Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-03 / 29. szám

Épülnek a repülősínek A forgalom elől lezárt Bajcsy-Zsilinszky útnak az Augusztus 20. strandfürdő es a Kun Béla út közötti sza­kaszán az elmúlt napokban elkezdték a villamosvágá­nyok reparálását az Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat 12-es számú építésvezetőségének munká­sai. Egyelőre a repülővágá­nyokat építik ki, s az elkö­vetkező hetekben terelik ide a villamosokat, majd pedig teljes egészében felújítják a vágányszakaszt, az aljzattal együtt. lojlsáL le eqy Maliin a Ctí-sek A zavartalan televízióvételért A CB-sek számára kevés­bé jó hírről értesültünk. Já- nosházi Dénes, a Posta Rá­dió-Televízió Műszaki Igaz­gatóság miskolci zavarvizs­gáló állomásának vezetője közölte, hogy február elsejé­től mobil és stabil készülé­keknél egyaránt csak egy watt kimenő teljesítményt engedélyeznek. Ezentúl az újonnan be­vizsgált. most vizsgáztatott A SemmelM eis és a vasgyári it, lafioralriil milliók (Folytatás az 1. oldalról) A műtőktől a laboratóriu­mon át a raktárakig sok min­dent sikerült elvégezni a múlt év végéig a városi kórházak hosszú távú re­konstrukciós programjának a feladataiból. Az idén és jövőre még több mint 150 millió forintba kerülnek a további felújítási és fejlesz­tési munkálatok. A Semmelweis Kórházban eddig felújították a belgyó­gyászati és szülészeti épület­tömböket, s a szülészet így 44 ággyal bővülhetett. Ugyan­csak megújult az általános sebészeti osztály, valamint a fül-orr-gége és urológiai épü- letszarny. Az elmeosztálv nemcsak a szó műszaki ér­telmében fiatalodott meg, hanem a korszerű gyógyásza­ti elveknek megfelelően ala­kították át, így nyerve új férőhelyeket is. Ez év végéig el kell végezni a szemészeti osztály felújítását, s átépítik a konyhát is. A jelenlegi konyha tiOO adagos kapaci­tású, de több mint ezer be­teget, s 800 dolgozót kell el­látnia! A konyha teljes kor­szerűsítése nagy vállalkozás, várhatóan áthúzódik a kö­vetkező tervidőszakra is. A vérellátó állomás is a Sem­melweis Kórház területén épül meg, társadalmi össze­fogással. Jelenleg a kiviteli tervek készítésénél tartanak. A vasgyári kórház is so­kat változott az elmúlt évek­ben. Új helyre került a gyógyszertár, az infúziós la­bor, a központi karbantartó műhely és a kórbonctani osz­tály, a régi széntüzelésű ka­zánokat kicserélték gázüze- műekre. A legnagyobb vállal­kozás kétségtelenül az új se­bészeti pavilon építése. A 126 ágyas épülettömb — amelyről nemrég lapunkban reszietesen írtunk — epite- szetileg már készen ' áll, a kivitelező márciusban adja át a Medicornak a terepet. Most következik a kevésbé látvá­nyos, ám annál költségesebb építési szakasz, az orvosi, kórház- es orvostechnikai gépek beépítése. Ezzel a munkával a jövő év őszére vegeznek, s novemberben megkezdheti működését az új sebészet. A vasgyári kór­házban a tervidőszak hátra­lévő részében még helyet kell teremteni a jelenleg meglehetősen mostoha körül­mények között működő köz­ponti laboratóriumnak is. A kazánházat is bővítik, hogy a teljes kórházi rekonstruk­ció után is legyen elegendő hőenergia, biztonsági tarta­lékkal együtt. Az egészségügyi szakem­berek összeállították a re­konstrukciós program hátra­lévő feladatainak fontossági rangsorát is; 25 pontban fog­lalták össze a tennivalókat. Az első helyen szerepe! a Semmelweis Kórház konyha­korszerűsítésének befejezése, a másódikron a vasgyári kór­ház központi laboratóriumá­nak megújítása, a harmadi­kon pedig a Semmelweis Kórház I-es fertőző osztá­lyának rekonstrukciója. Bi­zonyos, hogy az építőmunka a városi kórházakban még hosszú évekig eltart. Kétség­telen. hogy az állandó köl­tözés. az építők jelenléte nem könnyíti meg sem az orvo­sok. sem a betegek helyze­tét. De azt is tudni kell. hogy ezek a munkálatok létfon­tosságúak, halasztást nem tűrnek, s a jelenlegi gazda­sági helyzetünkben nem tu­dunk lényegesen nagyobb tempót diktálni. (k—ó) készülékeket csak ezen tel­jesítményhatáron belül fo­gadják el. Közben értesítik a régi engedéllyel rendelke­zőket, hogy az év végéig fojtsák le készülékeik telje­sítményét egy wattra. Való­színűleg az tette szükségessé az intézkedést, hogy sokan a még korábban engedélye­zett három wattot is keve- selték. A rosszul kihangolt készülékekkel és antennák­kal sok zavart okoznak a rá­dió- és televízió-vetelben. (Természetesen SSB-üzem- módban ezután is lehet négy wattal-sugározni./ ..., Szerdai számunkban meg­írtuk. hogy városunkban sok helyen szellemkepes az adás. A szakemberek szerint a mű­szaki hiba egy részét a meg­növelt sugárzási teljesilmeny okozza. Emiatt nagyobb a reflexió, és az érzékeny té­véantennák és -készülékek a visszavert sugárzás következ­tében többszörös képet vetí­tenek a képernyőre. A zavar­vizsgáló állomás vezetője sze­rint nem jelentene megol­dást, ha csökkentenék a té­véadó megnövelt teljesítmé­nyét. Ugyanis ennek köszön­hető, hogy a távolabbi terü­leteken is zavartalanabb a műsorvétel. A megnyugtató megoldást a tévéantennák beállításától várhatjuk. (szántó) • ANYAGELLÁTÁSI GONDOK A kohászati vállalatok kö­zül a Lenin Kohászati Mű- vvk múlt évi eredményének a javítását főleg a termelés növelésére és összetételének kedvező változtatására ala­pozta. Az egyenetlen import­anyagellátás üzemeltetési gondokat okozott. A Decem­ber 4. Drótművek helyzete a múlt évben rosszabbodott. A huzalmű rekonstrukciója elhúzódott, belföldön vissza­fogottabb volt a piaci ke­reslet, a nem rubelelszámo­lású piacon pedig szigorúbb feltételek alakultak ki. A vállalat mindezek ellenére teljesítette termelési elő­irányzatát. A gépipari vállalatok fej­lődése kissé lefékeződött, a kereslet szerkezete valame­lyest módosult. A termelő­üzemek az igények változá­sát úgy tudták követni, hogy közben a gazdálkodás ered­ményessége általában javult. Gondjait leküzdve, a Diós­győri Gépgyár teljesítmé­nyének növekedése ismét meghaladta az ágazati átla­got. A könnyűipari vállalatok termelése nem volt zavar­mentes. Ennek fő oka; anyagellátási gondok. A ter­melés a korábbi évit alig haladja meg. Exportáló szö­vetkezeteink többségénél szinte egész évben bizony­talan volt a nem rubelel­számolású rendelésállomány. Az élelmiszeripari vállala­tok teljesítménye a tervek szerint alakult. Leszámítva a Diósgyőri Csokoládégyárat, nem , volt értékesítési gond! Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat eddigi műkö­désé folyamán a legtöbb Hiába sikolloíí a íánv Olvasom, hogy nemi erőszak történt az Avas-délen. A 15 éves Cs. F. a Tiszai pályaudvartól követte a 10 éves V. A.-t. A lakótelepen, V. A.-ék lépcsőházában Cs. F. lefektette a lányt, majd életveszélyes fenyegetések árán sikerült bejutnia a lakásba is, ahol aztán megerőszakolta. V. A. hiába sikolto­zott és kiabált segítségért, már a iépcsőházban. A szomszé­dok ajtajai zárva maradtak. Nem ez volt az első bűneset a lakótelep történetében, s könnyen lehet, hogy nem is az utolsó. De ennél joggal merül­het fel a kérdés: hol volt az egernyi lakosság, miért nem vett észre senki semmit? Próbálom nyugtatni állampolgári lelkiismeretemet: talán én sem nyitottam volna ajtót, hiszen ki tudja, hogy ki ellen hívták a segítséget? Ha erősebb: minek veressem össze ma­gam olyan körülmények között, amik számomra tisztázatla­nok? Miért kelljen a rendőrségre és a bíróságra járnom ta­núskodni? Ha pedig gyengébb nálam az illető és bántalma­zom. nekem gyűlhet meg a bajom a hatóságokkal. Még szám­talan lehetőség jutott az eszembe, de megriadtam saját nyug­tatgató gondolataimtól. És ha az én lányom lesz ráutalva va­lakire? Kinek a segítségére számíthat szorultságában? Nyilván a rendőrség nem lehet ott mindenütt, ahol éppen bűnt követnek el, s ezért a megelőzésben számítanak a lakos­ság segítségére. De ha a polgárok tétlenek, a közbiztonság rom­lani fog. Csak valamennyiünk beavatkozásával állítható meg ez a folyamat. V. A.-nak már későn jönne a segítség, de — józan mérle­gelésünk és közbelépésünk esetén — a hozzá hasonlóan szo­rult helyzetbe kerültek még megóvhatok a bajtól. B. A. (430 ezer darab) sertést dol­gozta fel. Az építőanyag-ipari válla­latok termelési tervüket csak komoly erőfeszítések árán teljesítették túl. bár az anvagellátas nem volt meg­felelő. Az építőipar saját épí'és-sZerelési értéke a ke­reslethez igazodóan csökkent, az ipari termelés viszont á tervezettnél ismét magasabb szintű. A 'közlekedési vállalatok teljesítménye nem épi el a tervezettet. Ennek a közúti közlekedésben és a vasúti személyszállításban az igé­nyek csökkenése az oka. míg a vasúti teherszállításban a második fél évtől általános­sá vált a munkaerő-, vonó­erő- és teherkocsihiány, sú­lyosbodtak az irányítási gon­dok. 9 ÉRTÉKESÍTÉS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az értékesítési célok a népgazdasági igényekhez iga­zodtak, miközben tükrözték a teljesítés helyi korlátáit is. Az első fel ev biztatóan ala­kult; végül azonban az ere­deti. óvatos előrejelzések igazolódtak, fgv a belföldi kereslet alig növekedett, míg a rubelelszámolású értékesí­tés a tervezett 10 százalék­kal nőtt. Az importkorlátozás taka­rékosabb gazdálkodásra és importhelyettesítő lehetősé­gek újabb felkutatására ösz­tönözte az üzemeket. A beruházást fokozódó fe­szültségek jellemezték. A le­hetőségek szűkültek. A be­ruházások szerkezete foko­zatosan átalakult. A termelő és lakossági infrastruktúra egvre nagyobb hányadot kép­visel. míg a közvetlen ter­melést szolgáló fejlesztések abszolút összege is mérsék­lődött.' A termelési és ter­mékszerkezet változása to­vábbra is visszafogott, a mű­szaki fejlesztés távlataiban is a lassú átalakulás lehető­sége rajzolódik ki. 0 MEGTARTANI A MUNKAERŐT A munkaerő-gazdálkodás­ban továbbra is a korábbi folyamatok érvényesül nek, de egyre súlyosbodó gazda­sági hatásokkal. A munka­erő csökkenésének mértéké kissé mérséklődött, de a fluktuáció változatlanul nagy. Az elvándorlás jellemzője, hogy a képzettebb munka­erő társadalmilag alacso­nyabb értékű, de az egveni érdekeltségnek jobban meg­felelő munkaterületekre áramlik át. Néhol már van sikeres kezdeményezés a munkaerő megtartására. En­nek eszközei az érdekeltségi rendszer változtatása, a szo­ciális ellátás színvonalának javítása. A gazdálkodás jövedelme­zősége végeredményben nem rosszabb az 1982. évinél, no­ha az évközi szigorító intéz­kedések részben a költségek növekedésén, másrészt a be­vételek csökkenésén keresz­tül mérsékelték az elérhető nyereségeket. A kedvezőtlen külgazdasági viszonyok az alacsony értékesítés réven befolyásolták a vállalati jö­vedelmeket. Jelentősen emel­kedett az építőanyag-ipari vállalatok nyeresége, döntő­en a teljesítmények és a szabadáras munkák ar’va- nak növekedése, a kereske­delmi vállalatoké pedig a jövedelmezőbb gazdálkodás és az új üzemeltetési for­mák elterjedése következté­ben. ,u (Folytatjuk) Miként hírül adtuk, gz el­múlt napokban ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A testület — töb­bek közölt — tájékozódott a vállalatok, szövetkezetek és a városi tanács 1983. évi gazdálkodásáról. Az alábbi­akban összegezzük a beter­jesztést és a vitát. A termelés bővülésének üteme az első fél évét kö­vetően mérséklődött, de vég­eredményben elérte a tervé- zett 1.5—2 százalékot. Ösz- szetétele jó néhány gazdál­kodó szervezetnél kisebb- nagyobb mértékben eliér az eredetitől. Az ipari teljesít­mények ágazatonként a ko­rábbiaknál kevésbé szóród­tak, bár a vállalati eltéré­sek változatlanul jelentősek. ISyuQ dí ja soknak Volán-kedvezmény A Volán-vállalatok az idén a személyszállításban a ta­valyinál 4—5 százalékkal több utasra számítanak, elsősor­ban a helyi közlekedésben. A helyközi közlekedésben számottevő változás nem várható. Egyik legfőbb cél­juk, hogy a tömegközleke­dési igények kielégítése mel­lett növeljék a szabad idővel összefüggő szolgáltatások színvonalát. Keresik újabb kedvezmények lehetőségét is: április 1-től a nyugdíjasok a korábbi nyolc helyett ti­zenhat alkalommal utazhat­nak 50 százalékos kedvez­ménnyel. Az áruszállításban a foko­zódó konkurrencia gondokat okoz a Volán-vállalatoknak. Az egészséges versenyben úgy próbálnak helytállni, hogy az igények mind tel­jesebb körű kielégítésére tö­rekednek. A hagyományos árutovábbításon túl vállal­nak szállítmányozási, rako­dási, csomagolási és más fel­adatokat is. A Volán orszá­gos hálózatát hasznosítva, nagy területeket átfogó, kor­szerű szállítási, szállítmá­nyozási láncok létrehozását tervezik. ^ „A hóember, n hóember ... f Szeme Tatabánya szene. / süt is ám a tekintete!... / Virít sárgarépa orra, / mintha sokat ivott volna!.. (Manek Attila felvétele) ★ Ha ragaszkodunk a történelmi hűséghez, akkor azt kell mondanunk: Miskolcon nem új­donság. hogy a Széchenyi út sétálóutca lesz. Bizonyíték erre ez a korabeli fénykép is. ame­lyen láthatjuk, hogy a jó miskolciak sétállak már a Széchenyi flaszterján, békésén meg­férve a villamosokkal. A pártbizottság megtárgyalta I. Hogyan gazdálkodtunk a múlt évben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom