Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-27 / 305. szám

Amíg a donor pihen Mi ci piazmafe? November 28-i számunk­ban foglalkoztunk a Gyöngy cukrászda előtti téren levő pavilonok telepítésével. Hely­telenítettük. hogy az illeté­kes hátóság sorsolással dön­tötte el a pavilonok helyét, és a szerencse nem kedvezett az újságárus boltocskának, illetve az MKV jegyárusító pavilonjának. E kettő került legmesszebbre a forgalmas gyalogúttól, minek következ­tében visszaesett a forgalma a hírlapárusnak. De nehéz, megtalálni a tér labirintusá­ban az MKV jegyárusító he­lyét is. Cikkünkre dr. Pász­tor János, a Miskolci Tanács VB hivatalának elnökhelyet­tese válaszolt: • „A Gyöngy cukrászda előt­ti terület a Miskolc m. vá­Nincsenek vidám hangu­latban a Fényképész Szö­vetkezet fekete-fehér labora­tóriumának dolgozói. Meg­van rá az okuk, hiszen az épület, amelyben dolgoznak, az összedöléssel fenyeget. Ilyen körülmények között pe­dig eltölteni egy műszakot nem leány álom ... A Széchenyi út 25. szám alatt az udvarban egy erő­sen megviselt épület' áll — de nem a saját lábán! Ügy dúcolták ki a falakat kívül­ről, belülről gerendákkal, az ablakokat pedig vascsövek­kel. Nem szívderítő látvány. — öt helyiségben a tanu­lókkal együtt pontosan fél- százan dolgozunk — tájé­koztat Tóth Maria laborve­zető. miközben végigvezet. — Külső hasadással kezdő­dött még márciusban, majd ahogy nyílt szét a fal, recser gett, ropogott a? egész épü­let. Borzasztó élmény volt Itt többnyire nők dolgoznak, családanyák, akik joggal fél­tek — s félnek! — bejárni. Nyáron már a vakolat is hullott... • • A laboratóriumban hal­vány fény dereng, nem so­kat látni, de annyit igen, hogy megsüllyedtek az abla­kok és csővel van, a fakeret ki támasztva. A retushelyiség sem különb. Sőt! — Itt van a legnagyobb repedés és a folyosón — szó­lal meg a vezető. a pontszámot! Egy régebbi rendelkezés alapján városunkban is nyílt­tá vált a lakásigénylők gépi rangsorának alapjául szolgá­ló pontrendszer, bárki megis­merkedhet az értékelés sza­bályaival. A legutóbbi ta­nácsülésen városunk lakás­ügyi tanácsrendeletét ezért kiegészítették azzal a szabály- lyal is, miszerint a lakás­igénylés nyilvántartásba vé­teléről szóló értesítésben kö­zölni kell az igénylővel az elért pontszámot is. Ismét hétköznap... De azért a hangulat még (már) ünnepi. Mert az ünneppel kapcsolatos az a hétköznapi gond, hogy ilyen, vagy olyan okok miatt nem megfelelő ajándékunkat kicse­réljük, hogy megszervezzük szilveszter előtti bevásárlásainkat, egyáltalán kipihenjük a ka­rácsonyt és erőt gyújtsunk az újév megünnepléséhez. Piros az tilos Már az óvodában tanítják ezt a rigmust. Felnőttkorunk­ra azonban könnyen megfeledkezünk erről, különösen a vo­lánforgatás közben. Szomorú tapasztalat, hogy egyre több a tilosba hajtők száma. Megszokott látvány a belvárosban, hogy a sárgánál nem fékező autóbuszok átrobognak a lámpa pi­ros jelzésén. Az utóbbi időben már kockázatosnak tűnik idő­ben elindulni a rerdörlámpa zöld jelzésére. Csaknem min­dig akad magáról megfeledkezett járművezető, aki bízva a lámpák váltási periódusidejében, áthajt a piroson. S amíg ez a mutatvány sikerül, mindig újra ismétlik. Megfeledkeznek arról, hogy a piros az tilos, mindenkinek. Piazmaferezis. Számunkra még teljesen új a kifejezés, bár az egész* égügyi szakem­berek már régóta ismerik ezt a különleges vérvételi mód­szert. Évtizedek óta köztu­dott. hogy a véradásnál nincs szükség a donor vérének minden alkotóelemére. Az vi­szont elképzelhetetlen, hogy már elemeire bontva vegyék le az életünkhöz nélkülözhe­tetlen anyagot. Erről beszélt dr. Mády János, a megyei vértranszfúziós állomás ve­zető főorvosa. — Bizonyára mindenki tudja, hogy a vérből kivont plazmából legalább hat-hét különböző gyógy készítményt állítanak elő. Ezek közül is a legfontosabb ez albumin, amelyet fehérjehiányos bete­geknek adnak. Ez a mézsű­rűségűvé dúsítható véralko­tóelem olyan magas száza­lékban tartalmaz fehérjét, hogy nélkülözhetetlen a sú­lyos égési sérültek, a nagy műtéten átesök számara. Ezért újabban az album in kinyerésére csupán a vér­plazmát vonjuk ki a vérből. A módszer a következő: a szokásos módon levesszük a vért a donoroktól.' És miköz­ben pihennek vagy meg­uzsonnáznak, fél óra alatt fo­lyamatosan centrifugáljuk a vérüket. A forgó palackok­ban alulra csapódnak ki a vörösvérsejtek, míg a szá­munkra szükséges albumint tartalmazó plazma fennma­rad. Utána a donorok visz- szakapják saját vörös vér­sejtjeiket. Ezzel a különle­ges módszerrel gyakrabban és nagyobb mennyiségű vért adhatnak az önkéntes vállal­kozók anélkül, hogy szerve­zetük bármilyen károsodást szenvedne. — Mégis kevés a vérplaz­ma. a fehérjepótló albumin. Talán kevés a donor? — Azt sosem mondjuk, hogy elegen jelentkeznek véradásra. A plazmaferezises véradásnak azonban más technikai akadályai vannak. Ez költséges és időigényes eljárás. Amíg a/ egyszerű véradásnál hét perc alatt végzünk a vérvétellel, akut a helyszínen is. addig a plaz- maferezist csupán a Közpon­tunkban végezhetjük el. sze­mélyenként legkevesebb két óra alatt. Közben ügyelnünk kelj. hogv meg véletlenül se cserélőd jöttek el a palackok, mert ez beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Óvatos­ságképpen a legtöbbször azo­nos. ritka vércsoportú szemé­lveket hívunk be plazmafe­je/ises véradásra. Belátható időn belül, elsősorban anya­gi okok miatt, nem bővíthet­jük ezt a vérvételi rendszert. Más országokban tovább tö­kéletesítették a piazmafere­zis technikai megoldását. Kaphatók már olyan készü­lékek. amelyek tökéletes biz­tonsággal. teljesen automati­kusan szívják le a vert, bontják alkotóelemeire, és pumpálják vissza a vörös- vérseiteket. Ennek ára leg­alább 1 millió deviza forint lenne, s az alkalmankénti használatához újabb 70 dol­lár értékű kiegészítő lesze­relések kellenek. Mint isme­retes. j'vőre helyezők el az új vértranszfúziós állomás alapkövét a Semmelweis Kórházban. Erre a beruhá­zásra eddig nyolcmillió fo­rint gyűl* össze, s talán a technikai berendezések, ké­szülékek vásárlásánál ilven csoda-gopekre is jut pénz. (szántó) CiUkíiuk nyomán le lem ás válasz ros Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály kezelése­ben áll. Az. építési osztály a tér rendezési tervét a Mis­kolci Kertészeti Vállalattal készíttette el, és kijelölte a pavilonok üzemeltetőit. A pavilonhelyek eldöntése gondot okozott, hiszen 5 vál­lalat üzemeltet pavilont az adott térségben és jelen vol­tak a magánkereskedők is. Az I. fokú építésügyi hatóság több alkalommal kérte a te­rület kezelőjét, hogy döntsön a pavilonhelyek ügyében. Az építési osztály kérésére az I. fokú építésügyi hatóság a pavilonhelyeket 1982. decem­ber 22-én kisorsolta. A sor­solással a Miskolci Postaigaz­gatóság és a Miskolci Köz­lekedési Vállalat nem értett egyet. A sorsolásról felvett jegyzőkönyvet az I. fokú épí­tésügyi hatóság megküldte az építésügyi és közlekedési osztálynak. 1983. április 14-én a Mis­kolc m. város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály képviselője a pavilonok üze­meltetőivel ismertette a Gyöngy cukrászda előtti tér rendezési tervét, valamint a pavilonok végleges elhelye­zése ügyében is döntött. A mellékelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a végleges elhelyezkedést és a sorren­det az üzemeltetők tudomásul vették, és annak megfelelően települtek. Kérem tájékozta­tásom szives tudomásulvéte­lét.” . ★ Sokkal okosabbak nem let­tünk, de — mit tehetünk mást? — tudomásul vesszük a felemás választ. Mint ahogy tudomásul vette a fur­csa, sorsolásos döntést — no­ha nem értett vele egyet — a posta, illetve a közlekedési vállalat is. * ilyen körülmények között bizony nehéz a laboratóriumban dolgozni. Reped a faI Laboratórium — kidúcolva A szakemberek papírra- gasztót tettek a repedésre, hogy nyomon kövessék a fal mozgását. Ügy tűnik, mint­ha ezek a vékony papírcsí­kok tartanák az egészet . . . Tóth Mária búcsúzóul még annyit mond: — Eddig még viszonylag jó idő volt. De mi lesz, ha nagyobb hó esik?... Valóban, mi lesz. ha bő­séges hóáldással lepnek meg bennünket az égiek? Kibír­ják-e majd a falak? Mi lesz akkor az itt dolgozókkal? — szaporodnak a kérdések. És szaporodnak a levelek a FÉNYSZÖV és az illetékesek között. Erdélyi György, a szövet­kezet vezetője aktát tesz elem. Olvasom a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat szak­értői véleményét: „Az épü­let a jelenlegi állapotban nem üzemeltethető. Állapota életveszélyes. Az épület fel­újítása. tekintettel leromlott állapotára, nem gazdaságos. Végleges megoldás csak az épület teljes felújítása, vagy elbontása lehet.” A dátum: 1983. június 14. Egy nappal később újabb levél: „A dú­colás csak ideiglenes, hóna­pokra szóló megoldás lehet”. — Már azok'a hónapok el­teltek — jegyzi meg halkan a vezető. — Egyébként áp­rilis 15-én jelentettük a MIK-nek. hogy megroggyan­tak a falak. Az első szóbeli szakvélemény pedig úgy szólt, hogy el el veszélyes az épület. A levélben már „csak” — balesetveszélyes ... — Mióta dolgoznak itt? — 1951. február 14-től. • • Üjabb levelek, melyben már a városi tanács műszaki osztályát is kérték, hogy ren­deljék el a MIK-nél az épü­let felújítását. A válasz lé­nyege: ebben a témában for­duljanak az IngatlankeZélő Vállalathoz, mert rájuk kö­telező a 84 3. törvényerejű rendelet 34. paragrafusa, mi­szerint a tulajdonosnak, a kezelőnek kell gondoskodnia az épület állapotáról. — Ezután újból a. MIK- hez fordultunk — folytatja Erdélyi György. — Kijött megint egy szakember, majd levelet is kaptunk, de'‘ébb'ön szó sem volt a tennivalók­ról, az épület sorsáról. Az viszont tény, hogy a havi bérleti díjat a felére, 3700 forintra csökkentették. De ez nem oldja meg gondunkat. Bevallom, félünk a hótól. Ilyen áldatlan körülmények között nem lehet nyugodtan dolgozni... • • ­Nagy Sándor, a MIK mű­szaki igazgatóhelyettese: — A belvárosi épületek elég elavultak és sok ha­sonló állapotban van, mint a laboratórium. Sajnos igen szűkösek a lehetőségeink., de ennek ellenére valamennyit sorra vesszük előbb-utóbb. Kóborvíz okozta a tűzfal szétnyílását, amit állandóan figyelemmel kísérünk, nem rosszabbodott-e az állapota. A tervek szerint a tömbbeí- sőben majd út épül, amely biztosítani fogja az üzletek ellátását, illetve a lakók egyéb igényeinek kielégíté­sét, mielőtt a főutcát sétáló­utcává nyilvánítják. Hama­rosan eldől, hogy az épület bontásra kerül vagy megma­rad. Csak ettől a döntéstől függ, hogy felújítjuk-e. TEMESI LÁSZLÓ Közölni kell Öregszünk és fogyunk Hazánkban az utóbbi évek­ben évenként 140—145 ez­ren távoznak az élok sorá­ból. Sajnos, szamuk a ko­rábbi évtizedekhez viszo­nyítva emelkedik. Ennek OK.a a népesség — 1980— 1980 között végoement —vi­szonylag jelentős elöregedé­se. Emellett megváltoztak a különböző korcsoportok elet- kilátásai is. Kedvező válto­zások következtek be a 14 éven aluliak halandóságá­ban : a csecsemőhalandóság (0—1 évesek) az 1980-as évek elejére két évtized alatt a felére csökkent, az 1—6 éves gyermekek közül ennél is többen maradnak életben. Az elmúlt 20 évben a népesség 75 éven felüli korcsoportjában is csaknem 10 százalékkal csökkent a halandóság. A fiatal és kö­zépkorú felnőtteknek viszont az utóbbi 20 év alatt 20—50 százalékkal növekedett ha­landósági arányuk, s ez a szomorú tény a népesség egészére kihat.” Nemzetközi összevetésben a halandóság területén hazánk helyzete kedvezőtlenebb képet mu­tat, mint a termékenység te­rületén. A népesség szaporodása a lenti folyamatok hatására mar a hetvenes évtizedben lelassult és — amint erre már utaltam — 1981-től meg­kezdődött a népesség csök­kenése. Miután a népesség lermekenyseget és halandó­ságai jellemző tényezők több évtizede érvényesülnek, ar­ra számíthatunk, hogy ez a folyamat tartós lesz. Az 1970- es évek végén készült né­pesség-előreszámítások és az azóta végzett vizsgálatok a;ft mutatják, hogy miközben a prognózisok a népesedés alakulását általában és fő irányukat tekintve, helyesen mérték fel, a tényleges né­pesedési folyamatok az utób­bi években az előrejelzések­nél kissé kedvezőbben ala­kulnak: a halandóság kissé alacsonyabb, a termékenység kissé magasabb lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom