Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-28 / 101. szám
Raktárból bemutatóterem Káli Sándor, a szolgáltató- ipari pártbizottság titkára tegnap délelőtt ünnepélyesen átadta az Avas Bútorgyár egy régi raktárból kialakított, az üzem melletti márkaboltját. Városunk bútorgyárának igazgatója, Deák István elmondotta, hogy ma már mintegy félszáz kiskereskedelmi egységgel tartanak közvetlen kapcsolatot. Mégis. a piaci igények, a lakossági vélemények jobb megismerése szükségessé tette a saját márkabolt létrehozását. Az Avas Bútorgyár minden termékét saját konstruktőrök tervezik, így a gyártásfejlesztés szempontjából igen fontos a közvéleménykutatás. Ennek pedig egyik legjobb módja a márkabolt. Alig két és fél hónap leforgása alatt jött létre egy rozoga raktár helyén a bolt, ahol most nem csupán a neves. díjazott, külföldön is keresett miskolci bútorok (Monaco, Palermo, Borsod- ex stb. szekrénysorok) láthatók, hanem a társvállalatok, például az egri Agria Bútorgyár számos terméke is. A bemutatótermet Kondor Imréné boltvezető kalauzolásával megtekintették az Avas Bútorgyár vendégeiként városunkban tartózkodó kassai bútorgyár delegációjának tagjai. Ott volt a megnyitó ünnepségen Magyar Ernő, a megyei tanács ipari osztály vezetője is. Az Avas Bútorbolt május 2-átó! szerdától, várja a vásárlókat. Kész a terv Ez lesz az új Rori A káveház hajdani törzs- közönsége évek óta várja a Rorárius (újra)nyitását. A Pannónia-szálló felújításával „nyerünk” még egy cukrászdát is.n Erre is nagy szükség van. A terveket — az egész épület belső berendezéséé! — Dufala József, az Északterv belsőépítésze készítette. Városunk rendjéért, tisztaságáért II. Ha kivágsz egy fát... Egyre gyakrabban lehet látni az építkezéseken kalodával körülvett fákat. A közterületek rendjéről és a köz- tisztaságról szóló, újjászülető tanácsrendelet tervezetében is szigorúan előírják a növényzet védelmét. Már az építési, felújítási tervekben meg kell határozni, mi az, ami kivágható, s mi az, ami megőrzendő. Az utóbbiak védelméről a kivitelező gondoskodik. Ha bármilyen okból kivág valaki egy közterületen levő fát vagy cserjét, köteles pótolni. De nem úgy ám, hogy egy emberderék vastagságú, dús lombú fa helyére csemetét ültet, aminek jó, ha emberöltő múltán lesz olyan koronája! A kivágott fa törzskerületének megfelelő fát vagy fákat kell telepíteni. Előfordulhat tehát, hogy egy öreg fa helyett négy-öt növendéket kell elültetni. Ha cserjéről van szó, akkor egy helyett kettőt — rendeli a törvény. Ám nemcsak a növényzet — építkezéseknél sokszor kivédhetetlen — pusztulása ad okot aggodalomra. Lehet, hogy sokak számára meglepően hangzik, de vészesen fogy a városban a termő humusz is. Akinek volt alkalma végignézni valamelyik lakótelep építését, az szemtanúja lehetett, hogy az új épületek környékén cementtel, mésszel, törmelékkel szeny- nyezett, rossz minőségű föld marad. Ilyen állapotban nem is lehet termő ágya a telepítendő növényzetnek. A kertészeknek humuszréteget kell az ilyen helyekre hordani. ám ez gyakran olyan vékony, hogy csupán elkendőzi a táj sebeit. A humusz tehát drága kincs, ezért kell előírnia a műszaki osztálynak az építési engedélyekben: a tereprendezési munkák előtt fejtsék le és rakják prizmákba a termőföldet, hogy aztán visz. szateríthessék oda, ahol parkosítani akarnak. Az építtető, illetve a kivitelező ennek a földnek a felhasználásával köteles az egész területet helyreállítani. Üjra szabályozzák a közterületek takarítását is. Előírják például, hogy az ingatlanok tulajdonosai, MIK-keze- lésben levő házak esetében pedig a házfelügyelők, reggel 6 óra előtt végezzék el a járdák takarítását, télen is, nyáron is. És nem csupán a járdáról kell gondoskodnia a házfelügyelőnek, hanem azoknak a keskeny zöldsávoknak a tisztaságáról is. melyek a lakóépületek és a járdák között húzódnak. És itt van a sátorgarázsok eddig is sok vitát kavart ügye ... Hogy mennyi ölt testet a rendeletben mindabból, amiről a tervezetben olvashatunk, az ma még kissé bizonytalan. Egyik oldalról néz-, ve kívánatos a szigor, az egyértelmű szabályozás, másfelől ott a krónikus garázshiány. Aki összekuporgatta a rávalót, jobb híján szeretné legalább ponyva alá rejteni az időjárás viszontagságai elől a „járgányt”. A sátorga- rázsok viszont nagy területet foglalnak el, és számos helyen szinte forgalmi akadályt képeznek ma már. Arról nem is beszélve, hogy alakítják az utcák, terek képét. A védősátrak elhelyezésére közterületfoglalási engedélyt kérni; a parkolók burkolatát tilos megbontani a sátrak rögzítése céljából; az engedéllyel és szabályosan felszerelt védősátrak tulajdonosai négyzetméterenként havonta 20 forintot fizetnek. ■ ■ A rendelettervezetről széles körben kért véleményt a városi tanács. E vélemények, javaslatok figyelembevételével terjesztik rövidesen a végrehajtó bizottság, majd a tanácsülés elé. Reméljük, hogy nemcsak egy — mindannyiunk megelégedésére szolgáló — rendelet megalkotására, hanem következetes betartására is futja majd az erőből! B. U. Keresi a legiii gépjavezetet. gyalogos! Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, a SZOT Egy munkahely és három szenvedély Az újító asszony a drótgyárból Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet, a Volán 3. sz. Vállalata és az Autó-motor című lap, valamint további negyven vállalat és intézmény az idén is meghirdette a már hagyományos országos közle*- kedésbiztonsági vetélkedőt, Keressük a legjobb gépjárművezetőt — gyalogost elnevezéssel. A vetélkedő felmeSzfilóolthoDból szociális otthon Csak a statisztikusok tudnák megmondani, hogy a sajószentpéteri szülőotthon falai között hány gyermek látta meg a napvilágot. Minden bizonnyal sok, hiszen hosszú évekig funkcionált ez az intézmény, s csak miután a környező városok kórházainak szülészetén szülhetnek a sajószentpéteri anyák, zárta be kapuit. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya azonban nem öregek hagyta sokáig zárva. Mivel ebben az ötéves tervidőszakban 300 szociális otthoni férőhelyet kívánnak kialakítani, de új beruházással csak 200 férőhelyet tudnak tető alá hozni, a meglévő épületekkel kell gazdálkodni. Ezért esett a választás a sajószentpéteri szülőotthonra, s így alakítanak itt ki egy 65 férőhelyes szociális otthont. A csecsemők helyére öregek költöznek. Már hallomásból ismertem, s nevét a legutóbbi újítási konferencián hallottam újólag felemlegetni. A nők számára külön fenntartott helyei? a legjobbak között tartják számon. Gi- novszky Arisztidné, a December 4. Drótvxüvek tokjának műszaki osztályvezetője elhárítja a gratulációt: — Az újítás a mai világban nem egy ember produktuma. Közös vállalkozás ez, akárhány név is szerepel az irodára beadott papíron ... Azt hiszem, hogy a rólam alkotott vélemény kicsit túlzó. Mert tudom, hogy kevés a nő létére is újat akaró ötletember. Az asszonyokat jobban köti a család, a háztartás, a napi bevásárlás nyűge. Nem köny- nyű helytállni minden poszton. * Ginovszkynénak három gyermeke van. Felnőttek már. A két fiú az autós szakmákhoz vonzódott, a „kislány” óvónő. Három évvel a hivatalos nyugdíj előtt bevallhatja, hogy egy unoka büszke nagymamája. Pici irodájában percenként megszakad a beszélgetés, mert sűrűn nyílik, csukódik az ajtó. A drótgyár az iparág egyik legnagyobb hatékonysággal dolgozó üzeme. Nem nőnek való ez a mesterség, de riportalanyom első, s úgy tűnik, utolsó munkahelye ez. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett, 1956-ban. A 190-böl azon az évfolyamon csak négy volt a nő. A most Dunaújvárosban dolgozó bátyja csábította az egyetemre, s évfolyamtársa, a mostani férje révén került a Besenyői úti üzembe. Sok izgalmas évet élt át. A családban is, a gyárban is. — A kollégák hamar befogadtak. Jól boldogulok a fiúkkal. Helyettesem, Simon Károly igazán jó partner ... Mi azért vagyunk felelősek, hogy jól működjön a gyár. Ez a felelősség szülte az újításokat is. Pontosan tudom, tudjuk, hogy egy-egy gépnek melyik az állandóan ismétlődő hibája. Itt nincs mese, ki kell találni valamit. A tmk az idén 120 millió forinttal gazdálkodik. S ebbe az összegbe, illetve ennek hasznába be kell kalkulálni a mi tippjeinket is. Aztán mi gazdálkodunk az alkatrészekkel is. Nyereségeit hoz, ha a géphez valót itthon szerezzük be, vagy mi állítjuk elő. Nem vagyunk mi varázslók, vagy edisoni méretű feltalálók. De ebben a gyorsan fejlődő gyárban a kis ötlet is milliókat hozhat. * Az irodát japán plakát díszíti, s itt Jó szerencsét! kívánva üdvözlik egymást. A drótgyárban dolgozó házaspár az Avason lakik, s az Avason van egy kertjük is. Nem az itt termett zöldségre, gyümölcsre a legbüszkébbek, hanem arra a kemencére, amelyben malacot szoktak sütni. A munkán, a családon kívül még egy szenvedélyük van: az utazás. Jártak már Hollandiában, Korzikán, Görögországban. Május elsején, szokás szerint, a Csanyikba mennek. A majálist mindig a Királyasztalon töltik, a kollégák között. nő rendszerű, és öt fordulóban rendezik meg. A helyezettekre 500 000 forint értékű Skála-utalvány vár, a legeredményesebb gépjárművezető fődíja egy személygépkocsi. I i I Hart most I I cáfolja i I Jackie-t 1 Gary Hart, a demokraták negyvenhét éves i i elnökjelöltje kampá- ] I nyának eddigi sikereit i i nem kis mértékben kö- ' szönheti annak, hogy , i hasonlít a néhai Ken- i • nedy elnökre. Nemcsak ! külsejében, de monda- i i tatban is. „Üj amerikai nemzedék lép a régiek i i helyére’’ — e mondása 1 Kennedy egykori kam- I pányának kiszólásaira i > emlékeztet. Kennedy I ezzel győzött — annak i ■ idején. — Mindez nem véletlen, hiszen Hart ■ i — akkor még mint Ga- 1 j ry Warren Hartpence \ — Kennedy választási i i tanácsadója volt, és csak az elnök javasla- t i tára vette fel 1961-ben ' a Gary Hart nevet. — ■ ■ Az amerikai lapok * • most emlékeztetnek ezzel kapcsolatban ar- i i ra is, hogy Jackie Ken- I nedy utálta férje stáb- ■ i ját. ..Tányérnyalók. lakájok, sakálok és írott- , ■ lile” — mondta róluk. i Gary most — úgy i i látszik — cáfolja Jackie-t. ■ (máté) Á íirótszamár heivet kér A drótszamárnak nem kell legelő, sőt még istálló sem, megteszi helyette egy lakótelepi kukatároló vagy szárítóhelyiség is. Igen. a bicikliről van szó. arról a kétkerekű jószágról, amely nélkül nincs is igazi gyerekkor, s amit aztán felnőve, többnyire sutba hajítunk. Pedig a városi ember szívesen pattanna nyeregbe, s hajtaná a pedált: ha volna hol. A miskolciak szerint az nem nevezhető passziónak, ha hatalmas teherautók árnyékában meghúzódva, testi épségünket közvetlen veszélynek kitéve, karikázunk a köhögtető porban, füstben. Igazuk is van, a bicikli csak ott tud egyenrangú közlekedési eszközzé válni, ahol teret engednek neki. Valaha a belvárost bicikliút kötötte össze Diósgyőrrel, végig a Szinva partján. Azt már csak nagyon halkan kérdezzük meg, hogy vajon a déli és az északi tehermentesítő utak tervezésekor miért nem lehetett juttatni a biciklistáknak is egy keskeny sávot? Az idő. az energiaárak s a lassan is, de fejlődő testkultúránk íratlan parancsai a biciklinek dolgoznak. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy az avas-déliek szinte minden fórumon szóvá tett terve épp egy kerékpárút lenne Tapolca felé. Az sem lehet véletlen, hogy a nyéki tavak környékének rendezését jó néhány tervező kerékpárutak nélkül nem tudta elképzelni. Hamarosan lesz valódi sétálóutcánk, s vannak már a forgalmat biztonsággal elvezető terelőútjaink. Valahol a kettő között teret kellene hagyni a kerékpárosoknak is. Mert a drótszamár nem kér enni, inkább ad: tiszta levegőt, acélosodó iz- aokat. után (k-ó) (brackó) ★ A napi munka mellett most egy húzógép megújításán dolgozik az újító
