Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)
1983-11-15 / 270. szám
Ki rendelhet? Strapabíróbbak az öreg gépek Mérlegen a mérlegek Más* szeret az eladó — és mást a vevő Az ilj betegirányítási rendszerhez igazították, korszerűsítették és bővítették a számosztót is, ahol több mint másfélszázezer személyi kartont tárolnak. A számosztó nem küld el senkit Hogy ne várakozzon Katalógus alapján, az NSZK-ból A fővárosban már forintért is vásárolhatunk a Quelle fotóáruházban. Bizonyára kevesen tudják, hogy a Quelle áruházkonszem katalógusaiból Magyarországról is rendelhetünk árut. Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük Kisházi Gézánétól, az OTP Borsod megyei Igazgatósága betétosztláy vezetőjétől. — Már régebben megállapodott a nyugatnémet áruházkonszern az Országos Takarékpénztárral. hogy a hazai fiókokban a devizaszámlával rendelkezők korlátlanul rendelhetnek a katalógusból. A Széchenyi úti fiókunkban megtekinthetik a> katalógust, s mi az előszámla'megérkezése után, megbízás alapján kifizetjük a rendelt cikk árát. Sok külföldön dolgozó, hazánkfia él ezzel a lehetőséggel. A fővárosban a Centrum Áruházak Quelle szolgálatánál ugyanúgy lehet rendelni. A vámszabályok épDÚgy érvényesek ebben az esetben, mint egyéni csomagrendeléskor. Itt említem meg, hogy a BC-számlával rendelkezők, illetve azok. akiknek — a megengedett értékhatáron belül — nyugati valutájuk van, nem élhetnek ezzel a szolgáltatással. A BC-számlából csupán az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások diját egyenlíthetik ki. A Miskolci Sütőipari Vállalat jelenleg több mint 60- féle terméket állít elő, a süteményektől kezdve a kenyérig. Az árukínálata állandóan változik, hiszen a kereslet idqről időre átalakul. Nagy sláger volt például régebben a sajtos kenyér, de ma már kevesen vásárolják. A vállalat az igényekhez igazodva változtatja a váÁrgus szemekkel figyeljük a bolti mérleg mutatójának ingadozását a húsüzletekben és az ABC-k pultjai előtt. A gyakorlott vásárlók tudják: az a jó mérleg. amelyiknek a skálája gyorsan kiegyenlítődik, nem sokat ficánkol. A szakavatott mérlegjavítók azonban ennél nagyobb igényt támasztanak a súlymérő műszerekkel szemben. Kiss László, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat karbantartóüzem vezetője: — Vállalatunk boltjaiban körülbelül 800-íéle mérleget tartunk nyilván. Akad köztük Hungária, Belker, Royal és Metripond márkájú. Űjab- ban csak a KGST-országok- ban gyártott, főleg csehszlovák berendezésekkel bővíthetjük a mérlegparkot. És igaz, ami igaz, a 30—40 évvel ezelőtt készült mérlegek még ma is jobbak, strapa- bíróbbak, mint a mostaniak. A veterán mérlegeket már csak akkor selejtezzük le, ha végképp nem kapunk pótalkatrészt. Ám ezek még „hollasztékot: most például úgy tapasztalták, hogy kevesebb fogy a rétesfélékből a boltokban, ezért kevesebbet is kell gyártaniuk. A felszabaduló kapacitást a péksütemények előállítására fordítják. Jel inleg korszerűtlen körülmények között készül a kifli, a zsemle, s túl sok időbe telik a város szükségletének a kielégítése. részeiket fel tudjuk használni a többihez. A bolti mérlegeket kétévenként hitelesítik pontosságukra jellemző, hogy egy kilogrammnál legfeljebb plusz-mínusz 1—2 gramm lehet az eltérés. A legkisebb hiba esetén is azonnal kicserélik a bolti mérlegeket. Az utóbbi időben nem is volt panasz a vállalat két mér- legreparálójára. Már bőven található az üzletekben olyan mérleg, amelyik beállítás után kijelzi a fizetnivalót, s ezt a vevő is látja. Sajnos, az eladók nerr» nagyon kedvelik ezeket a számítógéppel kombinált szerkezeteket. Véleményük szerint, mire beprogramozzák az egységárat, addigra tejben kiszámolják a cehhet. A vásárlók viszont az ilyen típusú mérlegek nagyobb bizalommal, vannak iránt. A nagyobb boltokban mindenütt megtalálhatók' a vásárlói mérlegek, a vevők viszont nem» nagyon használják őket. Sokan restellik új- ramérni a felvágottat, a kenyeret vagy a gyümölcsöt, még akkor is, ha kétlik az eladó által megállapított súlyt. Holott a gyakoribb használata még pontosabb mérésre késztetné a kereskedőket. (szántó) Elismerés, véradóknak Nem kevesebb,, mint 44 liter vért adtak az idén áprilisban a Távhőszolgáltató Vállalat dolgozói. De nem csupán a véradásban, illetve a véradómozgalom szervezésében jeleskedik a vállalat jól működő vöröskeresztes alapszervezete. November 18-án tartják ez évi beszámoló taggyűlésüket, melyen tevékenységüket teszik mérlegre, és dicséretben részesítenek 36 kiváló véradót. A miskolci Semmelweis Kórház Csabai kapui rendelőintézetében három éve vezették be az úgynevezett be- tegirányítási rendszert azzal a kifejezett céllal, hogy csökkentsék az orvost és beteget egyként megviselő, túlzsúfolt időszakokat. Hqgyan vált ez be. s tulajdonképpen mi a módszer lényege? — erről beszélgettünk dr. Izsó István rendelőintézet igazgató-főorvossal. — Mindenekelőtt, jó tudni. hogy a mi intézetünknek 160—170 ezer állampolgár egészségügyi szakellátását kell biztosítania. Ez a gyakorlatban ’ azt jelenti, hogy naponta 3500—4000 beteg vizsgálatáról, gyógykezeléséről kell gondoskodnunk. Ráadásul vannak olyan szakterületek, ahol az átlagosnál is jóval nagyobb a betegforgalom. Gondolok itt a fogászatra — amely egyébként a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. lévén, hogy naponta átlag 630 beteget fogad —, vagy az ideggyógyászatra, szemészetre, sebészetre, ahol a napi 300—400 beteg sem ritkaság. (Elképzelhető, hogy ha egyszerre rohanja meg a több száz beteg a szakrendelőt. milyen idegfeszült állapotban kerülnek a várakozás harmadik-negyedik órája után az orvos elé, akinek az együttérzésből ilyenkor már legfeljebb csak arra futja, hogy önfegyelemből mutasson példát — ha bír!) 9 irányító LAPOK* — Az 1980. január elsején bevezetett rendszer kidolgozásakor mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy adott- orvosi létszámmal kell dolgoznunk, ez pedig meghatározza azt is, hány beteget képesek egy-egy szakrendelőben naponta és óránként ellátni. Ennek megfelelően kiszámítottuk, hogy há a teljesítő- képességgel megpróbálunk előrelátóan gazdálkodni, akkor csökkenthetjük az úgynevezett csúcsidőszakok zsúfoltságát, s elkerülhetjük a „néma” időszakokat, amikor is beteg hiján legfeljebb malmozhat az orvos. Tízperces beosztással óratáblázatos betegirányító lapokat készítettünk, amelyek abban segítenek, hogy könnyen áttekinthető módon, akár napokkal vagy hetekkel előre, pontos időre jegyezhessük be a beteget (Magyarán ez azt jelenti: ha például olyan vizsgálatra van valakinek szüksége, amely halasztható, akkor csupán annyit kell tennie, hogy megkeresi a rendelőintézet számosztóját, bemondja, hogy melyik szakrendelésre, s milyen ■ időpontban kívánja magát elő jegyeztetni. .A számosztó előveszi a betegirányító lapot, s ameny- nyiben a kért időpont még szabad, a megfelelő rubrikába beírja a jelentkező nevét. Ha pedig már foglalt a rubrika, más időpontot, esetleg napot ajánl.) 9 SZIGORÚAK EGYEZTETIK — A betegek jelentős száma úgynevezett visszarendelt. Az ő irányításuk a legegyszerűbb, minthogy őket már a szakrendelőkben jegyzik elő a betegirányító lapon. S nem csupán annyit mondanak neki, hogy melyik napon, hanem azt is közlik velük, hogy hány óra, hány perckor kell ismét jelentkezniük kezelésre. Az előjegyzéseket természetesen szigorúan egyeztetik, nem fordulhat elő. hogy ugyanarra az időpontra két beteget jegyezzenek be. S ennek köszönhető. hogy a visszarendelt betegek 90 százaléka percre pontosan orvoshoz kerül. Mindössze tíz százalék az, amelyiknek 13—26 percet kell esetleg várakoznia. (Az előjegyzés természetesen a sürgős esetekre nem vonatkozik. Az új betegek tekintélyes hányada sem „program” szerint érkezik. Éppen ezért, a rendelési időknek csupán 30 százalékát tervezik meg a berendelésekkel és előjegyzésekkel. A 70 százaléka azok részére van biztosítva, akik halasztást nem tűrő vizsgálatra vagy első alkalommal és előjegyzés nélkül kapnak sorszámot.) 9 MINDENKI ORVOS ELÉ KERÜL — Olyan ma már a Csabai kapui rendelőintézetben nem fordulhat elő, hogy a számosztótól hazaküldik. Minden új jelentkező szakorvos elé kerül, aki eldönti, hogy sürgős ellátásra szorul-e, vagy halasztható a vizsgálata. Sürgős esetben még akkor is teljes körű ellátást kap a beteg, ha a szakrendelő túlterhelése miatt a kórházi ambulancia segítségét kell igénybe vennünk. A halasztható esetekben viszont — a beteg igényét a lehetőség határain belül figyelembe véve — az irányító szakorvos előjegyzi. (A betegforgalom irányításának ezt a módszerét tudomásunk szerint az országban elsőként> itt honosították meg. Félévenként elemzik tapasztalatait, s finomítják, ahol rászorul. Célját mindenesetre jól szolgálja ez a rendszer, mert noha optimális viszonyokat önmagában ugyan nem tud garantálni, sok tekintetben enyhíti a túlterhelésből fakadó gondokat. Javítani persze még lehet rajta, ehhez azonban már a betegek megértésére és együttműködésére is elengedhetetlenül szükség van. Mindenekelőtt arra, hogy pontosan értsék: az ő idejű- i két és idegüket kímélik elsősorban az előjegyzés tulajdonképpen gáláns lehetőségével.) R,É. Bizonyos jelek,.. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy közeleg az év vége. Az előzmény nélkül ránkszakadt hideg arra figyelmeztet, hogy itt a tél, közepén az esztendőt váltó szilveszterrel. Bizonyos jelek arra figyelmeztetnek, hogy a borsodi iparnak a várakozáson felül sikerült első negyedév, a várakozást alulmúló második negyedév, a görcsös igyekezető harmadik negyedév után a mégoly huszáros negyedik negyed is kevés lesz. hogy ösz- szességében és átlagosan megfeleljen a tervben rögzített követelményeknek. A számok azt mutatják, — s ez már valami távolabbi egyensúlyhelyzetet sejtet —, hogy a nagyipari dolgozók számának csökkenése lefékeződött, s már nem nő olyan látványosan a melléküzemágakban állást vállalók száma. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy kedvezően változnak az élet nehezen számszerűsíthető minőségi mutatói. Az országban számítógéppel elsőként dolgozó minkolci munkaügyi szolgáltató iroda több mint háromezer szakembernek kínál, s ,a jelentkezők háromnegyedének ad is, méretre szabott munkát és munkahelyet; a teljes diszkréció betartásával és bürokráciamentésen. A járások megszűnéséről napvilágot látó hírek is arról vallanak, hogy a január 1-től leomló évszázados köz- igazgatási határok közelebb hozhatják egymáshoz a várost és a falut, az ügyintézőt és az ügyfelet, a munkást és a munkaalkalmat; szóval az embert és az embert. Bizonyos jelek arról árulkodnak, hogy a jelekből megtanultunk gyorsabban és szakszerűbben olvasni. A gyorsuló világban lerövidült gazdasági, társadalmi problémáink betegségének lappangási ideje, s nemcsak ezt a tényt ismertük fel, hanem — többnyire helyesen és időben — az orvoslás módját is. Egy-egy radikálisabb kúra természetesen fájdalommal is járhat. De a gyors és biztonságos gyógyulás reményében a mégoly magas patikaszámla sem sok ... (brackó) tukban is” hasznosak, alkats|c Az elmúlt években, megfelelve a vásárlói igényeknek, egyre nagyobb arányban gyártották a „választék" — kenyereket — burgonyás, kukoricás, alföldi — a miskolci pékek, s ma a kínálatnak több mint a fele ebbe a kategóriába tartozik. A mennyiség növelését akadályozza, hogy ezeknek a kenyereknek a gyártása nincs teljesen gépesítve. Ha felépül az új vasgyári süteményüzem, ezekből a kedvelt kenyérfajtákból is többet tudnak sütni a miskolci pékek. Kevesebb rétes Változik a fogyasztók gusztusa
