Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-02 / 53. szám
Családi körben STOP! KÖZLEKEDÜNK! Á zebra sem bizlos... Feltűnően sok a közlekedési baleset a védett gyalogátkelőhelyeken. A gyalogos azzal a tudattal lép a zebrára, hogy övé az elsőbbség. vigyázzon a gépjárművezető. A szabályok értelmében ez így is van. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. A helyzet ugyanis az, hogy mind a gyalogosnak, mind a gépjárművezetőnek alkalmazkodnia kell a körülményekhez. Mire ügyeljen a gyalogos? Mielőtt lelép a járdáról, győződjön meg róla, van-e a közelben mozgó gépjármű? Becsülje meg alaposan a távolságot, lesz-e ideje áthaladni a zebrán anélkül, hogy veszélyeztetné testi épségét. Leghelyesebb, ha megvárja, amíg a közelítő jármű elhalad; ugyanis hiába becsüli meg jól a távolságot, nem tudhatja, mert nem látja, hogy azt a gépjármüvet, amelyet ő lát, nem előzi-e (netán szabálytalanul) egy másik. Ha a gyalogos meggyőződött róla, hogy szabad az út a zebrán keresztül, igyekezzen minél gyorsabban áthaladni, a biztonságot jelentő járdára jutni. A gépjárművezetőnek még jobban kell vigyáznia, hiszen — a szabályok értelmében is — az övé a nagyobb felelősség. A legtöbb helyen tábla is jelzi, hogy gyalogátkelőhely következik, tehát — első teendőként! — mindenkeppen lassítania kell, lát vagy nem lát gyalogost a zebrán. A gépjárművezető legyen udvarias, segítse (!) a közlekedést azzal, hogy magatartásával befolyásolja. Ha kell, álljon meg a zebra előtt, és jelezze: senki ne nyugtalankodjon, látja, mi történik a zebrán. Sajnos, nem ritka az a gépjárművezető. aki kísérti a szerencséjét. Vágtat az úttesten, scsak az utoló pillanatban fékez a zebra előtt. Legtöbbször ebből származnak a balesetek. Hiszen elromolhat a fék ívagy nem fog eléggé), csúszhat az úttest, netán a gépjárművezető — elég, ha csak egy szemvillanásra — elveszti uralmát a kocsi felett. Ha — az elmondottak és a tapasztalatok szerint — veszélyes az átkelés a gyalogosnak kijelölt útszakaszon, többszörösen az ott, ahol nincs átkelőhely. Miskolc főbb és forgalmasabb útvonalain meglehetősen közeliek a zebrák, ám sok-sok gyalogos rest a járdán elgyalogolni 30—50 méterre. Ott vág át, ahol eszébe jut. Ilyen helyeken a gépjárművezetők "’em eléggé óvatosak, de nem is utasítja őíket erre jelzőtábla. Honnan tudnák hát, hogy mikor, melyik gyalogos tűnik fel az úttesten a kocsi előtt. A gyalogos a saját épségén túl gondoljon a másik félre is: hiába vétlen, bajba sodorja, s egy esetleges balesetet előidézvén, lelki traumát okoz neki. Az ember néha megdermed a látványtól. A gyalogos átlépi a 'védőláncot, hogy átszaladjon az úton. Vagy a Búza téren csak néhány lépést kellene tenni az aluljáróig, de inkább a veszélyes zónát választja: pont ott bukdácsol át. ahol több útkereszteződés miatt szinte felmérhetetlen a forgalom. Ebben a motorizált világban gyalog közlekedve sem lehetünk eléggé óvatosak. A szinte naponkénti közlekedési propaganda ellenére is túl sok a szabálytalanul közlekedő gyalogos. A balesetek megelőzésén töprengő szakemberek törik a fejüket, mit lehetne még tenni? Űi és új szabályokat alkothatunk bár. a balesetek megelőzését szolgáló technikai eszközöket is újból és újból bevethetünk — de a legfontosabbat kell elérnünk: a gyalogossal megértetni, hogy leginkább ő maga vigyázhat magára. Másképp nem megy. A szónak lelke van Társadalmi ellenőrök Növekszik a társadalmi ellenőrök szerepe a hatósági munka segiteseben. A MisBÉLYEGGYljTÉS Március 2—4. között rendezik meg Miskolcon, az egyetemi sportcsarnokban a tollaslabda IBV-t. A helyszínen, március 2- án 13—17 óra között, míg 3-án 1U—14 óra között alkalmi postahivatal is fog működni, mely 3- án a.z itt bemutatott esemény- bélyegzővel látja el az ott feladóit postai küldeményeket. Az eseményre a rendező bizottság emléklapot is kiad. Nagy izgalmak közepette bonyolították le a miskolci 37. sz. Általános Iskolában a területi ifjúsági filatelista vetélkedőt február 25-én. Sajnos, a szakkör- vezetők és a szakköri tagok passzivitása miatt csak két miskolci csapat képviselte megyén- ket, de öröm, hogy a házigazda miskolci 37. sz. Általános Iskola „A”-csapata szerezte meg az I. helyet az úttörő korcsoportban, ők képviselik E*zak-Ma- gyarorszagoi az áprilisi nagykanizsai országos döntőn, a sikert Tóth Csaba, Sakk Norbert es juhasz Péter harcolta ki, akiket jőr készített fél az iskola igazgatója i Ondrejovics Ferenc. Az úttörő korcsoportban az Egri Ifjúsági Ház csapata (Hegedűs Gyula, Polonkai Péter, Visnyei Lajos) szerezte meg a II. hei5et, Kmect Károly szakkörvezető irányításával, míg a m. helyen a Tari Művelődési Ház (Nógrad) csapata, végzett. Szakkörvezétő- jük: Maczonkai Károly, a csapat tagjai: Csépe Attila, Nagy Dóra és Sándor Tünde. Az ifjúsági (KISZ) korcsoportban az Egri Ifjúsági Ház csapata jeleskedett, és szerezte meg az I. helyet. Szakkörvezeiójük kmett Karoly, a csapat tagjai: Laboda Szilárd, Kovács Péter és Lukács Béla. ök szintén részt vesznek a nagykanizsai döntőn. E korcsoportban a II. a kísterenyei Váci Mihály Gimnázium létt, a Mihaitk Juciit, Sándor Judit és Turopoli Angéla összetételű csapattal, Oravecz Lászlóné szak- körvezető irányításával. A III. helyen a Gyöngyösi Mátra Művelődési Központ ifjúsági szakkörének csapata Végzett. Szak- körvezetőjük: Patáki Gyula, a csapat tagjai: Tornai Tamás, Nagy Csaba és Szúrd* Róbert. Az előzetes propagálás ellenére csak kevés néző jelent meg a vetélkedőn. Pedig tanulhattak volna a fiatalok felkészültségéből a szakkörvezetők, de sok felnőttkori vezető és tag is. R L. termelőszövetkezet felvételt hirdet jó kereseti lehetőséggel, óllondó miskolci munkahelyre lakatos, hegesztő, daruvezető, darukötözo és segédmunkás munkakörökbe. Felvesz továbbá miskolci és Miskolc környéki változó munkaterületekre szakipari munkákhoz értő építőipari technikust, épületgépészt, valamint ács-állványozó, kőműves, bádogos, épületasztalos szakmunkásokat és segédmukásokat. Bérezés megegyezés szerint! Jelentkezni lehet az Avasdélen, a Középszer utca 11. szám alott (a tapolcai elágazásnál, az Egyetem presszó mögött) levő irodában 8—15 óráig. Megközelíthető a 2-es, 12-es, 14-es, 24-as, 32-es és 33-as autóbusszal. kolc városi Tanacs kereskedelmi osztályának irányításával tavaly több, mint másfél ezer ár- és fogyasztói ellenőrzést végeztek el a szakszervezeti társadalmi ellenőrök. A hatékony munka egyik legfontosabb feltétele a megfelelő képzettség, ezért az ellenőröket rendszeresen felkészítik a feladatok vég- rehajtásárar Tavaly a kereskedelmi.-Osztályon ötvea ellenőrt képeztek tovább, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezeseben pedig további nyolcvan aktíva gyarapíthatta ismereteit. Ha valaki belép Kiss Ernő tanár urék Bokányi Dezsd utcai, a legszabványosabban épült kétszobás bérházi lakásába, már az előszobában felfigyel valami szellemi izgalmat ígérő ellentmondásra. Ezeket a házgyári lakásokat a „modern bútoripar” kommersz, sorozatban gyártható, elemekből ösz- szerakható (variálható) tárgyaira. tervezték (?). Ezzel szemben itt minden patinás (nemcsak a lakói, amint az később kiderül). A szekrények még szekrények, székek a székek (természetesen minden rabólt, és minden létező, k.használható felületet könyv, folyóirat bont. Gondoljuk csak meg! Sok iskolai könyvtár büszke lenne, ha negyezer kötetei vall- hatna a magáénak! S micsoda könyveket! Nos, ez perceken belül kiderül. amint a látogató megszabadult a nagykabátjától, mert a házigazda, Kiss Ernő szakszerűen bemutatja. Az egyik szobában található (és olvasható) a világ-, s a másikban a magyar irodalom. Azaz a filozófia, szociológia, társadalomtudományok, a zene: a másik, plafonig érő polcon a franciatanítással kapcsolatos szak- irodalom, több polcnyi szótár, pszichológiai tesztek, francia és más külföldi regények — természetesen minden eredeti nyelven. Köztük olyan könyvművészeti ritkaságok, mint André Gide, Hankiss János profesz- szor Kiss Ernőnek dedikált példányai. A másik (a magyar) szobában Kati néni kápráztat el albumaival, amelyekben a miskolci iskolák, s különösen a hajdani, legendás „Tóth Pál” dokumentumait gyűjtötte, gyűjti össze. Albumokból ismerkedhetünk meg a családdal: a két tanár fiúval és mennyel, s a három (lány) unokával is. • BEJEGYZÉSEK A VENDÉGKÖNYVBEN 'Mindez'*persze csak így, .leírva ilyen egyszerű, mert csaknem megfeledkeztem a vendégkönyvről. amelybe minden látogató beírja a nevét immár 1957 óta. Lapozgatva benne, találtam kínai, arab. spanyol, angol, francia, orosz bejegyzést is, Széttépett munkakönyv Aki irta a levelet, nem nevezte meg magát. De minek is? A levél olvasójának szeme nem az ákombákom betűkön, a helyesírási hibákon akad fenn. Hanem azon a küldeményen, amit mellékletként csatolt a felháborodott levélíró. Egy munkakönyvön. Egy széttépett munkakönyvön, amely ott hevert a levélíró kerítésének tövében. Éppen két évvel ezelőtt állították ki. Mint másolatot. Pedig a munkakönyv (volt) tulajdonosa ez év szeptember 9-én mindössze huszonnégy éves lesz a beírt adatok szerint. A rövid életű munkakönyvben — két év alatt — több munkahely szerepel. A munkavállaló néhány hónap elteltével — kilépett. Amikor legutolsó munkahelyét is elhagyta, könyvét összetépte, és egy kerítés tövébe dobta. Vajon miért? Megbántották? Megsértették? Talán. De van-e, lehet-e olyan vélt vagy valódi ok, amely arra késztessen bárkit is, hogy összetépje és eldobja azt az okmányt, amely bizonyítja munkás kilétét? Arra ez csak formai oldal. R. I.-né egy kicsit önmagát is összetépte. Saját mivoltát tagadta meg. Önnön megbecsülésébe gázolt. Ha másért nem. hát azért, ami ebbe, és mindegyik munkakönyvbe második mondatként így jegyeztetett be: „Minden munkaképes polgárnak joga. kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.” Ha valaki ebben a társadalomban jogot formál a megélhetéshez — szűkösebben bár, vagy jobban —, két keze munkájával kell magának is tennie. A munka tehát kötelessége. Ami pedig a becsületet illeti? Nos, az ember nem élhet tengve-lengve a nagyvilágba’. A maga érdekén túl — törvény ez nálunk — a közösségért is fáradozni kell — a közös boldogulásért. Fiatal, aki megsemmisítette joga és kötelessége jelképét. Még évtizedek állhatnak előtte. Talán a jövőjét is széttépte? Nem, dehogyis! Pillanatig sem gondolt rá. Hiszen munka nélkül nem élhet. Majd megint vállal munkát valahol. Van munka, válogathat... De hát, hogy dolgozzon, ahhoz munkakönyv is kell! Majd kap. Egy másikat. Egy újat, amibe nem lesz beleírva, hogy „Kilépett”. Eszembe jut, hány és hány millió munkanélküli él — él? — a világban. Se munka, se munkakönyv... Tisztában van vele mindenki, aki joggal és kötelességgel megáldott magyar állampolgár, hogy melyik részében él a világnak? + Kiss Ernő tanár úr több tanít. Szilviát a francia nyelv számos ismert nevet az irodalom és a művészet világából, valamint annak a lépcsőházban lakó kislánynak a nevét is, akinek a franciaóráját szakította félbe a látogatásunk. Mert Kiss Ernő tanár úr még most is, közel a 80-hoz (1906-ban született — derült ki a beszélgetés során) is tanít, s nem csupán azért, mert a szerény, háromezer forintos nyugdíj mellett bizony rá is szorul. — Három dolgot imádok csinálni — merülünk bele rögtön a beszélgetésbe, amikor elment Szilvia —, olvasni, írni és tanítani. Minden nyelvnek, sőt szónak külön lelke, története van, s nagy gyönyö- ••euseg ezek- titkaiua beavatni a tanítványaimat. Terelgetni a báránykákat a tudás kertjébe. Mert mi mind pásztorok vagyunk. • A DÉDAPÁM SZAMADO JUHÁSZ VOLT Látva, hogy nem teljesen értem, tréfálkozva elmondja az eleiét. — A dédapám számadó juhász volt az ecsedi pusztán. Nagyapám néptanító lett Mezőtúron. Apám tisztviselő volt, de én ismét „pásztor”; latin—francia szakon végeztem Debrecenben, s a fiaim is ugyanott szereztek tanári diplomát. A jó pedagógus pásztor, aki felel a rábízottakért. Kiss Ernő tanár több, mint három évtizeden keresztül (1967-ben ment nyugdíjba) nevelte tanítványait (köztük Kati nénit, a feleséget is, mert ő is a tanítványa volt) a latin és a francia nyelv, a művészettörténet, az irodalom szeleteiére. És még mi minden másra is, európaiságra, emberségre, jóra, nyitottságra. Mindezt természetesen nem tőle, tőlük tudom, hanem a lelkes és ragaszkodó tanítványaiknyelven is ír-olvas. beszél ét' rejtelmeibe vezeti be..-oá tói, akik még most is rend-., szeresen felkeresik az idős,.,' de korát meghazudtolóan.. fiatalosan érdeklődő, és aki* tív mestert. # HOGY TUDJÁK A FRANCIÁK? A finom tea mellett ha-*.- mar elx’epült az idő, és röírt, telikedve búcsúzkodtam a? vendégszerető családtól késjé}?. este. Mert bizony nem tat>- tottam be a francia tarsaíj,- kodás szabályait, amit bácsitól tanultam (sok más dolog mellett). ■ ■ .. .'áaíss — A franciáknál a legvonzóbb a szalon. Minden' "este összegyűlnek s társalognak. Mindenről, ami az- _ nap történt, de filmről, ze-. néról. irodalomról, az élet dolgairól is. A társalgás' alapszabálya, hogy könnyede -tartalmas és, siebentes ilfta») ígvenT Ném’ illik sokáig bö• • ...... • ' .. v-• : o .-xW szólni, hogy á másik ne juf-^ hasson szóhoz, hanem kérdésekkel, a figyelmet jelző11 közbeszólásokkal tovább kell gördíteni a társalgást. Köz- “ ben valaki zongora mellé ül, játszik valamit, s a hangulat kedvéért könnyű böfíí- ' kát isznak. , vsjjr.iic Hazafelé ballagva eltűnődtem a hallottakon. Vajon nálunk miért nem honosodott meg soha ez a szokás? Miért menekülnek az embes rek az alkoholhoz, a kártyához még akkor is, ha nagy ritkán összejönnek? Kiss Ernő bácsiekat hallgatva, az ember Párizsba vágyik (az Adyéba, a Munkácsy Mihályéba), s a könyvekkel, folyóiratokkal zsú- "* fölt kis szobában — ha csak :, múló órákra is — ott is érzi ' magát. A latin derű és a, ; szellem világában. Élni csak ”, így (lenne) érdemes. Szépen, bölcsen, emberi mérték sze- ... rint ■ .4/ (horpacsi) Átépítik a mélykemencét ÍSDk-beU szakemberek segítenek (Tudósítónktól) A Kohászati Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Főépítésvezetőségének dolgozói nagy munkára vállalkoztak: új módszereket alkalmazva építik át az LKM durvahenger- déjének egyik mélykemencéjét. Kísérleti jelleggel, az NDK-ból érkező tűzálló betontömbökből készült falazattal látják el a kemencét. Ez nemcsak meggyorsítja a kemenceátépítést, hanem olcsóbbá is teszi. Munkájukat * a testvéri szocialista ország- 9 ból érkezett szakemberek se- ■ gítik. Az új technológia sze- , rint készülő falazás a mély-. kemence üzemidejét is jelentősen megnöveli. Mivei az országban először kísér- „ leteznek e technológiával, az j ország más kohászati válla- j latainá] is nagy az érdeklő- ■ dés a módszer iránt. t H. Gy.
