Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-08 / 58. szám

fan mondanivalóm vagy száz esztendőre... Lőrincié professzor, anyanyelvűnkről és pályájáról Ha nyelvművelés, akkor Lő- rincze. Elismerem, kissé suta zsurnalisztika közhely ez így, de nincs rádióhallgató, az anyanyelv ügyét komolyan vevő polgár, aki ne ismerné Lőrincze Lajos nevét. Nép­szerűségére mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy már a kabaré is szájára vette, vele példálóznak, vele ijesztgetik a pongyolán, csúnyán beszélő honiitársainkat. Hétfőn dél­után ízes, jó hangulatú elő­adásával ő nyitotta meg a Ka­zinczy Klubban a magyar nyelv hetének miskolci ren­dezvénysorozatát. Hogyan lett nyelvész? — Többször feltették már nekem ezt a kérdést, de iga­zán még sohasem tudtam rá válaszolni. Azt, hogy mi a nyelvész, tulajdonképpen csak egyetemista koromban tudtam meg, tehát azelőtt már nem is készülhettem erre a pályára. Legalábbis tudatosan nem. Azt hiszem, hogy mint orvos vagy mér­nök is tisztességesen meg­álltam volna a helyemet. Amikor — mint fiatal Eöt­vös-kollégista — Laziczius Gyula professzor szeminá­riumában falum érdekes táj­szavairól készítettem egy kis dolgozatot, akkor gondoltam rá először, hogy ilyesmivel érdemes volna alaposabban is foglalkozni. Megerősödött bennem ez a gondolat ak­kor. amikor Pais Dezső pro­fesszor úrnak készítettem tanári szakdolgozatomat fa­lum helyneveiről, a nevek éleiéről, magyarázatáról. S végleg eldöntötte a sorso­mat az, hogy — ennek a si­került szakdolgozatnak, az eredményeként — 1941-ben bekerültem az' egyetem Ma­gyarságtudományi Intézeté­be. — Ezek szerint falujának jelentős szerepe volt sorsa alakulásában.’ — Igen. Ami tulajdonkép­pen azt is jelenti, hogy ösz­tönösen készültem a pá­lyámra. gyűjtöttem a lehető­segeket ... A fiatalkorban, a Veszprém megyei Szent- galon gyűjtött ismerete­im, tapasztalataim végig­kísérnek egész életemen. A szentgáli táj nyelv ízeit őr­zöm ma is a számban, en­nek a nyelvjárásnak a sza­vaira, jelenségeire hivatko­zom ma is rádióelőadásaim­ban, s az ott tanult nyelv dallama hozott össze Kodály Zoltánnal is. Tudniillik Ko­dály lelkes hive volt annak, hogy megőrizzük nyelvünk­ben a kétféle e hang meg­különböztetését (ember, le­het stb.). A mi nyelvjárá­sunkban és az én beszédem­ben is megvolt és megvan ez a kétféle e hang, s való­színűleg ennek is köszönhe­tő, hogy 1937-ben én nyer­tem meg az egyetemen az első kiejtési versenyt, ame­lyen Kodály elnökölt. — Tonbbra is kapcsolatban maradt Kodállyal? — Igen. élete végéig. Ve­le dolgoztam az Akadémiai Nyelvművelő Bizottságban. Ö . volt az elnök, én a tit­kár. Később én lettem az el­nök. s Kodály továbbra is tagja — a legbuzgóbb tagja Színházi rekonstrukció Az idén folytatódik a Mis­kolci Nemzeti Színház felújí­tása. 1980-tól a mai napig sokféle ieladatot elvégeztek már a programból. 46 millió forintot költve Thália ottho­nára. Ebben az esztendőben az egész tetőszerkezetet és az épület vizesblokkjait újítják fel. — maradt a bizottságnak. Nyelvművelő folyóiratunk­nak, a Magyar Nyelvőrnek a szerkesztőségében is együtt dolgoztunk. Néha vitáztunk is, de Kodály nagy ember volt, nem nézte el az elvte­len hajbókolást. — önt a* ország leginkább a rádió „Édes anyanyelvűnk” című sorozatából ismeri . . . — A rádióelőadásokhoz is köze van Kodálynak. Az ő biztatására vállaltam el, az ő javaslatára kért fel engem a rádió elnöke ennek a so­rozatnak a megindítására. Azt hittem akkor, hogy majd néhány évig csinálom, s most már a .harmincharma­dik évbe léptünk. Kezdet­ben arra gondoltam, érdekes epizód lesz az életemben, de sokkal több lett annál. Vis­szavonulóban ezt hagyom majd abba legutoljára. Van még anyagom, mondaniva­lóm vagy száz esztendőre. — Nekem az az érzésem, tapasztalatom, hogy a ma­gyartanárok nem szeretik a nyelvtant tanítani. Mi lehet az oka? — Az bizonyos, hogy a nyelvtan, a tanárok és a diá­kok legtöbbjének nem olyan érdekes, mint egy szép vers, vagy egy regény; a nyelv életének, rendszerének, fel­tárásához, titkainak megér­téséhez nagyobb elmélyülés kell. S erre, a megértésre és a tanulóknak való átadásra talán az egyetem és a főis­kola sem készíti fel eléggé a leendő pedagógusokat. — Fiataljaink nem tudnak szépen, helyesen beszélni .., — Hogy ezen a téren nincs minden rendben, annak — úgy gondolom — két fő oka van. Az egyik az. hogy a fiatalság — de talán nem­csak a fiatalság —. inkább a szabálytalanabbhoz, mint a szabályoshoz vonzódik, nem imponál neki a jól megfor­mált beszed, a jól artiku­lált, árnyalt kiejtés, ezért terjed azután mindenütt, színpadjainkon is az érthe­tetlen motyogás. Valahogy megváltozott a nyelvi esz­mény: a rongyos-rojtos far­mer nadrághoz igazodott. De nincs is módjuk a tanulók­nak igazán elsajátítani az iskolában a beszédkészséget, nem gyakorolják eléggé a szóbeli előadást, sem az órá­kon, sem más alkalmakkor. — A nyelvművelés már nemzeti ügy lett. Van-e javu­lás a nyelvhasználat dolgá­ban? — Roppant nehéz lemér­ni, hogy mit változott, ho­gyan változott nyelvhaszná­latunk az utóbbi évtizedek­ben; javult-e, avagy rom­lott. Sokan igen sötéten lát­ják a helyzetet. Én nem va­gyok ilyen pesszimista. Or­szágos méretekben nézve bi­zonyos, hogy ma sokkal töb­ben beszelnek tudatosan jól, mint régen. Csakhogy mára hihetetlenül kiszélesedett azoknak a köre, akik a nyil­vánosság előtt beszélnek, sok esetben megfelelő gyakorlat nélkül. Ez azt a látszatot kelti, hogy romlott a nyelv- használat szintje. Persze, a nyelvművelésnek, az anya­nyelvi nevelésnek még na­gyon sok gondja, feladata van — ebben a munkában sohasem lehet célhoz érni.' H. S. • » Üdvözlet Tamperébe Akik ismerik, nehezen hiszik el, hogy Erdélyi Láss ió­né Lenke néni, az Egressy Béni Zeneiskola alapító igazgatója március 9-én hetvenéves lesz. Neve 20 éven at gyakran szerepelt városunk zenei életében. Tartott TIT-előadásokat, írt zenekritikákat, állandó zongorakísérő volt a zeneiskola tanári hang­versenyein. Kétszer ment nyugdíjba. Először 1969-ben Miskolcon. Ezután új életet kezdett a testvéri Finnor­szágban. Ottani életét három évre tervezte, de sorsa másként alakult, férjhez ment. Azóta Lenke Bauhalá- nak hívják. Tevékenysége ott sem volt egysíkú. Veze­tett kórust, tanított zongoristákat, tanfolyamokat tar­tott a Kodály-módszerről óvónők számára. Kórusával szép sikereket ért el: vendégszerepeit több európai or­szágban, volt Miskolcon is. Legnagyobb sikerét Szőnyi Erzsébet A didergej király című gyermekoperájának be­mutatásával érte el. Ezzel búcsúzott a kórusvezetéstől 1983 nyarán Belgiumban. Nyugdíjasként is dolgozik, zongorát tanít. B. P. Szt. János-szob ­a költségvetésben A napokban tárgyalta a Sátoraljaújhelyi városi Ta­nács az 1984. évi költségve­tését és a fejlesztési alapból végzendő építkezések ter­vét. Az előbbi célokra 272 millió, a városfejlesztésre 108 millió forintot irányoztak elő. Az utak. járdák, parkoló és a közvilágítás tételei kö­zött egy ..céljellegű előirány­zat” is szerepel, nevezetesen a Szt. Jáno6-szobor restau­rálása. Bizonyára azért ke­rült ebbe a „kategóriába”, mivel a műemlék értékű szobor a Rákóczi utca szé­lén, a híd mellett találha­tó. Régi különlegessége ez a szobor a határ menti város­nak. Valamikor a 18. század derekSn, a nagy pestisután emelték a közelében levő kör alaprajzú fogadalmi ká­polnával együtt. Azóta az idő vasfoga ki­kezdte, koptatta, mállasztot- ta a szobrot. A város haj­dani vezetői azonban nem törődtek vele. Még akkor sem, amikor a helyi hagyo­mány szerint az 1930-as években valaki — figyelmez­tetésül — a Ronyva felé fordította a szobrot, Szt. Já­nos nyakába pedig cédulát akasztott ezzel a szöveggel: ..Haragszom rátok, megyek Borsiba...” Csaknem fél évszázad telt el azóta, mígnem napjaink­ban „költségvetési tétel” lett Újhelyben az Szt János­Egy kísértet, egy elszegénye­dett nemesi származék, néhány szép és csinos nő, továbbá egy kastély a főszereplője a Forróvérű kísértet című olasz filravígjátéknak, amely kelle­mes, gondolkodásmentes más­fél órát nyújt a nézőnek, aki minden megerőltetés nélkül pillanatokon belül el is felejti a látottakat, lészámítva a fér­fiszemek retinájára rárajzoló­dott női testeket. A vígjátéki félreértések sorozata Giovanni, a kas­télyt megörökölt férfiú, és Guiscardo. a kastély kísér­teié kísérteties hasonlósá­gán alapul. (Nem nehéz ha­sonlítaniuk egymásra, ter­mészetesen mindkét szerepet ugyanaz a színész alakítja, a jópofán komédiázó Johnny Dorelli.)' Giorgo Capitani rendező a pikantériát és a harsány helyzetkomikumot biztos kéz­zel ötvözi, a prof’ módon ki­módolt forgatókönyv Laura Toscano és Franco Marotta munkája. Persze, nemcsak a kísér­teiét tévesztik össze mai le­származottjával, hanem a kastély társörökösnőjét egy „olyan” lánnyal — es vi­szont —, hogy — ha lehet r— még nagyobb legyen a Egy kocka a filmből gubanc. Még szerencse, hogy minden gubanc három na­pig tart (a filmen még ad­dig sem), a jó elnyer', az iga­zán főnyeremény Martát, a kevésbé jó is elnyeri, a kas­tély is megfelelő kezek­be kerül, az érte járó nem kevés pénz is, a néző pedig jóleső érzéssel áll fel széké­ből e habkönnyű film meg­tekintése után. (Bár szület­ne évente legalább egy ilyen színvonalú ..habkönnyű” ma­gyar filmvígjáték, és akkor a filmgyár kapuit a poklok sem dönthetnek meg.) Sz. G, szoborból. Már korábban is intézkedtek további romlá­sának megakadályozására, ebben az évben pedig sor kerül a restaurálására, sőt az is szerepel a költségve­tésben, hogy hasonmást is készítenek róla. Nőnapi kitüntetések az MHSZ’ben A nemzetközi nőnap al­kalmából tegnap délután 4 órai kezdettel ünnepséget rendezett az MHSZ megyei vezetőségének szakszervezeti bizottsága. A szövetség több mint félszáz nődolgozojátés a meghívott vendégeket Éles Gábor alezredes, me­gyei MHSZ-titkár köszöntöt­te, majd az elnöklő Köpfner Lajos szb-titkár bejelentette, hogy a szövetség hat olyan aktivistáját, aki a honvédel­mi nevelés munkájában a közelmúlt éveiben átlagon felüli teljesítményt nyúj­tott, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára kitün­tette. Az MHSZ Kiváló Munká­ért arany fokozatát a me­gyei titkár adta át Gap élné Tóth Rózsának, a városi ta­nács elnökhelyettesének és Szászfái Lajosnénak, a Vö­röskereszt városi titkárának. A kitüntetés ezüst fokozatát Egyed Zsoltné, a 7. sz. Ál­talános Iskola tanára, a bronz fokozatot pedig For­ral Tamásné, az úttörőszö- vetségNvárosi titkára, Szeke­res Zoltánná, az MHSZ ok­tatási intézményeinek gaz­dasági felelőse és Gedeon lgnácné, a Prieszol-lövész- klub gazdasági felelőse kap­ta meg. Még többeknek ajándék- tárgyat, s valamennyi ünne­pednek hóvirágcsokrot nyúj­tottak át. Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Filmtükörkép. — 13.00: Népi muzsika. — 13.37: íróvá avatnak. — 14.06: Évszázadok mesterművei. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kóruspódium. — 15.28: Százszorszép l&ub. — 16.00: Ba­rokk kamarazene. — 16.49: Ta­mási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág. — 17.00: Hírek. — 17.05: Olvastam valahol. — 17.25 : Délutáni Rádiószínház. — 17.55: Ágay Karola operettfelvételei- böl. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 19.38: Rajk Lászlóra emlékezünk. — 20.38: Üj Melódia-lemezeinkből. — 21.30: Tudomány és gyakorlat. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. —- 22.30: Nóták. — 22.48: Régi sírkövek, hajdani zsinagógák. — 23.03: Kamara­muzsika. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 13.00: Tánczenei minikoktel. — 13.25: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szabó Ferncnek hívják. — 14.30: Hírek. — 14.35: Színe- java. — 16.00: Mai magyar iro­dalom. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.20: Tanakodó. — 18.10: Soort. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hét­végi panoráma. — 19.5ő: Sláger­lista. — 20.30: Hírek. — 20.35: Sport. — 20.50: Teázás közben. — 22.05: Népdalkörök pódiuma. — 22.30: Bródy Tamas szerze­ményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: A tegnap slágereiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07 : Sámson és Delila. — 14.10: Fia­taloknak! — 15.00: Zenekari muzsika. — 15.59: Zenei lexi­kon. — 16.20: Iskolarádió. — 16.50: Pillanatkép. — 16.55: Pop­hullám. — 18.00 :* Bemutatjuk új felvételeinket. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Norma. 20.50: Kilátó. — 21.35: Do-re-mi. — 22.07: Napjaink zenéjéből. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. időjárás, műsorismertetés. —- 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Gyógyító forrás Mátraverebélyen — Második ott­hon valóban? — Vélemények a munkahelyről — Köszöntjük a nőket.) — 18.00: Es&ak-magjar- országi Krónika. (A B.-A.-Z. megyei NEB a B.-A.-Z. megyei Főügyészség és a NEB együtt­működéséről tárgyalt — Sajtótá­jékoztató az 1984-es zenei évad Borsod megyei eseményeiről.) — 18.25: Lap- es müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.40: Lengyel utak.— 18.15: ..Hittünk a magunk iga­zában...” — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Látogatóban. — 21.00: Pa­noráma. — 22.00: A csikó. — 22.40: Tv-hiradó. Televízió, 3. műsor: 17.05: Sorstársak. — 17.25: Levszki Spartak Szófia—Zolu Vicenza női kosárlabda BEK-döntő. — 19.00: Unser Bildschirm. — 19.25: BSE—Bata Roma Ron- chetti Kupa női kosárlabda- döntő. — 20.50: Francia tájakon. — 21.00: Tv-híradó. — 21.20: Te­lesport. ~ 22.58: Képújság. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Lenkey Zoltán-emlek- kiállítás. — Szakmunkás Galé­ria (10—17) : A Miskolci Galé­ria plakátjai. — Vasas Galéria (14—19) : Fáncsik Mária kerá­miái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Herman Ottó Múzeum numiz­matikai gyűjteménye. — A terp^gsget ,, Jiárqip országa. — Ásványok, növények. állatok' Eszak-Magyarországról. — A 70-es évek művészeté. — Mis­kolci Képtár (10—18) : Két év­század magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum CIO— 18) : Kondor Béla-emlékkiállítas. — Az észak-magyarországi pos­ták. története. — Herman Otto- emlékház (10—18): Herman Ot­tó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház (3) : Maugli. (Bérletszünet.) — (7): Cigányszerelem. (Bérletszünet.) Filmszínházak: Béke (3, nti és f8) : Forróvérű kísértet (mb. szí. olasz, III. helyár!). — Béke kamaramozi (4): Hét tonna dol­lár (szí. magyar. 16 éven fe­lülieknek!) — (6): Szexis hét­végé (mb. szí. olasz—francia, 16 éven felülieknek, II. helyár!). — Kossuth (f3) : Nimfa a láp­világban (lengyel, 16 éveri felü­lieknek!) — (hn5) : Csillagok háborúja I—II. (szí. amerikai, dupla és III. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7) : Bi­ciklitolvajok (felújítás, olasz). — Táncsics (5) : Kétszemélyes pályaudvar I—II. (szovjet, 14 even felülieknek, dupla hely­ér!). — Táncsics kamaramozi (6): Jézus Krisztus Szupersztár (szí. amerikai, kiemelt és III. helyár!). — Szikra (4 és 6): Hair (szí. amerikai. 14 éven fe­lülieknek, Hl. helyár!). — Petőfi (f5): Szegény Dzsoni és Arnika (szí. magyar) — (f7) : Arany­rablók üldözője (mb. szí. NDK). — Fáklya (4. 6 és 8): Vámhi­vatal (szí. szovjet). — Fáklya kamaramozi (5): Szegények ka­pitánya (mb. román). — Ady Művelődési Ház (5 és 7): öld mg a Sogunt! (mb. szí. japán, 16 éven felülieknek, III. hely­ár!). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): Nyomorultak I—n. (mb. szí. olasz—francia, dupla helyár!) — (8): Vabank (mb. szí. lengyel). — Hámor (f6) : Felhőjáték (szí. magyar, 14 éven felülieknek!). — Pereces (6): Szeretők (szí. magyar, 14 éven felülieknek!). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Sztereótervek. — 8.37: Mo­zart: D-dúr divertimento. — 9.03: ..Vár egy új világ ...” — 9.33: Jó a dal. — 9.53: Lottó­sorsolás. — .10.00: Hírek. — 10.05: Zenélő dominó. — 10.35: Kaza­matában. — 10.40: Alt áriák. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Kilátó. — 11.45: Magyar fúvós­zene. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Mezők, falvak éneke. — 9.00: Napközben. 3. műsor: 9.0(1: A magyar pe­dagógia évszázadai. — 9.33: Ro­mantikus zene. — 10.30: Dzsessz- archívum — ii.oü: Hírek. — 11.05: Szonáták. Televízió, 1. műsor: 9.50: Kör­nyező világunk. — 10.40: A vad Colorado. —■ 11.30: Képújság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom