Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-14 / 63. szám

hórum a miskolci rádióban II szakszervezeti munkáról A Magyar Rádió Miskolc Kör­zeti és Nemzetiségi Szerkesztő­sége március 25-án, hétfőn dél­után 17 óra 10 perctől Fórum- műsort sugároz „A szakszerve­zeti munkáról”. Az 50 perces élő adásban szó lesz a szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenységéről, a kettős funkcióról, a munkahelyi de­mokráciáról, bérezési és jutal­mazási hatáskörökről, a Munka Törvénykönyve egyes részeinek értelmezéséről, a kollektív szer­ződésekről, a jogsegélyszolgálat­ról, a nevelő tevékenységről, a rétegpolitikáról, $ magánerős la­kásépítés segítéséről, a segélye­zésekről, továbbá a szakszerve­zetek kulturális munkájáról, üdülési lehetőségekről és üdülési díjakról, valamint a tömegspor­tolással összefüggő témákról. Ilyen és hasonló ügyekben vár­juk hallgatóink kérdéseit, illetve leveleit március 23-ig (címünk: Miskolci Rádió 3527 Miskolc, Baj- csy-Zs. 15.). Az adás ^latt ezúttal is telefonügyeletet tartunk. Mis­kolcon a 33-510-es, Egerben a 12- 946-os, Salgótarjánban pedig a ll-115-ös telefonon várjuk hall­gatóink hívásait. Mind a levél­ben, mind pedig a telefonon ér­kezett kérdésekre ezúttal a Bor­sod, Nógrád és a Heves megyei szakszervezeti tanács vezető tit­kárai válaszolnak. Azokra a kér­désekre, amelyekre az adásidő­ben nem kapnak választ a hall­gatók, az Eszak-Magyarország- ban, a Déli Hírlapban, a Nóg- rádban és a Heves megyei Nép­újságban válaszolnak vendégeink. Kérdezzen, az illetékesek vála­szolnak I Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója Árulkodhat az antenna Ráfizet rr as orvneso Eltörölték néhány eszten­dővel ezelőtt a rádióelöfizc- tési díjat. Ezzel egy időben megszűnt a zughallgatás, vi­szont az orvnézés továbbra is dívik. Tudjuk, hogy a te­levízió előfizetési díja havi 60 forint. Ezért az összegért mennyi készüléket üzemel­tethetünk egy lakásban? Ho­gyan derítik fel az orvné­zőket. s mi a büntetésük? — erről kérdeztük Havas Józsefet, a Miskolci Posta- igazgatóság távközlési és forgalmi osztály vezetőjét. — Bizonyára kevesen tud­ják, hogy havi 60 forintért három tévékészüléket mű­ködtethetnek családonként. Városon, ahol a bérházakban két-három generáció is együtt él, s minden szobá­ban tartanak egy televíziót, elegendő a- 60 forintos elő­fizetési díj. Vidéken azon­ban, ahol egy portán, de kü­lön lakásokban használják a televíziókat, külön-külön kell fizetniük. Nincs köny- nyű dolga annak a csoport­nak, amelyik az orvnézők felderítésével foglalkozik. A jogszabály szerint minden újonnan vásárolt készüléket nyolc napon belül be kell jelenteni a helyi postahiva­talban. Ugyanez a rendel­kezés vonatkozik a használ­tan vett televíziókra is. So­kan megfeledkeznek erről a kötelezettségükről. Ezért rendszeresen felmérjük a Borsod és Heves megyében a bejelentéseket, s ahol ke­vésnek találjuk az előfize­téseket, meglepetésszerű lá­togatásokat teszünk. Mond­hatnánk azt, hogy a televí­zióantenna mindenhol árul­kodik, ám ez nem így van. Érzékenyebb készülékekkel, s az adókhoz közeli terüle­teken akár szobaantennával is jól vehetik az adást. Ilyenkor aztán nehéz felde­ríteni és rajtakapni az orv­nézőket. — Tavasszal sokan érdek­lődnek, hogy a nyaralóba kivitt tévékészülék után is kell-e fizetni. Válaszunk egyértelmű: amennyiben rendszeresen használják, igen. Az alkalomszerű tévé­zésért azonban nem kérünk pénzt. Az előfizetési díj tu­lajdonképpen helyre szól, de a lakásban fizetett nyugtá­val 30 napig az üdülőben is használhatjuk a készüléket. Ezen túl azonban ugyanolyan bejelentési kötelezettségük van, mint a lakásban. — Sajnos, sokan próbál­nak takarékoskodni az elő­fizetési díjjal. *Nem jelentik be a készülékeket, ha vi­szont orvnézésen tetten ér­jük, sokba kerül. Legalább két évre visszamenően meg­fizettetjük az előfizetési dí­jat. Tavaly is több százezer forintra tehető bírságot szabtunk ki. (szántó) Félévszázados klub Laacpelnek a miskolci pilóták 1934-ben néhány lelkes, a repülésért rajongó vasgyári fiatal külön csoportban meg­alapította a Bükk—Mátra- vidéki Aeroklub kereteiben működő repülőklubot. Az ekkor harminc tagot szám­láló • szervezet Sajókápnlnán rendezkedett be a sportre­pülésre, s még az év vége előtt sort kerített repülőgép­es hangáravatásra. A sok fá­radság, önzetlen munka, lelkesedés és kudarc ellenére a felszabadulásig mégis szép teljesítményt értek el. Közel 50 A-, 30 B- és 50 C-vizs- gás vitorlázórepülővel büsz­kélkedhetett a vasgyári klub. 1945 után a miskolci re­pülésből mindössze a vas­gyári szervezet maradt meg, és működött a DVTK repülő- szakosztályaként. Folyamato­san erősödött és gyarapodott technikai eszközökben, mo­toros repülőgépekkel. 1950- ben a klub keretein belül megalakult az ejtőernyős, 1980-tól a sárkányrepülő-, és 1982-től a hőlégballon-szak­osztály. Az eltelt ötven év alatt a miskolci repülőklv.b számos esetben vívott ki or­szágos elismerést, s szerezte meg a vezető helyet, sikere­ket ért el hazai és nemzet­közi rekordok felállításával, tagjainak neve fémjelzi a magyar motoros-, vitorlázó- repülő és ejtőernyős váloga­tott keret teljesítményét. Megbízható és kiváló szak­mai ismeretekkel rendelkező klubtaggal erősítette és erő­síti a magyar légierőt, a honvédelmi szövetséget es a MÉM Repülőgépes Szolgála­tot. Az idei esztendőt, az öt­venéves jubileumot a klub méltóképpen ünnepli, orszá­gos találkozókra, bemutatók­ra és versenyekre készülnek a miskolci repülők. Március 19. és 25. között Leninvdros- ban rendezik a IV. országos hölégballonversényt. ezt kö­veti a sárkányrepülők II. To­kaj Kupa rendezvénye má­jus 19. és 25. között Tokaj­ban. s méltó befejezése lesz június1 3-án a megyei hon­védelmi és repülőnap Mis­kolcon. Kiállítás, emlékmű­avatás, összejövetel teszi színessé az évfordulót, ame­lyek programjai már túl­nőttek a miskolci repülőklub mindennapi tevékenységén. (fekete) 4. Start előtt a hőlégballonok ra. ma, i Tavaly hozták létre váro­sunkban a kommunális ala­pot, amelynek kasszájába 35 millió forintot helyeztek. Az alap segítségével 1983-ban tizenöt tanácstagi körzetben — elsősorban peremterülete- ken — újítottak fel utakat, hidakat, járdákat, vízelveze­tő árkokat. Összesen több mint 21 millió forintot sike­rült felhasználni egy év alatt. A tervek szerint az idén is lehetőség nyílik ar­ra, hogy a kommunális alap segítségével újabb munká­kat végezhessenek el a vá­rosban, javítva az életkö­rülményeken. Déryné kertje Meddig él a nnrk? • Dull a küzdelem Kar bates zeit energia ((£21 szabadtéri díszletraktár a park egyik veszte lett... Meddig él egy park? Ha ápoljuk, gondozzuk, s alakít­gatjuk a környezet igényei­nek megfelelően, örökéletű lehet. Legutóbb, amikor a miskolci belvárosban sétál­tunk kertészekkel. város­üzemeltetési szakemberekkel együtt, mégis azt láttuk: na­gyon sok helyen szinte már csak a teljes újjáépítés se­gíthet, sok az elpusztult, tönkretett zöldterület. Vajon ki a hibás? A vandál város­lakó, a gondozással megbí­zott kertészek, vagy épp a megbízó? Válasz helyett álljon itt egy igaz történet, a Déryné- kertről. A színház melletti kis park, ahol Déryné szob­ra áll, ma leginkább egy el­hagyott csatatérre emlékez­tet. Az ütközet nem most, hanem nagyon régen kezdő­dött, amikor úgy alakították ki a parkot, hogy nem ké­Sajtótájékozlató a INEB-ncl takarékossá», munkaerő-gazdálkodás A számok ebben az eset­ben azért lehetnek meggyő­zőek, mert minőségi válto­zásra utalnak. A népi ellen­őrökhöz címzett közérdekű bejelentések egy év alatt majd’ egyharmaddal nőttek. Nem az ok több a panasz­ra... Közéleti fogékonysá­gunk és érzékenységünk nőtt. A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap sajtótájékoztatót tartott. A testület vizsgálódásának ta­pasztalatait Józsa László el­nök ismertette. Aktuális té­mák kerültek a napirendre az elmúlt évben. A bizton­sággal becsülhető adatok szerint a népi ellenőrök ajánlásai nyomán negyven- millió forintra tehető az a haszon, amelyet a borsodi üzemek energiából és anyag­ból takarítottak meg. A li- censzhasznositás es a mun­kaerő-gazdálkodás témájá­ban végzett elemzés fele­más képet mulat. Sok még a kiaknázatlan tartalék. Dr. Szentmiklóssy István, a KNEB osztályvezetője utalt arra. hogy a bonyolódó, ne­hezedő gazdasági körülmé­nyek között bonyolódnak és nehezednek az ellenőrzés feltételei is. A NEB megyei elnöke példákkal is szolgált. Minden erőfeszítés ellenere még mindig nem készült el az oknyomozó miskolci bu­tik-térkép. s a környezetvé­delmi ajánlások egy része még nem vált gyakorlattá. Következményeiben is si­keres akciója volt viszont a népi ellenőrzésnek a diák- érkeztetés elemzése, az üz­letek szombati nyitvatartásá- nak felülvizsgálata, vagy pedig az elhagyott bérlaká­sok kazincbarcikai és mis­kolci fölmérése. szült út a színházi műhely, s a színház hátsó bejárata között. Itt cipelték tehát ke- resztül-kasul a készülő dísz­leteket. s persze behajtottak az autók is. Szinte bo­hózatba illő. hogy dúlt a küzdelem a hatóságok, s a színház között, ahelyett, hogy út épült volna. Egy­szer még le is falazták a kaput, elzárva a díszletké­szítők útját ... A történet ott folytatódik, hogy a pa­dok is eltűntek, mert suhan- cok vertek tanyát rendsze­resen ebben a félreeső, s csendes kis ligetben, s vol­tak. akik úgy gondolták, ha nincs pad, elmaradnak a huligánok is. Lassan a ker­tészek is felhagytak a szi­szifuszi küzdelemmel, a gye­pet széttaposó autósok, ku­kásautók ellen, és sorsára maradt a Déryné-kert. Most a távfűtővezetékeket fektető kivitelezők adták meg a ke­gyelemdöfést : ami még ma­radt a virágágyakból, sétá­nyokból, azt tönkrelették. s szemetet, törmeléket hátra­hagyva távoztak. Tulajdon­képpen most jönne a heppi- end, s minden bizonnyal ha­marosan hozzá is foghatnak a parképítők a munkához. Mégsem örülünk a meg­nyugtató beteljesedésnek. Nem örülünk, mert nagyon sokat költünk a miskolci parkokra, zöldterületekre, mégis kevés a látszatja. Igaz, vannak kényszerpá­lyák, melyekről nem tudunk lelépni: csak úgy nyelik a pénzt például a rosszul meg­tervezett, soha parkká, zöld­dé nem változtatható lakó­telepi „zöldterületek”, s a vandálok kárízámlái is igen borsosak. Lehetne bölcseket monda­ni arról, hogy miként Kel­lene jobban, ügyesebben gondozni, óvni a már meg­levő, értékes, regi parkokat. Hosszúra nyúlhatna azoknak. az ügyeknek a listája is, amelyek semmivé teszik a kertészek munkáját. Egyet azonban minden városlakó lát: amíg a városfejlesztés­ben az útépítők, a forgalom­szervezők, az építészek mesz- sze előrehaladtak, addig a kertészek — s velük együtt parkjaink, kertjeink — va­lahol a sor végén kullog- nak. Sok pénz, energia és i(5ő kellene ahhoz, hogy ezt a hátrányt ledolgozzák. Olyan műgonddal épülhetne egy park, mintha híd lenne, vagy ABC-áruház. De addig kár a gőzért, vagyis a pénzért, amíg a sok gazda között így- sorsára hagyhatnak egy pai>, kot, mint ahogy az a szín­ház mellett történt. *r. I„ Takarítás Ismét meghirdetik a szokásos tavaszi nagytakarítási akciót, --: A lakóterületekre szemétgyűjtő konténereket helyeznek ki és v soron kívül elszállítják a jókora edényeket. Mielőtt azonban. ^ erre sor kerülne — mint remélik —, meg is tölti a lakosság,..; fiatalság mindazzal, ami a tél során összegyűlt a közterülete­ken. Arra számítanak, hogy több ezer KISZ-fiatal és úttörő vesz részt a tavaszi nagytakarításban. Rajtuk kívül szerszá­mot kér a városgondnokságtól a lakosság, és a vállalatok, in- tézmények dolgozói is rendet teremtenek munkahelyük kör­nyékén. Nem szeretném, ha bárki úgy értelmezné az alábbiakat, hogy mereven ellenzem a miskolciak bevonását a rendcsinálásba. Sajnos, nagyon ráfér erre a városra minden tavasszal az ala­pos takarítás, és ha másként nem megy. bizony igénybe kell venni a legifjabb társadalmi munkásokat is. De az hiba lenne, ha a szükségből erényt kovácsolnánk! Mert bizony elszomo­rító látni, amint a gyerekek olyan szemetet szedegetnek a gyepről, amit a bérházak ablakain keresztül dobáltak ki. Hogy mi minden található a közös kertek, játszóterek gyepén, azt jobb nem részletezni! És meg lehet érteni azokat a szülőket is, akik nem nyugtázzák kitörő örömmel, hogy gyermekük a saját öltözékében végzi azt a takarítást, amihez tulajdonkép­pen munkaruha és kesztyű kellene. A társadalmi munkába te­hát igazság szerint azt is bele kellene számítani — noha ezt senki sem tartja nyilván —. hogy az édesanya fertőtlenítés mosószerben áztatja a dzsekitől a farmerig mindazt, amiben a gyerek takarított. Szóval, kell a takarítás, szükség van a gyerekek — és a rá­juk felügyelő pedagógusok — szorgalmára. De azt azért egy pillanatig se higgyük, hogy ez így van rendjén. Ne higgyük, hogy kisiskolásoknak, fiataloknak felemelő érzés azoknak a szemetét, szennyét takarítani, akik összetévesztik a lakásuk ablakát a szemétledobó nyílásával, és az utcán is lusták el­menni a néhány méterre levő szemétgyűjtő edényig. Kérjük a fiatalság segítségét, ám azt nem reméljük, hogy az ilyen mun­kától fejlődik ki bennük a közösségi érzés és az áldozatkészség. (békés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom