Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-04 / 30. szám

Villantó Horgászat és iÉploigalom A horgászát iránt folyamato­san növekvő érdeklődés ser­kentő okait kutatva, eddig szinte kizárólag a megnöveke­dett szabad időre irányult a figyelem. Amikor pedig szóba kerültek gazdasági megfonto­lások is, ezeket a vizsgálód » ; olyan módosító tényezőknek te­kintették csupán, amelyek a horgászszokásokban, elsősorban a horgászhelyek megválasztásá­ban keltettek változást M'ost viszont gazdasági megfontolásokat is érvül vet­nek be arra illetékesek — a horgászat eddig kellően fi­gyelembe nem vett lehetősé­geinek iobb kihasználása ér­dekében. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Idegenfor­galmi Bizottság a közelmúlt­ban . tanácskozott arról, mi- lyep út módszerekkel lehetne növelni nevezetes táiegvsé- getnk-turisztikai vonzóerejét. Ekkor, s itt vetődött fel. mi­ként kapcsolhatók be hatha­tósan a horgászvizek, a hor­gászati alkalmak is a nem lebecsülendő gazdasági ha­szonnal iáró idegenforgalom­ba. Ebben az ügyben a me­gyei tanács illetékes elnök- helyettese — aki az Idegen- forgalmi Bizottság alelnöke is — átiratban kereste mea a horgászszövetség megyei in- té: J bizottságát, s iavaslato- kat kért a horgászturizmus kiterjesztésének előmozdítá­sára. A horgásztársadalom és az idegenforgalom közös érdeke, hogy a turisztikai célú kirán­dulások érdekes kiegészítője lehessen a horgászat. Minde­nekelőtt Miskolcon és közvet­len környékén érdemes ez irányban megtenni a kezdeti lépéseket. A horgászok inté­ző bizottsága készséggel vál­lalná, hogy a lillafüredi Há­mori-tóba a turisták által vá­sárolt napijegyek ellenérte­kéből az igénybevétel ará­nyában fokozza a haltelepí­tést. S valószínűleg sok ki­ránduló szívesen váltana je­gyet külön pisztrángozásra is, ha a garadnai oisztrángneve- lő mögötti felhagyott tavat speciális horgásztóvá fejlesz­tenék:.-- ­Megfontolandó javaslat az is. hogy a mintaszerűen ha­lasztott csorba-telepi tórend­szert körgáttal védjék meg a Sajó áradásai ellen, s ezen a védőgáton az év minden sza­kában járműve] is jól meg­közelíthető lenne a( víz. A vé­dett területen pedig turistá­kat vonzó horgászfalu épül­hetne. bérelhető faházakkal, sátorhelyekkel. (berecz) Egyszerű vonalak Ej Férfiak divatja Meghiúsítandó a vádat, hogy csak a hölgyek számá­ra adunk divattanácsot, most az erősebb nem figyelmébe ajánlunk néhány szép öltönyt. Az idei férfidivatban eltű­nőben^ van a femininjelleg, amely évekig átszőtte öltöz­ködési stílusukat. (Napjaink­ban inkább a nők kölcsönöz­nek egy-egy jellegzetes öl­tönyformát a hozzáillő nyak­kendővel, szeles karimajú ka­lappal!) Az egyszerű vonal- vezetés. a funkciónak megfe- JeJő f ormák a Aim tusok.. A klasszikus öltönyök egysoros, kétgombos zakóval, enyhén szélesedő reverrel (8—8,5 cm) es 46—48 centiméteres nad- rágszárbőséggel készülnek. A duplasoros 2. illetve 4 gom­bos zakó általában spicces fazonú — mindkét típusnál csak egy gombot gombolnak be. a többi csupán diszül szolgál. Az egysorosnál a fel­ső gomb derékmagasságban helyezkedik el, a duplasoros­nál derékban gombolódik. A rátett zsebek vagy a nagy foltzsebek a sportos jelleget hangsúlyozzák. A kombinált öltönyök ^színösszeállítása a junior korosztály számára kontrasztos, az idősebbeké fi­noman harmonizál. A fiata­A technika történetéből tói számítják. Ba­rents tiszteletére 'óla nevezték e) gales-e! egvütt A Kóla-félszigetnél elváltak. Barents eszák-keletnek fordulva elérte a Mjvaja Zernlju Willem Barents (1550—1597) hol­land tengerész 390 évvel ezelőtt. 1594- ben tért vissza ha­zai kikötőbe fel­fedező útjáról. Az amszterdami kikö­tőből 4 hatóval in­dult el. Cornelius Nav és Brant Tet­részének, általa .,Hosszú orr"-nak elnevezett, kiugró Tengert neveztek el róla részét (ma Karl- sen-fok), majd to­vább hajózva, ta­lálkozott társaival, akik a Jamal-fél- szigetig jutottak el. Az expedíció célja a Kínába ve­zető északi út íel- lerítése volt. A Novaja Zemlja fel­fedezését ezen út­az Északi-Jeges- tenger egyik ré­szét. (Képeinken: Barents hajója és felfedező útjának vázlata.) K. A. lók „csöves” nadrágja lefelé erősen szűkül, körülbelül bo­káig ér. Közlekedési változások Értesítjük az utazóközönséget, hogy február 6-án üzemkezdettől a Szondi György utca irányába közlekedő 101 B-s járatok ideig­lenesen (az útvonalmódosítás időtartama alatt) megállnak a Baross Gábor utcában, az Üteg utca torkolata előtti megállóhe­lyen is. Február 8-án üzemkezdettől a lö-es jelzésű autóbuszok a Ba­ross G. u. után a Zsigmondy u„ Vágóhíd u. útvonalakon köz­lekednek. A Zsarnai-telep irá­nyába a Zsigmondy, míg a Ti­szai pu. irányába változatlanul a Baross G. utcában levő meg­állóhelyen lehet igénybe venni az autóbuszokat. Február 8-án üzemkezdettől a Vándor S. u.—Vörösmarty u. ke­reszteződés utáni (Ady-híd felé) megállóhelyet áthelyezzük a cso­mópont előtt levő taxiállomás helyére. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT A lakók s>ázl akarnak és építkezni szeretnének Lebontják-e a Pázsit utcát? Panaszkodnak a Pázsit ut­cai lakók, bzep nevű utcá­jukban a valóban szép csa­ládi hazaikat Komloriusaoua. nagyobbá akarják tenui. Ue ez egyelőre nem sikerül. A városi tanács építési és közlexedesi osztályánál ve­zetője, füve: Janos a ko- kezottet írta 19ia. januai il- en (tehat ót eve) kelt le­veleden Sptsák istvannenuK, a Pázsit utca lakobizottsa- gi elnökhelyettesének: „Te­kintettel arra. hogy a Pá­zsit utca nagy részét Mis­kolc város általános rende­zési terve ipari területnek jelöli, s hogy a védettről, il­letve a kiemelten védett te­rületekről érkező gázigények kielégítése is nagy ríehézse- geket jelent a hét megyére kiterjedő területen tevé­kenykedő TIGÁZ Vállalat részére, nincs erkölcsi ala­pom arra, hogy a Pázsit ut­ca ellátását külön szorgal­mazzam a gazszolgaltató vállalatnál.” Szénái Pál, a TIGÁZ egyik vezetője: — A lakóknak kérvényt kell benyújtani a tanács építési és közlekedési osz­tályához, ők pedig — ha ezt elfogadják — felkérnek ben­nünket, hogy csináljunk kal­kulációt. Ha tízezer forint­ból — telkenként — kijön a. hozzájárulás, akkor gazda­ságos a gáz bevezetése. El­lenkező esetben nem, s így nem tehetünk semmit... — Ez a terület — mint ahogy kiderül az osztályve­zető leveléből — iparterüle f. Ezt tudva is bevezetik a f gázt:’ — Nos, ilyenre még néfti volt precedens. Lehet, hogy a tanács ezért nem fogadja majd el a lakók kérelmet... ■ ■ — Arra való hivatkozás­sal. hogy ez iparterület — meséli Spisák Istvánná — építkezési engedélyt sem ad­nak nekünk. Pedig nagyon sokan szeretnék korszerűsí­teni a házukat. Be akarják építeni az emeletet, hogy a gyerekek is itt lakhassanak a szülőkkel. De hát se gáz, se engedély. Már több mint tíz évvel ezelőtt kértük, hogy oldjákj fel a tilalmat; mindhiába. Az elmúlt esztendő ele­jén tanácstagi beszámolót tartott Kamecz István, a te­rület tanácstagja. Az ott el­hangzott közérdekű bejelen­tésekre Jirkovszky Imre. a tanács már említett osztá­lyának helyettes vezetője válaszolt. Április 12-én író­dott levelében a következő­ket közli a tanácstaggal: „A Pázsit utca és térsége Mis­kolc város érvényes általá­nos rendezési terve és az ^északkeleti iparterület rész­letes rendezési terve szerint iparterület. Tekintettel arra, hogy az iparterület nagy ré­sze beépült, a Lakóterület megtartásának nincsenek meg a védőtávolsági felté­telei, így a tilalom feloldá­sát nem tervezzük.” Ebből a levélidézetből te­hát világosan kiderül, hogy az utca — szép házaival egyetemben — lebontásra ítéltetett. Megkérdeztük az ügyben a városi tanács építési és közlekedési osztályát. Jakab Andrástól kaptuk a választ: — A szanálásra jelenleg nincs pénzünk, s annak is kicsi a valószínűsége, hogy az elkövetkezendő bontás után — ismerve a vállala­tok pénzügyi lehetőségeit — nagyon tolonganának az ipa­ri cégek ezért a területért. Ám, a rendezési terv ezt összefüggő ipari övezetként tünteti fel. így természetes, hogy új lakrész építésére nem lehet engedélyt adni. Már csak azért sem, mert ERDÉLYI GÖNGYÖLT SERTÉSROLÁD Előző heti receptkínála­tunkban téves anyagnorma jelent meg, ezért Války Ti­bor kérésére megismételjük a receptet. a későbbiek folyamán eset­leg nagyobb kártérítést kel­lene fizetnünk ... Természe­tesen állagmegóvási, javítá­si, fenntartási munkákra adunk engedélyt. Azt már a városi tanács vb-hivatalának műszaki osz­tályától tudjuk, hogy az itt lakók építési engedélyét nem utasítják vissza abban az esetben, ha a ház bőví­tése a 25 négyzetmétert nem haladja meg. Tehát lehet a tetőtérben építkezni, lehet toldaléképületet felhúzni, le­het fürdőszobát kialakítani — engedély birtokában —, csak ... Ha majd a szaná­lás megindul, a kártalanítá­si összegbe az ezekkel a munkákkal létrehozott érté­kek nem számítanak be. A Pázsit utca nem Mis­kolc peremterületén találha­tó. A József Attila utcából nyílik, az Északterv szom­szédságában. A lakóknak is van egy szerény javaslatuk; ne bontsák le a házukat. Az ipari vállalatok a Sajó felé is tudnának terjeszked­ni. És különben is: van rosz- szabb területe is a város­nak, ahol már igencsak el­kelne a szanálás... Hozzávalók: 0.6 kg sertés­comb (5 szelet); 0,12 kg füs­tölt főtt tarja (5 szelet). 0.12 kg kemény sajt (5 szelet),- 0,08 kg liszt, 0,2 kg zsír. 2 db tojás, 0.15 kg zsemle- morzsa, só — ízlés szerint. Elkészítése: az öt szelet-: re vágott sertéscombot, sós vízbe mártott húskalapács-, csal kiveregetjük. Egyenként kiteregetjük, s ráhelyezzük a vékonyra vágott kemény sajtot és a felszeletelt füs­tölt tarját. Ezután begön­gyöljük, hústűvel átszúrjuk, hogy sütés közben szét ne essen. Bő, nem túlhevítétt zsírban a panírozás után szép pirosra sütjük. A hús­tűket eltávolítjuk, és ízlés szerinti körettel tálaljuk: Adhatjuk vajjal és tojássár­gájával kevert forró burgo­nyapürével is. Háziasszonyoknak ajánljuk Mil siissii, mil fözzOÉ? Války libor mesterszak ács receptje Február 6-tól 18-ig téli vásár A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL EGYES CIKKEK 30-40 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL BIZTOSÍTJUK. HOGY JÓL JÁR A VÁSÁRRAL!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom