Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-17 / 66. szám

Az új főcsatorna a jövőnek is épül Szennyvíz-utazás a föld alatt jfc A Medicor-Orel diagnosztikai táskacsaládja újakkal gyarapszik (Herényi felv.) Hatásos csalétek A „könnyű” cigaretta Néhány évtizede, amióta egyértelműén bizonyítást nyert, hogy a dohányzás több em­bert betegit meg, mint a fer­tőző mikroorganizmusok: több embernek okozza idő előtti halálát, mint bármilyen más környezeti tényező, az orvosok felvilágosító munká­val igyekeznek leszoktatni az embereket a dohányzásról. Ebben az igyekezetükben azon­ban aprócska, parittya nélküli Dávidoknak bizonyulnak a géppisztolyos, vagy akár ágyú­val is felszerelt dohánygyártó Góliátokkal szemben. És ha néha átmenet! sikert érnek el, az ellenfél visszalő és telibe­talál. így történt ez akkor is, amikor reklámhadjárat indult a „könnyű” —■■ „ártatlan” ci­garetták fogyasztása érdeké­ben. Az Európai Gazdasági Kö­zösség országaiban 1960 és 1975 között 5 százalékkal csökkent a dohányosok szá­ma. Viszont a megmaradt dohányosok 378 milliárd he­lyett 564 milliárd cigarettát szívtak el. Tették ezt abban a reményben, hogy káros szenvedélyükért egészségük­kel kisebb árat kell fizetni­ük. Közben az történt, hogy nemcsak e könnyű cigaret­ták lettek drágábbak, rá­adásul még jóval többet kel­lett vásárolni is belőle, ha­nem a dohányfüst okozta egészségkárosodás is jócskán megnőtt. A dohányosok tetemes ré­sze hozzászokik a nikotinhoz, szervezetében az alkoholiz­Háziasszon yoknak ajánljuk Vélkv Tibor mesterszakács, Tóth Béla mester• es kiváló cukrász receptje LELKI LASKA Hozzávalók (5 személyre): 60 dkg sertéscomb. 40 dkg vegyes zöldség, 10 dkg füs­tölt szalonna, 10 dkg zsír. 60 dkg liszt. 2 gramm ma­joránna.'! di tejföl, 3 db to­jás. só ízlés szerint. Elkészítése: a lisztből, to­jásból sóval laskatésztát gyú­runk és. kifőzzük. A zöldsé­get megtisztítva, megmosva egész apró kockára vágjuk. A szintén, kockára vágott füstölt szalonnát iepirítjuk, és hozzáadjuk a felaprított zöldséget, valamint a zsírt. Gyengén megsózzuk, majd — időnként kevés vizet ad­va hozzá — fedő alatt pu­hára pároljuk. Amikor pu­hulni kezd, hozzákeverjük a ledarált sertéshúst, s majo­ránnával, sóval utánaízesít­jük. Az egészet összepárol­juk, míg a hús és a zöldség meg nem puhul. Amikor kész, hozzákeverjük a kifő­zött, leöblített és lehűtött laskatésztát. Tűzálló edény­be téve, jól felforrósítjuk. Tálaláskor a tállal együtt tesszük asztalra, a tetejét jól zel szaggatott tojásos gyúrt megöntözve tejföllel. (A kéz­tésztát nevezzük laskatésztá­nak). MAZSOLÁS CSÓK Hozzávalók: 15 dkg vaj. 15 dkg vaníliás porcukor, 4 to­jás, 5 dkg dió, citromhéj, 10 dkg mazsola, 25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, barackíz. Elkészítése: a vajat a va-< níliás porcukorral habosra keverjük, majd a tojások sárgájával is. Hozzáadjuk a hideg vízbe áztatott, leszűrt mazsolát, a durvára össze­vágott diót, majd a tojások kemény Jiabbá vert fehérje­részét. Végül hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet is. Vékonyan zsírozot, lisztezett tepsire kis halmokat rakunk a tésztából, majd közepes hőmérsékletű sütőben mint­egy 15 percen át sütjük. Ez­után a citromlével ízesített barackízzel összetöltjük. s vaníliás porcukrot szitálunk rá. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja, -tanácstagi foga­dóóráját Nagy Árpád, Gárdonyi Géza Művelődési Ház. 17.30 óra­kor: Sándorfi László. Avasalla u. 14. szám, 17 órakor» Szolnoki László, Avas-dél Lakásszövetke­zet, Engels u. 35. szám, 17.30 órakor; Tótli István. Bartók Bé­la u. 77. szám. 16 órakor; Várti Tamásné, Hegyalja u. 4. 1/1., 18 órakor. mushoz valamelyest hasonló állapit fejlődik ki. Hajnali ébredéskor rossz a közérze­te a nikotinéhség miatt, ami csak akkor szűnik meg, ha az első cigarettára rágyújt. Napközben pedig a jó köz­érzethez el kell érni egy bi­zonyos rrikotinvérszintet, amit a könnyű cigarettából úgy ér el, ha többet szív, mélyen leszívja és csonkig elszívja. Miután az egészség- károsodásért nemcsak a ni­kotin felelős, hanem a do­hányfüst szénmonoxidja, kátránytartalma is, nyilván­való, hogy szervezete na­gyobb kárt szenved, mintha a hagyományos, erős dohányt szívta volna. Az NSZK-ban szerzett tapasztalatok fénye­sen bizonyítják ezt a tényt. 1961 és 1980 között a do­hánygyárak 66 százalékkal c-csökkentették a cigaretták nikotin- és kátránytartalmát, a tüdőrákos megbetegedések száma mégis évről évre nőtt. Az USA-ban a könnyű ciga­rettát szívók életesélyei az utóbbi évtizedben 2—3 év­vel csökkentek azokhoz vi­szonyítva, akik megmaradtak a régi, filter nélküli erős ci­garetta mellett, A heidelber- gi egyetemen 800 tüdőrák­ban meghalt embert vizsgál­tak meg, akiknek 97,3 száza­lékánál derült ki, hogy do­hányoznak. A könnyű, filte­res cigarettát szívók közülük kereken másfél évvel hama­rabb haltak meg. mint azok, akik megmaradtak a „ke­mény” cigaretták mellett. Ezek egyébként naponta 4,6- del kevesebb cigarettából kapták meg a jó közérze­tükhöz szükséges napi niko­tinadagjukat ... Hatalmas szennyvíz-gejzír fog egyszer a felszínre törni valahol a belvárosban — jó­solgatták néhány évvel ez­előtt a pesszimistább szak­értők. Ez a veszély már nem fenyeget, hiszen az idén be­fejezik az új kelet—nyugati szennyvízfőgyűjtő vezeték négykilométeres belvárosi szakaszának építését. Ennél észrevétlenebb közműberu­házás aligha akadt eddig a város történetében, hiszen az építők anélkül fúrták át ma­gukat a házak, az utak, a vasúti sínek, s a Szinva alatt, hogy ezt bárki is észrevette volna. Ha látványosságokban nem is, de izgalmakban bő­velkedett ez a föld alatti utazás... • LÉZERREL CÉLOZVA 1979-ben fogtak hozzá az építéshez a hűtőházi útnál, s napjainkban a Zenepalota háta mögött ér véget az új csatornaszakasz. Eddig több mint 40 millió forintba ke­rült a csatorna kilométeren­ként, s az idén még 6 mil­lió forintot kell költeni rá. A helyenként majd 2 méter átmérőjű csatorna tehermen­tesíti a többi gyűjtőágat, megszünteti a belvárosi sza­kaszokra nehezedő, fényege tő nyomást. Bányászok, az Aknamélyí­tő Vállalat dorogi körzetének szakemberei munkálkodtak éveken át a 6—8 méteres mélységben. Leírva milyen egyszerű: csak előre kellett préselni a csöveket a föld alatt, s kiszedni a felesleges földet, aknától aknáig. Pe a termetes betonelemeket haj­szálpontosan kellett irányban tartani, közben a lejtésre ügyelve — így már bonyo­lultabbnak tűnik a vállal­kozás! Az irányításban lézer segített, ám technika ide vagy oda, a felszínen lévő épületek, vasúti sínek meg­mozdulásától azért tartottak az építők. • MEGROGGYAN-E A MÚZEUM? Az aggodalom azonban csak a Herman Ottcj Múze­um ódon, Szinva-parti épü­leténél volt indokolt. Itt fé­lő volt, hogy amikor az ala­A technika történetéből Gőzkocsi Nicolas Joseph Cugnot francia mérnök-tiszt 215 évvel ezelőtt, 1769- ben szerkesztette meg a nehézágyúk vontatására szol­gáló, kéthengeres gőzgéppel ellátott gőzkocsiját. Ez a jármű úgy moz­gott, hogy a rá­épített tartályban levő vizet fel kel­lett forralni, ami aztán gőzzé válva mozgatta a du­gattyúkat. A gőz­gép a háromkere­kű jármű első ke­rekét hajtotta meg, és a bemu­tató alkalmával 4 km óra sebességet értek el vele. A feltaláló ta­lálmányát a fran­cia királynak ajánlotta fel. A bíráló bizottság még számos hibát fedezett fel rajta, mégis magában hordozta a fejlő­dés csíráját. To­vábbfejlesztését XV. Lajos barát­nője, Dubarry asz- szony és környe­zete akadályozta meg, így a jármű csak a jövőbe mu­tató technikai ér­dekesség maradt. (Képünkön: Cu­gnot gőzkocsija a Művészetek és Mesterségek Mú­zeumában, Párizs­ban.) K. A. * Az Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének munkáját di­cséri az eddig elkészült vezetékszakasz póktól alig karnyújtásnyira előrenyomják majd a csöve­ket, megroskadnak a falak. Ezért a környező talajt spe­ciális keverékkel kellett te­leinjekciózni, a cső falába fúrt lyukakon keresztül. A vállalkozás sikerült: a mú­zeumépület meg sem rez­zent. A korszerű eljárás sok pénzt takarított meg, hiszen ha ez nincs, betonfalakat kell a föld mélyében építe­ni. Így is elég drága a veze­ték — mondhatják jó néhá- nyan. De mennyibe kerülhe­tett volna, ha nem a föld alitptlÜtgÜZTtökT“— így ér- v élnék a szakértők. A szenny­vízfőgyűjtő megépítését nem lehetett már halogatni, hi­szen a város csatornahálóza­ta nem bírta befogadni a nö­vekvő, új lakótelepekről aramló szennyvizet. De még elképzelni is rossz, hogy mennyi pénzbe került volna az útba eső házakat lebon­tani, utat feltörni, forgalmat elterelni az építés ideje alatt, ha az építők a felszínen munkálkodnak. • AMI MÉG HÁTRAVAN Az új kelet—nyugati fő­gyűjtő a városban keletkező szennyvíz több mint három­negyedét képes elvezetni a szennyvíztisztító telepig, s ez több mint 100 ezer köbmé­tert jelent naponta. A csa­tornafektetők a jövőnek is dolgoztak, hiszen úgy mé­retezték a főgyűjtőt, hogy hosszú évtizedeken át meg­oldja a város gondjait. Az idén a Zenepalotáig—- tartó utolsó szakasz munká­latait fejezik be, s ekkor-*- tervezett, majd 5 kilométe­res hosszból 850 méter ma­rad még hátra. Ezt a sza­kaszt várhatóan csak a VII. ötéves tervidőszakban építik meg. A csúsztatást nemcsak a pénzszűke indokolja, ha­nem az is lehetővé teszi, hogy a lakásépítés ütemének mérséklődésével erre a sza­kaszra a tervezettnél később lesz majd szükség. KISS LÁSZLÓ Villantó „Fogós” botok Jó hír a horgászoknak, hogy a hazai gyártásfejlesz­tés eredményeként több új­fajta horgászbot is kapható. Az alkalmas bot megvá­lasztása az eredményes fo­gás elsőrendű élőieltétele. A horgászcikk-készítő világcé­gekkel tovább bővülő együtt­működésünk jóvoltából már piacra került nálunk is pél­dául a japan eredetű, Tsu­shima elnevezésű, 270 cm hosszúságú, könnyű és még­is erős teleszkópbot. A rab­lóhalakra pályázók örömére, a nálunk gyártott Shakes­peare Alfa sorozatban most ntár készülne*: csukázásra es harcsázásra kiválóan al­kalmas dobóbotok, 210, 240, 270 cm hosszúságban. Ezek a botok 250—300 gr-os do- bösúlyhoz valók. Ebben az évben a magyar Horgász­cikk-készítő Vállalat — HO- KÉV — Delta néven forga­lomba hozza a legkorszerűbb, grafitszálas botsorozatát — 180, 210, 240 és 270 cm-es méretekben. Ezek a botok a pergetőhorgászat és a ver­senyhorgászat lehetőségeit bővítik. Mind többen ismerik fel, hogy a horgászmódszerekben is haladni kell a korral. A hagyományos-kényelmes módszerekkel ugyanis egyre kevésbé csalhatok horogra a szokásaikban szintén a vál­tozó életkörúlmenyekhez iga­zodó halak. Megnőtt a körty- nyű, érzékenyen rugalmas botok becsülete a vízparton — s különösen keresettek a 3 méternél hosszabb telesz- Kópbotok, amelyekkel part­ról elérhetők azok a sze- gélyviz-szakaszok, ahol a kí­vánatos méretű halak ta­nyáznak. Hazgi gyártásból forgalomba kerülnek még az idén 360, 420, 490, 500 centi- méteres botok, sőt készülnek már 6 és 7 méteres magyar teleszkópbotok is. Hogy a bőség gondja Se okozzon zavart a választás­kor. hadd javasoljuk azt a bottípust, amelyik a mi vi­zeinken a legpraktikusabb. Ez az úgynevezett „csúcsak- ciójú” bot, amely a legtöbb segítséget adja a horogra ke­rült hal fárasztásában. Lé­nyegében maga a rugalmas botvég fáraszt, a horgásznak csak arra kell ügyelnie, hogy a botot mindig függőlegeshez közeli helyzetben tartsa, mert ha hagyja, hogy a hal a hú­zásával elfektesse a botot, már nem érvényesül a bot­vég fárasztó hatása, a na­gyobb hal pillanat alatt el­szakítja a kiegyenesedett vé­kony zsinórt. Vigyázzunk ar­ra is, hogy csak a kellően kifárasztott halat tereljük a merítőszákba. (berecz) # i ■1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom