Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-03 / 2. szám

Lakáslalarozás, költözés előtt jfc Csupa finomság ... (Kerényi felv.) Pazaroljuk a triples; vizet Nem lesz veszteséges a diósgyőri kohászat Nem takarékoskodunk a meleg vízzel. Igaz, hogy a távfűtéses lakásokban nem is vagyunk érdekeltek ebben. Ám a nem is távoli jövőben a fogyasztás arányában fize­tünk majd a forró vízért. Torma Iván. a Borsod Tavhö főmérnöke: — A Ganz Mérőműszerek Gyára megvásárolta a hő­mennyiségmérő berendezés licencét az osztrák Shinczel pégtöl. Már felszereltünk né­hány ilyen készüléket a Vo­logda lakótelepen, s jövőre csaknem minden hőközpont­ba jut egy. Mivel az új táv­hőszolgáltatási közműsza­bályzat még nem jelent meg, továbbra is átalányt íizet­Pacal-s/íori Az egykori Weid- lich-bolt helyén tavaly június 7-én. 12 óra 39 perckor nyílt meg a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat 401-es húsboltja. Az első vásárig a bu­dapesti Mészáros Já­nos volt. Húsz doboz pacalkonzervet vett. Olcsó poén: pacalt azóta sem lehet kapni Miskolcon. I. S. Lyuk ói milliomosok A mostoha geológiai viszo­nyok ellenére a lyukói bá­nyászok — mint már annyi­szor — ismét bravúrt vittek végbe. Október 28-án, né­hány perccel tizenkét óra után Lóránt Miklós bánya­igazgató telefonon jelentette a vállalat vezérigazgatójának, Kiss Dezsőnek, hogy felszín­re került 1983 egy milliomo­dik tonna szene. Aznap a mélyben a Kun Béla, a Zalka Máté és a Ga­garin szocialista brigádok dolgoztak, az egy milliomodik tonnát ők termelték ki, de a dicsőség valamennyi lyu­kói bányászé. December utolsó napjáig több, mint kétszázezer tonna szén került a felszínre Lyu- kóbányából. nek a meleg vízért. Mint is­meretes, ezt jelenleg a laká­sok négyzetmétere után álla­pítják meg, nem veszik fi­gyelembe az ott élő családok számát. A hőközpontokban felszerelésre kerülő hőrheny- nyiségmérő is jó ideig csu­pán a szakemberek tájékoz­tatására szolgál. Később azonban lehet, hogy ennek a számlálókészüléknek a mé­résé alapján állítják össze az épületek melegvíz-szám­láit. És (gy végül is, ha nem is egyénenként, érdekeltté válnak a lakók az éssze­rűbb, gazdaságosabb meleg­víz-felhasználásban. Ugyan­akkor ezek a mérőműszerek a szakemberek számára is hasznos információkkal szol­gálnak; jelzik a túlzott fo­gyasztást, esetleg a meleg víz szökését. (szántó) „Valika, mi rád szava­zunk! Csak csináltasd meg az utcánkat!" - mondta egy öreg néni a tanácstagi tiszt­re pályázó Klemenik Zoltán­on na k, a jeiölögyűlésen. Valikénak aligha volt szüksége arra,. hogy itt be­mutatkozzon választóinak. Berekalján. Diósgyőrben, a 15-ös körzetben mindenki is­meri a barna szemű, gyors beszédű, törékeny termetét meghazudlolóan magabiztos fellépésű asszonyt. Hisz’ „ön­kéntes tanácstag'’ a köz szó­szólója volt az időközi vá­lasztások előtt, szavazatok nélkül is. — Ügy kezdődött az én közéleti karrierem — mond­ja némi iróniával —, hogy építkezésbe fogtunk a Be­rekalján tíz évvel ezelőtt. Nem volt vízvezeték, ígv megpróbáltam elérni, hogy legyen. Kilincseltem, könyö­rögtem 1 lerázhatatlanul, s karácsonyra kész lett a ve­zeték az utcában. S most megválasztottak. Tudom én, hogy igen nagy fába vág­tam a fejszémet, mert ne­Ha vállalja a bérlő A negyedévenként elké­szülő jelentés szerint általá­ban tíz-tizenöt tanácsi bérla­kás áll hosszabb ideig üre­sen városunkban, új bérlőre várva. A kényszerű várako­zás oka sokszor az, hogy hó­napokig tart. amíg rendbe- teszik a lakást, elvégzik a szükséges műszaki helyreál­lítást. Igaz, ez a néhány ott­hon esak töredéke a lakás­állománynak, de a jelenlegi lakáshelyzetben ez is számit. Hogyan lehet a műszaki helyreállítás idejét lerövidí­teni? Többek között jogsza­bályváltoztatással, amelyet a legutóbbi tanácsülésen fo­gadtak el. Kiderült ugyanis, hogy a különféle okok mi­att megüresedő tanácsi bér­lakások között sok olyan akad. ahol nincs az otthon kifestésére, rendbetételére kötelezhető személy. Ilyen­kor az ingatlankezelő válla­latnak kell a lakást újraki- utalásra alkalmas állapotba hozni, ám ez hosszú időbe telik, a vállalati mechaniz­mus túl nehézkesen végzi el ezt az apró, de fontos mun­kát. Ezért született az az el­határozás, hogy a műszaki helyreállítást kívánó lakáso­kat olyan, a lakásjuttatási névjegyzéken szereplő igény­lők részére utalják ki, akik vállalják a helyreállítást, megelőlegezve arinak költsé­geit. Az anyagi többlet-teher vállalását a lakáshasználat­ba vételi díj megfizetésekor kedvezménnyel ellensúlyoz­zák. Ez a kedvezmény és le­hetőség vonatkozik azokra is, akik jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználók, vagy a bérlő halála miatt jutottak váratlanul lakáshoz, s jogo­sultak a bérleti jogviszony folytatására. héz körzet ez itt a Blaha Lujza tértől telteié, a hegy lábánál, a régi Diósgyőr szi­vében. Itt születtem a Já­nos utcán, s tudok viszo­nyítani ; elhanyagolt terület lett ez az utóbbi évtizedek­ben. Különösen nagy az el­lentét, ha az új városköz­ponthoz vagy a most épülő Berekaljához viszonyítok. Itt, a hegy alatt, a csodás környezetben nagyon is pró­zai gondokkal küszködünk: csatorna kellene és a sár­tenger helyére út. Az nem megoldás, hogy időnként tár­sadalmi munkában sódert terítünk, hiszen ezt évről évre újra kell csinálni. Az újdonsült tanácstag szenvedélyesen magyaráz, rajzol. Kortesbeszédnek is beillene, rátermettségről és tökéletes helyismeretről árulkodik, amit elmond. Ki- merithetetlennek látszó ener­giájából talán még másnak is jutna, pedig nem könnyű a kenyérkereső foglalkozása: a Magvar Nemzeti Bank pénztárában milliók futnak át a kezén egy-egy délelőtt. Feszült figyelmet igénylő, kemény munka, nagy fele­lősséggel. — Az az igazság, hogy nem érzem még a súlyát (Folytatás az 1. oldalról) • A mull év utolsó napjaiban nyilatkozott a Magyar Rádiónak az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója. Arról számolhatott be. hogy a nehézségek ellenere a gyár növelte pozícióit a konver­tibilis piacon, s várhatóan mint­egy 160 millió forint nyereséget cr el. Ez ugyan aligha elégséges ahhoz, hogy O/.don nyereségré­szesedést fizessenek, de arra fut­ja. hogy befizetési kötelezettsé­geinek eleget tegyen a nagyüzem. Jó hír ez, ebben a rossz hírekkel teli világban. Az or­szággyűlés őszi ülésén hang­zott el, az ipar helyzetét ele­mezve: egyes ágazatok vál­sága radikális árcsökkenés­ben mutatkozott meg. A vas- kohászati, az alumíniumter­mékek és a műtrágyák vi­lágpiaci ára például 30—40 százalékkal csökkent, ugyan­annyi termékért egyharmad- dal kevesebb árbevételünk volt. Ám ha lassan is, a hazai iparban is kitapinthatok a minőségi változás jelei. Az elmúlt három év alatt — összehasonlító áron — kon­vertibilis viszonylatokban 9 —10 százalékkal, rubel vi­szonylatokban 14—15 száza­lékkal több ipari terméket tudtunk eladni. Biztató az is — állapította meg az ipari miniszter —, hogy ma már egységnyi termék előállítá­sához 2 százalékkal kevesebb anyag és 7 százalékkal keve­sebb energia kell, mint két évvel korábban. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a tervidőszak három esztendejében több mint százezerrel csökkent az ipar­ban foglalkoztatottak száma. • Csökkent a létszám abban az LKM-ben is, ahol — a vezérigaz­gató véleménye szerint — régóta nem érzett sikerélménnyel _ bú­csúztatták az óesztendőt. Sike­rült a nagy vállalkozás: decem­berben százezer tonnánál több késztermék hagyta el a gyárat. Két legfontosabb partne­rüknek, a DIGÉP-nek és a győri Rábának minden igé­nyét kielégítették. Az energia­takarékossági terv terven fe­lül sikerült, mert a racioná­lisabb gazdálkodásra vraló törekvés kereken egy negyed- milliárd forintot hozott a konyhára. Az idei terveknek realitást ad az Állami Tervbizottság­nak az az őszi határozata, amely átmenetileg, 1985-ig társadalmi tisztemnek. Sze­rencsére a lányom már fel­nőtt, a férjem pedig — aki csoportvezető a műanyagfel- dolgozóban — segít otthon, amiben tud. Most lesz ja­nuárban az első fogadó­órám, várom a javaslatokat, s összeállítom a programot. Az bizonyos, hogy tavasz- szal qlső feladatunk lesz az erdőszéi megtisztítása. Nem hibáztatom én ugyan az itt lakókat, hogy oda hordják a szemetet: rendszertelen, meg­bízhatatlan még most is itt a szemételszállítás. Ahhoz persze, hogy legyen minden családnál kuka, s jöjjön az autó is, előbb járható ut kell... \ szólóan, kedvezőbbé tette az LKM működésének, életké­pességének gazdaságosságát. Nem titok: a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek még ebben az évben szeretne le­kerülni a veszteséggel dolgo­zó vállalatok listájáról. Az 1983-at értékelő, ösz- szegző műszaki-gazdasági konferencián az eseménynek otthont adó termel maket­tek, prototípusok, null-szé- riás termékek díszítették- Tucatnál több új termék, új technológia: az 1984-es fel­adatok gyűjteménye. • Az idei népgazdasági tervből kiolvasható, hogy az építőanyag- ipar termelése kismértékben nő, am a nagyberuházásokhoz szük­séges építőanyagok — például a cement — iránti igények csök­kennek. A Hejőcsabai Cement­gyár főmérnöke, Váradi István — tudva ezt — mégis bizakodó. Ezt elsősorban azzal magyaráz­za, hogy új piacot fedeznek fel 1984-ben. — Ez az új piac — ma­gyarázza — nem más. mint a Dunántúl. Tatabányán megszüntették a cementgyár­tást, s azon a vidéken egyéb­ként is kevés a cementgyár. Ezentúl hetente két irányvo­natot indítunk a Dunántúlra, egyet Lábatlanba, egyet Ta­tabányára. Az ömlesztett he­jőcsabai cementet ott zsákol­ják majd. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1979- es és 1932-es rekordtermelé­sünket az idén' sem érjük majd el, de 50 ezer tonná­val több cerrír 'et szeret­nénk gyártani, mint tavaly, öszesen 1 millió 300 ezer tonnát, s ez a jelentékeny mennyiség ötféle cementből tevődik össze. Jelenleg áll az egyik kemencénk, a nagy­javítás legalább három he­tet vesz meg igénybe ... Ezt eleve bekalkuláltuk a terv­be, amiről a dolgozókai az elkövetkező napokban röp- gyuléseken tájékoztatjuk. • Munkásgyűléseket tartanak a napokban a Diósgyőri Gépgyár­ban is. Ezeken a találkozókon is­mertetik a kollektívával ?.■ idei tervet, azt, hogy mit kérnek és mii tárnáit el tőlük, s azt. hogy ezért mit kapnak. Murányi Gyula, a gépgyár műszaki igazgatója optimis­ta: — A tavalyi év jól sike­redett. s bízunk abban, hogy az idei még különb lesz An­nái is inkább, mert egész esztendőre el vagyunk iatva rendelésekkel. Az évzáró műszaki-gazda­sági konferencián szó esett arról is, hogy az idei terv feszesebb lesz, a veszteséget csökkenteni kell, a haté­konyságot javítani, az ex­portot pedig fokozni kell. Erről beszél a műszaki igazgató is: — Célunk a tőkés export növelése, az elmúlt évek nö­vekedési ütemének fokozá­sa. Tőkés exportunknak több. mint a háromnegyede már biztosítva van, a töb­biről most tárgyalunk. Eb­ben az évben nem is any- nyira a mennyiséget akar­juk növelni, hisz’ tervünk körülbelül 2 százalékos nö­vekedést irányoz elő, ha­nem a hatékonyságot .sze­retnénk javítani. B. X,—I. S. re az alkalomra kibocsátott rendkívüli lottószel vényeit veszpek részi. A farsangi lot­tószelvények között 1984. ja­nuár 24-én rendkívüli tárgv- nyeremény-sorsoiást is tarta­nak, amelyen 501 darab ér­iékes vásárlási utalványt sorsolnak ki. A főnyeremény egy 100 000 forintos lakbe» ' rendezési utalvány. Valika, mi rád szavazunk! Portré helyett: kortesbeszéd ■ ■ A diósgyőriek bizalmat szavaztak Valikénak, aki a sablonos újságírói kérdésre, hogy miért vállalta tisztjét, így válaszolt: mert szere­lem az embereket. Azt is hozzátette: nem akar nekik csalódást okozni, a bizalmat betartott ígéretekkel akarja 1 megszőlgálni. Ennyi lelkese­déssel, okos lokálpatriotiz­mussal lehetetlen, hogy ne sikerüljön ... (k-ó) ♦ Tovább épül az idén a Jókai utcai és’az avas-déli lakóte­lep. A BAÉV panelszereloi és az épületek belső szerelői teg nap mindenhol munkába álltak. s mint ahogy megtudtuk, c vállalat javában készül az idei első lakásátadásokra. Ez a: enyhe idő különösen jól jön számukra, olyan munkákat is ei tudnak végezni, amit máskor télen nem. Tárgynyeremény-sorsolás, farsangi lottó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a december ha­vi lottószelvények tárgyn.ve- remény-sorsolását 1984. ja­nuár 3-án rendezi meg. A sorsoláson a 48. hét szelvé­nyei vesznek részt. . Január 17-én rendezik meg a budai Vigadóban a farsan­gi lottószelvény számsorso­lását. Ezen a január havi előfizetéses, valamint az er­Ipar — kódunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom