Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-04 / 30. szám

if Az aluljáróban (Szántó Dezső tusrajza) Zene, zene, zene Nyilván az én bajom, lusta­ságom: ba valódi, akkor is mondvacsinált elfoglaltságom, munkaviszonyomból adódó tényszerű nyavalygásom, ha­tározatlanságom, hogy kevés időt követelek magamtól a muzsikának. Ennélfogva szer­telenség is lehet az az öröm, amivel a tévé Zene, zene. zene című adásait üdvözlöm, és nem tudják olyan későre idő­zíteni, hogy félálomban is ne hallgassam. Persze, hogy nem pótolja az élőzenét, és persze, hogy nem mentség semmire egv-egy ritka félóra, de ha \ öröm. akkor már figyelemre méltó. Munkaköri ártalom is le­het, ha az ember már csak figyelve tud élni, de a Ze­ne. zene. zene szerda esti műsorának sefnmi köze az újságíró-betegséghez. Antal Imrének, a műsor vezetőjé­nek is hála érte. aki nem véletlenül örök elkötelezett­je a muzsikának, hiszen még azt is tudja, hogyan le­het a kevésbé elkötelezettet figyelemre bírni. A mester­amikor vékony réteg az, amely állandó látogatója a hangversenytermeknek. De visszatérve a műsorra: azért is hézagpótló ez az adás. mert a népszerű zenei is­meretterjesztés talán a leg­nehezebb műfaj. Az ilyen profilú intézményektől elte­kintve, alig tanítunk meg éneket is. nemzedékek nő­nek fel a klasszikusok is­merete nélkül, és egy-egy koncertfelvételen kívül a te­levízió sem bővelkedik ko­molyzenei műsorokban, mint ahogy kevés a közérthető zenekritikus. A Zene. zene. zene nem kritikai műsor, nem tart er­re igényt. Mintha tudná, hogy a zenei közélettől el­tekintve, tudatlanok és tá­jékozatlanok vagyunk: meg­marad a jelzés szintjén. Azért mondom, hogy mint­ha tudná. mert Czigany György, vagy ezúttal Antal Imre sokkal tapintatosab­bak annál, hogy akár egy gesztus erejéig kioktassák a hallgatót. Tájékoztatnak, ha­talmas felkészültséggel kom­mentálnak. és nagyon sokat muzsikálnak. A zene vara- zí r és az ő tapintatuk te­szi kellemessé ezeket az es­téket, es a zenészek tudják igazán, hogy mindezzel mi­lyen sokat használnak. A tájékoztatáson kívül azzal is, hogy a sok százezer néző elé kitett „pódiumon”, a képernyőn olyan muzsikuso­kat és zenészeket mutatnak be, akik megérdemlik ezt a nyilvánosságot, és akiket a figyelmes hallgató is meg­érdemel. M— Innen indult — hazatért Szántó Dezső rajzai a Miskolci Galériában H IMri Napjaink Szántó Dezső nevevei, raj­zaival már találkozhattunk kö­zős tárlatokon (1982-ben a Dl- GcP diját nyerte el a Miskol­ci Téli Tárlaton), az igazi be­mutatkozása azonban mégis­csak ez, az első önálló kiállí­tás a Miskolci Galériában. Fontos esemény ez a fiatal gra­fikusművész életében, s külö­nös hangsúlyt ad neki, hogy szülővárosában rendezik meg. Kezdő írókról szoktuk el­sütni azt a közhelyet, hogy az első kötetben önmagát, a gyermek- és az ifjúkor él­ményeit „mondja él” a szer­ző. Kis megszorítással áll ez a pályakezdő grafikusra is. Mesterségről is lévén szó. először el kell sajátítani a szakma fogásait. Szántó De­zső már ura az eszközöknek, ki- tudja fejezni magát a grafika nyelvén. Ez azonban — önmagában — még ke­vés, mert a perdöntő min­dig az, hogy mit látott meg a világból, s hogyan fejezi ki azt. Szántó Dezső alap­élménye a nagyváros és ko­runk sokszor bizony célta­lannak tűnő rohanása, tüle­kedése. Expresszíven, fiata­los dinamizmussal és esúfol- kodó kedvvel ábrázolja ezt. Szemmel láthatóan nagy kedvvel meséli el felfedezé­seit, felismeréseit. Az új evbeo is folytatja jól bevált kedd esti sorozatait a Magyar Televízió. A Wagner életét bemuta­tó epizódokat követően — február végétől — tíz héten át A Laurens család „ven­dékeskedik”, majd a magyar tv-nézők otthonában. Az NSZK-ban forgatott filmso­rozat a Franciaországból Né­metországba települt huge­nották és leszármazottaik történetét dolgozza fel. A tavaszi kedd estéken vetítik le a Pastorale című, 4 részes holland filmet, amely a holland ellenállás eseményeivel ismerteti meg a nézőket. Nagyobb lélegzetű, 10 epizódos alkotás született Benito Perez Galdosnak, a múlt század végi spanyol irónemzedék egyik rangos képviselőjének regényéből, a Fortunata és Jacinta-ból. Felnőtteket és nagyobb ^jermekeket egyaránt kép- nji elé invitáló ismeret­Ez egyszersmind kritika is, hiszen a grafika feladata nem a dolgok epikus elbe­szélése. Zsúfoltak, kicsit meg sokat markolnak Szántó De­zső rajzai. Minden jellemző­nek vélt felismerését, tehát a részleteket is rögzíti. Erős hajlama 'van az iróniára és a groteszkre. Életkori sajá­tosság ez: a serdülő lélek így leplezi meghatottságát, megrendültségét, vagy ha úgy tetszik, eppen lírai haj­lamait. Néhány lapja olyan, mint egy harsány hahota. Jelzik ezt a játékos-fintoros címek is. (A szavak gyöke­ret vernek tudatunkban. Vá­kuumos — hibernált alom jutányos áron. Az „Apoka­lipszis Band” játékát a vi­lág valamennyi rádióadója egyenes adásban közvetíti. Szonokok, hirmagyarazok, polittkusok stb.j. Csaknem minden lapján látható egy vigyorba torzult, elrajzoít arc. amely mintha a nézőt is kinevetné. Okkal es jog­gal. mert valóban nem élünk sem szépen, sem bölcsen. Vasárnapi hangulatok című rajzán variációkat kapunk a társas magányra. A figurák ülnek, feküdnek egymás mel­lett. tekintetük befelé, vagy a végtelenbe réved, mintha máris a hétfő reggel(ek)re gondolnának. Vasárnapi ki­rándulók című rézkarcán a terjesztő sorozat vetítését is tervezik. Márciustól tíz szombat délután jelentkezik a Müsöron a számítógép cí­mű angol film, amely köz­érthetően, játékos formában népszerűsíti az immár a mindennapi munkát segítő technikai eszközt. A hagyományos vasárnap déiutáni, neves filmművé­szek életművét bemutató so­rozatban a közeljövőben Gertler Viktor, Kossuth-dí- jas rendező filmjeit tűzik műsorra. Á sorozatot a Hor- thy-korszakbeli Magyaror­szág társadalomrajzát adó Diszmagyar nyitja meg. A továbbiakban levetítik a nagysikerű Gázolást, a Dol­lárpapát; a számos, népsze­rű színészt felsorakoztató Állami Áruházat, az Én és a nagyapámat, a Felfelé a lej- tőnt, A Noszty fiú este Tóth Marival című Mikszáth-re- gényadaptáciot. Jókai Arany­emberét. valamint az És ak­kor a pasas ... című filmet. háttérben ipari táj látható, az előtérben és a rajz jobb oldalán gomolygó tömeg ro­han valahová. Ki a szabad­ba? Felüdülni? De lehet-e felüdülés ebben a tumultus­ban, hangzavarban? (az egyik ordít, a másik trom­bitát fúj). Szántó Dezső idé­zőjelbe teszi a már megszo­kott konvenciókat, az életbe­lieket is, a művészettörté­netieket is. Raffaello Santi „Psyché”-je a strandra megy olvashatjuk az egyik rajz alatt. Szent csalod-ja szo­morú emberpárt ábrázol az egykével, üres sörösüveggel. Ja, kérem, az élet — húzza el a száját, mintegy a má­sik rajz címével is. Nyugtalanítónak, kiürese­dettnek, hamis célokért tü- lekedőnek láttatja a világot Szántó Dezső. Reszigazsá- gok? Hiszem, hogy ez a rajz- készseg, fanyar szemlélet még érni, tisztulni fog. le­egyszerűsödik, s közelebb jut a lényeghez. (horpácsi) ségböl kiindulva, felütéssel kezdett; Bach zenéje szólt az első percekben. Azért, mert minden muzsika örök mesterének kétszázötvenedik születésnapja aktuális az idén. Kulturális közéletünk égjük kliséje a jubileum- centrikusság. Nem rokon­szenves ez, de az ember kenjdelen megbarátkozni ve­le. Figyelemfelkeltő erényei ugyanis réges-régen hézag­pótló kényszerűségnek bizo­nyultak, mert nehéz lenne legalább a jubileum létjo­gosultságát kétségbe vonni, Alle Teréz terményei A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ Galériájában holnap délután fél 3-kor nyitja meg Nemeth Tibor, a művelődési ház igazgató­ja Allez Teréz festményei­nek kiállítását. Alle Terez, az LKM grafikusa: több ön­álló kiállítást tudhat már maga mögött. A Vasasban megrendezett tárlata már­cius 4-ig tekinthető meg, naponta 2-tdl este 7 óráig., A Napjaink múlt havi szá­ma vitát kezdett az értel­miségről. Tóth János izgal­mas, Van-e esélyünk? című cikkéhez ketten szólnak hoz­zá a februári számban. Var­ga Csaba Értelmiség, kisvá­ros, kötődések címmel a ma­gyar vidéki értelmiség iden­titás-zavarairól ír. Harsányi Ernő Az ideológia védelmé­ben címmel Tóth János né­hány megjegyzésevei vitat­kozik. Lényegében ehhez a témához kapcsolódik Monos­tori Imre tanulmánya Né­meth Lászlóról, Utópia vagy perspektíva? címmel. Né­meth László értelmiségi kon­cepciója éppen napjainkban válik közismertté. Monosto­ri. illetve Varga Csaba egy­mástól függetlenül hasonló következtetésre jut. Közli a lap Páskándi Géza A vadorzó, vagy a visszhang becsülete című lélektani­bűnügyi drámájának folyta­tását. A próza rovatban Kör­mendi Lajos A meccs című, Tizenhat esztendő után is­mét meghirdette Nyílik a ró­zsa nótaénekes-versenyét a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. A felhívásra több százan jelentkeztek az ország minden tájáról, hogy tanúsá­got tegyenek népdalszere’.e- tükről s előadói képességük­ről. A mostani versenyre a dalos kedvű amatőrök mel­lett a fiatal, hivatásos nóta­énekesek nevezését is elfo­gadták. valamint Laczkó András „Mi nemet ajkú magyarok va­gyunk’’ című riportját olvas­hatjuk. Horváth Péter no­vellájának «me A randa no. A versrovatban Fodor And­rás, Bisztray Adóm, Hegyi Gyula, Szikra János, Tódor Janos és Csák Géza verseit,, illetve műfordításait olvas­hatjuk. Grezsa Ferenc Fodor Andrásról, Nagy István At­tila Nagy Gáspárról írt portrét. Recenziót olvasha­tunk Kálnoky László Bálnák a parton (Bakonyi István), Enyedi György Földrajz és társadalom (Mészáros Re­zső), Domokos Mátyás A pá­lyatárs szemével (Kerék Im­re), Ördög Szilveszter Vál­tozatok a megváltásra (Ta­kács József) című kötetei­ről, Pósa Zoltán pedig hat elsőkötetes költőt mutat be. A lap megemlékezik Kós Ka­roly születésének centená­riumáról, valamint a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar alapításának 20. évforduló­járól. A vetélkedő elsődleges cél­ja, hogy olyan tehetséges fia­talokra irányítsa a figyelmet, akik képesek lehetőség sze­rint megújítani, magas szín­vonalon megőrizni azt az ér­tékes nemzeti kincset, ame­lyet a sok tízezernyi magyar nóta jelent. Az idei vetélkedő elődön­tőit és középdöntőit a követ­kező hetekben bonyolítják le, s a döntőt húsvét hétfőjén egyenes adásban közvetíti a rádió és a televízió. ii é& msf s A Laureas család és a számítógép Tévésorozatok az idéo Állást kínálunk! M Munkaügyi Szolgáltató Iroda Érdekelheti is! KERESÜNK: ♦ kőművest ♦ ácsot ♦ szobafestö-mázolót ♦ segédmunkást ♦ vasszerkezeti lakatost ♦ épületasztalost JELENTKEZES: MIÉP József Attila u. 40. ♦ gyors- és gépírót JELENTKEZÉS: EVM Sajóbábony ♦ kőművest JELENTKEZES: Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzem Mezöcsát, Széchenyi u. 50. + betanított munkára női munkaerőt JELENTKEZÉS: Sátoraljaújhely, Dohány utca 1-3. Munkaügyi Szolgáltató Iroda vlískolc, Szemere utca 17. I. em. Levélcím: 3501 Miskolc. Pf. 56 * Nino Manfredi a főszereplője — képünkön középen — Spagetti-ház című színes szinkronizált olasz filmnek, me Londonban játszódik, egy olasz vendéglőben A vendégi három néger fiatalember megpróbálja kirabolni, ám az akc nem sikerül. Túszul ejtik az olasz alkalmazottakat, maguk gerilláknak adják ki Ám a rendörök eszén nem könnyű tu járni... A filmet a miskolci premiermozik játsszák a h végén. Ismét: Nyílik a rózsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom