Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-13 / 37. szám
és környéke ★ Most dől el, hogy mi lesz fél évtizedig az otthonuk címe Garzonsorsolás Kihúzták a lakásukat II város Körültekintő, előkészítő munka után megtörtént a közigazgatási átszervezés, mely szerint — Sajószentpéter kivételével — a volt miskolci járás Miskolc ..környéke” lett. Ez esetben nem egyszerű névváltozásról van szó. Az átszervezés elsősorban azt jelenti, hogy nőtt a községek önállósága, erősödött a megyei tanács községeket irányító tevékenysége, és bővült a városi tanács feladatköre, első* sorban azzal, hogy részt kapott a községi tanácsok munkájának segítéséből. A politikai irányításban bekövetkezett leglényegesebb változás pedig az. hogy a Miskolc járási Bizottság megszűnése óta egy központból, a Miskolc városi Párbizottság irányítja a terület politikai életét. A párt- és tanácsi irányítás átszervezését követi a közeljövőben a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak irányításának teljes, vagy részleges módosulása is. A társadalmi és tömegszervezetek járási szintű testületéinek, központjainak szerepkörét fokozatosan a városi szervek, szervezetek veszik át. Ezt kívánja az egységes irányítás és a felesleges párhuzamosságok megszüntetésére irányuló törekvésünk. Az új helyzetben az most a legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a normális, mindennapi gazdasági és politikai folyamatok feltételrendszerét, számot vessünk a város és környéke fejlődésének reális lehetőségeivel, megtaláljuk közös feladataink megoldásának legjobb módozatait. Semmi sem hiányzott, ami eg.v szabályos sorsoláshoz kell: volt urna, akadtak cetlik, a törvényességre ügyelő bizottság tagjai, s természetesen a szerencsés sors- húzók is ott ültek. A helyszín a Miskolc városi Tanács vb-hivalalának tanácsterme, az urnában a papírokon pedig csupa lakcím szerepelt. Garzonlakásokat sorsoltak. Most dőlt el, ki, melyik emeleten, melyik házban fog lakni fél évtizedig. Hatvan fiatal miskolci lakásigénylő kerülhetett fel most az OTP-garzonházak lakáslistájára. A négyszintes épületek az Avas-délen, a Jósika utcában vannak. A sorsolás olajozottan ment, hiszen nem először rendeznek ilyet a vb-hiva- talríáí: eddig 760 tanácsi és OTP-garzonlakás talált így gazdára. Most a szokottnál hamarabb tartották meg a sorsolást, hiszen a lakásokba csak május végén lehet beköltözni. így azonban több idő marad a szükséges „beugró” összegyűjtésére, ami a lakás árának 30 százaléka. Mivel családom és baráti köröm több tagja, sőt néhány munkatársam is azon kapott az utóbbi időben, hogy fémpénzzel játszadozom, el kell oszlatnom a gyanút: nem vagyok — mai Harpagon — a pénz megszállottja. Az anyagiasság nem jellemez jobban, 'mint a nagy magyar átlagot, am ennek a tünetei is inkább csak a hónap Vége fele ütköznek ki rajtam, amikor is nem átallok üres üvegeket cipelni szatyorszám. hogy pénzhez jussak. De mostanság még nem tartok itt. s a ketteseket, ötösöket, tízeseket, húszasokat szigorúan kísérleti jelleggel csörgetem, kavargatom. szortírozom, méricskélem. Az érdekel ugyanis, hogy tényleg olyan könnyen összekeverhetik-e az érméket, mint egy tévériportban panaszolták a mina p. Beható vizsgálatom eredménye: igazuk volt a panaszosoknak. könnyű összecserélni a régi ötforintost az új húszassal, illetve a regi kettest az új tízessel. Ám e kísérletek közben, amint az gyakran megesik a hozzám hasonló tudós elmékkel, egy vadonatúj felismerésre jutottam: mint egyes pénzérmék, épp’ oly könnyen összeke- verhetők az emberek is, noha értékük más és más. Peil g az utóbbi tévedésért — A garzonlakások mindösz- sze 28 négyzetméteresek, ám annak, aki eddig albérletben élt, a pici otthon maga a boldogság. Csak egy történet a hatvan közül: Ravasz Im- réék öt éve laktak már idegen fedél alatt, s már hároméves a kisfiúk. Még szerencsésnek is mondhatták magukat, hiszen mindössze ezer forintot fizettek a fürdőszoba s folyóvíz nélküli albérletért. Most már tudják azt is, hogy amíg nagyobb lakást nem kapnak az OTP-től, a Jósika utca 25. lesz a levélcímük. A garzonlakások nem egy életre, csak néhány évre szólnak, hiszen a fiatalok kétlépcsős lakáshozj uttatásának keretében fél évtized múlva a családnagyságnak megfelelő méretű otthont épít számukra a Takarékpénztár. A beugró összege sem fog gondot jelenteni, hiszen amíg a garzonház lakói lesznek, elő- takarékosságot vállalnak, s az ifjúsági takarékbetétekben gyűlik majd a pénz. (k—ó) ha egyáltalán tévedésről van szc — ugyancsak nagy árat kell fizetni. Hogy megértsék, mire gondolok, vegyünk i példaként két férfiút. (Ha az egyenjogúság megközelítően ott tartana, ahol a nőnapi szónokok szerint tart, lehetne az egyik nő is.) Tételezzük föl, hogy életkoruk megegyezik, níagasságuk, testsúlyuk, hajuk es szemük színe hasonló, csakúgy, mint pártállásuk, családi állapotuk. képzettségük és szakmai múltjuk. Ennek megfelelően — mivel nincs két egyforma embet — nem lehet köztük nagyobb különbség, mint a regi ötforintos és az új húszas pénzérme között. Ha azonban alaposabb vizsgálatnak vetnénk alá őket. kiderülhetne, hogy — hasonlóság ide vagy oda — az egyik kétszer, de még négyszer is többet ér a közösség számára, mint a másik. Mert ennyivel tehetségesebb. szorgalmasabb, megbízhatóbb stb. Mondom, ha alaposabban megvizsgálnánk őket. Csakhogy nem vizsgáljuk. Miért nem? Több okból. Először is azért nem, mert a vizsgálódás strapás. Másodszor azért nem. mert kockázatos. Minimálisan azt kockáztatja a vizsgálatot végző, hogy haragost, illetve haragosokat szerez. (Gondoljanak a kiMiskolc városban és környékén mintegy 300 ezer ember él, akiknek politikai hangulata, közérzete nagyban függ a következő évekre kitűzött célok helyességétől. A tennivalók kijelölésének 1 alapja a gazdasági potenciál. amely legújabbkori történelmünk során alakult ki, és amely szerkezetének lényeges változására nem kerülhet sor, de bizonyos módosítások szükségesek és lehetségesek is. Maga a bruttó társadalmi termelési érték együttesen meghaladja az évi 70 milliárd Ft-ot. A területen működő kereskedelmi vállalatok például majdnem 30 milliárd Ft-os forgalmat bonyolítanak le. Az átszervezés gondolata hosszabb ideje érlelődött. Ez időszak alatt erősödött az a felismerés, hogy a további fejlődés szempontjából a város és környéke nagymértékben egymásra utalt. Közismert, hogy Miskolc város területi terjeszkedése földrajzilag korlátozott. Az elmúlt 25 évben mégis — a városba való bevándorlással, letelepedéssel — az itt élők száma megduplázódott. Főleg gazdasága miatt Miskolc szívóhatása változatlanul nagy, a népesség valamennyi rétegét a városhoz kötő képessége pedig ehhez viszonyítva kicsi. Ezért a város népessége instabillá vált, és csökkent a kvalifikált munkaerő. Ha ez a folyamat tovább tart — a hatékonyság' romlását idézhette sebb névértékekre!) Harmadszor azért nem ejtik meg az ilyen természetű vizsgálatokat, mert nincs sok értelme. Mi haszna eldönteni, hogy ki mennyivel jobb az átlagnál. ha egyszer nem tudjuk a különbséget kifejezésre juttatni sem erkölcsileg, sem anyagilag? Erkölcsileg még talán tudnánk, de ezt nem nagyon akarjuk. Anyagilag pedig azért nem, mert nincs rá keret. Egészen kis különbségek kifejeződhetnek a bérben, prémiumban, jutalomban, de hol van arra mód, hogy megfizessék a többieknél kétszer, háromszor, négyszer, vagy többször hasznosabb emberi? Ehhez bizony már nem fémpénz kellene, ha-) nem papír. És nem is kevés. Következésképpen: maradjunk inkább az aprónál. Már úgy értem, az aprópénznél. és morfondírozzunk csak azon, hogy milyen könnyű összekeverni a kettest a tízessel, az ötöst a húszassal. De azért titkon reméljük, hogy előbb-utóbb mindenki megtanulja: a külső hasonlóság nagy értékbeli eltéréseket takarhat, s nem akkor fizetjük meg nagyon a tévedést, ha pénzről van szó. (bekesi volna elő. Így nincs ésszerűbb alternatíva, mint a városkörnyék népességmegtartó képességének fokozása. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a város és környéke politikai, gazdasági, társadalmi egymásra utaltságát, kölcsönhatását időben felismerjük és erősítjük. Ehhez most jó feltételeket biztosított a közigazgatási átszervezés, sőt, fel is gyorsította ezt a folyamatot. A környező községek nagyobb részének szociális infrastruktúrája a helyi igényeket sem tudja kielégíteni A fejlesztésre fordítható szerény anyagi lehetőségek, a szétszabdalt ágazati és területi költségvetés nem kedveztek a községpolitikai célok megvalósításának. Á meglevő fejlesztési lehetőségek, anyagi források hatékony, a környező községek elképzeléseit is figyelembe vevő. az erőforrásokkal észszerűen gazdálkodó felhasználás gyakorta ütközött akadályba. Az eddigi irányítási rendszer sem ösztönzött erre eléggé. Miskolc és a környező falvak kapcsolatát — a többszintű irányítási rendszer, a párhuzamosságok, a nehézkes ügyintézés miatt — a legutóbbi évekig inkább jellemezte a spontaneitás, az ösztönösség', mintsem a tudatosság. Egyrészt az egymásra utaltság kölcsönös felismerése, másrészt a menet közben megjelent, a községi tanácsok önállóságát, felelősségérzetét növelő állami intézkedések — mint a közeledés új lehetőségei — arra késztetik a város és környéke párt-, állami testületéit, vezetőit, hogy a közös érdek alapján, a közös feladatok megoldásának módozatait együttesen dolgozzák ki. Ennek jó alapjául szolgált a párttestületek korábbi keretjellegű megállapodása, a legutóbbi időben pedig konkrét feladatokat is megvalósító gyakorlata. Hasonló folyamat játszódott le az állami szervek együttműködésében is. Ezek eredményesse- gét tények bizonyítják. Például az agglomerációban 1980. óta végzett település- fejlesztesek (építési telkek, magánerős lakásépítések, közművesítés, a kereskedelmi, egészségügyi ellátás és a közlekedés fejlődése stb.) is azt példázzák, hogy a kölcsönösen előnyös közös tevékenység még sok tartalékot rejt. Miskolc érdeke erejsen kötődik a környező községek létéhez, fejlődéséhez. Ugyanakkor a községek érdeke is. hogy Miskolc is még alkalmasabbá váljon szerepkörének ellátására. A városkörzetben élők ed- dik is sok szállal kötődték a városhoz. Mindenekelőtt azzal, hogy csak a városkörnyékről naponta 16 ezer ember jár be. „ingázik” a városi munkahelyekre. Kölcsönösség itt is tapasztalható, mert több mint ötezren járnak ki dolgozni a környező községekbe települt gazdasági egységekbe, intézményekbe. A város kereskedelmi egységei régóta számon- tartják és nagyobbrészt kielégítik a környék lakosságának fogyasztási igényeit. Az egészségügyi alapellátás ugyan valamennyi városkörnyéki községben megoldott, a szakellátás azonban elsősorban a miskolci egészség- ügyi intézményekben biztosítható. Naponta majdnem hatezer diák jár be a város- környék településeiről Miskolc középiskoláiba. A szórakozási, művelődési lehetőségeket is egyre többen veszik igénybe a környező falvakban élők közül, és a város művelődési intézményeinek módszertani szerepe, kisugárzó hatása is egyre fokozódó stb. A felsorolt példák is azt támasztják alá, hogy Miskolc és környéke az egymásra utaltság mellett, funkcionálisan is összetartoznak. Feltételrendszerének kialakulását az egységes politikai, közigazgatási rendszer még inkább elősegíti. Az új közigazgatásra való áttéréshez megértek a politikai feltételek is. Az új tanácstörvény, a megjelent állami rendelkezések folyamatosan elősegítették a községi tanácsok fokozódó önállósulását, az apparátusok személyi összetételének és szakértelmének javulását. A községi tanácsok önállóságát az átszervezés utáni helyzet változatlanul biztosítja, sőt sürgeti a nagyobb öntevékenységet, kezdeményezőkészséget, felelősséget. A városi tanáccsal való együttműködésük is ezt kell, hogy szolgálja. A munkavégzéshez szükséges hatás- és jogkörök túlnyomó többsége a községi tanácsokhoz került, ezzel lehetővé vált az ügyintézés további egyszerűsítése. Azokban a jogkörökben (építési, iparhatósági, kisajátítási), melyekhez a szakértő személyi feltétel jelenleg hiányzik a községekben — időlegesen —, a városi tanács szakigazgatási szervei járnak el, illetve közigazgatási társulásokat hozhatnak létre. Az egyszerűsített ügyintézés módjának tudatosítása, a lakosság tájékoztatása szintén a helyi tanácsi apparátusok feladata. Az átszervezésből adódó feladatok legjelentősebb, a lakosságot leginkább érintő része a községi tanácsi szakemberekre vár. A zökkenőmentes átállás a lakosságtól is nagyfokú türelmet, megértést igényel. B ■ Nem egyszerűen „újításról” van szó. hanem, jelentős lépésről politikai intézmény- rendszerünk további tökéletesítése felé. A megfontolt politikai döntések . elhamarkodott, felelőtlenül sürgetett •helyi végrehajtása később a továbbfejlődés gátjává válhat. Nagyfokú politikai tudatosságra van szükség a város és a községek vezetői részéről, türelemre és támogatásra a lakosság részéről ahhoz. hogy e koi-szerűbbnek mondható közigazgatási forma előnyei mielőbb érezhetők legyenek minden érintett számára. A továbbfejlesztés feltételeinek helyi megteremtésében. a jelenlegi irányítási rendszer közmegelégedésre történő működtetésében másra át nem ruházható feladatok hárulnak a pártszervekre és -szervezetekre. A párt szervezeti szabályzata az irányítási rendszerek kialakításakor — rendszerező elvként — a területi elvet hangsúlyozza. Ennek alapján, az MSZMP KB 1983. október 12-i ülésén elfogadott állás- foglalással összhangban: Miskolc városban és környékén működő, több mint 27 ezer tagot számláló pártszervezetek munkájának irányítását a Miskolc városi Pártbizottság végzi. Valamennyi pártszerv és -szervezet munkamódszere, munkarendje az új helyzethez kell, hogy igazodjon. A terület politikai életének alakulása szempontjából nem közömbös, hogy a városi pártbizottság hogyan tudja a jövőben továbbépíteni és biztosítani a bizalmat, a demokratizmust, a nyíltságot, őszinteséget a pártszervezetek munkájában, az emberi viszonyokban; működési területén hogyan tudja befolyásolni a politikai, gazdasági folyamatokat. Elsősorban az elvi irányítás módozatait kell továbbfejlesztenünk, hogy rr.égori- entálóbb, a helyi sajátosságokat még inkább figyelembe vevő. nagyfokú differenciálásra képes munkamódszer jellemezze tevékenységünket. A politikai munka eszközeivel el kell érnünk, hogy a pártszervezetek képesek legyenek élni egyre növekvő önállóságukkal. fokozódjon felelősségérzetük, elemző és határozathozatali képességük, kezdeményező készségűje Valamennyi- pártszervezet és kommunista számára az új helyzet diktálta követelmény, hogy növekvő politikai érzékenységgel felfogjanak, felismerjenek minden olyan jelenséget, javaslatot, amely a politikai munka minőségét javítja. Ugyancsak nélkülözhetetlen szerepük van a helyi pártszervezeteknek a tanácsi önállóság megvalósulásához szükséges személyi feltételek biztosításában, a káderek kiválasztásában, nevelésében. a párt káderpolitikái elveinek következetes érvényesülésében. Elképzelhetetlen a községekben folyó munka és közélet a társadalmi, tömegszervezetek és -mozgalmak öntevékeny, felelősségteljes. a helyi sajátosságokat érzékelő, arra épülő tevékenysége nélkül. Gazdasági helyzetünket is-’ merve és számolva a realitásokkal, Miskolcon és környékén a terület- és település- fejlesztési politikában a jövőben még inkább támaszkodni kell a lakosság és a gazdasági egységek morális, de anyagi támogatására is. A fejlesztési lehetőségek a következő években sem bővül-’ nek jelentősen. Az iníraJ struktúra jelenlegi színvonala viszont arra kényszerít bennünket, hogy az eddigiektől racionálisabban hasz-' náljunk fel minden fejlesztési lehetőséget. Az átszervezés eredményezte új helyzet erre az eddigiektől több alkalmat biztosít. Nagyfokú szemléletváltásra is szükség van: a helyeselhető helyi lokálpatriotizmust ki kell egészítse egy szélesebb területi-térségi szemlélet, ha úgy tetszik: a város és környékének patriotizmusa. E szemléletváltás érdekében a pártszerveknek, -szervezeteknek érvelő, meggyőző. ösztönző tájékoztatást és agitációt kell folytatniuk a párttagság, a dolgozók, a lakosság körében. A megnövekedett önállóság nemcsak több jogot, hanem újabb kötelezettségeket is jelent. Számítani kell rá, hogy fokozódni fog az állampolgárok érzékenysége a közigazgatással szemben. Azzal számolunk, hogy az erősödő érdeklődés egyben azt is jelenti: növekszik a lakosság cselekvőkészsége, gyarapodnak a közügyek gyakorlásába való bevonásuk alkalmai. A jövőben tudnunk kell élni ezzel a lehetőséggel. Az új közigazgatási területen a közösen kitűzött, a város és környéke érdekeit egyaránt szem előtt tartó céljainkat csakis jól szervezetten, felelősséggel, együttes munkával leszünk képesek elérni. DUDLA JÓZSEF, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára Méret és mérték
