Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-24 / 47. szám
Hm Most cserép is van (A tüzép Árukínálatáról a 3. oldalon) A aépck közötti kapcsolatokról Hazánkban tárgyai az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A délutáni órákban Várkonyi Péter és Javier Pérez de Cuellar tárgyaló- asztalhoz ült a Külügyminisztériumban, később pedig Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hivatalában fogadta az ENSZ főtitkárát. A szívélyes légkörű megbeszélésen Lázár György tájékoztatta a vendéget hazánk politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről és áttekintették a nemzetközi kapcsolatok időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken fontos helyet kapott a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése. Várkonyi Péter rámutatott az erőpolitika és a fegyverkezés fokozódásának veszélyeire, kitért a szocialista országok konstruktív javaslataira, és hangsúlyozta, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásos úton kell rendezni. Javier Pérez de Cuellar rámutatott, hogy a nemzetközi feszültség fő forrása a nukleáris fegyverkezés, a bizalom hiánya és a nagyhatalmak közötti kapcsolat megromlása. Szükségesnek tartotta, hogy az ENSZ kapjon nagyobb szerepet a konfliktusok megelőzésében és rendezésében. A tárgyaló felek beható eszmecserét folytattak azokról a válsággócokról (Közel-Kelet. Namíbia, Ciprus, a közép-amerikai térség problémái), amelyek helyzetének rendezésében az ENSZ-re jelentős feladatok hárulnak. Várkonyi Péter hangsúlyozta, hogy a magjai' külpolitikának szerves része az ENSZ alapokmánya melletti elkötelezettség, kiemelte. hogy magyar részről minden olyan törekvés támogatásra talál, amely az ENSZ hatékonyságának növelését szolgálja. Várkonyi Péter külügyminiszter üdvözli az ENSZ főtitkárát Kádár János az MTESZ-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházába látogatott. Elkísérte Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A vendégeket Fock Jenő, az MTF'57 elnöke fogadta, az „ezerarcú társadalmi, szakmai szervezet”, eredményeiről, feladatairól Tóth János főtitkár adott tájékoztatót. % A kislányok szobájában, akiket éppen Nagy Ágnesnek, illetve Andreának hívnak, legalább egy tucatnyi baba sorakozik. De mennyivel érdekesebb egy olyan „játék”, amivel távolba lehet beszélgetni. A technikát, a műszerek szere- tétét, úgy tűnik, édesapjuktól örökölték, aki autodidaktaként lett a műszerész szakmában polihisztor. A lányok kitűnően kezelik a CB-rádiót. Családi körben című rovatunkban az 5. oldalon elmesélünk egy olyan történetet is, hogy a kis Andrea véletlen folytán miként ismerkedett meg e szerkezet segítségével, a sajóecsegi Norbival, s közvetítésükkel hogyan barátkozott össze a két család. (Kerényi László felvétele) Csalafinta rómaiak Február 24-e szökőnap, egy nappal hosszabb a február, s így az idei esztendő nem 365, hanem 366 napig tart. Általában négyévenként, azért jelölnek a naptárak szökőévet, mert a csillagászati évszakok változásán alapuló napév — vagyis az az idő, amíg a Föld megkerüli a Napot — nem pontosan 365, hanem megközelítően 365 és egynegyed nap. Az így megmaradó, a naptárban el nem „könyvelhető” órák összeadva, négy- évenként — kis eltéréssel — 24 órára kerekednek, és ebből lesz a szökőév eggyel több napja, tgy viszont némi késése lesz a naptárnak, emiatt 400 évenként 3 szökőnapot kiiktatnak. A logika szerint a szökőnap február 29-én lenne, ám hogy mégis február 24-re esik, ebben a régi rómaiak a ludasok. Félve ugyanis az istenek haragjától, „elrejtették” a többletnapot, s február 23-a után „23-a másnapja” jött és nem 24-e, a hónap így látszólag megmaradt 28 naposnak. E csalafintaság hagy nyomot a mai naptár készítésénél is. A szökőnap után a hónap Végéig megváltoznak a névnapok egyébként kötött dátumai. Amíg más években a Mátyások február 24-én ünnepelek. addig az idén a 25-e az övék. Ugyanígy egy nappal később ünnepük névnapjukat a Gézák, az Edinák. az Ákosok és az Elemérek. Tűzhalál az ágyban (TUDÓSÍTÁS A 6. OLDALON) Boltot nyit a gyár (JEGYZET A 3. OLDALON) i Meddis rödrőznek mpq a nyugati városrész lakói? * POLITIKAI NAPILAP * XVI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1984. FEBRUÁR 24., FENTEK 1:1J0 FORINT Ma reggeli telelőn Mennyit nőtt a menetidő? Többen panaszolták, hogy a Széchenyi úton történt forgalmi változások miatt nőtt az autóbuszok és a villamosok menetideje a Tiszai pályaudvar és a Diósgyőr közötti szakaszon. Valóban több időt töltünk-e közlekedéssel? — kérdeztük Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi főosztály- vezetőjétől. — Nem számottevő az időkülönbség Például az északi és a déli tehermentesítő úton közlekedő autóbuszoknál csupán három perccel nőtt a menetidő. Tény. hogy a kerülő miatt nagyobb távolságot tesznek meg a iárművek, de nagyobb sebességgel közlekedhetnek a mentesítő utakon. A villamossínek rekonstrukciója miatt néhány helyen a szokásosnál is lassabban haladnak a szerelvények. Ezzel szemben van olyan hely, ahol már engedélyezett a maximális 30 kilométeres sebesség. A Széchenyi úton, az úgynevezett sétálórészen most 20 kilométeres sebességgel döcögnek a villamosok, de tudjuk, hogy korábban sem tudtak ennél lényegesen gyorsabban haladni. Egyébként kértük a városi tanács illetékeseitől, hogy Hízik a hó Egész éjjel esett a hó Bánkúton. Reggelre elérte a fél métert a hó vastagsága. Jó a hó minősége, alkalmas sportolásra. engedélyezzék a kora reggeli és a késő esti órákban a nagyobb sebességet a villamosok számára. Mivel többször végigutaztuk a szóban forgó távot villamoson és autóbuszon egyaránt, kijelenthetjük, nem nőtt a menetidő jelentősen. Viszont lélektanilag valóban úgy tűnik, hogy több időt kell töltenünk közlekedéssel : a buszoknál a nagyobb távolság, a villamosoknál pedig az időnkénti indokolatlan döcögés kelti ezt az érzést. Az aszályos nyáron arra számítottunk, hogy majd az ősz, a tél meghozza a csapadékot, az enyhülést. Lassan vége a télnek, de a miskolci otthonokban sokszor csak csurran-cseppen a víz a csapokból. Elsősorban á nyugati városrész lakói szenvednek a gyakori, időszakos vízhiánytól; lapunk ügyeleti krónikájában sűrűn szerepel Pereces, s a diósgyőri városközpont neve. Meddig kell még türelmesnek lenniük a gyakran vödröző, kútra járó miskolciaknak, s várhatnak-e olyan megoldást, ami jobban függetleníti az ivóvízellátást az időjárás szeszélyeitől? Piukovics József, a „Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat tómérnöke a jelenlegi helyzet elemzésével kezdte: — A napokban 103 ezer köbméter ivóvizet kapott a város, s ez a maximum, amit jelenleg el lehet érni. A karsztforrások a hosszú, száraz időszak miatt, csak a minimális vízhozamot képesek produkálni. Januárban és februárban egyébként is a legalacsonyabb a karsztfor- rások hozama. Az Észak- magyarországi Regionális Vízműtől a berendezések teljes kihasználásával termelhető vízmennyiséget kapjuk, ez azonban azt jelenti, hogy ha bárhol üzemzavar keletkezik — emlékezzünk a legutóbbi csőtörésre —, azonnal komoly vízhiány áll elő. (Folytatás a 3. oldalon) + A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepségeket tartottak Miskolcon. A Bartók téri szovjet hősi emlékműnél az MSZMP Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága nevében Nagy László és Molnár Miklós helyezett él koszorút (képünkön). A hála és a megemlékezés virágait elhelyezték a fegyveres erők és testületek, a KISZ, a Hazafias Népfront és az MHSZ képviselői is.
