Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 10. szám
Munkaerőt takarít meg Megszokták az ezres bankót Akadt, aki visszaélt vele ♦ Igyekeznek avorsati felváltani A legropogósabb pénzünk az ezerforintos; alig több mint fél évvel ezelőtt került forgatómba. Akkoriban megkérdeztünk néhány olyan szakembert, aki pénzzel dolgozik: hogyan fogadják az új címletet? Egyöntetű vélemény volt. hogy könnyebbséget jelent, de még szokni kell . .. Most újból feltettük a kérdést, de azzal a különbséggel : megszokták-e már az ezerforintost? ❖ Tóth Károly, az 1. sz. postahivatal hivatalvezető- helyettese: — A pénzforgalmunk mintegy tíz százalékkal emelkedett tavaly. Ekkor éreztük igazán, hogy az ezerforintos segít rajtunk, hiszen nem kellett több munkaerőt alkalmaznunk. A papír minősége jobb a többi címleténél, s ezáltal a számolás gyorsabb és főleg pontosabb. A használt, gyűrött pénzt ugyanis néha kétszer is meg kell számolni. Mint minden új címletnél, először meg kellett szokni, hogy ilyen „értékes” pénzzel dolgozunk ... ♦ Barna József, a Diósgyőri Gépgyár pénzügyi osztályvezetője: — Havonta négyszer van vállalatunknál fizetés, több mint hetven helyen; milliók fordulnak meg a kezünkön. Különösen az elején, sokszor ötszázasnak néztük az ezrest, így előfordult, hogy kétszer is utána kellett számolni. Fizetés előtt általában két nappal közöljük a Nemzeti Bankkal, milyen címleteket kérünk. Különösen az első időkben volt nagy az igény az ezerforintos iránt. s nem is tudták mindig teljesíteni. Mondanom sem kell. hogy nekünk sokkal egyszerűbb fizetni az ezer- forintossal. hiszen darabszámra és súlyra is kevesebb. A pénzforgalmunk gyorsabbá vált ezáltal. A DIGÉP-dolgozok tele-fele arányban igénylik a nagyobb címletet; egyértelmű, hogy a nagyobb íizetésűek örülnek jobban az ezerforintosnak. Az alacsonyabb jövedelműek inkább az ötszázforintosokat kérik. ♦ Blifkó Béláné, pénztáros a Csemege Kereskedelmi Vállalat Vörösmarty utcai ABC-jében: — Az elején bizony sok gondunk volt az ezerforintossal, hiszen nem szoktunk hozzá. Sajnos, akadtak vevők, akik vissza is éltek ezzel, és ha a nagy forgalom miatt egy kicsit is kihagytunk, könnyen rávágták: nem ötszázast, hanem ezer- forintost adtak. Nálunk zsebre megy a játék: egy-egy elszámolásnál mi fizetünk ... Szerencsére hamar megszoktam az új címletet, s most Befejezték a Vámosgyörk— Gyöngyös közötti vasúti szakasz villamos hálózatának szerelései a MÁV Miskoici Igazgatóságának dolgozói. Az egyvágányú vasútvonal mentén, valamint a gyöngyösi és a gyöngyöshalászi állomáson együttesen csaknem 400 tartóoszlopot állítottak fel, s megközelítőleg 30 kilométer villamos vezetéket feszítettek már állítom: könnyebb vele dolgozni. De még ma is nagyon kell figyelnünk, hiszen a pénztárban nem sok hely van se az ötszázas, se az ezerforintos tárolására. Fizetéskor különben főleg ezressel fizetnek a vásárlók; igyekeznek mielőbb felváltani ... ♦ Tar István, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei igazgatóhelyettese: — Az új címlettel a nagyobb kifizetéseket sokkal zökkenőmentesebben tudjuk lebonyolítani. S a pénz feldolgozása is könnyebb lett. A forgalomba való beilleszkedéssel voltak kisebb-na- gyobb problémák; különösen a kezdet kezdetén, amikor még nem állt annyi ezerforintos a rendelkezésünkre, a vállalatok pedig elsősorban az új címletet igényelték. Ahogy teltek a hónapok, úgy vált egyre megszokottabbá számunkra is az ezerforintossal bánni. Mondanom sem kell, pénztárosaink örülnek ennek a legjobban. T. L. ki. A 22 millió forintos beruházást igénylő munkát tavaly novemberben kezdték meg. A hálózat szerelésének befejezése után már csak az úgynevezett finom szabályozás van hátra. Ezt a téli hidegek elmúltával, tavasszal végzik el. A most villamosított 16 kilométeres vonalon a tervek szerint májusban indulhat az első villamos vontatású szerelvény. Villamosított vasútvonal Rend a lelke... Tréfás kedvű ifjak is dolgoznak a Bajcsy- | Zsilinszky úti felújítási munkán. Ezt onnan í tudom, hogy egy alkalommal döglött patkányt | lógattak le a farkánál fogva az állványok alatt átvezető gyalogjárda fölé. Nos, ezek a tréfás kedvű ifjak — mondjuk patkányakasztás helyett — akár rendet is teremthetnének a munkahelyen. Ha nem ők. hát mások. Végül is ez a városnak a főutcája, és meglehetősen forgalmas a szóban fo. „ó járdaszakasz is. Alkonyat után azonban senkinek sem tanácsolom. hogy megkockáztassa az átkelést, de nappal is csak úgy, hogy sűrűn a lába elé néz. Azt mond ják, hogy a munkahely tisztasága sokat elárul az ott dolgozó rendszeretetéről. Egy nagyüzemi munkás nem hagyja ott a gépét műszak váltáskor anélkül, hogy rendet ne teremtene körülötte. Az építőipar természetesen más helyzetben van, de annyira azért nem más ez a helyzet, hogy így fessen egy főutcái felújítás környéke. Ha egyszer nem •'árnak le egy útszakaszt, akkor gondoskodni kell a járókelők biztonságáról. Ezt itt aligha lehel elmondani. Igen sokan Inkább lemennek az úttestre, semhogy végigóvakodjanak a gödrök, anyagkupacok között, s rálépjenek a rosszul illesztett, billegő pallókra. S vajon az az anyag, amit szénaboglyaként halmoztak föl a járda és az úttest között, I annyira értéklelen. hogy nem érdemel különb j bánásmódot? Ha viszont semmire sem jó hulladékról van szó. akkor miért nem szállítják el? Példálózhatnék az»al. hogy Budapest szívében tudtak úgy szállodát építeni osztrák eégek. hogy az építkezés környékén teljesen zavartalanul lehetett közlekedni. Aki beku- kueskált a kerítés mögé, bent is példás rendet látott. De ha ennél lentebb szállítjuk is a mércét, a jelenlegi állapottal akkor sem béküihetünk meg. A város főutcáján végig, felújítási munkálatok zajlanak már is. és ez a munka még csak ezután bontakozik ki istenigazából. Bizony egyszerre kell majd bontani — renoválni, közlekedni — vásárolni a belvárosban. A kényelmetlenség egy része elkerülhetetlen, de hogy egyáltalán elviselhető legyen mindaz, ami következik, azért az építő vállalatoknak sokkal többet kell tenniük. Természetesen többet kell tenniük azoknak is, akik az építkezéseket felügyelik! (békés) Országszerte hiánycikk Kukagyár a Hejo mentén Horganyzott lemezből készül a kuka. Naponta 100—120 darabot tudnak gyártani belőle. (Kerényi László felv.) A felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetősége gondolt egy merészet, s melléküzemágat nyitott Miskolcon. Mit is gyártsanak? A választás a szeméttároló edényre, köznapi nevén a kukára esett. Az üzemet a Hejő-pa- taktól nem messze, a Cementipari Gépjavító tőszomszédságában építették fel. nek tudnák eladni terméküiv6t — A MÜÁRT-tal vettük fel a kapcsolatot — mondja az üzemvezető. — Ez a nagykereskedelmi vállalat vállalta. hogy forgalomba hozza a kukákat, ötezer darabot rendeltek tőlünk, ezenkívül háromezret jugoszláv exportra kell szállítanunk. S ha ez utóbbit az átvevők rendben találják, akkor még 18 ezret kérnek tőlünk .. A „gyár” igazán-nem nagy. Egy szerény csarnok, néhány, máshonnan talán már kiselejtezett gép. A kuka horganyzott lemezből készül, naponta — egy műszak alatt — 100—120 darab, egy évben 20—24 ezer. — Ezeddig legyártottunk 270 darabot — folytatja Muz- bek László. — Most még az üzemi próba tart, s valószínűleg január 15. és 20. között indul be a teljes termelés. A felsővadászi — miskolci — kukát a Kertész Áruházban már lehet kapni. Más miskolci cég — így a Vasvili vagy a köztisztasági vállalat — nem mutat nagy érdeklődést utána. — Véljük, az arát tartják magasnak — magyarázza az üzemvezető. — Ugyanis a nagykereskedelemnek darabonként 750 forintért adjuk, s ez több, mint az import-, vagy műanyag kuka fogyasztói ára. Ha olcsóbban kínálnánk, akkor nem érné meg gyártani, így kénytelenek vagyunk ennyit kérni érte. A kukagyár beruházása az elképzelések szerint két éven belül megtérül, s ha a piac már telítve lesz ezekkel a 110 literes edényekkel, akkor sem lesz munka nélkül a melléküzemág: szemeteskonténerek gyártásának tervét dédelgetik... (illésy) Hefvenmiliió év Az ember kialakulása Muzbek László üzemvezető: — Köztudott, hogy a kuka hiánycikk. Számításaink szerint körülbelül 80 ezer szeméttároló edényt lehetne eladni egyik napról a másikra az országban — ennyi hiányzik. Ez adta az ötletet, no meg az is, hogy egyre több községet vonnak be az' intézményesített szemét- szállítás rendszerébe, s ugye, ehhez kuka kell. Nos, megvolt az ötlet, kiválasztották és megvették a telephelyet — korábban az Országos Szakipari Vállalatnak volt itt telepe —, 1 millió 650 ezer forintért gépeket vásároltak, felvettek egy tucat szakmunkást, es — igaz, ezzel kellett volna kezdeni — puhatolództak. KiA Garadna völgyét is A Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület tagjai több olyan célt is kitűztek maguk elé, amelynek elérése hosszú évek szívás munkáját követeli. Szeretnék . többek között megtisztítani, régi szépségében újjávarázsolni a Garadna-patak völgyét. Vért adlak A több mint 300 dolgozó közül 60 adott vért tegnap az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Miskolci Üzem- igazgatóságán. ami igen figyelemreméltó gesztus a kis kollektívától. Az áldozatkész emberektől 22 liter vért gyűjtöttek össze. A purgatorius volt az ember legrégibb őse. 70 millió évvel ezelőtt élt, alig volt nagyobb kis patkánynál, hosszú farka és hegyes pofája volt. abban pedig 44 fog. Valahogy így kezdi az ember eredetének édekfeszítő történetét A majom, Afrika és az ember című legújabb könyvében Y vés Coppens francia antropológus, a párizsi Embertörténeti Múzeum igazgatója. A palentoló- gusok túlnyomó többségének ma már a legcsekélyebb kétsége sincs afelől, hogy az ember a majomtól, a majom pedig a főemlősök primitív formáitól származik. A purgatorius — a napjainkig ta- Ixlt legrégibb ilyen primitiv főemlős — maradványait 1965-ben fedezték fel Észak- Amerika nyugati részén, a Sziklás-hegységben. A nagyszámú rokonfaj egyre inkább majomszerü egye- deinek egymásutánjából megjelenik az ember elődje. Egyesek fejlődése zsákutcába fut, mások a későbbi nagymajmok irányába fejlődnek. Az emberig vezető fejlődési vonalról a „nagy homlo- kú, szomorú tekintetű” orángutánok vonala mintegy 16— 17 millió évvel ezelőtt vált le. amikor szárazföldi híd keletkezett Afrika és Eurázsia között. Az orángutánok aztán Ázsia erdeiben terjednek el. míg Afrikában a csimpánzok és gorillák közös vonala fejlődik tovább. Erről a vonalról 10 millió évvel ezelőtt válnak le a gorillák, majd 7 millió évvel ezelőtt a csimpánzok. A molekurális biológia és sejtgenetika, az antropológiai kutatások legújabb eszközeiként, megerősítették az emberszabású majmok és az ember szoros rokonságát. Ugyanakkor kimutatták, hogy a nagy majmok közül a gorillák sokkal közelebb állnak hozzánk, mint az orángutánok, de a gorilláknál közelebbi rokonaink maguk a csimpánzok. Coppens elméletében a teljesen új elem az, hogy szerinte a csimpánzok Nyugat- Afrikában folytatódó vonalát a kelet-afrikai emberi vonaltól a nagy kelet-aí'ri- kai földrajzi törésvonal sza- * kította el egymástól. Keleti Afrika egy része ezáltal teljesen elkülönült a kontinens többi részétől. Délkelet-Afrika egynegyedén a klíma szárazzá vált, az erdők átadták helyüket a szavannáknak és prérik- nek, így kényszerítve őseinket a nyílt területekhez való folyamatos alkalmazkodáshoz. Lassan-lassan felegyenesedtek, a kéz felszabadult, megjelentek az első szerszámok, tökéletesedett az agy. Mint Coppens írja — ez - az első ember a száraz szavannák felsőbbrendű főemlőse. két lábon járó. opportunista mindenevő, joviális kézműves, gonosz és szerény, tudatos és szószátyár. Az ember minden funkcionális és magatartásbeli jellemzője megvolt már benne. Másfél millió évvel ezelőtt ez az ember elhagyta afrikai bölcsőjét, hogy meghódítsa a világot. Generációnként tízegynéhány kilométert haladt előre. Ö volt a homo erectus, s végül 80 ezer évvel ezelőtt megjelent a homo sapiens.
