Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-13 / 37. szám

és környéke ★ Most dől el, hogy mi lesz fél évtizedig az otthonuk címe Garzonsorsolás Kihúzták a lakásukat II város Körültekintő, előkészítő munka után megtörtént a közigazgatási átszervezés, mely szerint — Sajószentpéter kivételével — a volt miskolci járás Miskolc ..környéke” lett. Ez esetben nem egyszerű névváltozásról van szó. Az átszervezés elsősorban azt jelenti, hogy nőtt a községek önállósága, erősödött a megyei tanács községeket irányító tevékenysége, és bővült a városi tanács feladatköre, első* sorban azzal, hogy részt kapott a községi tanácsok munkájának segítéséből. A politikai irányításban bekövetkezett leglényegesebb változás pedig az. hogy a Miskolc járási Bizottság megszűnése óta egy központból, a Miskolc városi Párbizottság irányítja a terület politikai életét. A párt- és tanácsi irányítás átszervezését követi a közeljövőben a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak irá­nyításának teljes, vagy részleges módosulása is. A társadalmi és tömegszervezetek járási szintű testületéinek, központjainak sze­repkörét fokozatosan a városi szervek, szervezetek veszik át. Ezt kívánja az egységes irányítás és a felesleges párhuzamosságok megszüntetésére irányuló törekvésünk. Az új helyzetben az most a legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a normális, mindennapi gazdasági és politikai folyamatok feltételrendszerét, számot ves­sünk a város és környéke fejlődésének reális lehetőségeivel, meg­találjuk közös feladataink megoldásának legjobb módozatait. Semmi sem hiányzott, ami eg.v szabályos sorsoláshoz kell: volt urna, akadtak cet­lik, a törvényességre ügye­lő bizottság tagjai, s termé­szetesen a szerencsés sors- húzók is ott ültek. A hely­szín a Miskolc városi Ta­nács vb-hivalalának tanács­terme, az urnában a papí­rokon pedig csupa lakcím szerepelt. Garzonlakásokat sorsoltak. Most dőlt el, ki, melyik emeleten, melyik ház­ban fog lakni fél évtizedig. Hatvan fiatal miskolci la­kásigénylő kerülhetett fel most az OTP-garzonházak lakáslistájára. A négyszintes épületek az Avas-délen, a Jósika utcában vannak. A sorsolás olajozottan ment, hiszen nem először rendeznek ilyet a vb-hiva- talríáí: eddig 760 tanácsi és OTP-garzonlakás talált így gazdára. Most a szokottnál hamarabb tartották meg a sorsolást, hiszen a lakások­ba csak május végén lehet beköltözni. így azonban több idő marad a szükséges „be­ugró” összegyűjtésére, ami a lakás árának 30 százaléka. Mivel családom és baráti köröm több tagja, sőt né­hány munkatársam is azon kapott az utóbbi időben, hogy fémpénzzel játszado­zom, el kell oszlatnom a gyanút: nem vagyok — mai Harpagon — a pénz meg­szállottja. Az anyagiasság nem jellemez jobban, 'mint a nagy magyar átlagot, am ennek a tünetei is inkább csak a hónap Vége fele üt­köznek ki rajtam, amikor is nem átallok üres üvegeket cipelni szatyorszám. hogy pénzhez jussak. De mostan­ság még nem tartok itt. s a ketteseket, ötösöket, tíze­seket, húszasokat szigorúan kísérleti jelleggel csörgetem, kavargatom. szortírozom, méricskélem. Az érdekel ugyanis, hogy tényleg olyan könnyen összekeverhetik-e az érméket, mint egy tévéri­portban panaszolták a mi­na p. Beható vizsgálatom ered­ménye: igazuk volt a pana­szosoknak. könnyű összecse­rélni a régi ötforintost az új húszassal, illetve a regi ket­test az új tízessel. Ám e kí­sérletek közben, amint az gyakran megesik a hozzám hasonló tudós elmékkel, egy vadonatúj felismerésre jutot­tam: mint egyes pénzérmék, épp’ oly könnyen összeke- verhetők az emberek is, no­ha értékük más és más. Pe­il g az utóbbi tévedésért — A garzonlakások mindösz- sze 28 négyzetméteresek, ám annak, aki eddig albérletben élt, a pici otthon maga a boldogság. Csak egy történet a hatvan közül: Ravasz Im- réék öt éve laktak már ide­gen fedél alatt, s már há­roméves a kisfiúk. Még sze­rencsésnek is mondhatták magukat, hiszen mindössze ezer forintot fizettek a für­dőszoba s folyóvíz nélküli albérletért. Most már tud­ják azt is, hogy amíg na­gyobb lakást nem kapnak az OTP-től, a Jósika utca 25. lesz a levélcímük. A garzonlakások nem egy életre, csak néhány évre szól­nak, hiszen a fiatalok kétlép­csős lakáshozj uttatásának keretében fél évtized múlva a családnagyságnak megfe­lelő méretű otthont épít szá­mukra a Takarékpénztár. A beugró összege sem fog gon­dot jelenteni, hiszen amíg a garzonház lakói lesznek, elő- takarékosságot vállalnak, s az ifjúsági takarékbetétek­ben gyűlik majd a pénz. (k—ó) ha egyáltalán tévedésről van szc — ugyancsak nagy árat kell fizetni. Hogy megértsék, mire gondolok, vegyünk i példa­ként két férfiút. (Ha az egyenjogúság megközelítően ott tartana, ahol a nőnapi szónokok szerint tart, lehet­ne az egyik nő is.) Tételez­zük föl, hogy életkoruk megegyezik, níagasságuk, testsúlyuk, hajuk es szemük színe hasonló, csakúgy, mint pártállásuk, családi állapo­tuk. képzettségük és szak­mai múltjuk. Ennek megfe­lelően — mivel nincs két egyforma embet — nem le­het köztük nagyobb különb­ség, mint a regi ötforintos és az új húszas pénzérme között. Ha azonban alapo­sabb vizsgálatnak vetnénk alá őket. kiderülhetne, hogy — hasonlóság ide vagy oda — az egyik kétszer, de még négyszer is többet ér a kö­zösség számára, mint a má­sik. Mert ennyivel tehetsé­gesebb. szorgalmasabb, meg­bízhatóbb stb. Mondom, ha alaposabban megvizsgálnánk őket. Csak­hogy nem vizsgáljuk. Miért nem? Több okból. Először is azért nem, mert a vizsgáló­dás strapás. Másodszor azért nem. mert kockázatos. Mi­nimálisan azt kockáztatja a vizsgálatot végző, hogy ha­ragost, illetve haragosokat szerez. (Gondoljanak a ki­Miskolc városban és kör­nyékén mintegy 300 ezer ember él, akiknek politikai hangulata, közérzete nagyban függ a következő évekre ki­tűzött célok helyességétől. A tennivalók kijelölésének 1 alapja a gazdasági potenci­ál. amely legújabbkori tör­ténelmünk során alakult ki, és amely szerkezetének lé­nyeges változására nem ke­rülhet sor, de bizonyos mó­dosítások szükségesek és le­hetségesek is. Maga a brut­tó társadalmi termelési ér­ték együttesen meghaladja az évi 70 milliárd Ft-ot. A területen működő kereske­delmi vállalatok például majdnem 30 milliárd Ft-os forgalmat bonyolítanak le. Az átszervezés gondolata hosszabb ideje érlelődött. Ez időszak alatt erősödött az a felismerés, hogy a további fejlődés szempontjából a vá­ros és környéke nagymér­tékben egymásra utalt. Közismert, hogy Miskolc város területi terjeszkedése földrajzilag korlátozott. Az elmúlt 25 évben mégis — a városba való bevándorlással, letelepedéssel — az itt élők száma megduplázódott. Fő­leg gazdasága miatt Miskolc szívóhatása változatlanul nagy, a népesség vala­mennyi rétegét a városhoz kötő képessége pedig ehhez viszonyítva kicsi. Ezért a vá­ros népessége instabillá vált, és csökkent a kvalifikált munkaerő. Ha ez a folya­mat tovább tart — a haté­konyság' romlását idézhette sebb névértékekre!) Harmad­szor azért nem ejtik meg az ilyen természetű vizsgálato­kat, mert nincs sok értel­me. Mi haszna eldönteni, hogy ki mennyivel jobb az átlag­nál. ha egyszer nem tudjuk a különbséget kifejezésre juttatni sem erkölcsileg, sem anyagilag? Erkölcsileg még talán tudnánk, de ezt nem nagyon akarjuk. Anya­gilag pedig azért nem, mert nincs rá keret. Egészen kis különbségek kifejeződhetnek a bérben, prémiumban, jutalomban, de hol van arra mód, hogy megfizessék a többieknél kétszer, háromszor, négyszer, vagy többször hasznosabb emberi? Ehhez bizony már nem fémpénz kellene, ha-) nem papír. És nem is ke­vés. Következésképpen: ma­radjunk inkább az aprónál. Már úgy értem, az apró­pénznél. és morfondírozzunk csak azon, hogy milyen könnyű összekeverni a ket­test a tízessel, az ötöst a húszassal. De azért titkon reméljük, hogy előbb-utóbb mindenki megtanulja: a kül­ső hasonlóság nagy értékbe­li eltéréseket takarhat, s nem akkor fizetjük meg nagyon a tévedést, ha pénzről van szó. (bekesi volna elő. Így nincs éssze­rűbb alternatíva, mint a vá­roskörnyék népességmegtartó képességének fokozása. Ez viszont csak akkor lehetsé­ges, ha a város és környéke politikai, gazdasági, társa­dalmi egymásra utaltságát, kölcsönhatását időben felis­merjük és erősítjük. Ehhez most jó feltételeket biztosí­tott a közigazgatási átszer­vezés, sőt, fel is gyorsította ezt a folyamatot. A környező községek na­gyobb részének szociális infrastruktúrája a helyi igé­nyeket sem tudja kielégíteni A fejlesztésre fordítható sze­rény anyagi lehetőségek, a szétszabdalt ágazati és terü­leti költségvetés nem ked­veztek a községpolitikai cé­lok megvalósításának. Á meglevő fejlesztési lehetősé­gek, anyagi források haté­kony, a környező községek elképzeléseit is figyelembe vevő. az erőforrásokkal ész­szerűen gazdálkodó felhasz­nálás gyakorta ütközött aka­dályba. Az eddigi irányítási rendszer sem ösztönzött erre eléggé. Miskolc és a környező falvak kapcsolatát — a több­szintű irányítási rendszer, a párhuzamosságok, a nehéz­kes ügyintézés miatt — a legutóbbi évekig inkább jel­lemezte a spontaneitás, az ösztönösség', mintsem a tu­datosság. Egyrészt az egy­másra utaltság kölcsönös fel­ismerése, másrészt a menet közben megjelent, a közsé­gi tanácsok önállóságát, fe­lelősségérzetét növelő álla­mi intézkedések — mint a közeledés új lehetőségei — arra késztetik a város és környéke párt-, állami tes­tületéit, vezetőit, hogy a kö­zös érdek alapján, a közös feladatok megoldásának mó­dozatait együttesen dolgoz­zák ki. Ennek jó alapjául szolgált a párttestületek korábbi ke­retjellegű megállapodása, a legutóbbi időben pedig konk­rét feladatokat is megvalósí­tó gyakorlata. Hasonló fo­lyamat játszódott le az álla­mi szervek együttműködésé­ben is. Ezek eredményesse- gét tények bizonyítják. Pél­dául az agglomerációban 1980. óta végzett település- fejlesztesek (építési telkek, magánerős lakásépítések, közművesítés, a kereskedel­mi, egészségügyi ellátás és a közlekedés fejlődése stb.) is azt példázzák, hogy a köl­csönösen előnyös közös tevé­kenység még sok tartalékot rejt. Miskolc érdeke erejsen kötődik a környező községek létéhez, fejlődéséhez. Ugyan­akkor a községek érdeke is. hogy Miskolc is még alkal­masabbá váljon szerepköré­nek ellátására. A városkörzetben élők ed- dik is sok szállal kötődték a városhoz. Mindenekelőtt azzal, hogy csak a városkör­nyékről naponta 16 ezer ember jár be. „ingázik” a városi munkahelyekre. Köl­csönösség itt is tapasztalha­tó, mert több mint ötezren járnak ki dolgozni a környe­ző községekbe települt gaz­dasági egységekbe, intézmé­nyekbe. A város kereskedel­mi egységei régóta számon- tartják és nagyobbrészt ki­elégítik a környék lakossá­gának fogyasztási igényeit. Az egészségügyi alapellátás ugyan valamennyi városkör­nyéki községben megoldott, a szakellátás azonban első­sorban a miskolci egészség- ügyi intézményekben bizto­sítható. Naponta majdnem hatezer diák jár be a város- környék településeiről Mis­kolc középiskoláiba. A szó­rakozási, művelődési lehető­ségeket is egyre többen ve­szik igénybe a környező fal­vakban élők közül, és a vá­ros művelődési intézményei­nek módszertani szerepe, ki­sugárzó hatása is egyre fo­kozódó stb. A felsorolt példák is azt támasztják alá, hogy Mis­kolc és környéke az egymás­ra utaltság mellett, funkcio­nálisan is összetartoznak. Feltételrendszerének kialaku­lását az egységes politikai, közigazgatási rendszer még inkább elősegíti. Az új közigazgatásra való áttéréshez megértek a politi­kai feltételek is. Az új ta­nácstörvény, a megjelent ál­lami rendelkezések folyama­tosan elősegítették a községi tanácsok fokozódó önállósu­lását, az apparátusok szemé­lyi összetételének és szakér­telmének javulását. A közsé­gi tanácsok önállóságát az átszervezés utáni helyzet vál­tozatlanul biztosítja, sőt sür­geti a nagyobb öntevékeny­séget, kezdeményezőkészsé­get, felelősséget. A városi ta­náccsal való együttműködé­sük is ezt kell, hogy szolgál­ja. A munkavégzéshez szüksé­ges hatás- és jogkörök túl­nyomó többsége a községi ta­nácsokhoz került, ezzel lehe­tővé vált az ügyintézés to­vábbi egyszerűsítése. Azok­ban a jogkörökben (építési, iparhatósági, kisajátítási), melyekhez a szakértő szemé­lyi feltétel jelenleg hiányzik a községekben — időlegesen —, a városi tanács szakigaz­gatási szervei járnak el, il­letve közigazgatási társulá­sokat hozhatnak létre. Az egyszerűsített ügyintézés módjának tudatosítása, a la­kosság tájékoztatása szintén a helyi tanácsi apparátusok feladata. Az átszervezésből adódó feladatok legjelentősebb, a lakosságot leginkább érintő része a községi tanácsi szak­emberekre vár. A zökkenő­mentes átállás a lakosságtól is nagyfokú türelmet, meg­értést igényel. B ■ Nem egyszerűen „újítás­ról” van szó. hanem, jelentős lépésről politikai intézmény- rendszerünk további tökéle­tesítése felé. A megfontolt politikai döntések . elhamar­kodott, felelőtlenül sürgetett •helyi végrehajtása később a továbbfejlődés gátjává vál­hat. Nagyfokú politikai tu­datosságra van szükség a vá­ros és a községek vezetői ré­széről, türelemre és támoga­tásra a lakosság részéről ah­hoz. hogy e koi-szerűbbnek mondható közigazgatási for­ma előnyei mielőbb érezhe­tők legyenek minden érin­tett számára. A továbbfejlesztés feltéte­leinek helyi megteremtésé­ben. a jelenlegi irányítási rendszer közmegelégedésre történő működtetésében más­ra át nem ruházható felada­tok hárulnak a pártszervek­re és -szervezetekre. A párt szervezeti szabályzata az irá­nyítási rendszerek kialakítá­sakor — rendszerező elvként — a területi elvet hangsú­lyozza. Ennek alapján, az MSZMP KB 1983. október 12-i ülésén elfogadott állás- foglalással összhangban: Mis­kolc városban és környékén működő, több mint 27 ezer tagot számláló pártszerveze­tek munkájának irányítását a Miskolc városi Pártbizottság végzi. Valamennyi pártszerv és -szervezet munkamódszere, munkarendje az új helyzet­hez kell, hogy igazodjon. A terület politikai életének ala­kulása szempontjából nem közömbös, hogy a városi pártbizottság hogyan tudja a jövőben továbbépíteni és biz­tosítani a bizalmat, a de­mokratizmust, a nyíltságot, őszinteséget a pártszerveze­tek munkájában, az emberi viszonyokban; működési te­rületén hogyan tudja befo­lyásolni a politikai, gazdasá­gi folyamatokat. Elsősorban az elvi irányí­tás módozatait kell tovább­fejlesztenünk, hogy rr.égori- entálóbb, a helyi sajátossá­gokat még inkább figyelembe vevő. nagyfokú differenciá­lásra képes munkamódszer jellemezze tevékenységünket. A politikai munka eszközei­vel el kell érnünk, hogy a pártszervezetek képesek le­gyenek élni egyre növekvő önállóságukkal. fokozódjon felelősségérzetük, elemző és határozathozatali képességük, kezdeményező készségűje Va­lamennyi- pártszervezet és kommunista számára az új helyzet diktálta követelmény, hogy növekvő politikai érzé­kenységgel felfogjanak, felis­merjenek minden olyan je­lenséget, javaslatot, amely a politikai munka minőségét javítja. Ugyancsak nélkülöz­hetetlen szerepük van a he­lyi pártszervezeteknek a ta­nácsi önállóság megvalósu­lásához szükséges személyi feltételek biztosításában, a káderek kiválasztásában, ne­velésében. a párt káderpoli­tikái elveinek következetes érvényesülésében. Elképzel­hetetlen a községekben folyó munka és közélet a társadal­mi, tömegszervezetek és -mozgalmak öntevékeny, fe­lelősségteljes. a helyi sajátos­ságokat érzékelő, arra épülő tevékenysége nélkül. Gazdasági helyzetünket is-’ merve és számolva a realitá­sokkal, Miskolcon és környé­kén a terület- és település- fejlesztési politikában a jövő­ben még inkább támaszkod­ni kell a lakosság és a gaz­dasági egységek morális, de anyagi támogatására is. A fejlesztési lehetőségek a kö­vetkező években sem bővül-’ nek jelentősen. Az iníraJ struktúra jelenlegi színvona­la viszont arra kényszerít bennünket, hogy az eddigi­ektől racionálisabban hasz-' náljunk fel minden fejlesz­tési lehetőséget. Az átszer­vezés eredményezte új hely­zet erre az eddigiektől több alkalmat biztosít. Nagyfokú szemléletváltás­ra is szükség van: a helye­selhető helyi lokálpatriotiz­must ki kell egészítse egy szélesebb területi-térségi szemlélet, ha úgy tetszik: a város és környékének patrio­tizmusa. E szemléletváltás érdekében a pártszerveknek, -szervezeteknek érvelő, meg­győző. ösztönző tájékoztatást és agitációt kell folytatniuk a párttagság, a dolgozók, a lakosság körében. A megnövekedett önálló­ság nemcsak több jogot, ha­nem újabb kötelezettségeket is jelent. Számítani kell rá, hogy fokozódni fog az ál­lampolgárok érzékenysége a közigazgatással szemben. Az­zal számolunk, hogy az erő­södő érdeklődés egyben azt is jelenti: növekszik a lakos­ság cselekvőkészsége, gyara­podnak a közügyek gyakor­lásába való bevonásuk al­kalmai. A jövőben tudnunk kell élni ezzel a lehetőség­gel. Az új közigazgatási terü­leten a közösen kitűzött, a város és környéke érdekeit egyaránt szem előtt tartó céljainkat csakis jól szerve­zetten, felelősséggel, együttes munkával leszünk képesek elérni. DUDLA JÓZSEF, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára Méret és mérték

Next

/
Oldalképek
Tartalom