Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-03 / 29. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Családi körben latyakban Egjíítt mennek, együtt jönnek A gépjárművezetőnek té­len sokkal jobban kell ügyelnie, mint nyáron. A hó, a latyak próbára teszi még a gyakorlott vezetőt is. A baj mindjárt induláskor be­következhet azáltal, hogy ki­pörög a kerék. Mit csinál­junk ilyenkor? Válasz előtt tisztázzunk egy vitatott kérdést. Tegyük fel, hogy az autós elé vala­milyen módon — a járdá­ról lesöpréssel, kotrással — hóbueka került, amibe a ke­rék beássa magát. Gyakorta halljuk a tanácsot: ha az első fokozatban nem ^sikerül az elindulás, kapcsoljunk kettesbe. Nem egyértelműen rossz ez a tanács, de nem is a legjobb. Hiszen minél ma­gasabb fokozatba kapcso­lunk, annál kisebb a hajtott kerekeken a forgatónyoma­ték. ..Játsszunk” ilyenkor a kuplunggal — mondják. Csak közben le ne égessük, tönkre ne tegyük a kuplun­got! Nem lehetetlen persze — íria a szakkönyv —, hogy a gáz-kuplung játékot még ke­véssé ismerő, kezdő végül is el tud indulni kettesbe kap­csolva, míg egyesben állan­dóan pörgött valamelyik ke­reke. Ez csa': annyit jelent, hogy a kettes fokozatban rendelkezésre álló nyomaték is elég volt az induláshoz; ámde ilyenképpen az egyes is elegendő lett volna! Érde­mes tehát megjegyezni: ha kettesben el lehet indulni, az az egyesben is sikerül, ha jól alkalmazzuk a gáz-kup­lung játékot, hiszen az első fokozatban sokkal szélesebb „nyomatékskála” áll rendel­kezésünkre, mint a második fokozatban. (Zárójelben meg­A Miskolci Bányaüzemben, Lyukóbányán rekordot értek el januárban az elővájók. A Kovács Ferenc vezette Ga­garin szocialista brigád an­nak köszönhetően, hogy ki­cserélte korszerűbbre az elő­vájó gépet, 305 méter vága­tot hajtott. Ez a később in­dítandó frontfejtés előkészí­tő vágata lett. Azóta babonásak Autóbusszal a hálószobába Nagy vihart kavart nem­régiben annak a martonvá- sári Volán-autóbuszvezetőnek az esete, aki egy vidám ko­ra esti italozás ulán — a telephelyről jogtalanul elho­zott autóbusszal — egy bé­kés családi ház hálószobájá­ban kötött ki. Bármennyire hihetetlen is. az eset korántsem számít ku­riózumnak. Az elmúlt évben ugyanis 1200 gépjármű ütkö­zött kerítésnek, lakóháznak. Az idén pedig — január 13- án. pénteken! — Veszprém­ben egy Volán-busz bedön- tötte egy családi ház utcai szobájának a falát Nem is csodálkozhatunk, ha az épü­let tulajdonosa azóta babo­nás. A korábbiak közül em­lítésre méltó még a marton- vásári. az aszódi és a duna- varsánvi. ugyanilyen módon okozott káreset. Az Állami Biztosító üzlet­kötői nagy előszeretettel ke­resik fel azokat a háztulaj­donosokat. akinek a telke egy-egy forgalmasabb útvo­nal vagy csomópont mellett található. Nem ok nélkül ajánlják számukra a teljes körű házbiztosítást... BÉLYECGYUJTÉS Boldogság-prognózis Lehet-e a házasságkötés pillanatában megjövendölni, hogy a kapcsolat sikeriil-e vagy sem? Ilyen előrejelzés­sel foglalkoznak a tudósok a szovjelunióbeli Tartuban. Először szociológiai felmé­rést végeztek. Minden meny­asszony és vőlegény kapott egy kérdőívet, ahol á család- modellről, a leendő férj és feleség egyéniségéről érdek­lődtek. öt év múlva újra fel­keresték a válaszadókat. Ezek az adatok alkották a számí­tógépes program alapját A kutatók véleménye szerint a család stabilitására jelentős befolyást gyakorol a házas-, ság előtti ismeretség időtar­tama. A rövid vagy ellenke­zőleg, a túlságosan hosszú ismeretség után kötött fri­gyek kevésbé tartósak. A ku­tatók összesen száz ismérvet és törvényszerűséget emeltek ki. amelyet azután feldolgoz­tak. Ezzel a módszerrel a lét­rejövő fiatal családoknál elő­re lehet látni a kockázat mértékét. Persze, sokan vé­lekednek úgy, hogy a csa­ládi boldogságot, harmóniát nem lehet számokkal mérni. Ha jön a csippentős Kevesen mulasztották el a legutóbbi Kék fény műsorát. A mostani adás csúcspontja a képrablás szereplőinek bemuta­tása volt. Számomra azonban emlékezetesebbek maradnak azok a képsorok, amelyek a jogosítvány-üzérekről készültek. Mint láthattuk, egyes minisztériumi tisztviselők potom 800— 1000 forintért vesztegették a nehézgépkezelői engedélyeket. A 'étszáz alkalmi jelentkező között olyan is akadt, aki a nevét sem tudta meghatározni annak a gépnek, amelyiknek a ve­zetői ülésére pályázott. „Olyan csippentős masinát szeretnék vezetni” — jelentkezett az alkalmi vizsgára. Mégis, minden tanulás nélkül nagyon olcsón megkapta a hőn áhított bizo­nyítványt, s a jogosítványt, amelynek alapján a nagy gép nyergébe ülhet. A riport szerint a vizsgázottak. pontosabban a „levizsgázottak" közül már mindenki beszolgáltatta a köny- nyü pénzen vásárolt jogosítványt. Mégis, mióta ezeket a képsorokat megtekintettem, azóta óvatosan félrehúzódom autómmal, ha szemből jön egy-egy ilyen „csippentős” jármű. Nem tudhatom, hogy vezetője vet­te, vagy szerezte-e a hajtási engedélyét. (szántó) 5+c Dudar Istvánná brigádvezető a lakatosműhelyben jegyezzük: télen a csomag­tartóban mindig legyen ho­mok és lapát. Továbbá, ha olyan helyen akarunk elin­dulni, ahol — mondjuk a járókelők között — találunk 2—3 jó szándékú embert, hívjuk őket segítségül...) A valamilyen módon a ko­csi elé került hótorlaszt — ügyességünkben bízva — ne akarjuk mindenáron áttörni. Nagy ára lehet! A kemény­re fagyott hó kárt tehet az autó aljában. Tónkretehet gumialkatrészeket. Elsőke- rékmeghajtásos kocsiknál többnyire ilyenkor szakad el a hajtócsuklót védő és a ke­nőzsírt tároló gumiharang. De elszakadhat a fékcső is; legjobb esetben „csak” az al­vázvédő-bevonat sérül meg. Nemcsak induláskor, de haladás közben is meggyűl­het a bajunk a hóval, la­tyakkal. Főleg a sűrűn lakott településeken — városokban — a kevésbé tisztított, szűk utcákban, ahol az autók nyo­mot vágnak a hóban, az megfagy, s valósággal síkos sínen kell közlekedni. Találóan jegyzi meg a szakíró, hogy ennek az elő­nye és a hátránya ugyanaz. Vagyis: a jegeseden hó mély vájata vezeti az autót — szinte magától „hazatalál” —, másrészt viszont az autós' nem ura a volánnak, nem arra megy a kocsi, amerre ő akarja. Még kellemetle­nebbé teszi a dolgot, ha a vajat nem olyan szélességű, mint a keréktávolság. A nyom a kocsit ide-oda do­bálja. A gyakorlott vezetőt ez nem izgatja túlságosan. A baj csak az — ilyen he­lyeken —, hogy a járdasze­gély mentén kocsik parkol­nak. s megtörténhet a koc­canás, bekövetkezhet a kocsi kisebb sérülése. (Ugyanezt megteheti persze a járdáról lelógó kuka is ...) Síkos úton a dobálás an­nál kisebb mértékű, minél (l£jsá|bb|48.. Oiegyijnk. Á kor­mánnyal mindig korrigáljuk a j óbbra - bá íra kitérő autó mozgását. (Ne kapkodjunk, mindig a csúszás irányába fordítsuk a kormányt!) ” A lassúbb haladás nem je­lentheti azt, hogy fékezzük a forgalmat. Nyáron is, té­len is — ez inkább ország­úti közlekedésre vonatkozik, ahol egyenletesebb a moz- ás — kialakul a forgalom- ak égy bizonyos ritmusa. Ehhez alkalmazkodjunk. Vi­szont mindegyik gépjármű- vezető figyelmébe ajánljuk: nyáron is, de kiváltképp csúszós útviszonyok esetén, jól válasszuk meg a köve­tési távolságot. A szokásos­nál távolabbról kövessük az előttünk haladót! Mert, ha annak valamilyen oknál fog­va — a körülményekhez ké­pest gyorsan kell megállnia, menthetetlenül belecsúszunk. S a tudat, hogy „én pedig vétlen voltam” — nem nyújt vigaszt, ha már összetört a kocsim eleje ... Tél van. Az utak havasak, latyakosak. Vigyázzunk! — Nagyon nehéz volt az elején — emlékezik a házi­gazda, Dudar István. — A feleségem évekig nem dol­gozott, egyszerűen nem ka­pott olyan állást, amely megfelelt volna. Pedig sem­milyen munkát nem szégyell. Házasságkötésünk után egy évvel, 1962-ben megszületett István, és egy keresetből ne­héz volt eltartani a csalá­dot. Lakásunk sem volt, al­bérletben éltünk évekig. • ÉJSZAKA VAGONT PAKOLT — Előfordult, hogy néhány hónap alatt hétszer költöz­tünk — kapcsolódik a be­szélgetésbe a feleség. — So­ha nem felejtjük el, egyszer csupán három napig lakhat­tunk, és már szedtük is a sátorfánkat. Képzelheti, mit éltünk át. Nem mentünk öt­ről a hatra, pedig a férjem sokszor vagont pakolt éjsza­kánként, hogy jusson több­re is. — De nemcsak emiatt volt nehéz — fordul hozzám a férj. — Dunántúli gyerek lé­vén, nehezen szoktam meg ezt a várost, sőt a megyét. Ügy éreztem, hogy az em­berek zártabbak, mint mi­felénk. Sárbogárd környé­kén. Most már szeretem Miskolcot. De hosszú idő kellett hozzá. Szerencsére a feleségem is erre a vidékre való... — Hol ismerkedtek meg? — Háromhután. Ipari ta­nulóként üdültem ott. Meg­ismerkedésünk után egy év­vel összeházasodtunk. A fe­leségem egyébként tolcsvai. A Dudar házaspár a küz­delmes indulás után végül egyenesbe jött. de úgy is mondhatnánk: célba ért. Tíz éve laknak Győri kapui szép otthonukban, van autójuk, víkendházuk, és két gyere- / két neveltek fel. Talpra ál­lásukig sokat gürcöltek, de sohasem voltak elkeseredve. Derű látszik most is az ar­cukon. Pedig hamarosan „start” várható a családban — a fiuk indul • neki a csu­pa nagybetűs ÉLET-nek ... Mennyivel másabb alapokr ról, mint a szülei! • A MUNKAHELY - AZ MÁS Nyárra tervezik az eskü­vőt. Az ifjabb Dudar István éppen a menyasszonyánál van, onnan pedig egyenesen munkába megy éjszakára. A papírgyárban villanyszerelő. A húga. Jutka 15 éves. és fononönek tanul. Majd csak fél nyolcra er haza az isko­lából A szülők a Medicorban dolgoznak: a férj a forgá­csolóm ü he ívben művezető, a feleseg a szomszéd helyiség­ben, a lakatosok közt tevé­kenykedik : brigádvezető. Milyen érzés lehet együtt dolgozni? — kerdezem. A férj válaszol: — A Me­dicornál nyolc éve vagyunk, de már az Afitnál is együtt dolgoztunk. A munkahelyen nincs házasság. Igaz. együtt megyünk, együtt jövünk, de a műszakban alig találkozunk, annak ellenére, hogy csupán pár méterre van egymástól a két helyiség. Mikor lete­lik a nyolc óra, közösen vá­sárolunk. Nélkülem nem is szeret boltba járni. Lehet, hogy rosszul neveltem? — kérdezi mosolyogva, és fe­leségére pillant, ö is elne­veti magát. • ANYA JÓL FŐZ, APA EZERMESTER Közben hazajön Judit lá­nyuk. Amikor meghallja, hogy miről beszélgetünk, megjegyzi: — Oiyan háziasszony sze­retnék lenni, mint anyus. Nagyon jól főz. Apus pedig egy ezermester. Még varrni is tud. Dudar István csóválja a fejét, hogy még ezt isel-r. árulta a lányuk, de azért, jót mulatnak a „pletykán”, - Most már biztos vagyok ben­ne, hogy harmonikus csalá­di életet élnek Dudarék. Segít a síámítógép (temesi) A jorgácsolóműhelyben művezető Dudar István A Magyar Posta a Szarajevóban meg­rendezésre kerülő té­li olimpia alkalmá­ból 7 címletű, 20 Ft névértékű bélyegso­rozatot és 20 Ft-os blokkot hozott for­galomba a múlt év december 22-én. A bélvegsorozat és a blokk Dudás Lá^z’ó grafikusművész ter­ve alanyán 479 800 fo­gazott és 10 800 foga­zat lan, illetve °.00 fogazott és 10 800 fo­gazattam sorszámo­zott n-'dánéban, több színű ofszet- nyomással a Szov­jetunióban. valamint az Állami Vvomdá- ban készült. Egv bé- lyegiv 5 sorozatot, összesen 35 bélyeget tartalmaz. A sor egves címleteit egy­más- mellé nyomtat­ták. Valamennyi bé­lyegen jégtánciele- net látható, az úgy­nevezett Spartacus esküje motívum ki­alakulását megelőző fázisok. A bélyege­ken és a blokkokon az olimpiai ötkarika alatt a téli olimDia hivatalos emblémája helyezkedik el. A blokkon a bélveg- sorozaton látható motívum valamennyi fázisa megismétlődik. A blokkal értékkül­deményt bérmente­síteni nem lehet. Egy kis bétvegtör- ténet . . William Mul ready művész tervei alapján készül­tek annak idején a benyomott bélyegü borítékok, és egy­ben — mélynyomá­sú eljárással — ki­nyomták az első bé­lyegeket is. Ezek a bélyegek az angol királynő képét ábrá­zolták, és 1840. má­jus 6-án jelentek meg. Az első a fe­kete 1 penny, a má­sodik a kék 2 penny névértékű volt. A kezdeményezést ha­marosan más orszá­gok is követték, és a bélyeg intézmé­nye egy-két évtized alatt az. egész vilá­gon elterjedt. Row­land Hill emlékére a belga posta 1965-ben belyeget adott ki. A bélyeg a brüsszeli föposla épületét dí­szítő freskónak azt a részletét ábrázolja, amelyen a „bélyeg atyja” két kisgyer­meknek albumot mu­tat. Később Grenada is megemlékezett róla, illetve hazánk postaigazgatása is az 1979. évi hélyegnapi blokkon. R. L, Hóban, Rekord Lyukótian

Next

/
Oldalképek
Tartalom