett volna, ha korábban kezdenek el gon­dolkodni az illetékesek! A Széchenyi út 107. szám alatti épület funkcióváltására azon­ban nem illik rá a fenti okos­kodás. Igen nehéz lett volna előre megbecsülni, milyen.mértékű rekonstrukcióra lesz szükség, a kialakult helyzetben vi­szont az á megoldás látszik a legcélszerűbbnek, amely mel­lett végül letették a vok^ot az illetékesek: nem lakásokat alakítanak ki a felső szin­teken. hanem a városi ren­dezvényeknek. társadalmi ünnepségeknek teremtenek helyet. Szakember legyen a talpán, aki egy ilyen régi épületnél pontosan meg tudja becsül­ni, mit találnak majd a fala­kon belül az építők, ha el­kezdik a felújításhoz szüksé­ges bontást. Ebben az eset­ben is lényegesen több hibát, kijavítanivalót fedeztek fel, mint amennyire számítottak. Azt .viszont ezek után már könnyű volt kiszámítani, mi­lyen tetemes költséget emész­tenek fel az újjászülető la­kások. Ráadásul ezek az ott­honok'nem is nagyon felel­nek meg — használati érté­küket tekintve — a követel­ményeknek. Viszonylag (kis alapterületű, de nagy belma­gasságú szobák voltak itt, melyekbe bizony ritkán sü­tött be a nap is. Mindezt mérlegre téve határoztak úgy. hogy közösségi célokra használ iák a belváros egyik exponált nontián levő. és a homlokzatát tekintve szépnek mondható házat. Az ötlet megszületése után azonban még sok mindent tisztázni kellett. Így például azt, hogy lesz-e olyan válla­lat, mely a közösségi rész üzemeltetésére vállalkozik, s ennek felében hozzájárul a költségekhez. Nos, akadt vál­lalkozó: a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat. De mi is az, amit „városi rendezvények háza” címén kialakítanak? A tervek sze­rint lesznek olyan helyisé­gek, melyekben a társadalmi ünnepségeket, azaz a névadó­kat, házasságkötéseket lebo­nyolíthatják, ezenkívül kü­lönböző szakmai tanácskozá­sok megrendezésére is lehe­tőséget nyújtanak. Mind­amellett 30-40 szállodai férő­helyet is nyerhet a város. Szállodai szobákra nagy szükség van, a Petőfi utcai házasságkötő terem felújítás­ra vár, és bizony elkel egy olyan helyiség is, melyben a viszonylag kisebb létszámú szakmai megbeszéléseket le­bonyolíthatják. Nem megve­tendő kényelem, ha a szakmai küldötteknek legalább egy ré­sze a tanácskozóhelyiséggel egy épületben lakhat. Mint ahogy egy népesebb lakoda­lom távolabbról érkező ven­dégei is bizonyára örömmel fogadják majd a lagzi helyé­vel szomszédos szálláshelyet! Ezért a lervmóő.ósítás'é^í! tehát nem érdemes háborog­ni! B. D. Olasz kocsi is kapható Bébiknek — eqy helyről Egy új bolt, ahol sok min­den egy helyen kapható, ezért sok járkálástól kíméli meg a kisgyermekes szülő­ket. Baby a neve a gyer­mekkocsik. gyermekjármű­vek, játékok és babaápolási rikkek boltjának. Hétfőn fo­gadták az első vásárlókat. A régi gyermekkocsibolt helyén, a Bajcsy-Zsilinszky úton nyílt üzlet belső tere teljesen átalakult. Falbontás­sal tágasabbá tették. A fa­lak üde színűek, a gyerekek kedvenc játékait idéző posz­terek borítják. Már a kirakatnál állóknak feltűnik, hogy választékuk igen széles körű: az olasz gyermekkocsitól a kiskerék- párokon át mindenféle játék és babakozmetikum kapható. Az olasz kocsik láttán több vásárló összesúg: tudott dolog, hogy éveken át igen ritkán volt kapható s most íme, elérhető közelségben van. Mezei György, a szer­ződéses bolt vezetője el­mondta, hogy nincs itt sem­miféle suskus, nem fizetett érte kenőpénzt senkinek. Szerencsés véletlen csupán, hogy épp a nyitásra kapták meg az első negyedévre ren­delt mennyiséget. Nem dolgoznak nagy ha­szonkulccsal, inkább a for­galom növekedésétől- várják a sikereket. Nemcsak ritkán és nehezen beszerezhető hol­mik árusításával kívánnak foglalkozni; minél nagyobb választékot igyekeznek kí­nálni, elsősorban a három­évesnél fiatalabb gyermekek számara. Néhány újdonságuk: ' a csehszlovák tetra pelenka, az olajos lemosókendő és a „Kenguru” gyermekhordozó. • Ez utóbbi .-r bíznak benne :.~r sláger -lesz,' mivel hathó-, napos korukig biztosítja a kicsiknek az édesanyjuk testközelségét. A bűnüldözéstől az ítélkezésig (3.) Bírósági gyakorlat Borsodban Érvényesül a nevelő jelleg A Borsod megyei Bíróságnak és a városi bírósagoknak ítél­kező munkájuk során három alapvető követelménynek kell eleget tenniük: az időszerűség­nek, a törvényességnek, s an­nak, hogy az ítélkezés jogpoli­tikai tartalma megfeleljen az elvárásoknak. E gondolatok kö­ré csoportosította mondandóját a közelmúltban rendezett sajtó- tájékoztatón dr. Varga János, a Borsod megyei Bíróság elnöke. Mint elmondotta, az idő­szerűség általában jó, ám a Miskolci Városi Bíróságnál a nagy mennyiségben érke­zett komputeres ügyek miatt felhalmozódott a munka. A bírósághoz április első nap­jaiig 403 ilyen ügy került, elsőfokon ebből eddig 375-öt fejeztek be, s folyamatban van 28 ügy, amelyek mind­egyikét áprilisban tárgyalják a büntetőtanácsok. Másod­fokra 141 ügy került, ebből jogerősen eddig mintegy 40 ügyben született ítélet. A Miskolci Városi Bíróság fel­függesztett szabadságvesztést szabott ki elkobzás, illetve el­kobzást helyettesítő egvenér- ték megfizetésére kötelezés mellett 19 személlyel szem­ben, a döntő többség pénz főbüntetést kapott, elkobzás, illetve elkobzást helyettesítő egyenérték kiszabása mellett. Többeket próbára bocsátot­tak, megrovásban részesítet­tek. ugyanakkor 8 esetben -felmentették a vádlottakat. 7 esetben pedig részfelmentést alkalmazott a bíróság. Az ügyek döntő többségeben az ítélet ellen a védők, egyhar- madában az ügyész, míg ki­sebb hányadában kölcsönö­sen nyújtottak be fellebbe­zést. Hogy hazánkban törvényes rend uralkodik^ — az állam- pölgárok dönfó'.több.sége. "6e- tartja a jogszabályokat — ehhez a bíróság munkája is hozzájárul. A büntetőtaná­csok személyre való tekintet A vállalatok és a szabályzók (Folytatás az 1. oldalról) A megfelelő munkahely biztosítása kél területen to­vábbra is problémát okoz. A nők, ezen belül az érettségi­zett lányok foglalkoztatására történtek intézkedések, azon­ban továbbra is kevés a szá­mukra megfelelő munkahely, ugyanakkor a könnyűipari üzemek, kereskedelmi egysé­gek munkaerőhiánnyal küz­denek. Másrészt komoly fe­szültségtényező a csökkent munkaképességű dolgozók nagy száma. A pártbizottság megállapította: a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkaerő-gazdálkodása alap­vetően követi a gazdaságirá­nyítási rendszer által közve­tített hatásokat, de elmarad az azokon túlmutató társa­dalmi-politikai igényektől. A munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tétele nálunk is sok konfliktussal jár együtt. A vállalati és nép- gazdasági érdek szembeke­rülése. a szabályozás ellent­mondásai, a munkafegyelem számonkérése, a bérek dif­ferenciáltsága, a munkaerő átcsoportosítását kísérő he­lyi érdekösszeütközések je­lentik ennek legfontosabb tényezőit. A vállalatok, szövetkezetek nagyobb része most kezdi kialakítani munkaerő-stra­tégiáját. A létszámtartalékok feltárásában óvatos a ma­gatartás. Nem kielégítő az egyes szervezeteken belül és a szervezetek között a mun­kaerő szükség szerinti áram­lása. Szervezési hiányossá­gok, kooperációs nehézségek miatt meglehetősen sok a kiesett munkaidő, gyakori az ütemtelen termelés, állásidő és túlóra váltja egymást. A szervezettség javítását fékezi a korszerűsítés szű­kös lehetősége, elsősorban .azoknál a nagyvállalatoknál, ahol gazdasagilag es műsza­kilag is indokolt volna a nagyarányú fejlesztés. A munkaerő-forrást ille­tően mi várható a követke­ző években? 1990-ig a la­kosok számának mérsékelt, mintegy 2000—2500 fős nö­vekedésével számolhatunk. A növekedés döntő többsé­gét az ifjúság biztosítja; az évente munkába vonható fia­talok száma a számítások szerint átlagosan 500 fővel meghaladja a nyugdíjba vo­nulókét. Tavaly Miskolcon 135 ezer, a városkörnyéken pedig 25 ezer Volt az aktív keresők száma. A pártbizottság hangsú­lyozta : városunkban ma még elsősorban a munkaerő-gaz­dálkodás mennyiségi oldalról való kezelése a jellemző, de egyre feszítőbbek és sürge­tőbbek a minőségi követel­mények, a szakmai összeté­tel, a foglalkoztatottság ha­tékonyságának gondjai is. A testület ülésén elsőként Koval Pál nyugdíjas kért szót. Azt a gondolatot fej­tegette, hogy a munkaerő- mozgás a társadalom lénye­ges kérdése. Irányítani, be­folyásolni és hosszú távon előre kell tervezni. Rábai István, az UáM személyze­ti és "szociális igazgatója úgy véli, hogy a városban a rpunkaerő-gazdálkodás nem elég tudatos, tervszerű. A szabályzók hiányossága, hogy a kiemelkedő teljesít­ményt nem honorálják elég­gé. Zsuga József, a hernád- nemeti pártvezetőség titká­ra azt fejtegette, hogy a fi­zikai pálya nem nagyon vonzza a gyerekeket, s eb­ben tetten érhető a szülői hatás. Pecsenye Miklós, az ÉÁÉV pb-titkára javasolta a testületnek: helyére kellene tenni a törzsgárda-mozgal- mat. s a szabályozást felül­vizsgálni. A munkaerő-mo­bilizáció függvénye a kere­seti lehetőségeknek. Jó vol­na — mondotta —. ha a szakmaszeretet a régi rang­ra emelkedne. Balázs Sán- dorvé. a Szerencsi Édesipa­ri Vállalat Diósgyőri Gyá­rának párttitkára úgy véle­kedett: ideie volna megállí­tani a segédmunkások gva- kori fluktuációját; még fia­talok esetében is igen gyor­san betelnek a munkakönv- vek. Cservák Ferenc, a TÜ- ZÉP igazgatója: jól kell gaz­dálkodni azzal a munkaerő­vel, ami van: nem ió, ha szerzünk öt munkaerőt, mi­közben elvesztünk tizet. Kolláth Sándor, a KISZÖV elnöke a szabályzórendszer kényszerítő hatásait elemez­te. míg az utolsó fe’szólaló. Koszty La-íos nvugd'ías. két javaslatot fűzött a beterjesz­téshez. A pártbizottság végül meghatározta a foglalkozta­táspolitika helyi feladatait. nélkül-alkalmazzák a felelős- ségrevonást. Az elsőfokú íté­letek 54 százalékát másodfo­kon helybenhagyják, a sú­lyosbítás, illetve enyhítés a fennmaradó 46 százalékban oszlik meg. Nem kendőzte el a bíróság elnöke, hogy a munkájukban is van javíta­nivaló. Az ítélkezés jogpolitikai tartalmáról szólva dr. Varga János kifejtette: a szigor mel­lett elsősorban a nevelő jel­legnek kell érvényesülnie a bírósági ítéletekben. Az el­múlt évi ügyek 47 százalé­kában hoztak a büntetőtaná­csok szabadságvesztés bünte­tést, 37 százaléka pénzbün­tetéssel zárult. 5—6 százalék­ban pedig javító-nevelő mun­kára kötelezték az ügy vád­lottját. Ezek az adatok is mu­tatják, hogy a szabadság- vesztések aránya csökken, ám a kiszabott büntetések körében nőtt a hosszabb tar­tamú szabadságvesztések és a végrehajtásában fel nem füg­gesztett ítéletek aránya. Néhány számadat a bíró­sági munkáról:-1983-ban 5511 felnőtt- és 718 fiatalkorú ült a vádlottak padján. A felnőtt bűnelkövetők 53 százaléka végrehajtandó szabadságvesz­tés büntetést kapott. Igen ^ nagy volt a közlekedési bűn- s cselekményt elkövetők szá- ^ ma. 1204 ítéletet hoztak ta- ' valy a bíróságok e körben. * A korábbinál is szigorúbban ,>, ítélkeztek az ilyen ügyekben, 978 esetben mellékbüntetés­ként a járművezetéstől is el- % tiltották — meghatározott időre — a vádlottat, 902 eset­ben pedig 1—3 évre elvették a bűncselekmény elkövetőjé­nek jogosítványát. Végezetül arról hallhat­tunk: milyen áz utógondozási “ tevékenység megyénkben. y Közismert, hogy erre az új Büntető Törvénykönyv nagy figyelmet szentel. A Borsod megyei Bíróságon ti hivatá­sos pártfogó figyeli rendsze- ~ résén a börtönből szabadul­tak visszailleszkedését, s munkájukat 150 társadalmi pártfogó segíti A legnagyobb gond: megyénkben nincs úgynevezett befogadóüzem. a büntetését letöltött elítélt te­hát ott kénytelen munkát vállalni, ahol éppen szükség van rá. Ezen a helyzeten cél­szerű lenne mielőbb javítani. ' (Végei T. Z. Mutatványos a bérházak tövében Zenés hangpárbaj Felháborodott hangon tele­fonált - szerkesztőségünkbe tegnap X. J.-né Árpád utcai lakos, hogy napok óta nem tudnak piiienni se hét végén, se ünnepnap, mert a bérhá­zak tövébe települt mutatvá­nyosok hangszórója iszonya­tos hangerővel bömböl. A nagy ricsajtól a saját szavu­kat sem hallják ... Utánajártunk; a déli órák­ban még nagy csend honolt a ringlispílek, céllövöldék körül. A mutatványosok a berendezéseket tisztogatták. A vezetőt kerestem. Féder Jó­zsef: — Április 4-én jöttünk ide, délután kettőkor kezdünk és fél nyolckor zárunk. Már csak néhány napig maradunk. Természetesen tanácsi enge­déllyel vagyunk ezen a he­lyen. Tudjuk, hogy a körT nyéken sokan laknak, de még senki sem reklamált, hogy hangosak vagyunk. A hang­falat is úgy állítjuk, hogy a hangtezgesek ne a falakat ér­jék . .. Ezt követőén javasolta, hogy érdeklődjünk a lakók­nál; őket bántja-e a zenebo­na? Több helyre is bekopog­tunk a bérházakban, de az idősebbek közül is alig akadt, aki nehezményezte volna a hangerőt. — Igaz, hogy felhallatszik a zene, de azt a néhány órát * ' of ki lehet bírni. Estére már új- . bol .teljes a csend. .Az unó-- kák örülnek, hogy á.házhoz közel szóiakozhatnak — mondták. ,SQ, A városi tanács műszaki osztályán is érdeklődtünk. Jirkovszky Tamás osztályve­zető-helyettes : — Nagyon kevés Miskolcon az a hely, ahol zavartalanul működhetnek a mutatványo­sok. Jelenleg nincs is erre alkalmas terület, ezért kény­szermegoldás. hogy a lakóte­lepeken is helyet kapnak. Hamarosan megoldjuk ezt a gondot. Három területet je­lölünk ki véglegesen erre a célra: Tapolca külterületén, a Nádasréten — a tapolcai út elágazásánál — és Diósgyőr­ben, a stadionnál. Tudjuk, hogy az Árpád utca sem a legjobb hely, ezért még ma megvizsgáljuk, hogy itt mi­lyen hangerővel üzemelnek a mutatványosok. Ha elviselhe­tetlen, intézkedünk. Évek óta halljuk a tanács * illetékeseitől, hogy a mutat- Vs ványosok végleges helyet kapnak Miskolcon. Olyan he­lyet, ahol megszűnnek a konfliktusok a lakók és a mutatványosok ' között. Re­méljük, végleg ... (temesi) ^ Hamarosan továbbáll a körhintái. * If to

Next

/
Oldalképek
Tartalom