Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-27 / 305. szám

f Elektronikus. blokkolóórák Lentiből A Zala megyei Lenti áfész elektronikus üzemében a ha­gyományos munkahelyi blok­★ A kádármesterség ma már kihalófélben levő szakma. A Budapesti Kádár- és Faipari Szövetkezetben tapasztalt mes­terek több tanulónak adják át a nehéz és szép foglalkozat fogásait. kolóórák helyett elektronikus berendezéseket gyártanak az egyre több üzemben, intéz­ményben alkalmazott rugál- mas munkaidő regisztrálásá­ra. Ez a berendezés nem­csak a munkahelyre érke­zést és távozást rögzíti, ha­nem összegezi és tárolja is a munkaidővel kapcsolatos információkat, többek között kimutatja a munkahelyen töltött idő tartamát. Az elektronikus blokkolóóra meg­könnyíti a rugalmas mun­kaidőben dolgozók munka­idejének ellenőrzését, a mun­kaidő elszámolását. A beren­dezésekből elsők között több pénzintézet, s az Állami Biz­tosító rendelt a Lenti áfész- töL * Nincs szilveszter papírtrombita nélkül... Választékban, hangerőben nincs hiány. Egy mezőcsáti kisiparos a Fővárosi Operettszínházban keresi a kenyerét. — Énekes? Táncos? v — Nem. Karbantartó ... Ezzel az üdítő párbeszéd-’. del folytatódott a kettős in­terjú a KIOSZ megyei tit­kárságán. A nyilatkozatot Martossá György, a szerve­zet titkára, s Truskovszky András, a megyei vezetőség elnöke adta. Az előzmények ismerete megkívánja, hogy idemásoljuk a Hazafias Nép­front gazdaságpolitikai mun­kabizottságának a pénteki országos eszmecseréjéről ki­adott közleményének egyet­len passzusát. ..Még mindig felemás a kisiparosok társadalmi meg­ítélése. nehezen oszlik velük szemben az előítélet,' annak ellenére, hogy egy részük kifejezetten hasznos és ma­gas szánvonalú munkát vé­gez.” társadalom különben is el­fogadja. méltányolja a több bért azok számára, akik töb­bet dolgoznak. A kisiparbon is és a nagyiparban is. — Mondjon egy általános példái, milyen a jó kisipa­ros? — A kisiparos: egyszemé­lyes vállalkozó. Ha csak a szakmához ért. az nagyon kevés. Mert ö egyben beszer­ző es Szervező is, könyvelő és számlázó is, közgazdász és jogász is, biztosítási és munkavédelmi felelős is, s persze dolgozik. — A kisiparosok elnökét kérdezzük, az országos képbe hogyan illeszkedik a borsodi tabió? — Borsod aprófalvas me­gye. Vidéken a lakosság job­bára csak a szolgáltató, ter­melő mesterekre hagyatkoz­hat. A kis községekben egy­szerűen nincs más lehetőség. Az állami cégek nem tolon­ganak, hogy autójavító mű­helyt, fodrászszalont., fény­képész-műtermet nyissanak. A lakossági igényt azonban érvényesíteni kell. Erre van­nak törvényes lehetőségek, de egy magánvállalkozáshoz szakma, gyakran mestervizs­ga és tőke kell. Aki üzletet nyit, az engedéllyel vállal kockázatot. — Ma Magyarországon mintegy 120 ezren rendel­keznek iparigazolvánnyal. Az árutermelési produkció érté­ke 35 milliárd forintra rúg. A népgazdaság bruttó terme­lésében ez alig éri el a 2 százalékot. Mi a helyzet Bor­sodban? —r A kisiparosok száma 1981-ben 6282 volt. A lét­szám ez év közepére csak­nem ezerrel nőtt. Az arányo­kat tekintve énnél is látvá­nyosabban gyarapodott az az érték, amely a kisiparban termelődött meg. Az építő­ipari tevékenység (s ez az utóbbi időben jelentősen fel­értékelődött) az idén várha­tóan meghaladja az egymil- liárd forintot. Az országos kimutatásokból tudjuk, hogy ebben az évben a kisiparo­sok hazánkban 11 ezer csa­ládi házat hoznak tető alá. — A népfrontvitán úgy fogalmaztak, hogy az utóbbi időben emelkedett a kontá­rok szama . .. — Erre nincs adat. de ta­pasztalataink szerint. egy bejegyzett mesterré, két kon­tár jut. Nem az otthon, a szomszédban bütykölő em­bert ítéljük el. hanem azt, aki szakértelem, adófizetés nélkül, s minőségi munka híján jut jövedelemhez. Ez is rontja a kisipar presztí­zsét. Más kérdés, hogy a jo­gi tisztázatlanság miatt a KIOSZ (mint egyetemes ér­dekképviseleti szerv) közvet­lenül nem léphet fel a kon­tárok ellen — Ha már a jogról van szó: milyen a kisiparos jog­állasa? — Kettős! Anyagbeszerző­ként magánszemélykent ke­zelik. Az adófizetés szem­pontjából közületként. Per­sze, az utóbbi időben ren­geteg változás történt. Töb­bek között megszűnt a te­rületi kötöttség. S az új le­hetőségek új ötleteket szül­nek. Jövőre például egy olyan gazdasági, szolgáltató irodát szeretnénk nyitni Mis­kolcon (még nem tudjuk, hogy hol), ahol egy kalapba' gyűjtenénk a kapacitásokat és az igényeket, ahol talal^ kozna az anyag és az anyaga beszerző, ahol a megyei feU mérés ismereteben köthetne' üzletet a megrendelő és az iparos. Tervezzük egy olyan kiadvány megjelentetését is, amely együtt és egyszerre adja közre a mesterek ne­vét, címét és szakmáját. — Ügy tudjuk, hogy a miskolci kisiparosok egyik legbravúrosabb vállalkozása a Miskolci Nemzeti Színház, villamosítása volt... — Talán ez volt a leglát­ványosabb. A munka kivite­lezői méltó elismerést kap­tak a várostól. De tucatnyi mester dolgozik a nagyválla­latok exportgépeinek alkat­rész-előállításán is. Persze, a kisiparosok nemcsak pénzért dolgoznak. Tagjaink társa­dalmi munkájának értéke évente 5 millió forintra rúg. Segítettünk a vadaspark építésében, s ott voltunk a műjégpálya születésénél is. És rrti hózzuk rendbe á Vár rosok köztéri szobrait is. BRACKÓ ISTVÁN Kisipar, közelről Engedéllyel vállalt kockázat Hajón a legbiztonságosabb A motorkerékpárosok él­nek a legveszélyesebben; a legbiztonságosabban ezzel szemben a hajóval utazha­tunk. Ezt mutatja a közleke­désbiztonsági hivatalnak Becsben közzétett elemzése, amely sok millió személy-ki­lométer alapján (meghatáro­zatlan számú ember egymil­lió kilométert tesz meg) ha­tározza meg a közlekedés kockázatát. Az elemzé* trr év-átla-gos adatain alapul, hógy :kizárja a statisztikai adatoknak az egyes katasztrófák által tör­ténő torzulását. A légi. a vízi és a száraz­földi közlekedési eszközök összehasonlításánál a közúti közlekedési eszközök általá­ban rossz eredményt mutat­nak. A személy-kilométerek alapján töiténő számítás sze­rint 5,6 millió kilométeren­ként hal meg egy motorke-' rékpáros, 9.7 millió kilomé­terenként egy moped-kerék­páros és 50 millió kilométe­renként egy gépkocsin utazó utas. A statisztika ezután na­gyot ugrik, és azt rrjutatja. hogy 178 millió kilométeren­ként történik egy háléleset-a- vasúton. 585 millió kilomé­terenként az autóbuszokon és 737 millió kilométerenként repülőgépen. A sorban az utolsó a hajó, amelynél 840 millió kilométerre jut egy halálos baleset. Akkor a legtartósabb az. elégedettség és a jókedv, ha előzőleg igen erős volt a nél­külözés. Erre az összefüg­gésre az Albert Herz körül csoportosuló tudósok a mün­cheni Max Planck Pszichiát­riai Intézetben az agy bioké­miai finombeáll Kásában is találtak bizonyítékokat. Patkányokkal kísérleteztek, melyeknek csemegeként ka­kaót és karamellrudakat tá­laltak föl. Valahányszor ör­vendezve nekiláttak, az agy hipotalamusz-vidékén ugrás­szerűen megnőtt a béta-en- doríin tevékenysége. A béta- endorfin a szervezet saját „gyártmányú” opiátjainak családjába tartozik, amely a fájdalmat is enyhíteni tud­ja. de jó kedvet is tud okoz­ni. így első ízben bizonyo­sodott be az a régi feltevés, hogy a szervezet a szükség­leteinek kielégített állapotá­ban több oDiátot állít elő. A béta-endorfin mégsem lát­szik valami olcsó kedvderi- tőnek, ugyanis a laboratóriu­mi patkányok hipotalimuszá- ban akkor is vezető szerepet játszik, amikor ezek hosszabb ideig éhezni és szomjazni kénytelenek. E két különböző szituáció legkisebb nevezője a kutatók véleménye szerint az. hogy mindkettő igen nagy mérték­ben motiválólag hat. így a béta-endorfin a hosszan nél­külözött és a szervezet szá­mára szükséges dolgok fö­lötti örömet is szítja, ami­nek biológiailag nagy terü­leten van értelme. A kábító­szerek rövidre zárják az ilyen természetes programot, mert biológiai érték nélkül teremtenek „mesterséges pa­radicsomot”. így teljesen el is zárhatják az élet és a fönnmaradás szempontjából fontos öröm forrásait. Msntbszánt kapnak Űjabb két mentőszánt kap a megyei Vöröskereszt helyi símentő szolgálata. Az idény megkezdéséig megépül a bánkűti elsősegélynyújtó bá­zisuk is. A KIOSZ megyei titkársá­ga érdekképviseleti szerv. Nem hivatal. Nincs kijelölt félfogadási idő. A titkár aj­taja mindig nyitva áll. — A borsodi közvélemény értékítéletében hol helyez­kedik el a kisipar? — A közvélemény meg­ítélése, s érve abból táplál­kozik, hogy a maszek sokat keres. Nem titok, van né­hány jól jövedelmező szak­ma. De azt felelősséggel ál­líthatom. hogy a kisiparosok döntő többsége nem keres többet egy nagyüzemben dol­gozó jó Szakmunkásnál... A Üzemünk e"Y éve Kollektív pályázat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Küz- ponti Bizottsága Üzemünk életé­nek egy éve (1984. január 1.— aecember 31.) címmel pályázatot hirdet. A pályázatom részt vehet minden állami vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregység, illetve telephely. A pályázaton csak az üzem dolgozóinak kollektív mun­kájával lehet részt venni. A pályázat célja, hogy a mun­kahelyek dolgozói az év folya­mán az üzem egészére, vagy az üzemek valamilyen kisebb egy­ségéire (üzemrész, brisád) vonat­kozólag krónikaszerüen nyomon kövessék, majd az év végével értékelhetően összegezzék. ' ho­gyan alakulnak az üzemek, il­letve a dolgozók eredményei, gondjai. s a műanva^hulladék J u kell az üvegcserép, • • Ömlesztve érkezik a fémhulladék Csaknem mindenféle pa­pírt átvesznek a MÉH-lcle- peken. ám a feldolgozó gya- rak .jobban szeretik, ha tí­pusonként különválogatva kapják meg a papírhulladé­kot. Ezért az Észak-magyar­országi MÉH Vállalatnál to­vább fokozzák a begyűjtött papír kézi válogatását. Hasonló intézkedést ter­veznek a többi hulladék­anyag szortírozására, minő­sítésére is. Ezért vásárolnak egy középteljesítményű dara­bolóollót, s üzembe helyez­nek egy speciális Shredder berendezést Gyöngyösön, amivel „megszűrhetik” a föl­vásárolt fémhulladékot. Sajószentpéteren üvegcse­rép-előkészítő üzemet ter­veznek. Sajnos mostanáig nem nagyon szorgalmazták az üveg felvásárlását. A mű­anyaghulladék ' is jelentős értéket képvisel. A Tiszai Vegyi Kombinát gyakran ér­tékesített külföldön is selej­tes, hulladék műanyagot. Va­lószínű. hogy számunkra is megérné ennek az újrafel­dolgozása. Ezért létesítenek egy olyan centrumot Lenin- városban, ahol átmossák, le­darálják, s regranuláljak a lakosságtól begyűjtött mű­anyagot. Nagy előrelépést jelentene, ha a nagyüzemekben megte­remtenék a szelektív hulla- déKgyűjtés feltételeit. Mosta­náig ugyanis az okozza a legtöbb problémát, hogy gyakran ömlesztve szállítják a fémhulladékot a MÉH-te- lepekre. Ott pedig nincsenek olyan speciális gépek, ame­lyek ezt a tennivalót elvé­geznék. Részegységekre vonatkozó pá­lyáin unKak ott is készülhetnek,% ahol ilyenek az üzem egészére vonatkozólag nem készülnek, de ezekmek — ugyanúgy, mint az üzemek egésze esetében — szin­tén tükrözniük kell, hogy az üzem szempontjából legfontosabb események, folyamatok hogyan jelennek meg az illető kisebb egység dolgozóinak éleiében. A pályamunkáknak reális aranyban kel] bemutatni az ered­ményeket és esetleges sikerte­lenségeket, valamint okaikat, kö­rülményeiket. A dolgozó emberek üzemen belüli és azon kívüli élete nem választható el egymástól. A pá­lyamunkák olyan mértékben tér­jenek ki a lakóhelyi körülmé­nyekre, amennyire az befolyásol­ja az üzemen belüli viszonyokat. A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, mégis közerthetöek, olvasmányosak le­gyenek és a fontos események, tények ismereteiése mellett ezek elemzésére, értékelésére hel> ez­zék a fö hangsúlyt. Jóllehet az üzemek elsősorban gazdasági egységek, a pályamunkák nem- csak a termelésről, hanem leg­alább ennyire a termelő ember­ről is adjanak kepei, ehhez kü­lönböző értelmiségi és fizikai dolgozói rétegek együttműködé­sére van szükség. A pályamunkáknak terjedelmi korlátja nincs. Beküldendők há­rom példányban 1985. április 15-ig a Hazafias Népfront budapesti, il­letve megyei szervezeteihez. Eredményhirdetésre 1985. első fél évének végéig kerül sor. A pályamunkák kéziratként, zárt anyagként kezelendők, ame­lyeket bármilyen célra csak az üzemek hozzájárulásával, a for­rás megjelölésével lehet felhasz­nálni. Az értékelés és eredmény- hirdetés után a pályamunkák egy példányát a megyei múzeumok, egv példányát pedig a Magvar Munkásmozgalmi Múzeum őrzi meg. A pályamunkák készítésének segítésére azok az íi/emek, ame­lyek a pályázat hozzávetőleges tartalmára, készítésére és az el­bírálás szempont iaira vonatkozó részletes tájékoztatót kaphatnak. A pályázat díjai: Üzemünk élele 1984-ben Két I. díj, 7000 Ft (egyenként) Három II. díj. 5000 Ft (egyen, ként) : öt III. díj, 3000 Ft (egyenként). Brigádunk élete 1984-ben Két I. díj 4000 Ft (egyenként). Három II. díj, 3000 Ft (egyen­ként). öt III. díj, 2000 Ft (egyenként). A KISZ Központi Bizottsága ötezer forintos különdíjat ajánl fel a legjobb ifjúsági pályamun­ka jutalmazására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom