Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-21 / 69. szám

A OH várospolitikai fóruma A tudomány új miskolci háza Ssép9 elegáns • Olt hon és lehetőség Kuitúrá/ában el a nemzet if Házavató után a klubban. Grósz Károly, dr. Zambó János és dr. Szentágothai János. A Magyar Tudományos Akadémia 1961-ben hozta azt a határozatot, hogy a tudo­mányos munka jobb területi megosztása érdekében a fő­város mellett az ország nagy­városaiban létesüljön akadé­miai bizottság. A legkülön­bözőbb szakterületek kutatói öt városi, illetve regionális központ köré tömörülnk az­óta; Szeged, Pécs, Veszp­rém és Debrecen után 1919. november 30-án alakult meg a Miskolci Akadémiai Bizott­ság. Az elmúlt esztendőkben a Nehézipari Műszaki Egye­tem adott nekik otthont, hosszú és igényes felújítási munkák után vették birtok­ba tegnap a város egyik köz­épületét. Lassan elszokunk a szép formáktól; a résztvevők szá­mára is rácsodálkozni való ünnep volt a tudomány új miskolci házának felavatása. A külső-belső megjelenésé­ben elegáns épületben a Him­nusz hangjai szólaltak meg először, majd dr. Szentágo­thai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke tartalom és forma szép össz­hangjaként keresetlen egy­szerűséggel beszélt Észak- Magyarország regionális köz­pontjának, a környező me­gyék tudományos életének múltjáról, és gyakorlatilag ezzel a házzal is méltó for­mába igazodó jövőjéről... A Miskolci Akadémiai Bi­zottsághoz Borsod, Heves és Nógrad tudósai tartoznak; az elmúlt esztendők már meg­mutatták, hogy az észak-ma­gyarországi régió jelenébe is bele tudnak szólni. Az or­szágrész párt- és állami szerveivel, a műszakitól a bölcsészettudományokig ter­jedő kutatási területekkel kapcsolatban álló intézmé­nyekkel négy esztendő alatt kiépült a legjobb kapcsolat­rendszer, a MAB a napi prak­tikum mellett a három megye hagyományainak, kultúrájá­nak ápolásában is észrevétet- te jelenlétét. Szentágothai professzor hangsúlyozta, hogy ez volt a „decentralizáció” egyik célja is: a helyi viszo­nyokhoz igazodik, és az or­szág tudományos életének egészét erősíti a feltárt, és feltárható értékekkel minden akadémiai bizottság. Az új székházat dr. Zambó János, a MAB elnöke vette át. Rövid, szép beszédét azzal indította, hogy ha el is fe­lejtjük néha, bizony nyelvé­ben él a nemzet. Kultúrájá­ban és abban, amit terem­teni képes. A nép életképes­ségét bizonyítja, ha egy hektárról a maximá'is búza­termést tudja betakarítani, ha tiszteli és becsüli a gye­rekeit felnőtt életre nevelő pedagógusokat. A munkást, akinek reggel 6-kor fúj a gvár. aki az élet materiális feltételeit megteremti. Társa­dalmának erkölcsében, a mű­vészetekben és a szellemi tőkét teremtő tudományban él a nemzet. Mintha Szé­chenyi és Kossuth szelleme Az ünnepi ülés résztvevőinek egy csoportja (Pusztai felv.) megnőtt, az autóbuszok java részé ugyanis ezen az útvo­nalon jár. Az átszervezés hatásait természetesen fel kell merni, mint ahogy az utazási szokások alakulását is figyelemmel kell kísérni. Ezért van szükség a foko­zott utasszámlálásra. Az adatokat figyelembe vesszük a júniusban kiadásra kerü­lő új menetrend készítése­kor. — Miben tér el a foko­zott utasszámlálas a hagyo­mányostól? — Abban, hogy nem a le- és felszállók számára va­gyunk kíváncsiak, hanem a járműven utazókra. Folt­hatáson alapuló számlálást végzünk. Ez azt jelenti, hogy a megállóba érkező autóbusz utasforgalmát ránézésre nagy pontossággal állapítják meg a számlálók. Elsősorban a csúcsidőszakokra vagyunk kíváncsiak, de természete­sen illik tudni azt is, mikor kisebb a forgalom a szoká­sosnál. A fokozott utas­számlálás májusig tart, utá­na az adatokat számítógé­pen feldolgozzuk. További, teoyeimrzrtt munkára int.., Hz ipari Éiszlir a kohászatban A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek vendége volt tegnap dr. Kapolyi László ipari miniszter. A tárca ve­zetőjét Drótos László, a nagyüzem vezérigazgatója fo­gadta. A találkozón jelen volt dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára. Rendhagyó módon, üzem- látogatással kezdődött a mi­niszteri szemle. Dr. Kapolyi László — Tóth Lajos főmér­nök kalauzolása mellett — megtekintette a kombinált acélművet. A tapasztalatok birtokában, már a tárgyaló- asztalnál, azt mondotta a miniszter. hogy igazából most nyílt meg a lehetőség a minőségi acélgyártásra ... 'Persze, tudva azt, hogy az LKM az elmúlt évet veszte­séggel zárta, van még mit finomítani a gépezeten. Az Állami Tervbizottság no­vemberi határozata nyomán némi levegőhöz jutott a di- c-sgyőri nagyüzem, azaz eny- h''tettek a kohászatra vonat­kozó szabályozók szorításán, s a hitelek visszafizetését — a manapság közkeletű kife­jezesse! élve — átütemezték. A miniszter járt a kom­binált acélmű laboratóriu­mában és a számítóközpont­ban is. A vendégkönyvbe tett bejegyzés további, fe­gyelmezett munkára int. Az utóbbi időben egyre több utasszámlálóval talál­kozhatunk az autóbuszmeg­állókban. Szinte a nap min­den szakában, tollal a kezük­ben szorgalmasan jegyzetel­nek. Miért van erre szükség? — érdeklődtünk Szilágyi Ist­vántól. a Miskolci Közleke­dési Vállalat forgalmi főosz­tályának vezetőjétől. A Tanácsköztársaság üzenete 1919. március 21-én o Budapestről érkező hírek itthon és kül­földön egyaránt a figyelem középpontjába állították a magyar fővárosban zajló eseményeket. A polgári demokratikus rend ko­alíciós kabinetjének lemondásáról, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesüléséről, a proletárhatalom kikiáltásáról, a Forradalmi Kor­mányzótanács megalakulásáról, majd az első intézkedésekről a távírókon keresztül szétáradó információk rokonszenvet, együtt­érzést, váltottak ki az európai proletárok millióiban, meglepetést és aggodalmat keltettek a Párizsban tanácskozó győztes antant hatalmak képviselői között. A magyar munkásosztály a hatalom megragadásával, a proletariátus diktatúrájának a megteremtésé­vel — a nemzeti múlt legjobb történelmi hagyományait folytatva - felzárkózott a társadalmi haladás élvonalába. A győztes munkáshatalom fennállásának 133 napja alatt az élet minden területén eredményesen munkálkodott. Különösen tiszteletre méltóak a társadalmi átalakulásban, a gazdasági éiet átszervezésében, a kultúra fejlesztésében elért sikerek. A győztes magyar munkáshatalom története igazolta a prole­tariátus osztályharcának hazafiságát és nemzetköziségét, a nem. zeti és a nemzetközi érdek szétszakíthatatlan kapcsolatát. Ve­zetői és harcosai számára egyértelmű és természetes volt a ma­gyar tanácshatalom és Szovjet—Oroszország szövetsége. A Ta­nácsköztársaság azonban létével nemcsak megzavarta az an­tant Szovjet-Oroszország elleni intervencióját, hanem jelentős katonai erőket elvont és lekötött, amelyeket az imperializmus nem vethetett be a fiatal szovjet állam ellen. A Vörös Hadse­reg honvédő harcával nehéz küzdelemben védelmezte a szocia­lista forradalom vívmányait, ugyanakkor segítséget nyújtott a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtéséhez is. Az első magyar munkáshatalom'eseményeit tanulmányozva új. ra és újra szembetűnik a szövetségi politika jelentősége. A mun­kásosztály a hatalom megragadása, megvédése, az új társada­lom megteremtése során igényli a dolgozók, a nép aktív támo­gatását. így volt ez 1919 tavaszán és nyarán is. Ugyanakkor azonban eppen a tanácshatalom tapasztalatai világítottak újó­lag rá arra, hogy a heíyes szövetségi politika megvalósítása a szövetséges osztályok és rétegek érdekközösségére kell hogy épüljön, és ennek a széleskörű társadalmi összefogásnak a ve­zető erejét a munkásosztály pártjának kell alkotnia. A magyar munkáshatalom - elsősorban a sajátos belső erő­viszonyok következtében - kemény osztályiiarcban, ugyanakkor azonban békés úton, fegyveres felkelés nélkül győzött. Győzel­mének történelmi körülményei igazolták, hogy a szocialista for­radalom kivívásának több útja létezik, a szocializmushoz vezető utak és a hatalom megragadásának módszerei, eszközei — a nemzetközi és a hazai erőviszonyok függvényében — változhat­nak. A Tanácsköztársaság 133 napos történetének eseményei, ta­pasztalatai - ha sokszor áttételesen is - hatnak szocialista épí­tőmunkánk megvalósítására. Ezért állíthatjuk bizton azt, hogy az első magyar proletárhatalom nem az egyik ápolandó hagyomá­nyunk a sok közül, hanem a szocializmust építő magyar társa­dalom alapvető tradíciója, legfontdsabb forradalmi előzménye. t r ti Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Boldizsár Éva, 9. sz. Általános Iskola, Sze­les u. 65. sz., 18 órakor; Szuchy Róbert, Kondor Bé­la u. 16. fszt. 1. szám, 17 órakor. if A miniszter, vendéglátói társaságában (Ivánfi Éva felvétele) — A miskolci közlekedés­ben immár két hónapja je­lentős változások történtek. Az északi és déli tehermen­tesítő út terhelése tetemesen Számítógéppel dolgozzák fel Számolják as utasokat járna közöttünk — mondta zamixi professzor, es nem volt szónoki fordulat, amatur köszönő szavait így fejezte be: — Alázattal hajtom meg a fejemet a nép nemes gesz­tusa előtt, amely bennünket ehhez az otthonnoz hozzáse­gített. Azon fogunk fáradoz­ni, hogy ez a ház valóban a tudomány háza legyen, hogy szürkeség, sznobság, szószá­tyárkodás itt ne kapjon láb­ra. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tá­mogatását Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára kö­szönte meg, és míg szives szóval biztatta a három me­gye tudósait, hogy tekintsék otthonuknak, alkotó műhe­lyüknek ezt a házat, a napi gondokról beszélt. Hétköz­napjaink egyre bonyolultab­bá válnak. A Borsod-Abaúj- Zemplén arculatát meghatá­rozó nagyipar nehéz gondok­kal küzd. Lelassult a műsza­ki fejlesztés, csökkent a be­ruházások mértéke, a mobi­lizálható tökét ezekben az esztendőkben a szellemi erő, a napi munka, és az elért eredmények megbecsülése jelenti. A MAB szakbizott­ságai eddig is sokat segítet­tek a megyének; a gabona- temés növelésétől a hosszú távú környezetvédelem ki­dolgozásán át Miskolc város- politikai fejlesztésén keresz­tül a régió gépiparáig szá­mos tanáccsal, és azonnal hasznosítható ajánlással él­tek. Szükség van rájuk, es szükség volt rá, hogy szer­vezetten, nyugodt körülmé­nyek között tudjanak dol­gozni. Bognár Rezső, a Debrece­ni Akadémiai Bizottság el­nöke üdvözölte még az ün­neplő testvérbizottságot, majd dr, Pál Lénárd, az MTA fő­titkára kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitün­tető jelvényt kapott Cifka Anna építésztervező, Sándor Pál műszaki ellenőr, Szeg­halmi Árpád építészmérnök, dr. Takács Ernőné, a MAB szervező titkára. Az Akadé­mia elnökének jutalmában részesült Mezei Gábor belső- építész, Vermes József gépé­szeti műszaki ellenőr, Varga László üzemvezető, dr. Orosz István, a MAB gazdasági ügyeinek intézője, Szabó Dé­nes műszaki ellenőr és Hor­váth Imre géokocsivezető. A kitüntetetteknek és mun­katársaiknak sok esztendős kemény figyelmet, és színi vonalas munkát köszöntek meg. Az épület — amelyet az ünnep után megtekintettek a résztvevők — mutatja, hogy érdemes volt. Korhűen kimunkált a ház belső be­rendezése is, a modern stíl­bútorok ebbe a harmóniába illeszkednek, de ami az esz­tétikumnál sokkal fontosabb; minden a kötelező napi prak­tikumnak megfelelően műkö­dik majd. A nagy tanácste­rem tolmácsberendezései a közeljövőben érkeznek meg, a munkához és az érdemi megbeszélésekhez szükséges, a vendégek fogadására al­kalmas helyiségek a könyv­tártól a klubszobáig rendel­kezésre állnak. M—

Next

/
Oldalképek
Tartalom