Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-13 / 62. szám

* A Bükk lejtőin, völgyében Kisgyőr. Ha lenne víz, lenne ide­genforgalom. de nekik is figyelembe kell venniük a város szükségle­teit. Érsok Istvánné tanácsel­nök azt fejtegeti, hogy jóra- való. szorgalmas nép él itt, mindent megtesznek a falu boldogulásáért. Segítséget kérnek és várnak, hogy le­gyen saját orvosuk (a mos­tani hetente kétszer jár ki Ernődről), legyen a község­nek rendőre (a körzeti meg­bízott Kisgyőrben lakik), s szeretnének egy korszerű boltot is (ez az igényük va­lószínűleg teljesül). — Nemcsak kérünk és vá­runk, hanem mi magunk is segítünk. Tavaly egy lakos­ra majd 750 forintnyi tár­sadalmi munka jutott, most sem adjuk alább — magya­rázza a párttitkár. • AHOL VÉGET ÉP AZ ÚT Társadalmi munkában a három község közül Kisgyőr jár az élen. Ebben a már a bronzkorban is lakott te­lepülésen 1982-ben 1544 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett minden lakos. Ezért a dicséretes teljesít­ményért — a településfej­lesztési versenyben — fél­millió forint jutalmat kap­tak. A falura költötték, de ettől még nem lett ivóvizük. — Ha lenne, akkor az ide­genforgalmat is fejleszthet­nénk — mondja a pártalap- szervezett megbízott titkára, Székely Bertalan. Nem tévedés! Ez a 459 családot számláló község cso­dálatos környezetben terül el, a Bükk egyik völgyében, s annak lejtőin. Levegőjé­nek tisztaságáról nemcsak a helybéliek áradoznak. Ám a vízhiány ... Kovács Károly tanácselnök: I — Épült a községben egy törpevízmű, még 1950-ben, ám a hozama alig 30—40 köbméter; Akkor elég volt, ma, hogy majd’ minden ház fürdőszobás, nem. Nem is lehet használni a fürdőszo­bákat a falu kétharmadában. Nyaranta Miskolcról kapjuk a vizet. A végleges megol­dás, egy új vízmű építése közelinek látszik, az egész falu összefog érte. Száz évvel ezelőtt Kis- győrre még az állattartás volt a jellemző. Legelőin te­mérdek szarvasmarha legelt;''-' s minden portán lő volt: -Mi í a faluban három pár lovat, '' 40—50 szarvasmarhát szú-*' mólnak. — Majd’ minden családból egy ember eljár dolgozni, '■'=> főleg Miskolcra — mondja - a tanácselnök. — Állattar-; . tásra nemigen jut idő. Úgy mondják, Kisgyőr a világ végén van. A köves út itt véget ér, az erdő a falu határát súrolja. Szép „világ- ■ végét” szeretnének az itt élők maguknak ... • A VÁROS SZEME Harsány a maga 2000 la­kosával már majdhogynem >; nagyközségnek számít. Itt ter­melőszövetkezet is székel, a • Miskolci Vasipari Szövetke- if zetnek üzemegysége van, | s hogy mily közel is fekszik j a városhoz, arra jellemző: egyre több miskolci költö­zik ki, építkezik. Minden ut- 4 ca szilárd burkolatú, nincs képesítés nélküli nevelőjük, az intézményesített szemét- szállítást is beindították. Li­geti Sándor, a pártalapszer- f vezet titkára és Ócsai Tibor tanácselnök büszkén sorolja az eredményeket, az elért sikereket, Csorna Tivadar, a tsz elnöke pedig azt mond­ja, hogy az elmúlt évet 12 millió 807 ezer forint nyere­séggel zárták. — Nálunk is probléma a víz — magyarázza a párt­titkár —, de ez a gondunk ebben az évben megoldódik. Ennél fájóbb gondja volt a harsányiaknak, hogy a falu­ban sem óvoda, sem pedig napközi nincs. így az anyák­nak otthon kell maradniuk kicsinyeikkel. Ám szerencsé­re kaptunk pénzt, a falu is besegít, a szövetkezet elvál­lalta a kivitelezési munká­kat, így hát épül az óvoda is, a napközi is. Most, hogy városkörnyékiek lettünk, bí­zunk benne, hogy Miskolc szemmel tart bennünket is ... (iUésy) Három bükki község, há­rom szoniszédvár. három probléma. Bükkaranyos or­vost és rendőrt szerelne, mert egyik sincs a települé­sen. Kisgyőr vízre áhítozik, mert nyaranta Miskolcról lajtkocsival szállítják oda. Harsány pedig óvodát akar és napközit, hogy a kisgyer­mekes anyák is munkába állhassanak. A kisgyöri iskolában ... A falubéliek rengeteget tettek azért, hogy gyermekeik korszerű iskolában tanulhassanak. Persze, gond még akad jócskán, mint ahogy örömök is érik az itt lakókat. Mind­erről részletesen beszámol­tak a községek párt- és ta­nácsi vezetői Miskolc veze­tőinek, ottjártukkor. A Rádiótól kérdezték — a OH vátaszoé ENDRE-VÖLGYI TERVEK Az igazságos bérezés Óriási érdeklődés közepette rendezték meg február 25-én a Magyar Rádió Miskolc-kör- zeti Stúdiójában az igazságos bérezésről szóló fórummű­sort. A műsoridő természe­tesen ezúttal is rövidnek bi­zonyult. így néhány kérdés kimaradt a megválaszoltak közül. Ezeket vesszük sorra. # Mi lenne, ha egyszer min­denki annyi munkáért kapna bért, mint amennyi értékűt el­végzett? — kérdezte Elek Pál- né zubogyi lakos. Levelében saját fizetésére is panaszko­dik, s megírja azt is, hogy fér­je '20 éves munkaviszonnyal rendelkezik, 15 éve a Tiszai Ve­gyi Kombinátban dolgozik, s 4700 forint a fizetése. A válasz­adó: dr. Tolnai Lajos, a .Bor­só#! Vegyi- • Kombinát’ vezér­igazgatója: c­— A gyakorlatban ma még ez a probléma nem oldható meg. mivel a munka egzakt mérésé helyett az illetékes gazdasági, vezetőknek külön­böző tényezők alapján kell a Vonatpótló béreket megállapítani. Saj­nos, ebben sok a szubjektivi­tás. Ennek csökkentése érde­kében a Borsodi Vegyi Kom­binátnál az idén bevezettük a munkavégzés tényezőinek pontrendszer alapján törté­nő értékelését. Ennek alap­ján a vezető kényszerül min­den egyes dolgozót konkrétan értékelni (pontozni), és pár­huzamot vonni beosztottai munkái között. Ezen túl köz­pontilag is hozunk olyan in­tézkedéseket, amelyek figye­lembevételével a munka egyes .tényezőit differenciál­tan értékeljük. Ilyen az idén például az éjszakai pótlék az export .növelésé­ben különösen érintett terü­letek kiemelt ösztönzése. • A Borsodi Vegyi Kombinát tmk-részlegében bevezették az úgynevezett „maynard” mun­kamódszert, ami lényegében a nehezen mérhető feladatok nor- mázását jelenti. Nagy Árpád, autóbuszok kazincbarcikai hallgató arra volt kíváncsi, miként fogadták ezt a dolgozók. Dr. Tolnái La­jos : — A máynard-rendszer lé­nyegében karbantartás-szer­vezési és munkamérési rend­szer. A legutóbbi időkig nem normázható és nem mérhető munkának tekintett karban­tartási tevékenység mérését oldotta meg oly módon, hogy az adott feladat, illetve mun­ka kiadása során annak idő- szükségletét a legapróbb rész­letekig lebontott műveletele­mek állandó időértékeinek összegzésével határozza meg, a feltétel-rendszer egyidejű biztosításával. Az. ennek alap­ján - megállapított -követel-- ménvszintek teljesítésében, illetve túlteljesítésében a dol­gozó anyagilag érdekelt. A rendszer jelenleg kísérleti jel­leggel működik, az érintett dolgozók elfogadták, kiter­jesztését szorgalmazták, er­re azonban csak a kísérleti időszak lezárását követő elemzés és értékelés eredmé­nyétől függően kerülhet sor. Essék előbb szó Bükkara­nyosról. Azért is, mert a hegy lábánál elnyúló, na­gyon szép nevű település mostanában igen közel ke­rült Miskolchoz. Igaz, csak a szó átvitt értelmében: az elképzelések szerint a nagy­város új szeméttelepe a fa­lu határában épülne meg, az Endre-völgyben. Szabd Péter, a községi pártalap- szervezet titkára mondja: — A község fiataljai — mikor ezt megtudták — alá­írásokat gyűjtöttek, hogy ne itt épüljön meg a szemétte­lep. Mj pedig víkendterüle- tet. s később talán még egy halastavat is szerelnénk ide,.» . Miskolc tanácselnökének megjegyzése: ' ' ; — Még nincs döntés, hogy hol legyen a szeméttelep. Itt is lehet. Egyébiránt mesz- szemenőleg figyelembe vesz- szük a lakosság érdekeit... Az 1167 lakosú Bükkara­nyos egyemberként szeretné, hogy ne kelljen a város sze­metének árnyékában élnie, A MÁV értesíti az utazókat, hogy pályafelújítási • munkák miatt március 14-től 16-ig Szik­szó és Halmai állomások között a Miskolcról 14.12, 14.58, 16.11 és 17.27 órakor, a Hidasnémetiből 11.227 14.48 és 16.45 órakor in­duló, valamint március 12-töi Iá­ig Szerencs és Bodrogkeresztúr állomások között a Szerencsről 9.40, 12.25. 14.30, a Sátoraljaúj­helyről 7.55, 10.50 és 12.35 órakor induló vonatok helyett vonat­pótló autóbuszok közlekednek. A megváltott vasúti menet jegyek az autóbuszokon érvényesek. A technika történetéből Szokás„ vau Y előírás Tifzla vizel az asztalra Arra voltunk kíváncsiak, hogy az ősrégi vendéglátói szokáshoz híven, van-e friss víz az asztalon az étterem­ben és a cukrászdában. A Hugiban kezdtük. A kis helyiségben jó né­hány asztalon láttunk vizes­kancsót. Éppen ebédidő volt, előfizetéses törzsvendégekkel, ök az étkezés után sietnek vissza a munkahelyükre, nincs tehát idejük egy korsó sör. vagy üdítő mellett társa­logni. Persze voltak, akik ezt megtették, az ő asztalukon nem is vizeskancsó állt. File Zoltán üzletvezető: — Alapvető, hogv az elő­fizetéses vendégeket friss víz várja. A kávéhoz általá­ban víz vagy szóda jár, a röviditalhoz azonban több­nyire .ásványvizet szolgálunk fel. Igaz, ez utóbbihoz kísé­rőnek inkább a kóla vagy sör., fogy. Gyakran előfordul, hogy a vendég elviteti a kan- csőt, mert zavarja . . . Tokaj étterem, külföldi csoport, az asztalokon szó­dásüvegek. Barna György üzletvezető: — Rendszeresen fogadunk lengyel és szovjet csoporto­kat. A menüben benne van a szódavíz is. Hideg víznek mindig kellene az asztalon lenni, de újabban ez nem divat. A kávéhoz sima víz jár, de általában mindenütt — így nálunk is — ásvány­vizet szolgálnak fel. Mint ahogy a süteményhez és a röviditalhoz is. Bekukkantottam néhány cukrászdába. A vezetők el­mondták, hogy magától ér­tetődő kísérőnek a víz vagy a szóda. Balázs Bertalan, a Miskolci Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese: — Alapvető osztálvbasoro- lási követelmény, hogy ha a vendég nem rendelt italt az étkezéshez, vizet kapjon. Ezt írja elő egy 1981-es ren­delet. De nyugodtan mond­hatom: száz évvel ezelőtt is ez volt a szokás, A 'legter­mészetesebb például, hogy az önkiszolgáló éttermekben és üzemi étkeztetés esetén az asztalon álljon a friss víz. Az ..osztályos” éttermek­ben egyébként nem szabály, hogy a vendéget egy kancsó víz várja. Az más kérdés, hogy az évtizedes hagyo­mány ezt íratlanul is előír­ja ... T. L. Poleni számológépe megörökítette ne­vét számológépé­vel ; ennek erede­ti példá'nya a mi­lánói Nemzeti Tu­dományos és Technikai Mú­zeumban látható (képünkön). nikatörténetben is K. A. A XVIII. század egyik jelentős ma­tematikusa volt Giovanni Poleni. a paduai egyetem csillagászati pro­fesszora. Nevét az örökítette meg, hogy XVI. Bene­dek papa őt is megbízta azzal: derítse fel, miért süllyed a római Szt. Péter temp­lom kupolája. A templomkupolát tudvalevőleg Mi­chelangelo Buo- narrotti (1475— 1564) tervei alap­ján 1590-ben fejez­ték be. A szakér­tők azt állapítot­ták meg, hogy a süllyedés azért kö­vetkezett be az évszázadok folya­mán, mert a tartó­pillérek belsejé­be lépcsőaknákat vájtak. Poleni azt is megállapította: az építkezéskor azzal is csaltak, hogy nem megfe­lelő anyagot épí­tettek be. Végül a további süllyedést úgy akadályozták meg, hogy öt, ko­vácsolt acélbóf ké­szült erősítő gyű­rűt építettek be, és egyelőre elte­kintettek a lépcső­aknák befalazásá­tól. Poleni a tech­Miskolchoz fűző kötelékek Három község a Bükk alján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom