Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-14 / 12. szám
Ufo és szarvasbogár Papírcsodák A lenti címmel kapható egy valóban csodákat ígérő könyv; olyan szórakozást jelent ugyanis, amit kevés más. Több mint félszáz, papírból hajtogatott állatot, madarat, repülőt, házikót és sok minden mást tanít meg elkészíteni lépésről lépésre, illetve hajtásról hajtásra. A kérdő kezek először az egyszerű kígyót formázzák meg, majd a madár után az egyre komolyabb figyelmet, kézügyességet igénylő repülőt, sőt űrhajót, ufót, kengurut, szarvasbogarat. szöcskét — legszívesebben az összesét felsorolnám, ügy ajánlanám figyelmébe soksok szülőnek Pataki Tibor munkáját. Ebben a könyvben kevés az olvasnivaló, mégis magával ragadóan beszédes. Igazi mesevilágba viszi a gyerekeket, méghozzá — kezük munkájával — alkotó részeseivé teszi őket, míg megismertet a nagymúltú japán origami- művészettel. Semmit sem adnak a kicsinyeknek az olyan meséskönyvecskék, amelyek csak locsognak-fecsegnek, de keveset mondanak. A gyerekek lebecsülése, ha azt hisz- szük, hogy a se füle, se tarka olvasmányok elszórakoztatják őket — ezek egykettőre • csupán polcdísszé válnak. Ez a kiadvány nemcsak hasznos (fejleszti a kézügyességet és a fantáziát), de va- rázsos is, mert egy darab ha+ Ha színes vagy mintás kartonhoz juthatunk, igazibbak lesznek a „papír-szobrok”. .4 galamb készülhet kékcsikosból, a rákocska bordóból, a béka pedig pöttyös papírból. Merre tart a közoktatás? Az az igazság, hogy a Pedagógusok fórumának csütörtök esti adása után sem tudunk egzakt választ adni a műsor alcímében feltett kérdésre: Merre tart a közoktatás? A szerkesztők mentségéré legyen mondva, hogy ötvenperces műsorban nehéz is lenne erre a kérdésre választ adni, és az adásnak (ez viszont már nem menti a szerkesztőket, és Bölcs István műsorvezetőt) nem is ez volt a célja. Figyelemfelhívás, vagy inkább a lehetséges feltételek közötti korrekt tájékoztatás a legtöbb, amire egy tévéadás vállalkozni tud. Nem mintha az ember lebecsülné a leghatékonyabb tömegkommunikációs eszköz erejét. A téma az, amely — az adásból is ez derült ki — évtizedek együtt gondolkodását kívánja. 1972-ben született a párt Központi Bizottságának a határozata, amely igenlőleg hagyva jóvá a közoktatás reformját! A testület tíz esztendő múltán, 1982-ben tért erre vissza, és feladatként hagyta a Művelődési Minisztériumra, hogy egy esztendő múltán, 1983 szeptemberében elkészítsen egy olyan tervezetet, amely az óvodától a felnőtt fiatalok oktatásáig korrigálja iskola- rendszerünk, esetleges hiányosságait. Vagyis a behe- lyettesítendők behelyettesítését kérte. A tervezet elkészült, és a Magyar Tudományos Akadémiától a diákságig vitára bocsáttatott az elmúlt év őszén. Miután köztudott, nyúgodtan hozzátehetjük, hogy a társadalmi vita eredménye nem egybehangzó. Felvethető az a kérdés is, hogy az adott, kitűnő szakembergárdára miért nem bízható rá iskolarendszerünk és annak szükséges változása, de a demokratiznak meg; aki csinálja, az tudja igazán, hogy miről van szó. A tegnapelőtt esti adásból is az derült ki, hogy elsősorban pedagógusok és utána azonnal a szülők kiváncsiak elsősorban a közeli jövő gyakorlatára, amelynek során — éppenúgy, mint az elmúlt esztendőkben — legalább akkora nagy szükség lesz arra a higgadtságra, amellyel dr. Gazsó Ferenc miniszterhelyettes válaszolt a feltett kérdésekre, mint eddig. Nyugalom szükségeltetik ugyanis ahhoz, hogy iskola- rendszerünk bonyolultságát akár a vonatkozó tárca autentikusan átlássa. A közös érdek súlyát érző telefonálók nyilván nem a minisztérium helyett fogalmazták meg, hogy nemzeti ügy az oktatás fejlesztése, sőt elhangzott egy olyan, gorombának is minősíthető kérdés, hogy mikor jövünk rá, hogy az iskolától függ az ország jövője? Alighanem mindenki tudja ezt, akire tartozik; az elmúlt év őszén született reformtervezettől és kapcsolódó intézkedési tervtől egy, a dolog természeténél fogva mozgásban levő, de mégis stabilitást kívánó mechanizmus megerősödését várjuk. Közhelyszinten mondogatjuk, hogy mivel gyerek majdnem minden családban van, az iskolához mindenki ért: akik a miniszterhelyettest megkérdezték, valóban értenek hozzá. Az adásból minden kérdéses, és neuralgikus, vagy éppen aktuális gond (vagy majdnem mindegyik) kiderült. A közoktatás valóban nemzeti ügy: a szükséges változásokra a legnehezebb gazdasági körülmények között is meglesz a pénz. A következő tervidőszakban módosul a középiskolák befogadóképessége, mert fogadniuk kell a demográfiai hullám néven elkönyvelt, ma még jobbára általános iskolás korosztályt. Az iskolarendszer jobban figyel a jövőben a gazdaság igényeire; még az idén estin és levelezőn, 1985-től pedig nappalin is visszatér a technikusképzés. Nagyon fontos, hogy a közoktatás elmúlt negyedszázados változásaihoz a következőkben igazodik a felsőoktatás is, és legalább ilyen fontos, hogy ezt azzal együtt tegye, hogy a mérce nem változik. A legfontosabb: változnia kell a pálya presztízsének, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek. Gyors változásra lenne szükség, de az sem lesz kevés, ha a fokozatosság elvéhez hűek maradunk. (makai) szontalan papírt itt meghajtunk, ott behasítunk, és máris „valami” lesz belőle, s ezek a játékok a kicsinyek gondolatvilágában azonnal életre kelnek; valóságos tulajdonságokkal ruházzák fel őket. A felnőtteknek nosztalgikus unaloműző, hiszen valamennyiünkben ott. él a hajdani nebuló, aki az iskola folyosóján papírrepülőt irányított, vagy éppen a Szinva hátán engedte sodródó útjára a kis hajót. A könyv nincs korhatárhoz kötve, nem ajánlják sem kicsiknek, sem nagyoknak — de mint egy okos játék használati utasításán olvastam —. 8 évestől 80 évesig mindenki számára kedves időtöltéshez ad segítséget. S. A. musnak ezt a formáját nem biztos, hogy meg kell kérdőjelezni. Gyakorló pedagógusoktól és diákoktól is meglehet kérdezni, hogy mi a véleményük oktatásunkról, hiszen éppen az elmúlt két és fél évtized változásai bizonyították, hogy a legnagyobb felelősséggel szóialRiika koncprt volt Mozart-kamarahangverseny zy A daru. A japán origami, művészet egyik legszebb darabja A tizennyolcadik század népszerű szórakoztató jellegű kompozícióinak sorában ott találjuk a szerenádokat és a divertimentókat is. A kor muzsikusainak — így Mozartnak is — az életét végigkíséri ez a műfaj. Az 1781-es esztendő első felében írta B-dur szerenádját 13 hangszerre; 2—2 oboái, klarinétot, basszetkürtöt, 4 kürtöt, 2 fagottot és egy bőgőt alkalmaz együttesében. A 361. K. számú mű meglehetősen ritkán szerepel koncertpódiumon, aminek okát elsősorban az előadóapparátus különlegességében kell keresnünk. (A miskolci előadáson is vendégek játszották a basszetkürt szólamát.) A hét tételes muzsika — Nemes Ferenc értő irányításával — őszinte örömünkre csendült tel a Bartók-terem r i r r rés Amatőrfilm-Íanío’yam dobogóján. Nagyon szépie sikerült mindkét lassú tétel, a Menuetto és a sziporkázván jókedvű záró Rondó, De lényegében az egesz mü visszaadta ennek a kornak a sajátságos, nemes igényű, szórakoztató muzsikáját, amit de sokszor hiányolunk a mai Mozart-interpretációk- ból... A hangverseny első része is kuriózummal szolgált, az Esz-dur trió harmasa; zongora, klarinét és a mélyhegedű szolt. EUenóriznétetlen anekdota szerint a darabot Mozart tekezés közben komponálta, innen származik a mű ragadványneve: Kegei- statt Trio. Az 178ö-os, baráti körben megtartott bemutatón az igényes brácsaszólamot maga Mozart játszotta. A miskolci előadás szólistáink — Röczey Ferenc tzongora), Novak József (klarinét), Bonyhuy Lajos (brácsa) — megoldásában főként az első tetei tetszett. Kedvezőbb Összkép alakulhatott volna ki, ha az előadók jobban vigyáznak az intenzitásban és hangszínben elférő instrumentumok hangzásarányának kialakítáÜj sátrakkal lépett piacra a Szegedi Kendérfonó és Szövőipari Vállalat. A Szundi nevű kétszemélyes sátor súlya mindössze négy kiló; gyártását most kezdték meg — s máris elnyerte a Kiváló áru címet. Az autós kempingezőknek pvc-csőre feszített, harmonikaszerűen összecsukható sátrat és az autómárkákhoz igazodó méretű takaróponyvát készítettek. Az újdonságokat elsősorban a vállalat szegedi és debreceni, illetve a jövő hónapban nyíló pécsi szaküz- tetében hozzák forgalomba. Amatőrfilrheseknek indul tanfolyam a Diósgyőri Vgsas Művelődési Központban. A február 3-án kezdődő kurJanuár 8-án. vasárnap délben. szállítás Közben elveszett a Derkovits utcai művésztelep környékén egy kisméretű 22x18 centiméteres, széket ábrázoló festmény. zus 4 hónapig tart, részvételi díja 440 forint. Jelentkezni lehet Mares Lászlónál, 'a művelődési házban. Kérjük a megtalálóját, hogy .a képet juttassa el a Mis-' kolci Galériába. Cím: Miskolc, Déryné utca 5. Telefon: 88-296. sára. A B-dúr vonósnégyest (K. 589; Gál Károly, Kalocsai Agnes, Bonyhay Lajos, Nemes Tamás tolmácsolásában) az úgynevezett „porosz” kvartettek közé soroljuk. II. Frigj'es Vilmos király számára készültek Mozart utolsó vonósnégyesei. Csodálatosan szép dallamok, kifinomult színérzék, polifónia, hol táncos, hol szenvedélyes szakaszok váltják egymást. A Gál Vonósnégyes előadásában leginkább a záróron- dó éteri könnyedsége, sodró l°ndülete volt meggyőző. BARTA PÉTER Keresünk egy képei Hanyag elegancia Ez lesz a divat A Magyar Divatintézet bemutatói már az 1984-85-ös esztendő őszi, téli divatjából adnak ízelítőt, az ajánlatot négy fő irányba csoportosítva. Eszerint választhatunk az igényes egyszerű, a kényelmes többrétegű, a különleges kézműves és a „thermo” öltözetek között Módosulnak a divertszinek. Uralkodóvá válik — űj árnyalatokban — a szürkészöld, a szürkéskék, a barna kékes és rózsaszínes tónusban, és a szürkének a többi színnel harmonizáló meleg és hideg változata. A szakemberek az öltönyök alapanyagául a fésűs, a kártolt és a kártoit hatású szöveteket ajánlják. Dominálnak a halszálkamintás, a csíkos és a kettő kombinációjából kialakított mintázatok. A szabadidőruhákhoz a bolyhozott pamut- es gyapjúszövetek, a vékony, vízhatlan puplinok és vásznak, puha, kártolt szövetek használhatók. Továbbra is egv-egy betűhöz hasonlítanak a sziluettek. Divatos az A, I, T, V, Y alakú ruha, pulóver, kabát. A női és férfiruházatban egyaránt érvényesül a hanyag elegancia és a vállak hangsúlyozása. Előnyös a nőknek a túlzásoktól mentes megjelenés. A klasszikus vonalú ruhák mellett helyet' kapnak a keletiesen kont- rasztosak is. A tervezők hazai kollekció kialakításához számos motívumot kölcsönöznek a tibeti, a japán, a kínai és az ír nép viseletéből. *_m mir _ i * Különösen a kamaszok ruhatárába illeszkedik iái a több rétegű viselet, amely tetszetős praktikus és kényelmes. Ezeit az öltözékek kiegészíthetők hosszú kötött sállal, lábszárvédővel és a pulóverek fejre húzható csönyakával A gyermekeket puha, meleg, kényelmes ruhákba érdemes öltöztetni.
