Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-04 / 3. szám

Az üzemet is megtanul« ja... Mennyit ér a jjc Ma este a premier. Heltai Jenő A néma levente című vígjá- tékál mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínhá­za. A klasszikus magyar irodalom egyik leghálásabb színpadi művét a vendég Horváth Jenő rendezte, Agárdi Pétert Kört- velyessy Zsolt, Ziíiát Zsolnai Júlia játssza. Képünkön két ma­gyar úr Mátyás király udvarából. Vagyis rangja és származá­sa szerint csak az egyik az. bár Beppo. a csatlós nélkül Agárdi nem sokra menne . . . Képünkön M. Szilágyi Lajos és Körtvé- lyessy Zsolt az előadás egyik jelenetében. (Jármay felv.) Chaplin fia bocs maros lesz Charlie Chanlim «zárnom gyermeke közül több te­repei a színpadon. Siker­rel is. — ha nem is olvan nagaval, mint a zseniális papa. No ele hát a naev Charlie-1 nehéz is túlszár­nyalni. Most azonban a bécsi Bunte olvan Chap- lin-aryerekről s/áraol be. aki nem akar s/ineszked- ni. Pedig ennek a neve éppen Charlie is. Charlie Chaplin 11. azonban egye­lőre, föléé golfozik az örökségből, ám tudja, hoev ez a pénz nem tart örök­ké. valamiből meg kell maid élni. Különös elha­tározásra iutott: úri kocs­mát nvit Palm Sprin«rs- bei.. a gazdae világ egyik találkozóhelvén. — Nem is rossz ötlet. — Charlie Chaplin kocsmájának biz­tos sok jól fizető vendege lesz. — Elvégre nem is hangzik rosszul a társa­ságban. ha valaki azt mondja: ma Chaplin kocs­májában vacsorázom. 'máté) Először a műszaki egye­tem (ek)en oktató kollégádtól hahouam a vészjelzesszerú ki­jelentést, miszerint csökken a műszaki pálya presztízse. eigy olyan varosban, megyében, ahol az aktív keresők döntő többsége az iparban dolgozik, nem keil különösebben bizony­gatni, hogy a műszaki értelmi­ség közérzete, anyagi-erkölcsi megbecsülése, a termelésben betöltött és betöltendő szerepe mennyire fontos. Különösen ma, amikor a világ ipari for­radalmát éli, amikor a termék eladhatóságát, értékét egyre inkább az határozza meg, hogy mennyi benne a realizált új gondolat. Kissé sommásan fo­galmazva azt mondhatjuk, hogy a holnap magyar ipara (és gazdasága) azon (is) dől(het) el, hogy sikerül-e meg­fordítani ezt a folyamatot, a műszaki pálya presztízsének csökkenését. A minap erről a kérdés­körről hallottam előadást és vitát a Technika Házában. Amint megtudtam, 51 válla­latvezetőnek küldtek meg­hívót. Nagyon is rendjén- való ez, hogy a gazdasági vezetőket tájékoztatják, hív­ják meg baráti eszmecseré­re. A szociológiai felmérések, de a spontán beszélgetések is azt igazolják, hogy rossz a műszaki értelmiségünk közérzete. A szubjektív okok Aki megfordult a frankfurti repülőtéren, tapasztalhatta, hogy onnan külön-autótűszjá- rat viszi a vendégeket Hessen tartomány 6000 lakosú városká­jába, Sieinauba. Itt működik ugyanis az a világhírű bábszín­ház, amely állandóan a Griram- mesék dramatizált változatait játssza, s különleges idegenfor­galmi látványosságnak számít. , Á Grimm testvérek: Ja­kab és Vilmos Hanauban születtek ugyan, de Steinau- ban töltötték gyermek- és íiatalkori éveiket. A hanaui szülőházat a második világ­háború alatt bomba pusztí­totta el, a steinaui lakóház azonban épségben maradt csúcsos manzárdtetőjével, s kétszáz éves, fagerendázatú folyosóján nagyot