Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 5. szám
Családi körben STOP! KÖZLEKEDÜNK! Baleseti veszély állóhelyben A gépjármű vezetője nemcsak akkor szenvedhet balesetet, amikor közlekedik. A kocsi kezelése, karbantartása <cö?ben is megsérülhet az autós. Különösen, ha még nincs kellő tapasztalata a szerelésben. Előfordulhatnak égesek, forrázások, mechanikus sérülések. Még a gyakorlott gépjárművezetővel is megtörténik, hogy amikor váratlanul felforr a hűtővíz (csak úgy gőzöl a motorház!). megijed, kapkodni kezd, s puszta kézzel próbálja levenni , a hűtősapkát. Ilyet soha ne tegyünk! Az a helyes, ha a kesztyűtartóban hordunk magunkkal valamilyen ruhadarabot (ablaktörlésre is jó!) s azt a hűtősapka köré csavarva, óvatosait, nem hirtelen vesz- szük le. Még ennek ellenére is leforrázhatjuk a kezünket. Tanácsos hát a kesztyűtartóban — a ruhadarab mellett -— Irix spray-t is elhelyezni... Az akkumulátorban levő sav is okozhat égési sérülést. Erre is jó az előbb említett spray, de még jobb, ha a sérült testreszt — ál- taláoan kezet, also kart —, jo tíz percig hideg viz ben tartjuk. Bánjunk nagyon óvatosan a kocsiemelővei! Történt ennek helytelen használatából mar halálos baleset is: a kocsi tulajdonosa rosszul helyezte el az emelőt, s úgy feküdt a kocsi alá szerelni. Az emelő megcsúszott, és á kocsi rázuhant... Az emelő használata előtt legfontosabb feladatunk, hogy ellenőrizzük, behúztuk-e a kéziféket. Ha ez megtörtént, állítsuk egyenesbe a kormányt, az emelő alatt le- fgyen szilárd a talaj, nehogy megcsúszhasson, és így kezdjünk a kocsi oldalra billen- téséhez. Az óvatosságnak ezzel még nincs vége. Az első es a hátsó kereket támasszuk meg szilárd anyaggal (egy tégla'-' vagy kődarabbal). Még így is, ha alá- , fekszünk a kocsinak, lehetőleg úgy dolgozzunk, hogy ne mozdítsuk meg az autót. Egyébként hadd jegyezzük meg: az emelő csak a kerékcseréhez használható biztonsággal. A kocsi aljának Szép muuiía és városszépítés a Újraéled Kazinczy Klub A Kazinczg^Kjuh left jc hh hagyományait éleszti újjá a TIT városi szervezeté. Első" ízben január 19-én éS' ettől kezdve havonta kétszer alkalmat ad a TIT aktivistáinak, a meghívott értelmiségieknek, hogy eszmét cseréljenek közős dolgainkról. És hogy még hangulatosabbak legyenek a klubestek, színvonalas művészi produkcióval is színesítik a programot. Az első esten az Új Miskolci Vonósnégyes ad rövid koncertet. Ezt követően ér. Kozák Imre, a Miskolci Vá- rosszépítő Egyesület elnöke számol be az egyesület eddigi munkájáról, terveiről. Érdeklődésre tarthat szájnot Pirity Attila tervezőmérnök előadása is, hiszen az ő irányításával dolgozó kollektíva nyerte a „Miskolc — sétálóutca” tervpályázatot A történelmi városmag újjászületése mindannyiunk ügye, így könnyű megjósolni, hogy tartalmas, izgalmas eszmecsere alakul ki majd arról, milyen lesz néhány év múltán a Széchenyi út, hogyan rehabilitálják a vele határos lakótömböt. Dr. Anger Cézáné, a TIT városi titkára az értelmiségi klub további programjáról elmondta, hogy az első ösz- szejövetelt követően, körülbelül-két hét múlva dr. Túrós yíntfr'ds renfjöc„,ézi,e<3es,, a megyei főkapitányság vezetője ad tájékoztatót Miskolc közrendjéről, közbiztonságáról, és válaszol majd a kérdésékre. Ugyancsak közérdekű téma a városban folyó környezetvédelmi munka, különös tekintettel a „zaj-szennyezés” megelőzését szolgáló új rendeletre. A meghívott előadó: Gavallér Istvárt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal területi kirendeltségének vezetője. •Dt. Czeizel Endre genetikus a velünk született és a szerzett adottságokról beszél a márciusban sorra ’ kerülő klubesten. Alakul mar a további program is, ám hogy végül kik lesznek a klub vendégei — beleértve a művészeket és az előadásokra felkért szakembereket —, azt a tagsággal közösen dönti el a TIT városi vezetősége. Még csak annyit, hogy az estek általában 17, illetve 18 órakor kezdődnek, és díjtalanok. A klubba elsősorban a TIT-aktivistákat és a meghívottakat várják, de nem zárják be az ajtót egyetlen érdeklődő előtt sem. B. D. szerelését inkább szerelőák- oa segítségévei végezzük. Okozott már súlyos, olykor halálos balesetet is, hogy valaki zárt helyiségben — motorjaratás közben — szerelte kocsiját, illetőleg nem gondoskodott a gyakori szellőztetésről. A kellően nem érzékelhető szén- monoxidgáz könnyen okoz eszméletvesztési, majd halált. Ha nyitott garázsajtó mellett „bütyköljük” is a kedvencet, úgy tegyük ezt, hogy a kipufogón át távozó gáz ne befele, hanem kifelé haladjon, következésként a végével az ajtónyílás felé álljon a kocsi a garázsban. A szakirodalomból is ismerjük a példát, milyen következménye lehet a fagyálló folyadék helytelen tárolásának. A gépkocsivéze- tők nagy többsége a maradék fagyállót literes üvegben tárolja . .. esetleg nem is garázsban (hiszen nincs mindenkinek ...) hanem a lakásban. Megtörténhet (miért is ne?), hogy valaki, netán a gyérek beleiszik. A fagyálló a metilalkoholéhoz hasonló idegrendszeri károsodást. súlyosabb. esetben halált okoz. A gépjármű tulajdonosa akkor cse'ekszik helyesen, ha az üveget biztonságos helyen elrejti, ráírva a tartalmát, már csak azért is. mert esetleg idővel elfelejti, hogy mi van benne. Végül még valamit. Az autóst akkor is érheti baleset,- ha nem is közlekedik, nem is szerel, sőt még a kocsija sincs a garázsban. Ellenben ott van a kocsi „névjegye”: az olaiíolt. Ilyen foltok elöbb-uíóbb mindegyik garázsban kelétkeznek, bármilyen príma is az a „járgány”. Ezek a foltok kü- .lönöaen-. veszélyt jelentenek simára, betonozott garázsban. Könnyen megcsúszhatunk rajtuk... Az a teendőnk. hogy időnként eltakarítsuk az olájfoltokat. Ha másképp nem, szórjunk rá homokot és néhányszor sep- regessük végig a foltokon. Mindezek a baleseti lehetőségek kevésbé izgalmasak a közlekedési baleseteknél. Ennek ellenére óvatosságra intenek... —a A férj tiszthelyettes, a feleség (otthon) tiszt — Itt, a lakásban én vagyok a parancsnok — mondja a feleség, és elneveti magát. Férje ránéz, majd megjegyzi : — Ez van. A munkahelyemen én osztogatok utasításokat. itthon az asszony. Persze, azért a legfontosabb dolgokat mindig megbeszéljük egymással. A vonat hozta őket ösz- sze. Egyikük szendrői, a másik szendrőládi. Miskolcra jártak be dolgozni, a közös távolság az úton harminc kilométer. Sokszor megtették ezt az utat, mire összeházasodtak. R: portunk Bar- nóczki Lajos törzsőrmesterről és feleségéről szól. . Miképp lesz valaki katona, tiszthelyettes? Mesél a férj: — Amióta az eszem tudom, mindig katona szerettem volna lenni. Hogy miért? Talán, mert sokat olvastam róluk, a tévében meg minden katonafilmet meg- héztem. A családomban mindenesetre senki sem hordott egyenruhát, s a szüleim sem akarták, hogv katona legyek. Hát nem is lettem az. egyelőre. A kereskedelmi szakmunkásképző intézetet végeztem el. híradástechnikai szakon. De boltban csak másfél hónapot dolgoztam. Ugyanis az iskolában a harmadik év. közepéit katonák jelentek meg, s beszéltek a pálya szépségéről, persze a nehézségeket sem hallgatva el. Döntöttem, s végül szüléim is áldásukat adták választásomra. . T. :.. \ , Ez volt az .'előzmény.. Ma. Barnóczki Lajos Miskolc egyik laktanyájában az ezred testnevelési Vezetője. Mindössze 27 éves. Az élet- történet folytatódik, miközben felesége, Zsuzsa feszülten figyeli. Ismer már minden szót, de azért jó újra hallani. — Szóval, másfél hónapos" boltosság után hívtak be felvételezni a hivatásos tiszt% Együtt, otthon. Mind a ketten tanulnak. I Megépült a Szinva alatti szennyvíz-alagút a Petőfi utcában. Ez volt az utolsó munkája a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzete városunkban dolgozó vájárainak. Mikor folytatják a csatornaépítést? — kérdeztük Kovács Géza aknásztól. — Sajnos, semmi biztosat nem tudok mondani. A tervek szerint ebben az évben akartuk megépíteni az újabb 800 méteres szakaszt a Szinva mellett a Domus Áruházig. Erre a csaknem 40 millió forintos beruházásra azonban nem kaptunk pénzt. Valószínű, hogy az idén csupán 10 millió forintot szánnak a sajtolásos technológiájú szennyvízcsatorna építésének folytatására. Ezért dolgozóink zömét áthelyezték Esztergomba, ahol na- gyobbszabású csatornaépítésbe kezdtek. Miskolcon csupán a meglevő rendszert tartjuk karban néhányan. Képünk a Júnó szállóban megtartott tűzvédelmi gyakorlaton készült a közelmúltban. Az IFA-létra harmincméteres magasságig korlátlan mozgási lehetőséget biztosít. Persze énnél magasabb létrával is rendelkeznek a miskolci tűzoltók: a Ma- güus típusú 44 és fél méteres magasságig bővíthető. így városunk valamennyi magas házát elérhetik tűz esetén. S ami nagyon fiyrUos, ezek a Létrák perceken belül fölállithalók. helyettesi iskolába, s ott az egyik felvételi tárgy a testnevelés volt. Mindig is szerettem, most is jól mentek a feladatok. Kötelet kellett mászni, futni, kézigránátot dobni. . . Megkérdezték, vállalnám-e a testnevelési szakot? Igent mondtam. Es mcjsüiHt-t vagyok ... Thököly utcai panelház, negyedik emelet. Barnócz- kiék másfél szobás lakása. Milyen érzés katonafeleségnek lenni? . — Nehezen szoktam meg á férjem életét — mondja á nej. — Az ő munkája nem olyan, hogy reggel hatkor, vagy nyolckor elmegy, s a nyolc óra leteltével hazajön. Ha a szükség úgy hozza, akkor ünnepnap, vasárnap, vagy akár késő este. hajnalban is mennie kell szolgálatba, értesítik. Öt éve vagyunk együtt, lassan hozzáedződtem ehhez az élethez. sikerül . |1ÍJ • «/Q Zsuzsa a Lenin Kohászati- Művekben könyvelő. Egy évvel ezelőtt pártolt át a Hámor étteremből, ahol kalkulátorként dolgozott. — Most mind a ketten'ta- nulunk — folytatja. — Éa a közgazdaságit járom, férjem a dolgozók gimn'á^1 zipmát. Mindketten az idén végzünk... Férje még hozzáteszi: — Remélem, érettségi. Ha igen, s ha feletteseim is egyetértenek vele, akkor jelentkeznék tiszti iskolába. Mert hogy nem akarok megállapodni, mint tiszthelyettes. R N A lakást még nem veri fel gyermekzsivaj. A Barnóczki család alapelve a következő: — Vártunk az önálló otthonra, meglett. Bebútoroztuk, most kocsira spórolunk. Tanulunk is. És most kezdünk gondolni ä kicsire, J. S. BÉLYEGGYŰJTÉS Az év első heteiben alig jelenik meg új bélyeg, hacsak nincs olyan jubileum, melyre már az előző évben felkészült a posta, s a bélyegekei gyártó nyomda Mit tesznek ilyenkor a vérbeli fii:'íe’isták? Kendezik az összegyűjtött bélyegeket, a kiállításra szántakat feldolgozzák az al- bunúapra, vagy ha ezekkel már készen vannak, igyekeznek bővíteni szakmai tudásúkat. Ez utóbbiakkal kapcsolatban sajnos sok a gond! Az alapismeretéket is tartalmazó szakkönyvek ma már nem kaphatók, új kiadások csak a tervekben szerepelnek. Ez utóbbi téma megoldása nem tartozik ezen rovat feladatkörébe, mégis némi ízelítőt szeretnénk nyújtani olvasóinknak. s ha a helyszűke ebben nem akadályoz meg bennünket. ezt a jövőben is folytatni fogjuk. Akik összegyűjtik, hasznos, információkra tehetnek szert. A mai posta őse a futárposta volt. Futárszolgálattal már a Bibliában is találkozunk, így történe»e évezredekre nyúlik vissza. Egyiptomban. Asszíriában. Indiában az uralkodók üzenetek közvetítésére futárokat alkalmaztak, akik egymást állomásonként váltatták. A görögöknél a hemerodromosok feladat volt a hírek gyors közvetítése. A futárposta egyik legrégibb emléke nemrég került felszínre: Hidin kaldeus király korából származik, és mintegy háromezer évesnek tartják. Cyrus, az óperzsa birodalom alapító ia tartományait lovasküldönc-hálózattal látta el. CaiiLs Julius Caesa r ugyancsak lovasfutár-intéz- menyt állított fel a hadi hírszolgálatra, és ebből fejlődött ki a római állami posta. A katonai és állami utak mentén állomások voltak. A posta szó is ezzel kapcsolatban keletkezett. Ugyanis ezeket az állomásokat posita statiónak nevezték: később a statio szót elhagyták, es az állomás neve posita lett. Ez a szó azután valamilyen változatban szinte minden nép nyelvébe bekerült. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége által meghirdetett vetélkedőn több-kevesebb sikerrel részt vettek észak-magyarországi filatelisták is. így a „Filatelista totó” pályázaton díjazásban részesüli Gyöngyösről Gvőrfi Erika és Taktabálról Va- dasfalvy István. Az !D82-e9 év legszebb bélyege pályázaton jutalomban részesült Egerből Csaba Árpád. Mátranovákról Fan- gauer Károly és Sátoraljaújhelyről Bozza István. R. U
