Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-14 / 63. szám
hórum a miskolci rádióban II szakszervezeti munkáról A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége március 25-án, hétfőn délután 17 óra 10 perctől Fórum- műsort sugároz „A szakszervezeti munkáról”. Az 50 perces élő adásban szó lesz a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéről, a kettős funkcióról, a munkahelyi demokráciáról, bérezési és jutalmazási hatáskörökről, a Munka Törvénykönyve egyes részeinek értelmezéséről, a kollektív szerződésekről, a jogsegélyszolgálatról, a nevelő tevékenységről, a rétegpolitikáról, $ magánerős lakásépítés segítéséről, a segélyezésekről, továbbá a szakszervezetek kulturális munkájáról, üdülési lehetőségekről és üdülési díjakról, valamint a tömegsportolással összefüggő témákról. Ilyen és hasonló ügyekben várjuk hallgatóink kérdéseit, illetve leveleit március 23-ig (címünk: Miskolci Rádió 3527 Miskolc, Baj- csy-Zs. 15.). Az adás ^latt ezúttal is telefonügyeletet tartunk. Miskolcon a 33-510-es, Egerben a 12- 946-os, Salgótarjánban pedig a ll-115-ös telefonon várjuk hallgatóink hívásait. Mind a levélben, mind pedig a telefonon érkezett kérdésekre ezúttal a Borsod, Nógrád és a Heves megyei szakszervezeti tanács vezető titkárai válaszolnak. Azokra a kérdésekre, amelyekre az adásidőben nem kapnak választ a hallgatók, az Eszak-Magyarország- ban, a Déli Hírlapban, a Nóg- rádban és a Heves megyei Népújságban válaszolnak vendégeink. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak I Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója Árulkodhat az antenna Ráfizet rr as orvneso Eltörölték néhány esztendővel ezelőtt a rádióelöfizc- tési díjat. Ezzel egy időben megszűnt a zughallgatás, viszont az orvnézés továbbra is dívik. Tudjuk, hogy a televízió előfizetési díja havi 60 forint. Ezért az összegért mennyi készüléket üzemeltethetünk egy lakásban? Hogyan derítik fel az orvnézőket. s mi a büntetésük? — erről kérdeztük Havas Józsefet, a Miskolci Posta- igazgatóság távközlési és forgalmi osztály vezetőjét. — Bizonyára kevesen tudják, hogy havi 60 forintért három tévékészüléket működtethetnek családonként. Városon, ahol a bérházakban két-három generáció is együtt él, s minden szobában tartanak egy televíziót, elegendő a- 60 forintos előfizetési díj. Vidéken azonban, ahol egy portán, de külön lakásokban használják a televíziókat, külön-külön kell fizetniük. Nincs köny- nyű dolga annak a csoportnak, amelyik az orvnézők felderítésével foglalkozik. A jogszabály szerint minden újonnan vásárolt készüléket nyolc napon belül be kell jelenteni a helyi postahivatalban. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a használtan vett televíziókra is. Sokan megfeledkeznek erről a kötelezettségükről. Ezért rendszeresen felmérjük a Borsod és Heves megyében a bejelentéseket, s ahol kevésnek találjuk az előfizetéseket, meglepetésszerű látogatásokat teszünk. Mondhatnánk azt, hogy a televízióantenna mindenhol árulkodik, ám ez nem így van. Érzékenyebb készülékekkel, s az adókhoz közeli területeken akár szobaantennával is jól vehetik az adást. Ilyenkor aztán nehéz felderíteni és rajtakapni az orvnézőket. — Tavasszal sokan érdeklődnek, hogy a nyaralóba kivitt tévékészülék után is kell-e fizetni. Válaszunk egyértelmű: amennyiben rendszeresen használják, igen. Az alkalomszerű tévézésért azonban nem kérünk pénzt. Az előfizetési díj tulajdonképpen helyre szól, de a lakásban fizetett nyugtával 30 napig az üdülőben is használhatjuk a készüléket. Ezen túl azonban ugyanolyan bejelentési kötelezettségük van, mint a lakásban. — Sajnos, sokan próbálnak takarékoskodni az előfizetési díjjal. *Nem jelentik be a készülékeket, ha viszont orvnézésen tetten érjük, sokba kerül. Legalább két évre visszamenően megfizettetjük az előfizetési díjat. Tavaly is több százezer forintra tehető bírságot szabtunk ki. (szántó) Félévszázados klub Laacpelnek a miskolci pilóták 1934-ben néhány lelkes, a repülésért rajongó vasgyári fiatal külön csoportban megalapította a Bükk—Mátra- vidéki Aeroklub kereteiben működő repülőklubot. Az ekkor harminc tagot számláló • szervezet Sajókápnlnán rendezkedett be a sportrepülésre, s még az év vége előtt sort kerített repülőgépes hangáravatásra. A sok fáradság, önzetlen munka, lelkesedés és kudarc ellenére a felszabadulásig mégis szép teljesítményt értek el. Közel 50 A-, 30 B- és 50 C-vizs- gás vitorlázórepülővel büszkélkedhetett a vasgyári klub. 1945 után a miskolci repülésből mindössze a vasgyári szervezet maradt meg, és működött a DVTK repülő- szakosztályaként. Folyamatosan erősödött és gyarapodott technikai eszközökben, motoros repülőgépekkel. 1950- ben a klub keretein belül megalakult az ejtőernyős, 1980-tól a sárkányrepülő-, és 1982-től a hőlégballon-szakosztály. Az eltelt ötven év alatt a miskolci repülőklv.b számos esetben vívott ki országos elismerést, s szerezte meg a vezető helyet, sikereket ért el hazai és nemzetközi rekordok felállításával, tagjainak neve fémjelzi a magyar motoros-, vitorlázó- repülő és ejtőernyős válogatott keret teljesítményét. Megbízható és kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező klubtaggal erősítette és erősíti a magyar légierőt, a honvédelmi szövetséget es a MÉM Repülőgépes Szolgálatot. Az idei esztendőt, az ötvenéves jubileumot a klub méltóképpen ünnepli, országos találkozókra, bemutatókra és versenyekre készülnek a miskolci repülők. Március 19. és 25. között Leninvdros- ban rendezik a IV. országos hölégballonversényt. ezt követi a sárkányrepülők II. Tokaj Kupa rendezvénye május 19. és 25. között Tokajban. s méltó befejezése lesz június1 3-án a megyei honvédelmi és repülőnap Miskolcon. Kiállítás, emlékműavatás, összejövetel teszi színessé az évfordulót, amelyek programjai már túlnőttek a miskolci repülőklub mindennapi tevékenységén. (fekete) 4. Start előtt a hőlégballonok ra. ma, i Tavaly hozták létre városunkban a kommunális alapot, amelynek kasszájába 35 millió forintot helyeztek. Az alap segítségével 1983-ban tizenöt tanácstagi körzetben — elsősorban peremterülete- ken — újítottak fel utakat, hidakat, járdákat, vízelvezető árkokat. Összesen több mint 21 millió forintot sikerült felhasználni egy év alatt. A tervek szerint az idén is lehetőség nyílik arra, hogy a kommunális alap segítségével újabb munkákat végezhessenek el a városban, javítva az életkörülményeken. Déryné kertje Meddig él a nnrk? • Dull a küzdelem Kar bates zeit energia ((£21 szabadtéri díszletraktár a park egyik veszte lett... Meddig él egy park? Ha ápoljuk, gondozzuk, s alakítgatjuk a környezet igényeinek megfelelően, örökéletű lehet. Legutóbb, amikor a miskolci belvárosban sétáltunk kertészekkel. városüzemeltetési szakemberekkel együtt, mégis azt láttuk: nagyon sok helyen szinte már csak a teljes újjáépítés segíthet, sok az elpusztult, tönkretett zöldterület. Vajon ki a hibás? A vandál városlakó, a gondozással megbízott kertészek, vagy épp a megbízó? Válasz helyett álljon itt egy igaz történet, a Déryné- kertről. A színház melletti kis park, ahol Déryné szobra áll, ma leginkább egy elhagyott csatatérre emlékeztet. Az ütközet nem most, hanem nagyon régen kezdődött, amikor úgy alakították ki a parkot, hogy nem kéSajtótájékozlató a INEB-ncl takarékossá», munkaerő-gazdálkodás A számok ebben az esetben azért lehetnek meggyőzőek, mert minőségi változásra utalnak. A népi ellenőrökhöz címzett közérdekű bejelentések egy év alatt majd’ egyharmaddal nőttek. Nem az ok több a panaszra... Közéleti fogékonyságunk és érzékenységünk nőtt. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap sajtótájékoztatót tartott. A testület vizsgálódásának tapasztalatait Józsa László elnök ismertette. Aktuális témák kerültek a napirendre az elmúlt évben. A biztonsággal becsülhető adatok szerint a népi ellenőrök ajánlásai nyomán negyven- millió forintra tehető az a haszon, amelyet a borsodi üzemek energiából és anyagból takarítottak meg. A li- censzhasznositás es a munkaerő-gazdálkodás témájában végzett elemzés felemás képet mulat. Sok még a kiaknázatlan tartalék. Dr. Szentmiklóssy István, a KNEB osztályvezetője utalt arra. hogy a bonyolódó, nehezedő gazdasági körülmények között bonyolódnak és nehezednek az ellenőrzés feltételei is. A NEB megyei elnöke példákkal is szolgált. Minden erőfeszítés ellenere még mindig nem készült el az oknyomozó miskolci butik-térkép. s a környezetvédelmi ajánlások egy része még nem vált gyakorlattá. Következményeiben is sikeres akciója volt viszont a népi ellenőrzésnek a diák- érkeztetés elemzése, az üzletek szombati nyitvatartásá- nak felülvizsgálata, vagy pedig az elhagyott bérlakások kazincbarcikai és miskolci fölmérése. szült út a színházi műhely, s a színház hátsó bejárata között. Itt cipelték tehát ke- resztül-kasul a készülő díszleteket. s persze behajtottak az autók is. Szinte bohózatba illő. hogy dúlt a küzdelem a hatóságok, s a színház között, ahelyett, hogy út épült volna. Egyszer még le is falazták a kaput, elzárva a díszletkészítők útját ... A történet ott folytatódik, hogy a padok is eltűntek, mert suhan- cok vertek tanyát rendszeresen ebben a félreeső, s csendes kis ligetben, s voltak. akik úgy gondolták, ha nincs pad, elmaradnak a huligánok is. Lassan a kertészek is felhagytak a sziszifuszi küzdelemmel, a gyepet széttaposó autósok, kukásautók ellen, és sorsára maradt a Déryné-kert. Most a távfűtővezetékeket fektető kivitelezők adták meg a kegyelemdöfést : ami még maradt a virágágyakból, sétányokból, azt tönkrelették. s szemetet, törmeléket hátrahagyva távoztak. Tulajdonképpen most jönne a heppi- end, s minden bizonnyal hamarosan hozzá is foghatnak a parképítők a munkához. Mégsem örülünk a megnyugtató beteljesedésnek. Nem örülünk, mert nagyon sokat költünk a miskolci parkokra, zöldterületekre, mégis kevés a látszatja. Igaz, vannak kényszerpályák, melyekről nem tudunk lelépni: csak úgy nyelik a pénzt például a rosszul megtervezett, soha parkká, zölddé nem változtatható lakótelepi „zöldterületek”, s a vandálok kárízámlái is igen borsosak. Lehetne bölcseket mondani arról, hogy miként Kellene jobban, ügyesebben gondozni, óvni a már meglevő, értékes, regi parkokat. Hosszúra nyúlhatna azoknak. az ügyeknek a listája is, amelyek semmivé teszik a kertészek munkáját. Egyet azonban minden városlakó lát: amíg a városfejlesztésben az útépítők, a forgalomszervezők, az építészek mesz- sze előrehaladtak, addig a kertészek — s velük együtt parkjaink, kertjeink — valahol a sor végén kullog- nak. Sok pénz, energia és i(5ő kellene ahhoz, hogy ezt a hátrányt ledolgozzák. Olyan műgonddal épülhetne egy park, mintha híd lenne, vagy ABC-áruház. De addig kár a gőzért, vagyis a pénzért, amíg a sok gazda között így- sorsára hagyhatnak egy pai>, kot, mint ahogy az a színház mellett történt. *r. I„ Takarítás Ismét meghirdetik a szokásos tavaszi nagytakarítási akciót, --: A lakóterületekre szemétgyűjtő konténereket helyeznek ki és v soron kívül elszállítják a jókora edényeket. Mielőtt azonban. ^ erre sor kerülne — mint remélik —, meg is tölti a lakosság,..; fiatalság mindazzal, ami a tél során összegyűlt a közterületeken. Arra számítanak, hogy több ezer KISZ-fiatal és úttörő vesz részt a tavaszi nagytakarításban. Rajtuk kívül szerszámot kér a városgondnokságtól a lakosság, és a vállalatok, in- tézmények dolgozói is rendet teremtenek munkahelyük környékén. Nem szeretném, ha bárki úgy értelmezné az alábbiakat, hogy mereven ellenzem a miskolciak bevonását a rendcsinálásba. Sajnos, nagyon ráfér erre a városra minden tavasszal az alapos takarítás, és ha másként nem megy. bizony igénybe kell venni a legifjabb társadalmi munkásokat is. De az hiba lenne, ha a szükségből erényt kovácsolnánk! Mert bizony elszomorító látni, amint a gyerekek olyan szemetet szedegetnek a gyepről, amit a bérházak ablakain keresztül dobáltak ki. Hogy mi minden található a közös kertek, játszóterek gyepén, azt jobb nem részletezni! És meg lehet érteni azokat a szülőket is, akik nem nyugtázzák kitörő örömmel, hogy gyermekük a saját öltözékében végzi azt a takarítást, amihez tulajdonképpen munkaruha és kesztyű kellene. A társadalmi munkába tehát igazság szerint azt is bele kellene számítani — noha ezt senki sem tartja nyilván —. hogy az édesanya fertőtlenítés mosószerben áztatja a dzsekitől a farmerig mindazt, amiben a gyerek takarított. Szóval, kell a takarítás, szükség van a gyerekek — és a rájuk felügyelő pedagógusok — szorgalmára. De azt azért egy pillanatig se higgyük, hogy ez így van rendjén. Ne higgyük, hogy kisiskolásoknak, fiataloknak felemelő érzés azoknak a szemetét, szennyét takarítani, akik összetévesztik a lakásuk ablakát a szemétledobó nyílásával, és az utcán is lusták elmenni a néhány méterre levő szemétgyűjtő edényig. Kérjük a fiatalság segítségét, ám azt nem reméljük, hogy az ilyen munkától fejlődik ki bennük a közösségi érzés és az áldozatkészség. (békés)