reccsen a padlózat, amikor a látoga­tók a Grimm-mesék világá­tól átszellemülten végigjár­ják a csupa-abíak szobákat, izgatottan lesve, mikor éb­red fel Csipkerózsika, s buk­kan elő Jancsi és Juliska, vagy éppen Piroska a far­kasokkal ... Mert a Grimm testvérek tudós professzorok voltak ugyan, akik együtt és kü- lön-külön is sok nyelvésze­ti és irodalomtudományi mű­vet jelentettek meg az ó-né­met költészet és mondavi­lág témaköréből, nevüket mégis az 1812—1818 között kiadott Kinder- und Haus­märchen három kötete tette világhírűvé és halhatatlan­ná. Azóta a Biblia után a világ legelterjedtebb köny­ve lett: 140 nyelvre fordí­tották le, s csupán a Szov­jetunióban 238 kiadást ér­tek el a Grimm-mesék, Az utóbbi időben Jugo­szláviában is megnőtt az ér­deklődés a barokk zene, s ezzel együtt az orgonamu­zsika iránt. Manapság Zág­rábban, a Lisinski zenepa­lotában és a székesegyház­ban rendeznek időnként or­gonahangversenyeket, de Varazdinban, Dubrovnik­ben, Zadarban és Sibenik- ben is hallható esténként or- Eonaűtuasika. között talán súlya lehet a presztízscoúkr.ciiwSneít, a pá­lya — jobb szó híján — fel- hígulusánaK. Kétségtelen, hogy mára már a tizikai munka sem azonos a har­mincas években végzettel, mert nő t a munkások isko­lai végzettsége, szakértelme. De annyira nem, hogy indo­kolná azt a bérfeszültséget, illetve nivellálódást.’ amely a műszaki értelmiség rová­sára következett be az el­múlt évtizedekben. Ízelítőül csupán néhány adat. Az' 1980-as felmérés sze­rin! egy beosztott mérnök csak 53 éves korára éri utói keresetben az egyszerű szak­munkást, 57 éves Korára a bonyolult (több szakmával is rendelkező) szakmunkást, 60-ra a különleges bonyo­lultad, 57 éves korára a kö­zépfokú végzettségű műsza­kiakat. Milyen következmé­nyekkel jár ez? Az egyik a már említelt kontraszelekció — viszonylag alacsony pontszámmal is oe lehet jutni a műszaki egye­temre —. de legalább eny- nyire súlyos gond a telje­sítménycsökkentés, a „me­nekülés” a második gazda­ságba, illetve elvándorlás a mintegy 60 milliós példány­számmal. Magyarul először 1861-bén jelentek meg. Nagy István fordításában. Amint az 1812-es kiadás előszavából megtudhatjuk, : édesanyjuk mesélókedve irá­* nyitotta 'figyelmüket a me_ sevilág felé. „Kevés kivé­teltől eltekintve, csaknem minden mesénk Hessenből, a Majna és Kinzig vidékéről, valamint a hanaui grófság területéről származik: itt gyűjtöttük össze őket a szó­beli hagyományok alapján” — írták a szerzők, majd még hozzáteszik, hogy meggyőző­désük szerint „a költészet és a mitológia a legkomolyabb és a legöregebb emberek szá­mára is éppoly fontos, mint a gyermekek számára” . .. És hogy mennyire igazuk volt a meseíró Grimm test­véreknek, azt a steinaui báb­színház közönsége bizonyítja. Hiszen nagy számban érkez­nek a vendégek ebbe a kis­városkába nemcsak Európá­ból, hanem Japánból, az Egyesült Államokból és a vi­lág messzi országaiból. Jön­nek irodalomtudósok, népraj­zi szakemberek, egyetemis­ták, tisztviselők, munkások, parasztok és természetesen gyermekek. De többségükben felnőt­tek, s a látogatóknak csak a 30 százaléka gyermek. Ök is csak azért juthatnak el a steinaui Holzköppe nevű bábszínház előadásaira, mert Csipkerózsika, Jancsi, Julis­ka, Piroska és a többi me­sealak dramatizált története főképp — a szüleiket ér­dekli . H. J. .A közelmúltban elvégzett számbavétel szerint Horvát­ország északi vidékein 553, délen pedig 219 orgona ta­lálható. Ezek közül 182-nek a művészettörténeti jelentő­sége sem lebecsülendő, hi­szen mind a XVII. század eleje és a XIX. század köze­pe között épült. Különösen az 1850 előtt készült orgonák értékesek, mert kézi kidolgo­zásúik. nagyiparból a (ma még) job­ban ffcélő kisüzemekbe (lásd t-íz-melléküzemek). Ez utób­binak örülhetünk is. nem is. Pozitív, hogy — éppen az aktívabb, fiatalabb műsza­kiak — ilyen módon maga­sabb jövedelemhez juthat­nak, s ez a nyomás majd a bérek rendezésére szorítja a nagyüzemeket is: negatív ha;ása viszont az, hogy az amúgy is gondokkal Küzdő nagyüzemektől vonja el a ..szürkeállományt”. Holott nyilvánvaló — s ezt több hozzászólás is nyomatékosí­totta —. hogy ma már az előbbre lépés, de a puszta ..szinten tartás” is csak ak­kor képzelhető el, ha na­gyobb becsülete lesz az in­novációnak nevezett komoly tervező, szervező, piackuta­tó. termelésirányító, egyszó­val szellemi munkának. Érdekes példákat hallot­tunk erre az egyik borsodi nagyüzemünkből. Pusztán az a tény, hogy a műszaki ér­telmiségnél is erős a fluk­tuáció. ae évek során több milliós kárt okozott a válla­latnak. Ahhoz ugyanis, hogy egy mérnök „megtanulja” az üzemet, az ott alkalmazott technológiát, több évre van szüksége. A szellemi munka nem látványos, es csak hosz- szú távon érik be, mutatko­zik az eredménye. De miben érdékelt (ma) a mérnök? Bé­rezési viszonyaink miatt ar­ra fog törekedni, hogy a hierarchiában szerezzen ma­gának előnyösebb pozíciót (magyarán, hogy vezetővé váljon), vagy ha erre nincs esélye, akkor a második gaz­daság felé fordul. Mindkét magatartásnak az üzem vált­hatja kárát, hiszen így ép­pen a fejlesztéshez, innová­cióhoz oly szükséges tapasz­talat, felhalmozódott tudás vész el. „Segédmunkás or­szág vagyunk” — mondta valaki a vitában, holott (s ezt számításokkal igazolta) egy jól képzett műszaki ér­telmiségi 94-szer értékesebb, mint a betanítatlan munka­erő. (horpaesi) Vasarely-képek Fclsőzsolcán A Csepei-gyűjteményből rendezett Vasarely-kiállítás ma délután hat órakor nyí­lik a felsőzsolcai művelődé­si házban. A megnyitót Cse­pei Tibor művészeti vezető tartja, közreműködik Orosz Margit gitárművész. Victor Vasarely képeit január 17- ig nézhetik meg az érdeklő­dők; a hét végén, filmvetír tés miatt, a kiállítás zárva tart. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.43: Változatok a munkaidő- kezdesre. — 13.05: Operaslage­rek. — 13.35: Dzsesszmelódiák. — 14.29: Miska bácsi leveleslá­dája., — 15.00: Hírek. — 15.05: Népdalkórusok, hangszerszólók. — 15.28: MR 10—14. — 16.03: Nép­szerű zenekari művek. — 16.49: Kritikusok fóruma. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Vendégmunkások. — 17.30: Hallgassuk együtt! — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Remekírók — remekművek. — 20.13: Adám Jenő népdalfeldol­gozásaiból. — 20.38: Daljátékok­ból. — 21.30: Kamarazene- — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Szovjet­unió népeinek zenéjéből. — 22.46: Orvosok a kommunikáció szolgálatában. — 23.01: Opera­részietek. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.23: Pillanatkép. — 13.30: Labirintus. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 15.26: Fúvós­zenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 16.00: Kéz és ha- gvomány. — 16.-30: Hírek. — 16.35: Néhány perc tudomány. — .16.40: Fiataloknak! — 17.30: Ötödik sebesség. — 13.30: Hí­rek. — 18.35: Most érkezett... — 19.0-3: Sport. — 19.in- Zenei tükör. — 19.45: A Grand Funk együttes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: ..a négy köl­csönhatás’'. — 20.45: Nemzedé­kek. — 21.35: Nóták. — 22.12: Radiószínház. — 23.00: Hírek. — 23.20: A tegnap slágereiből. —» 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.00: Híres előadó- művészek kamarazene-felvéte­leiből. — 13.00: Hírek. — 13.07: Zenekari muzsika* — 14.17: Schönberg: Mózes és Áron. — 16.00: Isao Tomita albumai. — 16.-50: Nyikolaj Gyemigyenko zongorázik. — 17.30: Klasszikus operettekből. — 18.30: V mate- rinskom jazyku. A Magyar Rá­dió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé* mia nagytermét. — 21.30: Ked­ves nekem a mester, s a nem kisebb tanítvány. — 22.15: Olasz dallamok. — 22.32: Jean Costa orgonáhangversenye. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Városa tó partján. Fodor László jegyze­te. — 17.30: Index. Gazdaságpoli­tikai magazin. (A tartalomból: Szakmunkásból mérnök. — ..Zár­számadás” a Borsodi Szénbá­nyáknál. — a 'tavaszra készülnek a tsz-ek.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A lakóházfelúiítési és -karbantar­tási tevékenység eddigi eredmé­nyéi Miskolcon.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.35: Hí­rek.—16.40: A középkori bo’öár művelődés emlékei. — 16.55: Hu­mor Harold. — 17.30: Lengyel utak. — 19.10: idősebbek is el­kezdhetik .. . — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-hjradó. — 20.00: Beszélgetés Osváth Júliával. — 20.45: Latin-amerikai írók. Joa­quin Murieta tündöklése és bu­kása. — 21.30: A hét műtárgya.-- Ll.OU . ICVCCgJcicm.-­Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 17.35: Gye­rekeknek! — 18.20: Nemzetközi síugróverseny. — 19.20: Feher izzásban. — 20.00: Célpont. — 20.30: A hullámlovas. — 21.00: Tv-híradó. — 21.20: Amate, a nagy fikuszfa. — 22.10: Memen­to mori. — 23.05: Képújság. Szlovák televízió? 10.15: Ipari tanulóknak. — 16.45: Orvosi ta­nácsok.' — 16.55“: A tudomány­ról. — 17.25: Nemzetközi síugró- verseny, felvételről. — 18.40: Kék fény. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Kubai Tv estje. — 22.15: Világhíradó. — 22.30: Portréfilm. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : XII. országos grafikai biennalé. — Herman Ottó Múze­um (10—18): Ember és munka. — A Herman Ottó Múzeum nu­mizmatikai gyűjteménye. — A természet három országa. — Ás­ványok növények, állatok Észak-Magyarorszagról. — Mis­kolci Képtár (10—18) : Két év­század magyar festészete. — Borsod—miskolci Muzeum (10— 18) : Kondor Béla-emlékkiállítás. — A magyarországi délszlávok textilművészete. — Déryné-haz (9—15): Déryne-emlékszoba. — Üvegművészeti emlékek a XVI— XIX. századból. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ot­tó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház Ka­maraszínháza (7): A néma le­vente. (Bemutató.) Filmszínházak: B^ke: (3. n6 és t‘8) : E. T. (mb. szí. amerikai, kiemelt és III. helyár!) — Beke kamaramozi (4): Hatásvadászok (magyar. 14 éven felülieknek!) — (6): Meztelenek és bolondok (mb. amerikai. 14 éven felüli­eknek. III. helyár!) — Kossuth (13. hnö): E. T. (mb. szí. ame­rikai. kiemelt és III. helyár!) — (7): Hárman a slamasztikában (mb. szí. amerikai. III. helyár!) — Táncsics (fa): Jegesmedve a porondon (mb. szí. román— szovjet). — (í‘7): D. B. Cooper üldözése (mb. szí. amerikai. 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f'8): Du­tyi-dili (mb. szí. amerikai). — Krúdy (f7) : Hair (szí. amerikai, 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Piedone Afrikában (szí. olasz, III. helyár!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.0-0: Hírek. — 8.27: Fúvós keríngők. — 8.36: Gagliano* Dafne. — 9.44: Muzsi­ka Zsuzsika meséi. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Mesterségünk cí­mere. — 10.35: Néodalok. néo- táncok. — 11.25: Régen találkoz­tunk. — 11.40: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Sanzonok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Zene­déi előtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Csak fiataloknak! 3. műsor: 9.00: Üjhullámos éne­kesek és egvüttesek felvételei­ből. — 9.50: Gabos Gábor Bar­tók-műveket zongorázik. — 10.23: A vadorzó. — 11.00: Hírek. — 11.05: Régi francia muzsika. Televízió. í. műsor: 8.00* Idő­sebbek is elkezdhetik ... — 8.05: Iskolatévé. — 9.45: Merkur je­gyében. — 10.45: Meghökkentő mesék. — 11.10; Képújság. Régi orgonák Kérek egy kártyanaptárt JiOjjsSbiCc Jo*«.coacCfc- rLcttfxn,^ cLovCtü beúJoUnu XujxX L. A szerkesztőség titkárnője elfoglalt teremtés, de ehhez ké­pest is beszédes mozdulattal mutatott ajtót. Az éppen szabad kezével, mert a másikkal egy boríték után nyúlt. Felbontotta, mosolygott, aztán fogott egy cégjelzésest, és még szebb mo­sollyal leragasztotta. Közben valamit beletett, elutasítóan ránk nézett, és a napi posta másik leveléből kihulló apró cetli láttán ismét ellágyuit. Annyira, hogy volt időm ellopni. Alább közlöm. „Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy ha módjukban állna, legyenek már szívesek az 1984-es évre szóló kártyanap­tárt küldeni, ugyanis 4-en vagyunk testvérek, és mind a 4-en rajongó gyűjtők vagyunk, és még nincs 84-es naptárunk. Elő­re is köszönjük!!! Címünk:.. Ahogy elnéztem a többi, átmenetileg eltulajdonított, kézzel és géppel irt levélkét, a tegnapi posta tanulsága szerint a ti­szaiad kisiskolások pillanatnyilag a legélelmesebbek. De van a talpraesett gyerekek között miskolci és mezőkövesdi, van a!ci csak kér. van. aki meg is indokolja. „Legyenek szívesek néhány kártyanaptárt küldeni. Mivel gyűjtöm." Valóban. Mi is vinne rá egy kisgyereket, hogy idegenekhez forduljon, ha nem a számára pillanatnyilag legszebb játék? Bár nem is tar­tanak idegennek bennünket. A sok között van egy levél, amelynek a címzése a Déli Hírlapnak szól, a megszólítás vi­szont igy hangzik: „Tisztelt igazgató bácsi!’’ A lap vezetőivel azóta nem lehet beszélni, mert azon gon­dolkoznak, hogy ki hát a címzett, ki az igazgató bácsi? Ahe­lyett, hogy a kollégáikkal törődnének. Igazán adhatnának vég­re egy kártyanaptárt. M— Világhírű bábszínház A firin-nk lazájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom