Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)
1983-11-01 / 259. szám
Ellenőrzik a mayánkéieskedókeí Őstermelők drágítják a krizantémot Virágoktól tarkállnak a temetők már az elmúlt hét közepétől. A miskolci virág- piacokon rekordkínálat van. Ám az árakkal nem mindenki elégedett: a felhozatalhoz kénest drága a krizantém és a fenyőág. Olvasóink panaszát a magánkereskedők megyei szervezetéhez továbbítottuk. Nagy Andrást, a KISOSZ megyei titkárát nem érte meglepetésként a hír: — Csaknem egy hete járom a megye virágpiacait: ebben az időszakban megerősített felügyeletét gyakorolunk a virágárusok felett. A legfontosabbal kezdem: a magánkereskedők nem árusítanak krizantémot.- csak vágott virágot: az ilyenkor szokásos temetői krizantémot az őstermelők kínálják. Az egyéb virágok árai 30 százalékkal olcsóbbak nálunk, mint a szomszédos megyékben. Egyetlen problémánk a fenyőággal volt, ezt ugyanis „lábon” vették meg a gazdaságoktól a kereskedők. Kilónként hat forintért adták, ám a letörésről, a begyűjtésről és a szállításról maguknak kellett gondoskodni. Ezért előfordult, hogy helyenként egy-egy kilós csokorért 12 forintot kértek. Az első ellenőrzést követően megegyeztünk a kereskedőkkel, hogy az állami boltok áraihoz hasonlóan ők is 10 Ft-ért ádZl Ha teljes kapacitással működik majd az avas-déli telefonközpont, nem lesz szükség a már régebben ott működő három mellékközpontra. A Miskolci Postaigazgatóság szakemberei úgy tervezik, hogy jövőre áttelepítik a mellékközpontokat a Martintelepre. Felsőzsolcára. illetve a Jókai utca melletti lakótelepre. ják á továbbiakban. Ennek ellenére találtunk egy őstermelőt a vasgyári piacon, aki az alig 55 dekás csokorért 10 forintot kérU Az őstermelők azonban nem tagjai a magánkereskedők szervezetének. Határozottan állítom, hogy a magánkereskedők világárai a tavalyinál mérsékeltebbek. sőt. egyes fajtáknál 20 százalékkal alacsonyabbak. Egyébként a mostanihoz hasonló szigorú árellenőrzést végzünk a jövőben minden olyan ünnepen, amikor fokozottabb a kereslet a virágok iránt. Sz. I. Boltíervek az Avason Az elkövetkezendő két évben még két kereskedelmi létesítmény épül az Avas-tetőn : egy ABC-áruház és egy kisvendéglő. Jelenleg az avas-déli kereskedelmi létesítmények területe már meghaladja a 12 ezer négyzet- métert. s a teljes kiépítés után az összes alapterület eléri a 18 ezer négyzetmétert. Ehhez azonban meg kell épülnie a városrész- központnak is, ahová ruházati és vegyesiparcikk szakboltokat. valamint vásárcsarnokot is terveztek. A városrész-központ felépítése azonban egyelőre még a távolabbi jövő elképzelései közé tartozik. Alkotó Ifjúság Pedagógusok pályadijai m yjc. Ki mondja meg. hová vigyük a reggeli indulás után a magára maradt védősátorvázatt Sátorgarázs vagy védösátor? Bizonytalan a jogi alap Átadták az Alkotó Ifjúság pályázat díjait a fiatal pedagógusoknak. A Miskolc városi pedagógus pártbizottság, a pedagógus KISZ-bizottság, valamint a városi tanács művelődésügyi osztálya közösen írta ki a pályázatot. A dolgozatok témája ez volt: Mai diák a pedagógus szemével; míg a második kategóriában a Távért által nem gyártott szemléltető eszközt kellett készíteni. Az első kategóriában húszán, a másodikban 4- en pályáztak. Az első kategóriában megosztották az első díjat Bod- itártié Csík Terézia (szirma- besenyői általános iskola) és Orehovszky Lászlóné (József utcai óvoda) között. Második díjat nyert Mihalov Ferenc- né (szirmabesenyői általános iskola), harmadikat Herendo- vics Marietta (Brigád utcai óvoda). Tárgyjutalmat kapott Garainé Gallus Tünde (30. sz. Általános Iskola). Pollner Erika (11. sz. Általános Iskola), Nagy József, Nagy Józsefné és Sarka Ferenc (Gyermekváros). Minden év októberének utolsó napján, világszerte megemlékeznek arról, hogy 1924-ben a hűvös október végén, Milánóban 28 ország 354 képviselője határozta el: ezt a napot a takarékosság ünnepévé avatják. Sok minden történt azóta, s az emberiség ismételten bebizonyította, hogy — úgy egészében, általánosságban — egyáltalán nem takarékos: pazarol a nyersanyagokkal, a munkaerővel, a pénzzel, sőt, az emberélettel is. Mert a pazarlásnál;, az embertelen költekezésnek legszélsőségesebb tormája a fegyverkezés. Takarékoskodni csak békében lehet igazán, s megfordítva is áll a tétel: a takarékosság nagyon békés tevékenység. Aki lakásra, gépkocsira, lakberendezésre, kiskertre, gyermekének kiházasítására, vagy akár valamilyen hobbijának, kedvtelésének minél jobb kielégítésére takarékoskodik — az a békére számít. Sokszorosan igaz ez ma, amikor emelkedő árak és költségek mellett, olykor hosszas mérlegelés után, mégis takarékoskodunk. Ezt- bizonyítja, hogy csaknem 188 milliárd forint az Országos Takarékpénztárnál levő lakossági betétállomány. Nagyon szép summa ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk: nem is mindenki tartja pénzét takarékpénztárban, npha az OTP jelmondata csakúgy erre hív fel, mint a személyes érdek. Különösen azóta, hogy megemelték a takaréklevelek kamatlábát. Mindez azonban csak részletkérdésnek látszik a nagy, országos érdek mellett. Takarékoskodnunk kell! A takarékos- sági világnap ugyanis aiTa hív fel mindenkit, hogy takarékoskodjék az otthon és a köz számára egyaránt. Mindenütt addig, ameddig ésszerű. Most is, mint minden évben, tegnap is megjutalmazták a takarékosságban kitűnt megyei, üzemi, intézményi KISZ- bizottságokat és szervezeteket, a szocialista és ifjúsági brigádokat. Érdemes a megjutalmazottakra figyelni: hogyan csinálják, mit tettek és tesznek a takarékosság érdekében, hátha lehet követni példáikat. Hiszen kétségtelen: ma nem könnyű takarékoskodni. De érdemes. Aki takarékoskodik, az bízik a jövőben. A mai nehéz helyzetben pedig sokszoros szükség van arra, hogy ne csak a jelent, a mai napot tartsuk szem előtt, hanem a jövőt is. Sajátunkat és gyermekeinkét. V. E. A második kategóriában nem adták ki az első és a második díjat. Harmadik díjat nyert Benicsné Thuróczy Erika, diasorozatával (Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet), a negyedik helyen a Szinva- népkerti óvoda KlSZ-alap- szervezete végzett. Furcsa látványt nyújtanak a lakótelepi házak parkolói: színes ponyváktól és csupaszon meredező sátorgarázs- vasaktól tarkáltanak. A választék igencsak vegyes. Található közöttük katonai parancsnoki sátor és melegágyi fóliával borított bódészerű alkalmatosság is. A különös építmények tulajdonosai mellett szól, hogy cgyikőjüknek sincs garázsa, és így próbálják óvni autójukat, amely végső soron valamennyiünk számára is népgazdasági érték. — Hogyan szabályozzák a sátorgarázsok felállítását? — kérdeztük Jirkovszki Tamástól. a városi tanács vb-hi- vatalának műszaki osztályvezető-helyettesétől, — Jelenleg nem kell építési engedély a sátorgarázs felállításához, ezért nem is tudjuk pontosan a számukat. Előírás szerint csak úgynevezett gyári készítményü tí- pussátorgarázsokat szabad elhelyezni a közterületen. Ezt viszont nem szabad rögzíteni a talajhoz, és a parkolás után a tulajdonos köteles eltávolítani, elraktározni a sátrat. Ezt a rendeletet senki sem tartja be. Érthető is, mivel egy-egy ilyen építmény elszállításához legalább két ember kelMüuészek — állatokról Irodalmi szajkó afe Almomban sem gondoltam volna ezt a szajkóról. A színhely - mint a Nemes Nagy Ágnestől szóló, korábban megjelent írásban — ismét a szigligeti Alkotóház. írók és költők dolgoznak itt, csodálatosan szép és megnyugtató környezetben. Az állatbarát irodalmár sok érdekes dolgot fedezhet fel, figyelhet meg környékbeli sétái során. Bella István költő is éppen itt tartózkodott, amikor a következő eset történt meg vele, mint mesélte: — Nagyon szeretek itt az Alkotóházban dolgozni, mert ez a környezet ihletet is adhat egy-egy vers megírásához. Gyakran szoktam a környéken kirándulgatni. Egyszer hajnalban felkeltem, hogy sétáljak egyet a friss levegőn. Már kezdett világosodni. A nyirkos hidegről tudomást sem véve, élvezettel hallgattam a korai „madárhangversenyt”, mikor hirtelen írógép kopogására lettem figyelmes. Gondoltam, legalább nem egyedül figyelem ezt a gyönyörű napfelkeltét, elcsalom magammal költőtársamat is a reggeli sétára. Sokáig kerestem, végigjártam az egész épületet, de a költőt —joggal gondolhattam, hogy költő, hiszen a gépelésének versritmusa volt — nem találtam sehol. Felhagytam hát a kereséssel, és leültem egy padra, mikor ismét meghallottam — most már egészen közelről — az előbbi kopogást. Felnéztem, hát legnagyobb meglepetésemre egy szajkó meresztette rám a kis madrászemeit, és „kattogott". Ezután már nem volt nehéz rájönni, hogy ő volt a „nagy költő”, aki rendíthetetlenül gépelt. A szajkó kitűnő hangutánzó madár. Nagyon sok zörejt és hangot a megtévesztésig hűért tud utánozni, és a szigligeti Alkotó- házból bizonyára az írógép kattogását hallotta a leggyakrabban. DOBOS KLÁRA rfc Íme, a hangutánzó madár lene, s egyébként is aligha volna hely hová rakni ezeket a házgyári lakásokban. Eddig még senkit sem büntettünk meg az ezzel kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Péri László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának tanácsosa szerint új tanácsrendelet készül, s egyben kérte, hogy r.e használjuk a sátorgarázs kifejezést. Ez ugyanis nem helytálló, a szóban forgó védőalkalmatosságok korántsem garázsok, csupán védősátrak. — A közeljövőben fölszámoljuk a főútvonalak mentén lerakott védősátrakat. Mindenki számára természetes, hogy nem valami szívderítő, esztétikus látvány a tarka sátortábor; egyetlen nagyvárosban sem engedélyezik á fő közlékedésí utak mbhfón.1' S á 'jövőben s/.ígo-' rúbtan ellenőrizzük, hogy csak úgynevezett közületi típus-védősátrakat helyezzenek el az épületek mögötti részen. Gondoltunk arra, hogy területhasználati díjat kérünk a védosátorok tulajdonosaitól. Ebben az esetben viszont nem követelhetjük meg a sátor használat utáni elvitelét. így ugyanis bárki elfoglalhatja azt a területet, amelyért bérleti díjat fizetnek. Az ezzel kapcsolatos terveink most vannak kidolgozás alatt. Még azt sem döntöttük el, hogy a védősátrakat csak a téli hónapokra vagy egész évre engedélyezzük-e. (szántó) Leopárdkaland A szovjet Távol-Keleten lakó Nyikolaj Antonov harmincadik leopárdját fogta be az ország állatkertjei részére. — Gyermekkorom óta foglalkozom vadászattal — mondja Nyikolaj Antonov. — Nagyapám is, apám is vadász volt. Az első leopárdot több mint negyedszázada fogtam be ... A legnehezebbnek és legemlékezetesebbnek Nyikolaj Antonov az utolsó leopárd befogását tartja. Két évig követtte a nyomát. Egy alkalommal már a keze között volt a vadállat. Háromnapi üldözés után egy magas, meredek szikla lábánál érte utói. a leopárd valamivel feljebb, egy hatalmas kőtömb mögött rejtőzött. A ragadozó ugrása váratlan volt és nagy erejű. A leopárd és a vadász összeölelkezve gurult lefelé . . . Rosszul végződött volna a dolog Antonov számára, ha nincsenek ott a kutyái. Ezek kergették el »a vadállatot. Télen a vadász újra a leopárd nyomában járt és be is fogta.