Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-28 / 101. szám

Raktárból bemutatóterem Káli Sándor, a szolgáltató- ipari pártbizottság titkára tegnap délelőtt ünnepélyesen átadta az Avas Bútorgyár egy régi raktárból kialakí­tott, az üzem melletti már­kaboltját. Városunk bútorgyárának igazgatója, Deák István el­mondotta, hogy ma már mintegy félszáz kiskereske­delmi egységgel tartanak közvetlen kapcsolatot. Még­is. a piaci igények, a lakos­sági vélemények jobb meg­ismerése szükségessé tette a saját márkabolt létrehozását. Az Avas Bútorgyár minden termékét saját konstruktőrök tervezik, így a gyártásfej­lesztés szempontjából igen fontos a közvéleménykutatás. Ennek pedig egyik legjobb módja a márkabolt. Alig két és fél hónap le­forgása alatt jött létre egy rozoga raktár helyén a bolt, ahol most nem csupán a ne­ves. díjazott, külföldön is keresett miskolci bútorok (Monaco, Palermo, Borsod- ex stb. szekrénysorok) lát­hatók, hanem a társvállala­tok, például az egri Agria Bútorgyár számos terméke is. A bemutatótermet Kondor Imréné boltvezető kalauzolá­sával megtekintették az Avas Bútorgyár vendégeiként városunkban tartózkodó kas­sai bútorgyár delegációjának tagjai. Ott volt a megnyitó ünnepségen Magyar Ernő, a megyei tanács ipari osztály vezetője is. Az Avas Bútorbolt május 2-átó! szerdától, várja a vá­sárlókat. Kész a terv Ez lesz az új Rori A káveház hajdani törzs- közönsége évek óta várja a Rorárius (újra)nyitását. A Pannónia-szálló felújításá­val „nyerünk” még egy cuk­rászdát is.n Erre is nagy szükség van. A terveket — az egész épület belső beren­dezéséé! — Dufala József, az Északterv belsőépítésze készí­tette. Városunk rendjéért, tisztaságáért II. Ha kivágsz egy fát... Egyre gyakrabban lehet látni az építkezéseken kalo­dával körülvett fákat. A köz­területek rendjéről és a köz- tisztaságról szóló, újjászüle­tő tanácsrendelet tervezeté­ben is szigorúan előírják a növényzet védelmét. Már az építési, felújítási tervek­ben meg kell határozni, mi az, ami kivágható, s mi az, ami megőrzendő. Az utóbbi­ak védelméről a kivitelező gondoskodik. Ha bármilyen okból kivág valaki egy közterületen le­vő fát vagy cserjét, köteles pótolni. De nem úgy ám, hogy egy emberderék vastag­ságú, dús lombú fa helyére csemetét ültet, aminek jó, ha emberöltő múltán lesz olyan koronája! A kivágott fa törzskerületének megfe­lelő fát vagy fákat kell te­lepíteni. Előfordulhat tehát, hogy egy öreg fa helyett négy-öt növendéket kell el­ültetni. Ha cserjéről van szó, akkor egy helyett kettőt — rendeli a törvény. Ám nemcsak a növényzet — építkezéseknél sokszor ki­védhetetlen — pusztulása ad okot aggodalomra. Lehet, hogy sokak számára megle­pően hangzik, de vészesen fogy a városban a termő hu­musz is. Akinek volt alkal­ma végignézni valamelyik la­kótelep építését, az szemta­núja lehetett, hogy az új épü­letek környékén cementtel, mésszel, törmelékkel szeny- nyezett, rossz minőségű föld marad. Ilyen állapotban nem is lehet termő ágya a tele­pítendő növényzetnek. A kertészeknek humuszréteget kell az ilyen helyekre hor­dani. ám ez gyakran olyan vékony, hogy csupán elken­dőzi a táj sebeit. A humusz tehát drága kincs, ezért kell előírnia a műszaki osztálynak az építé­si engedélyekben: a terepren­dezési munkák előtt fejtsék le és rakják prizmákba a termőföldet, hogy aztán visz. szateríthessék oda, ahol par­kosítani akarnak. Az építtető, illetve a kivitelező ennek a földnek a felhasználásával köteles az egész területet helyreállítani. Üjra szabályozzák a közte­rületek takarítását is. Előír­ják például, hogy az ingatla­nok tulajdonosai, MIK-keze- lésben levő házak esetében pedig a házfelügyelők, reggel 6 óra előtt végezzék el a jár­dák takarítását, télen is, nyá­ron is. És nem csupán a jár­dáról kell gondoskodnia a házfelügyelőnek, hanem azoknak a keskeny zöldsá­voknak a tisztaságáról is. melyek a lakóépületek és a járdák között húzódnak. És itt van a sátorgarázsok eddig is sok vitát kavart ügye ... Hogy mennyi ölt tes­tet a rendeletben mindabból, amiről a tervezetben olvasha­tunk, az ma még kissé bi­zonytalan. Egyik oldalról néz-, ve kívánatos a szigor, az egy­értelmű szabályozás, másfe­lől ott a krónikus garázshi­ány. Aki összekuporgatta a rávalót, jobb híján szeretné legalább ponyva alá rejteni az időjárás viszontagságai elől a „járgányt”. A sátorga- rázsok viszont nagy terüle­tet foglalnak el, és számos helyen szinte forgalmi aka­dályt képeznek ma már. Ar­ról nem is beszélve, hogy alakítják az utcák, terek ké­pét. A védősátrak elhelyezésére közterületfoglalási engedélyt kérni; a parkolók burkolatát tilos megbontani a sátrak rögzítése céljából; az enge­déllyel és szabályosan fel­szerelt védősátrak tulajdono­sai négyzetméterenként ha­vonta 20 forintot fizetnek. ■ ■ A rendelettervezetről szé­les körben kért véleményt a városi tanács. E vélemények, javaslatok figyelembevételé­vel terjesztik rövidesen a végrehajtó bizottság, majd a tanácsülés elé. Reméljük, hogy nemcsak egy — mind­annyiunk megelégedésére szolgáló — rendelet megal­kotására, hanem következe­tes betartására is futja majd az erőből! B. U. Keresi a legiii gépjavezetet. gyalogos! Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, a SZOT Egy munkahely és három szenvedély Az újító asszony a drótgyárból Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet, a Volán 3. sz. Vállalata és az Autó-motor című lap, valamint további negyven vállalat és intézmény az idén is meghirdette a már hagyományos országos közle*- kedésbiztonsági vetélkedőt, Keressük a legjobb gépjár­művezetőt — gyalogost elne­vezéssel. A vetélkedő felme­SzfilóolthoDból szociális otthon Csak a statisztikusok tud­nák megmondani, hogy a sajószentpéteri szülőotthon falai között hány gyermek látta meg a napvilágot. Minden bizonnyal sok, hi­szen hosszú évekig funkcio­nált ez az intézmény, s csak miután a környező városok kórházainak szülészetén szülhetnek a sajószentpéteri anyák, zárta be kapuit. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya azonban nem öregek hagyta sokáig zárva. Mivel ebben az ötéves tervidőszak­ban 300 szociális otthoni fé­rőhelyet kívánnak kialakíta­ni, de új beruházással csak 200 férőhelyet tudnak tető alá hozni, a meglévő épü­letekkel kell gazdálkodni. Ezért esett a választás a sa­jószentpéteri szülőotthonra, s így alakítanak itt ki egy 65 férőhelyes szociális ott­hont. A csecsemők helyére öregek költöznek. Már hallomásból ismer­tem, s nevét a legutóbbi újítási konferencián hallot­tam újólag felemlegetni. A nők számára külön fenntar­tott helyei? a legjobbak kö­zött tartják számon. Gi- novszky Arisztidné, a De­cember 4. Drótvxüvek tok­jának műszaki osztályveze­tője elhárítja a gratulációt: — Az újítás a mai világ­ban nem egy ember pro­duktuma. Közös vállalkozás ez, akárhány név is szere­pel az irodára beadott pa­píron ... Azt hiszem, hogy a rólam alkotott vélemény ki­csit túlzó. Mert tudom, hogy kevés a nő létére is újat akaró ötletember. Az asszo­nyokat jobban köti a csa­lád, a háztartás, a napi be­vásárlás nyűge. Nem köny- nyű helytállni minden posz­ton. * Ginovszkynénak három gyermeke van. Felnőttek már. A két fiú az autós szakmákhoz vonzódott, a „kislány” óvónő. Három év­vel a hivatalos nyugdíj előtt bevallhatja, hogy egy unoka büszke nagymamája. Pici irodájában percenként meg­szakad a beszélgetés, mert sűrűn nyílik, csukódik az ajtó. A drótgyár az iparág egyik legnagyobb hatékony­sággal dolgozó üzeme. Nem nőnek való ez a mesterség, de riportalanyom első, s úgy tűnik, utolsó munkahelye ez. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen végzett, 1956-ban. A 190-böl azon az évfolyamon csak négy volt a nő. A most Dunaújváros­ban dolgozó bátyja csábítot­ta az egyetemre, s évfo­lyamtársa, a mostani férje révén került a Besenyői úti üzembe. Sok izgalmas évet élt át. A családban is, a gyárban is. — A kollégák hamar be­fogadtak. Jól boldogulok a fiúkkal. Helyettesem, Simon Károly igazán jó partner ... Mi azért vagyunk felelősek, hogy jól működjön a gyár. Ez a felelősség szülte az újí­tásokat is. Pontosan tudom, tudjuk, hogy egy-egy gépnek melyik az állandóan ismét­lődő hibája. Itt nincs mese, ki kell találni valamit. A tmk az idén 120 millió fo­rinttal gazdálkodik. S ebbe az összegbe, illetve ennek hasznába be kell kalkulálni a mi tippjeinket is. Aztán mi gazdálkodunk az alkat­részekkel is. Nyereségeit hoz, ha a géphez valót itthon szerezzük be, vagy mi állít­juk elő. Nem vagyunk mi varázslók, vagy edisoni mé­retű feltalálók. De ebben a gyorsan fejlődő gyárban a kis ötlet is milliókat hozhat. * Az irodát japán plakát díszíti, s itt Jó szerencsét! kívánva üdvözlik egymást. A drótgyárban dolgozó házas­pár az Avason lakik, s az Avason van egy kertjük is. Nem az itt termett zöldség­re, gyümölcsre a legbüszkéb­bek, hanem arra a kemen­cére, amelyben malacot szoktak sütni. A munkán, a családon kívül még egy szen­vedélyük van: az utazás. Jártak már Hollandiában, Korzikán, Görögországban. Május elsején, szokás szerint, a Csanyikba mennek. A ma­jálist mindig a Királyaszta­lon töltik, a kollégák kö­zött. nő rendszerű, és öt forduló­ban rendezik meg. A helye­zettekre 500 000 forint értékű Skála-utalvány vár, a leg­eredményesebb gépjárműve­zető fődíja egy személygép­kocsi. I i I Hart most I I cáfolja i I Jackie-t 1 Gary Hart, a demok­raták negyvenhét éves i i elnökjelöltje kampá- ] I nyának eddigi sikereit i i nem kis mértékben kö- ' szönheti annak, hogy , i hasonlít a néhai Ken- i • nedy elnökre. Nemcsak ! külsejében, de monda- i i tatban is. „Üj amerikai nemzedék lép a régiek i i helyére’’ — e mondása 1 Kennedy egykori kam- I pányának kiszólásaira i > emlékeztet. Kennedy I ezzel győzött — annak i ■ idején. — Mindez nem véletlen, hiszen Hart ■ i — akkor még mint Ga- 1 j ry Warren Hartpence \ — Kennedy választási i i tanácsadója volt, és csak az elnök javasla- t i tára vette fel 1961-ben ' a Gary Hart nevet. — ■ ■ Az amerikai lapok * • most emlékeztetnek ezzel kapcsolatban ar- i i ra is, hogy Jackie Ken- I nedy utálta férje stáb- ■ i ját. ..Tányérnyalók. la­kájok, sakálok és írott- , ■ lile” — mondta róluk. i Gary most — úgy i i látszik — cáfolja Ja­ckie-t. ■ (máté) Á íirótszamár heivet kér A drótszamárnak nem kell legelő, sőt még istálló sem, meg­teszi helyette egy lakótelepi kukatároló vagy szárítóhelyiség is. Igen. a bicikliről van szó. arról a kétkerekű jószágról, amely nélkül nincs is igazi gyerekkor, s amit aztán felnőve, többnyi­re sutba hajítunk. Pedig a városi ember szívesen pattanna nyeregbe, s hajtaná a pedált: ha volna hol. A miskolciak sze­rint az nem nevezhető passziónak, ha hatalmas teherautók ár­nyékában meghúzódva, testi épségünket közvetlen veszélynek kitéve, karikázunk a köhögtető porban, füstben. Igazuk is van, a bicikli csak ott tud egyenrangú közlekedési eszközzé válni, ahol teret engednek neki. Valaha a belvárost bicikliút kötötte össze Diósgyőrrel, végig a Szinva partján. Azt már csak na­gyon halkan kérdezzük meg, hogy vajon a déli és az északi tehermentesítő utak tervezésekor miért nem lehetett juttatni a biciklistáknak is egy keskeny sávot? Az idő. az energiaárak s a lassan is, de fejlődő testkultúránk íratlan parancsai a bi­ciklinek dolgoznak. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy az avas-déliek szinte minden fórumon szóvá tett terve épp egy kerékpárút lenne Tapolca felé. Az sem lehet véletlen, hogy a nyéki tavak környékének rendezését jó néhány tervező ke­rékpárutak nélkül nem tudta elképzelni. Hamarosan lesz valódi sétálóutcánk, s vannak már a for­galmat biztonsággal elvezető terelőútjaink. Valahol a kettő között teret kellene hagyni a kerékpárosoknak is. Mert a drót­szamár nem kér enni, inkább ad: tiszta levegőt, acélosodó iz- aokat. után (k-ó) (brackó) ★ A napi munka mellett most egy húzógép megújításán dol­gozik az újító

Next

/
Oldalképek
Tartalom