Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-16 / 13. szám

Péntek esti premier Rómeó és Júlia Bennem az a filmváltozat jár vissz:), amelynek alapkon­cepciója a két veronai fiatal szépsége és ifjúsága volt, amely a modern kor számára már szokatlan jelenségre, arra épít­kezett, hogy annak idején jó­val korábban értek az embe­rek. Es természetesen arra, hogy a külső megjelenésben, az esztétikumban is megnyil­vánuló szépség méltó igazán, hogy a legszebb érzelmet, a szerelmet hordozza. De Shakes­peare Rómeó és Júliája min­denkiben ébreszt valami em­lékképet, és vele a kérdést: miért van szükség ennek a drámának az újbóli bemutatá­sára, hiszen ismerjük? A Mis­kolci N'einzeti Színház péntek esti premierje, egy nem mara­déktalanul jó előadás után is­mét csak a műben találtam meg a választ. Gyönyörű ez. Annyira, hogy boldog lesz tő­le, ha hallja az ember. Shakespeare színházát nem lehet elrontani, az élő színház lenagyobb ereje, a szó varázsa fogva tart. Nem enged el az igazság, hogy addig vagyunk fogékonyak, amíg ez a két drága-szép gyerek bennünk is él, amíg tudjuk, hogy az egyszerre építő és romboló szerelem mindennél hatalmasabb erő. Csak az újrafelfedezés ké­pessége szükségeltetik, az, hogy éppen ennek a verőfé­nyes rémtörténetnek a gyö­nyörűségét újra felfedezzük. Nincs ellentmondás; a Ró­meó és Júlia olyan, mint a kor, amelyet megidéz. Ra­gyogó, mert újat teremtő, és sötét indulatoktól terhes volt az emberiséget viruló, gazdag életre dajkáló idő, az itáliai reneszánsz, és sötét indula­toktól terhes felesleges okos­kodás lenne hosszan értekez­ni róla. Ismerni illik, és ha mégsem ismernénk, elmond­ja Shakespeare, aki nyilván soha nem járt Veronában, akinek a létéről éppen úgy vitatkoznak nagyon okos tu­dósok, mint arról, hogy élő emberek voltak-e ezek a re­ges-régen jelképpé nemesült ifjak, hogy kihajolt-e Júlia valóban azon az erkélyen, ahová a fél világ zarándo­kol ? Egészen mindegy. A kimondva már megtes­tesülő szó repít Veronába, a Capulet és Montague család, a hatalmas famíliák egy­mást gyilkoló viszályának színhelyére, a történelem mélyére. Egy kor színpadá­ra, ahol virággal és vérrel írták a mindennapokat. Ró­meó és Júlia történetét — annak bizonyságaként, hogy milyen erős Shakespeare — minden időben és minden színpadon a szöveg repíti. A miskolci előadás a művé- szetnek-mesterségnek régi gondjpt mutatja meg: be­szélni tudni kell. Nagy baj, ha a színészek beszédkultú­rája nem áll a legmagasabb fokon. Persze, hogy gorom­ba dolog egy előadás társu­latát ezért elmarasztalni, nagyon igazságtalan is len­ne az általánosítás, és ennél már csak az indiszkréció lenne nagyobb hiba. A szín­ház művészeti vezetőjének, az előadás rendezőjének há­látlan feladata (és kötelessé­ge!), hogy ezt névre szólóan tolmácsolja, hiszen hosszú, színésszé nemesítő folyamat­ról van szó. A fordító Mészöly Dezső szép 'szövege az előadások során nyilván csiszolódik majd, de Szikora János fur­csa rendezése, és az általa tervezett díszletek nem vál­toznak. A színpadkép rosz- szabb, mint magyarázóan di­daktikus, mert (a két, és több galamb igazán nem kel­lett volna) nehéz kitalálni, hogy mit akar. Ha a díszlet giccsbe hajlik, akkor a tör­ténetet a néző automatiku­san idézőjelbe teszi, és leg­feljebb felsóhajt, hogy hála istennek, mégsem „újjáte­remtve” hallja. Egy-két stí­lushibától (tudjuk, hogy Lő­rinc barátot elsöpri az az elementáris érzelem, ami két kedvelt gyermekéből sugár­A rádióban hallottuk A nagy gombíocitorna ak Segíthet még a dajka, aki mindentudó? Mire elég a meg­értő féltés és szeretet? Tímár Éva érdemes művész és Igó Éva az előadás egyik szép jelenetében. (Jármay György felvétele) zik, nem kell ölbekapni) el­tekintve ugyanis • hagyo­mányőrző az előadás. Kor­rekt a rendezői szándék, amelyen forgó és zsinórpad­lás nagyon sokat ront. Szét­rázza a dramatúrgiát, ha nincs funkciója a díszletek mozgásának, nyugtalanítja a nézőteret, ha nem lát. Bosz- szantó mesterségbeli hiány­nak is minősítheti a néző például a nagyon fontos kriptajelenet színpadra állí­tását. Ha a Miskolci Nemze­ti Színház nézőterét rosszul építették, segítsen a szceni­ka. Júlia ravatalát, a dráma forrpontjának színhelyét meg kell emelni. A játszók érde­kében is, mert a Rómeó és Júlia előadása az övéké is. B a / Szakács Györgyi jelmezei majdnem hibátlanok, kornak és embernek adnak miliőt. Ezért is feltűnő, hogy Júliát nagyon rosszul öltözteti. Igó Éva egyszerűen nem egyene­sedik ki ezekben a rene­szánsz pongyolákban, puffos ujjakban. A fülig érő gallé­rokra omló rendezetlen fri­zurában elvész Júlia arcocs­kája. Ki is ragyoghatna pe­dig. bár, ha nem így van, arról nem egészen a jelmez- tervező és a fodrász tehet. Az asszonnyá érés drága tragé­diába forduló folyamata szép igazán. Mihályi Győző színé­szi pályáján fontos állomás lesz Rómeó. Ö képes most rá, hogy azzá a csodálatos gyermekké váljon, akit Shakespeare (éppen úgy, mint minden alakját a da­rabnak) pontosan megírt. Szépség és ifjúság, kamasz­szertelenség és férfierő, drá­mai erő van benne. Szirtes Gábor (Mercutió) ennek a reneszánsz kamasz-ifjú kom­pániának méltó tagja: a nagy testi ügyességet is kívánó szerep (vívóleckék hosszú so­ra van a színészek mögött) életre kel bemre. Kurta Ká­roly (Benvolio)^ korántsem ilyen meggyőző: a gyors gye­reknél több volt a rene­szánsz ifjakban. Még az if­júságnál maradva: Páris szerepe jelzés marad Teszá- ry Lászlónál, Escalus, Vero­na hercege erőtlen Major Zsolt megformálásában. Az epizódszereplők figurájukban jók. A dráma egyik kulcsa a két kedves „öreg” (ne feled­jük, hogy a biológiai órák abban az időben sokkal előbbre jártak), a dajka és Lőrinc barát. Tímár Éva ér­demes művésznek emlékeze­tes, szép szerep lesz Júlia aggódó gondviselője. Az asz- szony, akinek keblén asz- szonnyá érhet a gyermek. Nagyon szépek a színésznő piánói, hibátlan a dajka em­bersége. Csapó János érde­mes művészben a franciská- nus barát higgadt okossága párosul az ifjúságot féltő ha­talmas aggodalommal, a pe­dagógus szeretete a gyer- mektelenségre ítélt ember­nek a zsenge palántát óvó imádatával. A szerep hálás, a színész ismeri a mélysé­geit. Montague Sallós Gábor, Montague-né Péva Ibolya. Ennek a szülőpárnak kevés szerepet szán Shakespeare, ami adatott, méltósággal, szépen játsszák. Capuletné a vendég Nagy Réka, aki szin­tén a szövegkönyv szűkmar­kúságának engedelmeskedik. Játékra csak Capulet, Júlia apja kap lehetőséget. Matus Györgynek nincs jókedve a szereptől, de amit formál be­lőle, sokkal több, mint kor­rekt, Hatalma és ereje. tel­jében levő reneszánsz nagy­úr omlik ősszé a tragédia sú­lya alatt. ' ■ Mártha István és a Man- del-kvartett kísérőzenéjével szólal meg a dráma. Ha kort és stílust nem kérünk szá­mon rajta, csak hangulatot, akkor jó. MAKAI MÁRTA Rutinszerűen hallgattam bele tegnap délelőtt a Kossuth rá­dión sugárzott. A nagv gomb- tocitorna című, gyerekeknek szánt rádiójátékba. Elsősorban a szerző, Tandori Dezső miatt. Mit mond that! egy közismert költőnk a futballró!? Annak ide­jén Zelk Zoltán többször fel­ajánlotta a Népsportnak, vagy más vezető lapunknak, hogy adjanak teret a költőknek, hadd írhassanak tudósítást a meccsekről. Képtelen ötlet? Pe­dig minden bizonnyal érdeklő­déssel olvastuk volna, növelte volna a lap (oki példányszá­mút. Szinte hallom az ellenve­tést, hogy a lírikus már csak alkata; hivatása miatt se lehet objektív. De baj ez? Elvégre a futball „csak” játék, amiről mindenkinek lehet (és van is!) véleménye, s akkor már be­csületesebb, ha nem az objek­tivitás pózában tetszelgünk. Ezek után szívesen írnám azt, hogy Tandori Dezső ki­tűnő rádiójátékot írt. A nagy gombíocitorna — sajnos — nem az. Túlságosan didakti­kus, mintha felnőtteknek „be­szélne ki”. A gombfoci a kis­fiúk játéka. Mint köztudott, nagykabátokról, mikről le­szedett gombokkal játsszák ilyen ködös, hideg téli dél­utánokon, amikor az igazi bőrt nem lehet rúgni. Ez a történet viszont nem kisfiúk­ról szólt, azaz nem hozzájuk, hanem a nagyok bundázásá­ról mondott el egy tanmesét. Volt ebben szó doppingszer­ről, illetve abba kevert alta­tóról, bundáról, azaz veszte­getésről, egyszóval olyan dol­gokról, amelyek nagyon is távol esnek a kis játékosok világától. Vagy már a gyere­keket, serdülőket is megkí­sértette, megfertőzte az anya­giasság? Szomorú lenne, s oly nehéz elhinni! Hisz’ a sportnak éppen az a lényege, az benne a gyönyörű, hogy mindig a jobbik győz. Ha nem így történik, akkor nincs értelme, mert ki kí­váncsi egy előre megbeszélt mérkőzésre? Annak még a végeredménye is érdektelen — már ami a nézőket illeti. Ott, ahol adják-veszik a pon­tokat, a közönség jelenléte fölösleges is. El is marad a mérkőzésekről. Már tudniil­lik a „nagyoknál”. sk A Postás Szimfonikus Zenekart Erdélyi Miklós vezényli Hétfő esti hangverseny A Népszerű zenei estek so­rozat következő koncertje ma este lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Most lesz az a hangverseny, amelyet — saj­nálatos tévedés folytán — egy héttel korábbi időpontra „hirdettünk meg”. A Postás Szimfonikus Zenekar játszik, közreműködik Takács Tama­ra; az együttest Erdélyi Mik­lós vezényli. Műsoron Brahms Tragikus nyitány, Mahler Gyermekgyászdalok és .Reger Változatok egy Mozart-lémá- ra című művei szerepelnek. Az előadás este fél nyolckor kezdődik. Tandori rádiójátékában azért mégis van valami me­seszerű. Végül is a jobbik csapat győz, a turpisság le­lepleződik. a csalók elnyerik méltó büntetésüket. Elvégre a mese meg ettől mese és et­től szép. Csak arra lennék kí­váncsi, hogy hány gyerek hallgat rádiójátékot vasár­nap délelőtt? Vagy a felnőt­teknek szánták a mesét a rendező (Szikora János), a színész nénik, bácsik? Hogy ne felejtsük el teljesen, ho­gyan is iátszpttuk ezt a (és más) játékot, .amikor még halálosan komolyan vettük? Mert nem árt ám néha hin­ni abban, hogy aki csal a já­tékban, az előbb-utóbb pórul is járhat... (horpácsi) Műsor UfiTFÖ Ko&siuh rádió: 12.00; Deli Kró- niiwa. — 12.30: Ki nyer mar — 12.43: VaiaszoiUiiK nailga Lump­nak. — lö.oo: Zenei érdekessé­gei az elmúlt hét musoraooi. — 14,33: Asszonynak otthon a ne- lye. — 14.54: e des anyanyel­vűnk. — lö.Ou: Hírek. — io.Oö: Hazy Erzsébet operettüalÖKat éneKel. — 15.28: Ugróiskola. — 16.00: Nóták. — 16.20: Látogató­ban. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fritz Kreisler saját átirataiból és müveiből hegedül. — 17.28: A Szovjetunió nepeinek zenéjé­ből. — 17.45: Van új a Nap alatt. — 18.00: David Carradine dalokat énekel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Hangfotó. — 20.15: Aranylemezek. — 21.30: Szemtől szembe. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Üj lemezeinkből. — 23.25: Pierrette Aiaire és Leopold Si- moneau operaáriákat és -kettő­söket énekel. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánc­zenei koktél. — 13.25: Éneklő Ifjúság. — 13.35: Szerenád. — 13.45: időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Nézz! Lass! Kérdezz! — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Minden hangra emlékezem. — 19.30: Tip-top pa­rádé. — 20.00: .Sportvilág. — 20.30: Hírek. — 20.35: Senki töb­bet? Harmadszor! — 21.45: Szer- vánszky Endre: Névnap a cse- rénynél. — 22.00: Herbert von Karajan Offenbach-nyitányokat vezényel. — 22.26: Rádiószínház. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: Szopránáriák. — 13.41: Barokk zene. — 14.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 16.00: Iskolarádió. — 16.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken. — 17.00: A Level 42 zenekar felvételei­ből. — 17.34: Shirley Verrett operaáriákat énekel. — 17.51: Üj magyar zene a rádióban. — 19.00: Hírek. — 19.05: Fejezetek a ma­gyar népi demokrácia történeté­ből. — 19.35: Kapcsoljuk a Ze­neakadémia nagytermét. —21.35: A nét zenemüve. — 22.15: A Poptarisznya dalaiból. — 23.10: Barokk kórusok. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Vendégünk: dr. Fancsik János országgyűlési képviselő. Telefonszám: 35-510. Szerkesztő: Horváth ' Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink levelei­re. Karcsai Nagy Éva összeállí­tása.) — 18.00: Észak-magyaror­szági Krónika. (A lakásépítés helyzete Salgótarjánban. — Hol tart a miskolci Vasgyári Kór­ház építkezése? — Faexport Nógrádból.) — 18.15: Sport. — 18.25: Szemle az Észak-Magvar- ország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.30: Üttö- törők sportmagazinja. — 17.00: Katonák műsora. — 17.50: Ta­lálkozás barátokkal. —- 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az út. — 21.35: Honvédelmi műsor. — 22.15: Világhíradó. — 22.30: Az NDK Tv zenés szórakoztató mű­sora. Kiállítások: Vasas Galéria (14 —19) : Cserhalmi Ágnes kiállítá­sa. Filmszínházak: Béke (3. n6 és 18): Vabank (mb. szí. lengyel). — Béke kamarainozi (4) : Fehér farkasok (mb. NDK—jugoszláv) — (6): Férfiak póráz nélkül (mb. olasz, lb even felülieknek, 11. helyár!). — Kossuth (f3, hn5 es 7): Kina szindróma (mb. szí. amerikai. 14 éven felülieknek, 11. nelyár!). — Hevesy Ivan Filmkluo (fö és f7): Bockeier (szí. osztrák—NSZK. 14 éven fe­lülieknek!). — Táncsics <f4): Maximka (Szí. szovjet) — <f6 és f8): Dutyi-dili (mb. szi. ame­rikai. III nelyár!). — Táncsics kamaramozi (6): Keresztapa I —II. (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, dupla és III. hely­ár!). — Szikra (3, 5 és 7)s Mennyei seregek (szí. magyar). — Petőfi (4. 6 és 8): Flor asz- szony és két férje (mb. szí. brazil, 14 éven felülieknek. III. helyár!). — Fáklya (4, 6 és 8): Két fiú gitárral (szí. brazil). — Fáklya kamaramozi (f5): Maj­mok bolygója (szí. amerikai. 14 éven felülieknek. III. nelyár!). — Tokaj, vendéglátóház (18): Talpig olajban (mb. szi. fran­cia). — Tapolca, Ady (7) : Együtt­élés (szi. magyar, 14 éven fe­lülieknek!). — Krúdy (f7) : Csil­laghullás (mb. szí. szovjet). — Vasas Sikerfilmek Mozija (6) : Akit Bulldózemak hívtak tmb. szí. olasz, III. helyár!). — Egye­tem étterem (f9): E. T. (mb. szí. amerikai, kiemelt és III. helyár!) — Avas-déli mozi (6): Négy bandita, tíz ájdozat (mb. szi. francia. II. helvár!). - Ne­hézipari Műszaki Egyetem 5 és 7) : D. B. Cooper üldözése (mb. szi. amerikai. 14 éven felüliek­nek, TII. helyár!). — Hámor (f6) : Gyilkos bolygó (mb. ame­rikai. 16 éven fellüieknek. III. helyár!). — Pereces (6): Klute (mb. amerikai. 16 éven felüliek­nek, III. helyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Nézz! Láss! Kérdezz! — 8.57: A víg özvegy. — 9.44: Lé­pések a hóban. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—J 4. — 10.35: Vilko Avsenik fúvószenekar® játszik. — 10.50: Népdalok .nép­táncok. — 11.40: Kis kamorám- ban gyertyát eyúiték. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. -• 8.05: Blues-felvételckből. — 3.20:^ Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: David Ojsztrah (hegedű) és Frida Bauer (zongora) felvéte­leiből. — 10.08: Müncheni ope­rafesztivál 1983. Televízió, 1. műsor: 9.50: Lot­tósorsolás. — 10.05: Jogos önvé­delem. — 11.30: Képújság. A PANORAMA NYELVSTÚDIÓ kis létszámú csoportokban kezdő, középhaladó, hala­dó, nyelvvizsgára előkészítő ANGOL, NÉMET NYELVTANFOLYAMOT szervez. A tanfolyam feb- ruár 6-án kezdődik és 15 hétig tart, heti 2x2 órában (60 perces órák). Dija - kazettás hanganyaggal együtt - óránként 50 Ft. Jelentkezés január 23-ig a 37-242-es telefonon 13—15 óra között. MISKOLCI GAZDASÁGI TÁRSULÁS jó kereseti lehetőséggel várja szakmai gyakorlattal rendelkező ♦ okleveles épületgépész tervezőmérnökök, ♦ okleveles gáz-tervezőmérnökök, ♦ szerkesztő technikusok, ♦ közgazdasági szakközépiskolai végzettségű, gépírni tudó árkalkulátorok jelentkezését a Magyar Hirdetőnél (Miskolc, Széchenyi út 83.) „GT 84” jeligére, az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom