Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-26 / 73. szám
Bctörőíogót a vitrinre! O Rács és riasztó A héten megint betörték a Centrum Autósbolt egyik kirakatát. Mit vittek el a tolvajok? — kérdeztük Soltész Tamástól, a kisáruház helyettes vezetőjétől. — Szerencsénkre most semmit sem tudtak kivenni a kirakatból, ugyanis csak az úgynevezett védóüveget zúzták be. Megzavarhatták a betörőket, s nem maradt idejük a dupla üveg belső rétegének áttörésére. Nagyon praktikus ez a hat-nyolc milliméter vastagságú, egymástól legalább hat centiméterre elhelyezkedő portálüveg. Az utóbbi időben háromszor próbálták így kirabolni boltunkat, tavaly tavasszal és ősszel ugyancsak bezúzták a sarokban található kirakatunkat. Legutoljára egy tizennégy ezer forint értékű hifi-tornyot raboltak el. Eldugott helyen vannak a portáljaink; valószínű, hogy ezért próbálják meg ilyen gyakran bezúzni a kirakatot. * Mint köztudott, az utóbbi hónapokban megszaporodott a kirakatbetörések s az ezzel együtt járó rablások száma. Ezért határozták el az illetékesek, hogy engedélyezik a kapu alatti vitrinek ráccsal történő felszerelését is. Ugyanakkor kötelezik a Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Molnár Zoltánná (52. vk.) a II/l. sz. párt- alapszervezetben, a Csaba vezér u. 95. szám alatt, 17 órakor. boltok tulajdonosait a riasztóberendezés alkalmazására. Nos, ami az előbbit illeti, rácsot könnyen, gyorsan csináltathatunk, sőt mint a fővárosban láttuk, a kirakatüveg mögé vékony, teljesen áttetsző dróthálót is szereltethetünk. Ez még esztétiku- sabb is, mint a vasrács. Használható riasztót azonban nem árusítanak. Igaz, egyszerű. ajtónyitásra is működő vészcsengőket bármelyik villanyszerelő felrakhat. Komolyabb. tapadókorongos, üveglapra erősíthető betörőfogót viszont sehol sem árusítanak. noha ez lenne a leghatásosabb ellenszere a vitrintolvajoknak. Sz. I. Cikkünk nyomán „Átértékelik” A tűzfal árnyékában, karnyújtásnyira a másik háztól nyálnak a Bacsó Béla utca 4. szám alatti társasház ablakai. Nemrég írtunk lapunkban arról, hogy a ház lakói immáron több, mint egy évtizede viselik el ezt az áldatlan állapotot, a lakásuk jó részének állandó elsötétítését. Annak idején azzal az ígérettel kaptak engedélyt tár- sasházépítésre, hogy az árnyékoló Rácz György utca 6. számú házat amúgy is lebontják. Bontás helyett azonban most, jó néhány év elmúltával a ház felkerült a felújítandó épületek listájára. A lakók ekkor fordultak lapunkhoz. Cikkünkre a napokban érkezett meg a váIntimhiba Bizonyára valami zavar lehetett a Kossuth utcai Intim presszó üzemeltetésével. Bár az oda járó törzsvendégek ezt nem tapasztalták. Ezért jó hír számukra a szálló bejáratára kifüggesztett plakát, amelyen az olvasható. hogy „A tatarozás miatt az Intim presszó zavartalanul üzemel". Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz a felújítás után? Hogyan pótolják majd a zavartalanságot megteremtő tatarozást? (szántó) a programot rosi tanács építési és közlekedési osztályának válasza: „Cikkük megjelenése után az építési és közlekedési osztály dolgozói újra megvizsgálták Mádai Ferencné panaszát. A területre korábban készített részletes rendezési tervet 1984-ben felülvizsgálja az ÉSZAKTERV város- rendezéssel foglalkozó kollektívája, és a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat is átértékeli a Rácz György u. 6. szám alatti épület felújítására vonatkozó programját.'’ Nem tudjuk, hogy mit tartalmaz majd „az átértékelt program”, egy azonban bizonyos: a jelenlegi állapotot nem lehet további esztendőkre változatlanul hagyni. (k—ó) Egy kis heraldika Annyi bosszantó (ha úgy tetszik: fonák) jelenséggel találkozhatott már a nyájas olvasó ezeken a hasábokon, hogy rászolgált — a szerzővel együtt — egy könnyebb témára is. Ússzunk együtt a divatáramlattal, és foglalkozzunk egy, a középkortól mindmáig érvényes tudománnyal, a heraldikával, azaz címertannal. Mint látni fogják, azért ez sem teljesen felhőtlen ügy. Mostanában sűrűn lándzsát törnek a szóban forgó tudomány félként lovagjai, és bár a sebek nem halálosak, hol a pro, hol a kontra érvek maradnak a küzdőoorondon. Egy időre. Mert aztán feltá- pászkodnak, lóra pattannak, és következhet a második, harmadik, vagy ki tudja hányadik menet. Ismeretes hogy országunk címere is többször változott, követve a nagy történelmi sorsfordulókat. De most nem erről, hanem a városok címerpajzsáról, s a címerpajzsok — esztétikailag nem mindig előnyös — átalakulásáról lesz szó. Továbbá arról, hogy Miskolc címerét sokszor használják illetéktelenül — csekély kockázattal —. akik pedig jogosultak az alkalmazására, nem mindig' tudják, milyen is az igazi. A lovagkorban élték virágkorukat a címerek. Akkoriban, amikor a vitézek tetőtől talpig páncélba öltöztek, és ha a sisakrostélyt is leeresztették, saját édesanyjuk sem ismert volna rájuk a csatamezön. Pedig itt igen lényeges volt, hogy mindenki tudja, kivel áll szemben, mert legfeljebb egyszer lehetett tévedni — akkor sem büntetlenül. Öles dárdával, túlyoe buzogánnyal, esetleg tenyérnyi széles pengéjű karddal „világosították fel” róla, melyik táborba tartozik az a fényes páncélú lovag, akit fegyvertársának vélt. Elkerülendő a hasonló bakikat, ki-ki zászlajára hí- meztette, pajzsára festette megkülönböztető jelzését. Tudom. hogy most sokan visz- szasírják ezt a kort, pusztán azért, mert világosan meg lehetett különböztetni az ember barátait és ellenségeit. De hagyjuk a nosztalgiát, s a röpke történelmi visszapillantás után, fordítsuk figyelmünket napjaink címereire, a címerek körül zajló csetepatékra. A História című folyóirat legutóbbi számában egy- tudós szerző színes ábrákon is bemutatja, milyen volt a magyar városok több száz évvel ezelőtt kialakult címere, s milyenek a maiak. Mit mondjak? A régiek sokkal, de sokkal szebbek, beszédesebbek !... Rosszallását nem rejti véka alá a szerző: „Mezőkövesd gyatra címerkompozíciója, mely aligha fejezi ki a városi jogállás 1464. évi adományozásának tényét, mesz- sze elmarad markáns és szép régi címerétől...” Vagy: „Mosonmagyaróvár új címere kifejezetten elrettentő. A sok régi. hires csatát megélt óvárat ábrázoló, egyszerűségében tiszta címerét kar Volt semmitmondó, kétes jelképek bevonásával heraldikai zsibvásárrá változtatni ..És még egy idézet: „Várpalota új címere a heraldikai kifejezésmód szabályai szempontjából teljesen elhibázott alkotás.” A hagyományoktól való menekülés, illetve a rosszul értelmezett modernizálás ürügyén jócskán elszegényedtek tehát a városok címerei. Hogy nyilvánítsak véleményt a miskolciról is? Sajnos nem tehetem, mert városunk címere nem szerepel a felsoroltak között. Tételezzük föl, hogy ezt nem tartotta annyira rossznak a szerző, mint a többit. Talán azért is alkalmazza oly nagy előszeretettel boldog és boldogtalan a kohászfigurával, csillaggal, szőlöfürttel, király- lejjel díszített pajzsot, mert mutatós. Nylon-szatyorra nyomtatva azonban már egy szép címer is arra ingerli az embert, hogy kardot és láncos buzogányt ragadjon. E fegyverek helyett természetesen megtenné a szabálysértési eljárás, illetve a nem szűkmarkúan mért bírság isi Ami pedig a téves ábrázolásokat illeti: a nagy tekintélyű Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó vaskos kötetben jelentette meg a magyar városok címereit, A szakértők egybehangzó véleménye szerint ebben sem helyes Miskolc címerrajza, többek között azért nem, mert a pajzsot — a valóságban — arannyal szegték be, es a Sajót, Hejöt. illetve a Szinvát jelképező három, hullámos kék csikót is aranynyal kellett volna elválasztani. Nagyobb bajunk sose legyen! — mondhatják. Osztom véleményüket, ezért ne várjanak tőlem dörgedelmet. De ne várjanak azért sem, mert előrebocsátottam: ma kivételesen egy könnyed, lélekvidító témával foglalkozunk. (békés) Változó vásárlói szokások, átalakuló boltok irány a Széchenyi? Tisztul a levegő az egyetem kőiül eV A Nehézipari Műszaki Egyetem hőellátása 1985 tavaszára megoldódik. A tavaly ősszel elkezdődött munkálatok célja, hogy az oktatási intézmény csatlakozhasson a távfűtőrendszerhez. Az egész beruházás 114 millió forintba kerül, s nemcsak az egyetem számára jár haszonnal, hanem nyernek a városlakók ás: csökken a leve- gőszennyeződés az olaj- és széntüzelésű kazánok leállításával. Ha bevásárlás, akkor irány a Szpehenyi! — ez a jelszó február elsejétől már nem érvényes, hiszen az új forgalmi rend megváltoztatta a vásárlói szokásokat is. Azzal, hogy az autóbuszok elkerülik a Széchenyi utat, s kitiltották a gépjárműforgalmat is, visszavonhatatlanul megkezdődött a belvárosi üzletek átalakulása, s Széchenyi út kereskedelmi arculatának fiatalodása. A már régebben elkészült tanulmánytervben a kereskedelmi szakértők jelezték, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a Széchenyi üzlethálózatában, ha csak a gyalogosoké lesz az út. A kereskedelmi vállalatok vezetői meglehetősen tamáskodva fogadták az elképzeléseket, nem hitték, hogy valóban ilyen alaposan meg kell reformálni a hagyományos kereskedelmi szerkezetet itt. Miről is volt szó? A tervben úgy vélték, hogy ha csökken az átutazók száma, az élelmiszer- és naoicikk-forgalom visszaesik, s fokozódik az igény a ruházati és a vegyesipar- cikkek iránt. A február' elseje óta eltelt idő a tervezők igazát bizonyította. Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője : — Az első napokban, hetekben a Széchenyi úti kereskedelmi forgalom jelentősen visszaesett, s csak most kezd újra valamelyest növekedni. A növekedés és a csökkenés szakmánként eltérő. Merre Qiirul a forint? Egy példa a sok közül: a népszerű Napsugár cukrászdában például a reggeli forgalom majd egyharmadával mérséklődött, a többi időszakban változatlan maradt Az új tömegközlekedési csomópontokban, átszállóhelyeknél levő üzletekben ugyanakkor jóval többen vásárolnak, mint régebben. jjc ABC helyén speciális élelmiszerüzlet; ehhez hasonló változásokra még számíthatunk a Széchenyin. KISS LÁSZLÓ A kilátóig 39ti lépcső vezet . (Kiss József felvétele) Holnap tartja fogadóóráját Fekete Attila, az 1/4. sz. pártalapszervezetben, a Korvin Ottó utca 9. szám alatt, 17-től 19 óráig. Várható, hogy új egyensúly teremtődik a nemrég épült lakótelepi nagy üzletek, s a Széchenyi úti boltok között. A mérleg nyelve nem kis összegek között ingadozik, hiszen a Széchenyi út kiskereskedelmi és szolgáltatói forgalma az elmúlt években meghaladta az évi három és fél milliárd forintot! A tervben speciális, szakjellegű üzletek, vegyesipar- cikk-boltok telepítése szerepel, s az elmúlt időszákban már történtek is változások a Széchenyin, a Pátriától a bébiboltig. Nehezebben alkalmazkodnak az üzletek a megváltozott áruszállítási feltételekhez, de a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hátsó feltáróu- tak is lassan épülnek. Legalább kísérletképpen foglalkozniuk kellene a kereskedelmi vállalatoknak az éjszakai áruíogadással is, de erre még egyetlen példa sincs a belvárosban. Ls a nyit rátartás? Ha megkezdődik a Széchényi út átépítése, még nehezebbé válik a helyzet, hiszen elképzelhető, hogy néhány üzletet kis időre be is kell ^árni. Sugár Jánostól, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatójától hallottuk, hogy a forgalom elterelése milyen gondokat okoz a szerződéses üzlethálózatban.. A Bajcsy-Zsilinszky úton. például két szerződéses üzlet forgalma annyira visszaesett, hogy nem tudják teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A rekonstrukció kezdetéig még sok ehhez hasonló kérdésre meg kell találniuk a választ a kereskedelem vezetőinek Miskolcon. Apróbb változtatásokat már most végrehajtanak: tanácsi, szakemberek vizsgálják a Széchenyi úti üzletek nyitvatartási idejét, keresve azokat a változatokat, amelyek jobban alkalmazkodnak az új vásárlói szokásokhoz.
