Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-18 / 15. szám

Lei ki egészségvédelem Krízis-osztályokon: gyorssegély A hasmáit is megfelel A Belkereskedelmi Minisztérium az idén szélesíteni kívánja az iparcikk-kölcsönzési tevékenységet, hiszen — főkent a magan­épit kezéseknél és a kiskertekben — sok olyan eszközre van szükség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvásárolni, elég hosszabb-rövidebb idő­re kölcsönvenni. Szor­galmazzák a használt cikkek forgalmazásá­nak bővítését is. ebbe az eddiginél több vál­lalatot akarnak be­kapcsolni. A nyaraló­tulajdonosok például szívesen vásárolnak olyan hűtőszekrénye­ket, amelyet a háztar­tások már „kinőttek”. Merre tart a munkaerő? Az utóbbi három évben százezerrel csökkent az iparban fog­lalkoztatottak létszáma. Ennek örülhetnénk is, hiszen az ipar nem produkált kevesebbet, s nőtt a munka hatékonysága A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szolgáltatóiroda óriási for­galmat bonyolít le. Az üveggyárban viszont kevés a lakatos, s a Lenin Kohászati Müvekben alig jelentkeznek az úgyneve­zett melegüzemi munkahelyekre. A betöltetlen miskolci munkahelyek számát korábban 3—4 ezerre becsültük. Vajon valos-e ez a szám? A Tiszai a legna­gyobb forgalmú vidéki pályaudvar, a miskolci ingázók szama meghaladja a harmincezret. A kohászat es a gépgyár foglal­koztatottjainak létszáma csökken, a pamutfonó lányainak es asszonyainak nyolcvan százaléka vidéki. Merre tart a mun­kaerő? Az általános iskolákban tapasztalható demográfiai hullám meg nem ért el a műhelyekig. De közelít. A leendő munka­vállalók többsége fehér köpenyre áhítozik. Jut-e mindenkinek fehér köpeny? Lesz-e annyi üres íróasztal? Választ nem igény­lő kérdések ezek. De még mindig nem ez a legfőbb probléma. Egy. külföldön is felkapott, közhelye« megállapítás szerint: Magyarország az egymillió anyagmozgató országa. A Népsza­badság írta január 11-én: „Még a nagy iparági rekonstrukci­ókra is az volt a jellemző, hogy elsősorban többletkapacitások létrehozására irányulták. Olyan improduktívnak tűnő beru­házásokra. mint a gyáron belüli infrastruktúra fejlesztése vagy a nehez testi munkák kiváltása, nem jutott elegendő figye­lem.” Nagyüzemeinkben termelőszövetkezeti alkalmazottak, kül­földi vendégmunkások, katonák is dolgoznak. Bérük, illetve vállalati költségük többszöröse a legjobban fizetett szakmun­kás javadalmazásának. Mégis, szükség van rájuk. A gyár nem állhat. B. I. jjc A Felszabadítók útja és a Mikes Kelemen utca sarkán áll Kos Károly háza Okos javaslat • Kiállítást a falak kosé Legyen műemlék ui i mm iih.hhum DP- IMR.E*Z*S IGMOND-iÄLAkO HAZA- MLSKOLrCZf-MIKLS'KUZMEN-UTCAr jjr Az Erdélyi Helikonban jelent meg Kos Károly eredeti raj- za. A jellegzetes stilus mellett ez is bizonyítja, ki volt a ter­vező. (Folytatás az 1. oldalról) A családok, a munkatár­sak. a szőkébb és tágabb környezet feladata, ha úgy tetszik kötelessége. bogy megfelelő emberi magatar­tással segítsék a lelki sérül­tek gyógyulását. Eredmény­telen marad a lelki betegek, az összeférhetetlenek, a be­illeszkedni nem tudók, az alkoholisták kezelése. ha őket bárki izolálja, megbé- l.ve,zi, éppen betegségük mi­att. A programtervezet készí­tői szerint a körzeti orvosok­nak különösen jelentős sze­repük van a lelki egészség- védelemben, mivel ők talál­koznak a leggyakrabban a környékükön élő emberekkel, ők hivatottak arra, hogy idő­ben felismerjék egy-egy pszichés válság tüneteit, az öngyilkosság veszélyét. A programkészítők ezért azt ajánlják: a körzeti orvosokat készítsék fel e feladatok tel­jesítésére is. Javasolták, hogy a fővá­rosban, a regionális centru­mokban, a nagyobb váro­sokban szervezzenek úgyne­vezett krízis-osztályokat és ambulanciákat, amelyek bár­mikor gyorssegélyt, intenzív pszichoterápiát adhatnak, és kérhetik a szociális támoga­tást is. Az ilyen centrumok vagy a hasonló jellegű egész­ségügyi intézmények mellett kialakíthatnának megelőző szolgálatokat, az ezekben te­vékenykedő társadalmi akti­visták a körzeti orvos, az ideggondozó irányításával vállalnak a pszichés betegek gondozását, patronálását. Ajánlották azt is, hogy a lelki elsősegély-telefonszolgá­lat az eddigieknél hatéko­nyabban igyekezzék megol­dani a válságba kerültek problémáit, és például a mű­velődési intézményekkel együtt — szervezzenek pszi­chológiai tanácsadást. A szakemberek szorgal- mázzák a gyermekek lelki egészségének fokozottabb vé­delmét a kicsik életének el­ső éveiben — vagyis szemé­lyiségük fejlődésének döntő szakaszában — csakúgy, mint serdülőkorukban. Indokolt, hogy a gyermekek „beszok- tatasa” idején az anya ad­dig maradhasson a bölcső­dékben és az óvodákban gyermekével, amíg az apró­ság biztonságban érzi magát. Hasznos, ha kisebb csopor­tokban foglalkoznak azokkal a gyermekekkel, akik nehe­zebben .szokjak meg a közös­séget, több figyelmet igé­nyelnek. Nem utolsósorban: a tár­sadalom szemléletének ha­tékonyabb formálása szük­séges A szülők, a nevelők körében, a közvéleményben egyaránt tudatosítani kelle­ne: a lelki konfliktusok az élet velejárói, s feloldhatók. Senki sem bélyegezhető meg azért, mert személyisege nem fejlődött zavartalanul; az elmarasztalás azt az em­bert illeti, aki nem segít társának átjutni ezeken a zökkenőkön. ■ Liget a szeméttelep hehén r Tavaly végezték el a vá­rosüzemeltetők a József At­tila s a Boldva utcák sarká­nál levő illegális szemétte­lep felszámolását, a terep rendezését. Már termőföldet is terítettek a területre. Az idén fásítással fejezik be a környezet csinosítását. Megyei ankétot rendeztek ma délelőtt a pedagógus­pártbizottság tanácstermé­ben, melynek témája: a ká­ros szenvedélyek megelőzése a tanulóifjúság körében. A kerekasztal-beszélgetésen egészségügyi szakemberek szóltak ezek kialakulásáról, okaikról és megelőzésük le­A Herman Ottó Múzeum melletti villát (Felszabadítók útja 32. sz.) látásból sokan ismerik, hiszen a húszas években épült, forgalmas he­lyen áll, és sajátos architek­túrája kiválik a környezeté­ből. Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy ezt a szép épületet Kós Károly, az erdélyi polihisztor — eredeti szakmáját tekintve építész — tervezte. A szakma természetesen számontartja, sőt a Magyar Építőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Cso­portja Kós Károly születé­sének 100. évfordulója alkal­hetőségeiről. Ezután dr. Tóth Judit, a megyei egészségne­velési osztály vezető főorvo­sa adott tájékoztatót a ki­emelt egészségnevelési fel­adatokról. Az ankét résztve­vői ezt követően a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei vezetőségének helyiségében módszertani bemutatón, il­letve kiállításon vettek részt. mából azzal a gondolattal rukkolt elő, hogy érdemes lenne a város számára meg­vásárolni és kulturális célra használni a házat. Az ötle­tet felkarolta a Miskolci Városszépitő Egyesület is. A városszépítők vezetősé­gének legutóbbi ülésén sok szó esett erről a kezdemé­nyezésről, az épület — egye­lőre még csak tervezett — jövőjéről. Kelemen István városi főépítész — az egye­sület titkára — közölte, hogy a városi tanács vezetősége nem zárkózott el a javaslat elől. sőt bizonyos lépések is történtek azóta, mióta a MÉSZ csoportja, a városszé­pítő egyesület támogatásával elmondta javaslatát Rózsa Kálmán tanácselnöknek. Egyelőre még csak szóban ugyan, de kérték az ÉVM támogatását, és megkeresik az Országos Műemlék Fel­ügyelőséget is indítványuk­kal : nyilvánítsák műemlék­ké az épületet. Ez garanciát jelenthetne arra, hogy szak­szerűen állítsák helyre, és az sem elhanyagolható szem­pont, hogy műemlék épüle­teknél nem terheli a várost a lakáspótlási kötelezettség. • • Az első lépés természete­sen az lenne — miután a tanács áldását adná az ak­cióra. s egyetértenének a döntessél a felügyeleti ha­tóságok —, hogy megvásár roiják a házat jelenlegi tu­lajdonosától, Hajós Mihály- tól. Aztán következhetne a helyreállítás, s a lakásbelső új funkciónak megfelelő ki­alakítása, berendezése. • De mire is lenne jó ez az épület? Idézem a MÉSZ Eszak-magyarországi Cso­portjának levelét: „Ez a szép. műemléknek tekinten­dő épület — a megyei könyv­tár, múzeum. Rónai Sándor Művelődési Központ és a sportcsarnok közelében — jól fogadna magába valamilyen kulturális funkciót. A ren­deltetés megválasztásánál — véleményünk szerint — gon­dolni lehetne építészi, illetve városépítési kiállításra, csak­úgy, mint időszakos képző­művészeti kiállításokra.” • • Végleges helyet kaphatná­nak itt Miskolcnak és kör­nyékének építészeti emlékei, például a múzeum raktárá­ban tárolt régi várostérkép pék és egyéb várostörténeti anyagok. Milyen jó lenne mindezt bémutatni gyerme­keinknek, a város múltja iránt érdeklődő felnőtteknek és a hozzánk látogató hazai vagy külföldi vendégeknek! A városszépítő egyesület ve­zetőségének ülésén az is meg­fogalmazódott, hogy jól szol­gálná egy ilyen, múltat,- je­lent s jövőt is bemutató ki­állítás például a tanácstagok munkáját. Segítene tovább­fejleszteni azt is, amit nyílt várospolitika címmel szok­tunk jelölni. A kezdeményezés tehát di­cséretes, ám ahhoz, hogy valóra váljon, nem elég a jó szándék. A városi tanács­nak nagyon meg kell fontol­nia manapság, mire költhet, és bizony a helyreállítás ak­kor sem lenne olcsó mulat­ság, ha a miskolci építészek — mint ígérik — minden­nemű tervezést társadalmi munkában elvégeznének. (békés) Fölösleges hirdetés A mértéket nem ismerjük. Van amikor keveselljük a plaká­tot, hirdetőtáblát az utcákon, máskor meg sokalljuk. Most az utóbbiról van szó. Miskolc központjában, a Tanácsház téren díszeleg immár tíz napja fölöslegesen három egymásnak tá­masztott tábla. A XII. grafikai biennálet hirdetik. Ez nem is volna baj, de a feltüntetett dátum szerint már 8-án bezárt... Hogy azóta miért nem volt idő elvinni az össze-vissza rakott és lakóit táblákat? Csak találgatni tudjuk: lehet, hogy már •sak a dátumot festik át?... 4 diákok káros szen vedélyei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom