Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-16 / 65. szám

Lépcső a jó reklámhoz Az üiemorvosaak Lét lelke ran A Vasgyári Kórház erőieszitései (Folytatás az 1. oldalról) A Vasgyári Kórház szak­mai és gazdasági irányítása alá vont üzemegészségügy fejlődésén lendített az integ­ráció. S nem csupán azért, mert mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megte­remtésén javított, a fejlesz­tés ütját-niódját egyszerűsí­tette, hanem azért is, mert ebben a felállásban a tudo­mány oldaláról is összefo- goltabban alaphozható meg az üzemorvosi munka szak­mai és társadalmi értéke, rangja. Régi és fájdalmas témája ez utóbbi az üzemegészség­ügynek. Nem vnozó a szak­mán belül ez a terület. Ré­szint ennek tudható be, hogy két nagy gyárunkban a 22 orvosi státuszból öt jelenleg is betöltetlen. Igaz, amióta a Vasgyári Kórház irányítása alatt ténykednek, azóta har­madára csökkent orvoshiá­nyuk. (Az LKM-ben például csupán négy főfoglalkozá­sú üzemorvos volt koráb­ban, most pedig 11-em van­nak.) Kapcsolatot teremtet­tek ugyanis a Debreceni Or­vostudományi Egyetemmel, s jó néhány pályakezdőben si­került kedvet ébreszteni eh­hez a sokrétű munkához. S további- jelentkezőkkel is tudnának számolni, ha nem határolná be a lehetőségeket a lakás biztosításának gond­ja. Az új szervezeti forma más tekintetben is gyarapí­totta az üzemegészségügyi ellátást. Üj terápiás részle­geket alakítottak ki a két nagyüzem — és a környező tíz kisüzem — dolgozói szá­mára. Az LKM gyógyfürdő­jében bevezették az aero­sol-, valamint a balneo­terápiát, s újabb speciális szakrendeléseket hoztak lét­Hétfőn este 8 órára hir­dette az Ady Művelődési Ház Sas József műsorát. A mű­vész népszerűsége még egy előadásnyi közönséget von­zott a rendezvényre, ezért re. Ma már hat szakrende­lőjük működik, közöttük olyan, amely egyebek mel­lett a munkahelyi alkalmaz­kodási zavarok vizsgálatával is foglalkozik. Persze korántsem arról van szó, hogy célegyenesben volna már az üzemegészség­ügy az LKM-ben és a Dl- GÉP-ben. De a „térkép” pontosabb, s az eszköztár is gazdagabb hozzá. Dinamiku­san fejlődik a két gyár üzemegészségügyi ellátása — állapította meg az egészség- ügyi párt-vb, elismerve az eddigi eredményeket. Ám az is világos, hogy továbbra sem lesz könnyű megköze­líteniük az optimális szin­tet, amelyről feladataik „nagykönyve” szól. * Olvastam valahol, hogy az üzemorvosnak két lelke van: az egyik az általános orvos­lás felé húzza (minthogy ezt sulykolták belé az egyete­men), a másik az üzemegész­ségügy ideális feladatai irá­nyába vonzza. A kívánatos arányt — hogy ugyanis mun­kaidejének felét vizsgálatra, gyógykezelésre, gondozásra, másik felét pedig a speciá­lis teendőire fordíthassa — nehéz megteremteni. Statisz­tikáik bizonyítják, hogy mun­kaidejük túlnyomó részét a spontán betegforgalom köti le. Legkivált azért, mert az üzemi dolgozók — orvos— orvos alapon — többnyire a gyógyító tevékenységet igény­lik, valamiféle helyi kiskli- nikának tekintik a rendelgt a gyárkapun belül. Ez ön­magában még nem baj. De csak akkor, ha nem támasz­tanak egyoldalúan (és egyé­nien) túlzó igényeket vele szemben. (radváuyi) este fél 10-től újra a szín­padra lép az énekes-humo­rista, valamint Koós János, Dékány Sarolta, Sasvári An­namária, Jancsó Péter és Lilliom Károly. Kezemben egy kü­lönleges totószelvény, amelyben nem futball­csapatokra kell tippel­ni, hanem a kérdések­re megadott három vá­laszból kell kiválaszta­ni a helyeset. Nem rá­zósak a feladványok, bárki könnyen megvá­laszolhatja őket, ha annyi fáradságot vesz, hogy a megadott üzlet­be ellátogat, és ott akár vásárol is. Miskolc egyik reprezentatív boltjáról van szó. az egy éve átadott KŐN- FER Galériáról, me­lyet a Borsodi Ruháza­ti Kiskereskedelmi Vállalat üzemeltet. Az egyik ott dolgozónak jutott eszébe a remek ölet. A KONFER-totót átböngészve, első pil­lantásra egy banális­nak tűnő kérdés szúrt szemet: Hány lépcső­fok vezet az üzlethez? De ahhoz, hogy valaki pontos választ tudjon rá adni, kénytelen-kel­letlen elmegy a Galé­riába, és megszámolja a lépcsőket. S ha már megtette, bizonyára szétnéz az üzletben, és esetleg költ is ott. A többi kérdés is hason­lóan egyszerűnek tű­nik. De a látszat csal: csak a vevők tudják megválaszolni. T. L. Lakáslervek az idén A tervek szerint összesen 1374 új lakás épülhet fel az idén Miskolcon. Túlsúlyban vannak a magánerőből épü­lő telepszerű társasházak. Az Avason s a Jókai utcában 635 társasházi lakást hoznak tető alá az idén, az OTP be­ruházásában. A Bors vezér utcában 42 egyedi szervezé­sű társasházi lakás készül. A város területén összesen 230 családi házba költözhet­nek be 1984-ben. Sas József, még egyszer Miskolciok nyerték a területi döntet A budapesti Akácvirág ut­cai általános Iskola felhívá­sára országos vetélkedő in­dult Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. Nyolcszáznál több általános iskola 4400 csapata indult a vetélkedőn, ami 13 "00 diákot jelent, mi­vel egy-egy csapat háromta­gú. Április 11-én lf*z az or­szágos döntő, ahová a terü­leti döntök legjobbjai jutnak el. Borsod-Abauj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Heves területi döntőjét teg­nap rendezték meg a mis­kolci 13. számú Általános Is­kolában. A nyilvános vetél­kedő reggel 7-től délután ne­gyed 3-ig tartott, összesen 12 csaoat diákjai adtak számot arról, mennyire ismerik Kö­rösi Csorna Sándor életét, munkásságát, korát. A csa­A területi döntőnek a 13. számú Általános iskola adott ott hont patok között három miskolci volt, a 30., a 4. és a 6. szá­mú Általános Iskoláké. A legjobb két csapat jutott to­vább az országos döntőbe, az első helyen a 30. számú Ál­talános Iskola három diák­ja. a másodikon a tiszada- dai csapat. Az első hat helyezett csa­patot — és felkészítő peda­gógusaikat — vásárlási utal­vánnyal jutalmazták. Az el­ső helyezett csapat tagjai fe­jenként 3 ezer forintnyi ér­tékben vásárolhatnak, a má­sodiké 2500-ért, a továbbiak 500—500-zal kevesebbért. Ugyanilyen mértékben ho­norálták tanáraik munkáját. Ke!l-e igazi tűz a lánghoz? Pirotechnikusok próbáltak Hogy ne legyen tragédia a Tragédiából * Egy biztatónak tűnő megoldás. A jövő hét első napjaiban dől el, hogy lesz-e premier március 23-án. Művészi megítélés dolga, hogy lcell-e a szellem láng­jának felmutatásához valódi tűz, de bármekkora szóvál­tás volt is az elmúlt hetek­ben Az ember tragédiájának miskolci bemutatója körül, bármennyit csúszott, és bár­mekkora közfigyelmet köve­telt magának ez a premier, senkinek sincs hozzá joga, hogy prekoncepciói legye­nek. Még akkor sem, ha teg­nap sok-sok órán keresztül tízegynéhány szakember ide­jét kötötte le, hogy megol­dás szülessen ebben a konf­liktusban. Tények vannak. A rende­ző-díszlettervezőnek jóval korábban tűzeffektusokkal foglalkozó, hivatásos szak­emberekhez kellett volna fordulnia; ha ez nem tör­tént meg, a színház igazga­tójának az előadás próbáit le kellett volna állítani. A tegnap délelőtti, késő dél­utánba nyúló szakértői meg­beszélés résztvevői közül nem színházi ember mondta ki: nyilvánosság előtti tár. gyalás és nem ügyintézés, ami az elmúlt két hétben rádióban, országos napila­pok hasábjain, máshol tör­tént. A közönség ma már nyil­ván egyre kíváncsi: lesz-e bemutató, és mikor? A bizr tonságért felelős szakembe­rek, a tegnapi tanácskozás résztvevői közül elsőként Kővári Ottó őrnagyot, a vá­szó, ebből a folyadékból a szükséges mennyiséget tá­rolni lett volna kénytelen a színház. Ezt eleve nem sza­bad. Tőlünk február 7-én kértek először véleményt. Nem javasoltuk; világosan megmondtuk, hogy ennek az anyagnak az alkalmazásához nem fogunk hozzájárulni, a látványhoz más megoldást kellett volna már korábban keresni. Február 7-e óta hi­vatalosan ebben az ügyben most vagyunk itt először, és nem azért, hogy akadályoz­zuk, hanem hogy megkeres­sük a megoldást. A tűzoltó­ság szerepéhez, ha színházi előadásról van szó, hadd mondjam el: a napi gyakor­lat szerint a főbróbák he­tében, amikor már kész az előadás, diszletszemlét tar­tunk, és nem szólunk bele a művészi elképzelésekbe. De annak ami ég, és amed­dig ég, szabályozható, kéz- bentartható folyamatnak keli lennie. A tatabányai Központi Bányászati Fejlesztési Inté­zet Robbantástechnológiai é« várni kell a tavaszi ö Nagy Főosztályának osztályvezető­je. Paska János sietett más­fél hete az előadás segítsé­gére:-i- Az elmúlt héten ked­den vette fel velünk a szín­ház a kapcsolatot. Azonnal helyszíni szemlét tartottunk, a megrendelést múlt héten pénteken kaptuk meg. Az előadás rendezője ■ ennek a hétnek az elején járt Tata­bányán, csütörtökön itt va­gyunk. Évente 40—50 szín­házi megrendelést kapunk, ha az idő nagyon »sürget. 24 óra alatt megcsináljuk. Két megoldást mutattunk be. az egyik bizonyult elfogadha­tónak. Megfelelő szakember kezében biztonságos. A tanácskozás résztvevői között volt Simon László, a győri Kisfaludy Színház pi­rotechnikusa és tűzvédelmi felügyelője, aki az intézet által javasolt megoldást — a dolgok pillanatnyi állása szerint — legalábbis a mis­kolci színház szakemberei­nek (itt nincs pirotechnikus) betanítása erejéig működte­ti. — Szakemberként jöttem el segíteni, a rám bízott fel­adatot el tudom végezni; eh­hez minden eszköz a ren­delkezésünkre áll. A java­solt anyag felhasználása és a felhasználás technológiá­jának a biztosítása a felada­tom. Ezt tudom szavatolni. De réges-régi színházi em­ber vagyok, az életem ez, és magánemberként mondom: akkor is elhiszem a színház­nak a lángot, ha nem ég valódi tűz. * A hosszú-hosszú megbe­szélés eredménye a követke­ző: a tatabányai szakembe­rek nagyon is szembetűnő veszélyekkel járó túzeffektu- sokra találtak megoldást, be­mutatták és elutaztak. A színház műszaki gárdája, amely eddig is sok nehéz fel­adatot megoldott, megterem­ti a feltételeket, hogy szom­baton, vagyis holnap a visz- szatérő tatabányai vendégek a játéktérben is bemutassák, hogyan funkcionálnak a ren­dező által tegnap még meg­kívánt tűzeffektusok. Hétfőn folyamatában nézi meg a tel­jes előadást a tűzoltóság. Ha biztonságos, nyilván útjára engedik. MAKAI MÁRTA nagytakarításra ' a por rosi tüzoltóparancsnokság he­lyettes vezetőjét kérdeztük: — Mi tehát a tűzvéde­a járműveken lemért, ilyen esetben a sok száz személyes nézőtér és a társulat biztonságáért felelős tűzoltóság véleménye? — Nem hozzáértő, és nem jogosult kisiparossal tervez­tettek meg az eredeti megol­dást. amelynek értelmében hosszú perceken keresztül tűzveszélyes folyadékkal táp­lált. nagy felületű tűz égett volna a színpadon. Ez elkép­zelhetetlen egyszeri alka­lommal is, és azért is, mert előadások folyamatáról lévén Nyeljük a port az autóbu­szokon és a villamosokon, különösen, ha nyltódik és záródik az ajtó. A télen a gumipadlóra íelhordtuk a sarat, s ez most. a száraz időben megtapadt a rácsok között. Megkérdeztük a Miskolci Közlekedési Vállalat főmér­nökétől: mikorra tervezik a tömegközlekedési eszközök tavaszi nagytakarítását? Elöljáróban elmondta, hogy a mindennapi söprögetés megtörténik ugyan, de ez nem oldja meg ezt a gon­dot. A porszívózás sem vált be. Hagyományosan siaggal kell tehát felmosni, s ala­posan kitakarítani a buszok és a villamosok oadlózatát. Ezt viszont egyelőre nem te­szi lehetővé az időjárás, a hajnali fagyok miatt. A víz ugyanis, ha bekerül, és meg­fagy, a járművek szerkeze­tében műszaki gondo-at okozhat. Várni kell tehát még egy kicsit a kedvezöbtt időre, s akkor a takarító- brigádok hozzálátnak az ala­posabb munkához. Körösi Csorna Odorból veiélbedtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom