Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-08 / 264. szám

sfr Előadás közben. (Kiss József felvételei) Arcképcsarnok Rektor lett az egykori diák Dr. Czibere Tibor pályájáról, Miskolcról és az egyetemről Amikor az interjú időpontját megbeszéltük, azt kértem, hogy beszélgetésünk témája elsősor­ban ne az egyetem, a mérnök- képzés helyzete legyen, hanem ö maga: az egyetem rektora. Ám alig ültünk le, kiderült, hogy lehetetlent kertem. Mert bár szó esett, a családról, a Ganzról — ahol a kutatási osz­tályon dolgozott, mint csoport- vezető, „mellesleg” az ott vég­zett munkájáért kapott Kos- suth-díjat — külföldi utazások­ról. mégis minden gondolatsor szorosan kapcsolódott a miskol­ci egyetemhez. Azt hiszem, ez így is van rendjén. Dr. Czibere Tibor, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyelem rektora, az Áram­lás- és Hőtechnikai Gépek Tanszék vezetője, az Akadé­mia levelező tagja. Kossuth- díjas. Továbbá számos bi­zottság tag.ia és elnöke. Nős, két lánya van, a nagyobbik ötödéves építész, a kisebb el­sőéves gépész. Édesapja egye­temén ... — Nem tart attól, hogy más elbírálás alá esik a lánya? Vagy hogy a hallgaíótársak rosszindulatú feltételezések­kel élnek? — Mind a két lányom ma­ximális pontszámmal, vagy fél ponttal kevesebbel ke­rült be az egyetemre. És jó tanulók. — Rektor úr is az volt? — Igen. Nem én voltam ugyan a legjobb az évfolya­mon, nem volt minden je­gyem ötös, de azért kitünte­téses oklevéllel végeztem. — Itt Miskolcon, mint gé­pészmérnök. — Tulajdonképpen nem ide jelentkeztem, hanem villa­mosmérnöknek, de oda nem vettek fel. No nem azért, mintha nem értem volna el a szükséges pontszámot, hanem, mert abban az időben éppen itt volt szükség jó képességű hallgatókra. Az évfolyamunk­ból egyébként heten lettek egyetemi tanárok, — közülük öten itt. Miskolcon vagyunk —. a docensek számát nem is tudom. Amikor végeztem, két és fél évig a Matematikai Tanszéken maradtam, mint tanársegéd. —Miért csak addig? — Elkerült innen a régi tanszékvezető, nem tetszett a kialakult légkör. — Hogyan jött vissza? — Hívtak. 1963-ban aján­lották fel a tanszékvezetői beosztást. Három évig iártam Miskolcra Pestről. 66-ban köl­töztünk ide végleg. Addig a Ganzban dolgoztam —, most is tanácsadójuk vagyok —, az általam tervezett turbinák Pe- *»ioi Indiáig, Lengyelország­ok Munkája tudomány- és oktatáspolitikai tényező tói Egyiptomig működnek. 1962-ben egy nemzetközi kon­ferencián ismertettem a tur­binaszervezésre általam ki­dolgozott új számítási eljá­rást. Erre kaptam Kossuth- díjat, és féléves meghívást Nyugat-Berlinbe, ahol egy kurzust vezettem. — Munkájában szerencsé­sen ötvöződik az elmélet és a gyakorlat. — Nekem az kell, hogy lás­sam a végeredményét annak, amit csinálok. legyen szó tur­bináról. vagy oktatásról. — Mondana példát az utób­bira? — Az idén emelkedett kari rangra a volt Jogi Intézet, amelynek egyetemünkre tele­pülését az első perctől szor­galmaztam. ahogy az ötlet fel­vetődött. Nem mondom, volt némi ellenérzés egyes kollé­gáimban. de mi voltunk töb­ben. akik akartuk. Óriási szüksége van ennek a város­nak a humán tudományok művelőire. Egy másik ügy az oktatás területéről, amelvnek ugyancsak tevékeny részese voltam: a kétfokozatú képzés zakmai előkészítése, illetve ennek megvalósítása egyete­münkön a levelező tagoza­ton. Most már csak az kel­lene. hogy az ipar is tudjon differenciálni üzemmérnök és mérnök között. Erről egyelőre szó sincs. Ezt abszolút abnor- mis dolognak tartom. — Az anyagi megbecsülés hiánya lehet az egyik oka an­nak, hogy csökken az érdek­lődés a mérnöki pálya iránt? — Természetesen, az is. Meg az ipar fejlettségi szint­je, persze, ez a kettő összefügg egymással. A fiatalok úgy ér­zik, hogy nem térül meg a ké­sőbbiekben az az energia, amit befektetnek. Az én időm­ben a legtehetségesebbek je­lentkeztek mérnöknek. Ma az ilyenek orvosnak mennek. — Nem lehet, hogy az egye­temen túlságosan magas kö­vetelmény elé állítják a hall­gatókat? A gyárban pedig az­után ..elrajzolgatnak" egy asz­talnál? — Mi nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is kepezr ük a szakembereket. Olyan ifjú mérnököket szeretnénk szárnyra bocsátani, akik ké­pesek lesznek a későbbiekben is megújulni a technika, a tu­domány fejlődésével lépést tartani, tevékeny részeseivé válni e folyamatnak. — A nyár elején egy hó­napot aé USA-ban töltött... — Kormányközi egyezmény keretében küldtek ki, számos egyetemet látogattam meg. — Ha a mi egyetemünkre gondolt, odakint nem volt túl hátrányos az összehasonlítás? — Ami az oktatási progra­mot illeti, semmi szégyenkez­nivalónk sincs. Elsősorban a saját szakterületemet tanul­mányoztam. és ki merem je­lentem. hogy ott is megállná a helyét. Amiben ők jóval előttünk járnak, az a számí­tógépek rendkívül széles kö­rű alkalmazása. — ön rektor, tanszékveze­tő. a TIT megyei elnöke, a Miskolci Akadémiai Bizott­ság Gépészeti Szakbizottságá­nak elnöke, a GTE tudomá­nyos bizottságának országos elnöke... Hogy jut minderre ideje? — Az*biztos, hogy a ..hiva­talos munkaidő” kevés lenne. Ezért én már egy órával ko­rábban bent vagyok a tanszé­ken. mint a kollégáim. És ne­kem találták ki a szabad szombatot, amikor nem kell bejönni, így otthon folytatha­tom a munkámat. Egyébként a felsorolása korántsem volt teljes, még jó néhány bizott­ságnak tagja vagyok, nem be­szélve arról, hogy előadásokat is tartok a hallgatóknak. De hát az úgy van, hogy egy idő után az ember nem tud nem részt venni a közéletben. Per­sze, abban, hogy annyi min­dent csinálok, rengeteg ember segít, az ő tevékeny közremű­ködésük nélkül aligha boldo­gulnék, (szabados) A Szovjetunió áHanii díjai A rádióban lialtoUuk Nemzetiségi sorsok Hegyi Imre Négy történet című műsorát hallgatva vasár­nap délután a Petőfi rádió­ban, ismét eltűnődhettünk azon, hogy vajon mit, mennyit isme­rünk a szomszédos népek kul­túrájából? A négy történet négy sorson keresztül a ha­zánkban élő nemzetiségeket is bemutatta kicsit (szlovák, sváb, szerb, román). Az egyik interjúalany (ro­mán származású fiatalasz- szony) elmondotta, hogy a kedvenc költői: Eminescu, Vörösmarty. Juhász Gyula és József Attila. Adyt idéz­te (Dunának, Oltnak egy a hangja ..s elmondta, hogy gyermekkorában (Battonyán) magyarul, szerbül és romá­nul is beszéltek, megértet­ték egymást. A férje szerb, gyerekei azonban már csak magyarul tudnak. Behozha­tatlan hátrányt jelent ez az iskolában, különösen az ide­gen nyelvek tanulásában, hi­szen a nemeket, ragokat ott kell megtanulniuk, míg ha tudnának szerbül vagy ro­mánul, akkor könnyebben , menne. Mostanában több la­punkban is( legutóbb a Ma­gyar Nemzetben) fellángolta vita az idegennyelv-tudás Szükségességéről, iiletve ok­tatásunk kudarcairól. Ter­mészetesen mindig a nagy, a világnyelvekre utaltak a vitában, holott a praktikum megkívánná azt is, hogy a szomszédjaink ..kis” nyelvét is többen elsajátítsuk... De kínált más tanulságot is ez a műsor. Hegyi Imre megkérdezte partnereit, hogy miért szeretik ezt az orszá­got, miért ragaszkodnak hoz­zá? A kérdés nem volt köl­tői. hiszen a sváb és a szerb beszélgetőnertnereink (mind­kettő férfi) megkülönbözte­tést. sérelmeket is el kellett szenvedniük a háború előtt is, után is. El is hagyhat­ták volna az országot 1944- ben, 1956-ban. ők azonban maradtak. Büszkék arra, hogy Babits Mihálj emlékezete A TIT megyei szervezeté­nek irodalmi, szakosztálya, valamint a Pedagógus-to­vábbképzési Intézet előadói koníerent'iát rendez holnap délután 3-tól a Kazinczy- klubban. Pálmai Kálmán iro­dalomtörténész tart előadást, Babits Mihály emlékezete címmel. Bronzkori műhely Sárospatakon Késő bronzkori — az idő­számítás előtti XII. század­ból ránk maradt — műhely- - re bukkantak Sárospatakon. A Csepel Művek Dorkói úti telephelyen gázvezetéknek ás­tak árkot, s a kotrógép emelt ki több bronztárgyat mint­egy másfél méter mélység­ből. A közelben tartózkodó Mezei Tamás fafaragó ipar­művész értesítette a miskol­ci Herman Ottó Múzeumot, ahonnan Hellebrandt Mag­dolna régész érkezett a hely­színre, hogy azonosítsa a le­letei. Lószerszámok. nyergek fémrészei, használati tárgyak — például borotva, bőrmeg­munkáló eszközök — és kü­lönböző dísztárgyak kerültek felszínre. A régészek kezére így csaknem negyven darab — egy egész bronzöntő mű­hely — jutott: Borsod-Aba- űj-Zemplén megye területén ebből a korból ilyen gazdag léiét meg nem került elő. őseik még a 17—18. század­ban telepedtek meg a Duna partján (Hajóson. Lóréven), hogy apáról fiúra örökítve megőrizték a nyelvüket, kul­turális hagyományaikat. Pél­daként Petőfire hivatkoztak, aki szlovák anyától, szerb apától származott, mégsem vitatja el senki, hogy az egyik legnagyobb magyar költőnk. Büszkék a család­jukra, arra a szorgalomra, tehetségre, amellyel egzisz­tenciát teremtettek, tekin­télyt szereztek maguknak. Ma már senkitől se kérik számon az ősöket. Sokszor bizony meg is feledkezünk róluk. Pedig nemcsak a ne­mesi címerre lehet valaki büszke. A hajósi idős bácsi tudja, hogy az ősei a Duna forrásától vándoroltak ide (260 éve), a román fiatalasz- szony szerb—román—magyar ősei zsellérek voltak, s ura­dalomról uradalomra vándo­roltak, a lórévi rácok 1690 óta élnek a Csepel-szigeten, s mindig szabad értelmiségi pályát választottak, hogy megtarthassák a nevüket. Illyés Gyula definíciója sze­rint az igazi hazaíiság min­dig érdekeket véd, anélkül, hogy a másikét sértené. He­gyi Imre műsorát hallgatva igazolódott ez a tétel. Gaz­dagabb. színesebb általuk a történelmünk és a kultúránk, s kívánatos is, hogy meg­őrizzék nvelvüket, hagyomá­nyaikat, hogy nyelvtudásuk­kal hidat építhessenek a szpmszédos kultúrákhoz. (horpácsi) KEDD Kossuth vádió: ri.OO: Déli Kró­nika. — 12.30; Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: A Rádió Dalszínháza. — 14.39: Élő világirodalom. — 15.00: Hírek. — 15.05: Az Állami Orosz Énekkar hangve: ser.yfelvételeiböl. — 15.28: Nyitnilcék. — 10.00: Népze­nei Hangos Újság. — 1-3.40: Bar­tók Béla zongorázik. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Mozgásterek. — 17.35: Verbunkos muzsika. — 17.45: A Szabó család. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.13: Hallgassuk együtt! — 20.00: Szintézis. — 20.30: Népdalok, néptáncok. — 21.06: Vonzódások. — 22.00: Hú-ek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. Pelöfi rádió: 122S: Tfiúsági könyvespolc. — 12j«: Hírek — 12.35: Melódiák-okiéi). — 13.25; Lá­tószög. — 13.30: Erdei jeleneteik. — 13.45: Idójáras- és vízállásje­lentés. — 14.00: Zenés délután. — 18.00: Disputa. — 18.30: Hírek. — 18.36: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. — 18.53: Zenei tükör. — 10.25: Tudományos könyvmozaik. — 19.35: Csak fia­taloknak' r- 20.30: Hírek. — 20.35; TigrisugraS. — 20.54: Nosztalgia- hullám. — 21.36: A mikádó. — 22.20: Nóták. — 33.00: Hírek. — 23.30; A mai dzsessz. — 24.00: Hí­rek. J. műsor: 12.20: Táiak zenéie. — 14.23: Automata világ. — 14.37: Fúvós-zene, — 14.*»: Cornelius: A bagdadi bonbely. — 16.45: Labirin­tus. — 17.00: Magyar zeneszerzők zongora műiéiből. — 17.30: A gon­dolkodás terhei. — 18.00: Most ér­kezett ... — 18.19: Henryk Sze- ryng (hegedű) hangversenye. — 19.00: Hírek. — 19.05: Két hangon. — 19.35: Kaposóliuk a Zeneakadé­mia nagytermét. — 21.20: Szimfo­nikus táncok. — 22.07: Eszmecse­re. — 22.37: A Gregg Smith-kórus hangversenye. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. — 17.06: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Kiállítás az SZMT székhazában Miskolcon. — A tarcali nagybe­ruházásról.) — 18.25: Lap- ék mu- sorelőzeíes. Televízió. í. műsor: 16.45- Hí­rek. — 16.50: Kuckó. — 17.26: Nemcsak nőknek! — 17.45: V* Moto-Rock. — 18.23: Dóí-alföldi Krónika. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti me­se. — 19.30: TV-hiradó. — 20.00: Elátkozottak városa. — 20.55: Stú­dió *83. — 21.35: Az ellenség kiu­talása. — 32.45: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 20.01: Meg­valósult álmok. — 30.25: Autó- motorsport. — 20.50: Tv-híradó. 21.15: Hűtlenség szlovák módra.— 22.Ä; Ke*)*M6ag. Moszkvában közzétették a Szovjetunió állami díjasainak névsorát. amelyben több. Magyarországon is jól is­mert alkotó neve szerepel. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa rendeiete ér­telmében az irodalmi, művé­szeti és építészeti kategóriá­ban az idén Állami díjjal ju­tái mazottak között van Csm- giz Ajtmatov kirgiz író. aki Az évszázadnál hosszabb ez a nap című, Magyarországon is nagy sikert aratott regényé­ért kapta a kitüntetést. A Szovjetunióban és külföldön is jól ismerik Alekszendr Csa- kovszkijt, a talán legnépsze­rűbb szovjet hetilap, a Li- tveraturnaja Gazeta* főszer­kesztőjét, az egyik legna­gyobb erejű szovjet háborús regény, a leningrádi csatáról szóló Blokád szerzőjét. Az Állami díjat most Győzelem című új regényéért kapta. A filmművészek közül megkap­ta a magas kitüntetést Szer- gej Jutkevics, Lenin Párizs­ban című filmjéért, s a szov­jet rendezőgárda egyik nagy öreeie. Julij Rajzman, a szovjet filmnapok műsorán jelenleg Budapesten is vetí­tett Magánélet című alkotá­sáért. A tudományos kutatások­éiért eredményeiért tizenhét tudós és alkotóközösség, ki­emelkedő műszaki találmá­nyáért pedig huszonhét al­kotóközösség kapta meg idén a Szovjetunió Állami díját. Szlovák televízió: 16.26: Be­szélgetés az irodalomra!. — 17.05: A tudomány es a technika vilá­ga. — 18.00: Kelet-szlovákiai ma­gazin. — 18.30: Mezőgazdasági ma­gazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Cseh film. — 21.35: a tudomány­ról. — 22.00; Világhűadó.. —■ 22.15; Zenebsárátok köre. Kiállítások: Mini Galéria (10-— 18) : Imre Lajos grafikái. — Szö- nyi István-terem (f9—18): Brokes Agnes festményei és akvarelljei. — Vasas Galéria (14—19): Márton Jarnos né hímzései. Filmszínházak: Béke (3. n6 é» 18) : Britannia Gyógyintézet (szí. angol, 16 éven felülieknek!). — Béke kamaramoz! (4) : össze! a tengernél (mb. szí. szovjet, 14 éven felülieknek!) — (6): Akit Bulldózernek hívtak (mb. olasz, III. helyér!). — Kossuth (hná): Rendörök háborúja (szí. francia, 16 éven felülieknek. II. helyár!» — (7): S. O. S. Concorde (szí. olasz. III. helyár!) — (f3): Ma­gánélet (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (f5 é« f7>: Szerelem első látásra (szov­jet, 14 éven felülieknek!) — Táncsics (f5 és f7): Piedone Egyiptomban (mb. szí. olasz, III. helyár!) — Táncsics kamara mo­zi (6) : Hatás vadászok (magyar, szí., 14 éven felüliekneJk!) — Szik­ra (4 és 6) : Titkos birodalmi ügyek (mb. NSZK, 14 éven felüli­eknek!) — Petőfi (6): Fitzcarral- do (mb. szí. NSZK. 14 éven fe­lülieknek. dupla és TI. helyér!) — Tokaj vendéglátóba/ (7) : Volt egyszer egy vadnyugat I—II (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, dupla heiyár!). — Nehézipari Mű­szaki Egyetem (5 és 7): Kilenc­től ötig (mb. szí. amerikai. 14 éven felülieknek, III. heiyár!) — Egyetem étterem (f9) : Tecum- seh (szí. NDK). — Szirma (f6) : Ri­ta asszony menyasszony (mb. szovjet). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27; Világablak. — 8.56: Káin és Ábel testvérisége — 9.06: Ne bacsó­kor. — 9.48: Kis magyar néprajz. — 9.53: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hűek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35; Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10.50: Madrigálok. —11.10: A Szovjet Rádió napja. — 11.30; Goldmark: B-dúr trió. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05. Szovjet dalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Idősebbek hullámhosszán. — 9.30; A 04 . 05 , 07 jelenti. — 10.00: Zenedélelött. — i 1.30: Hírek. — 11.35: Szabó család. 3. műsor: 8.00: A Szovjet Rá­dió napja. — 10.34: Sanzonok. — 11.00: Hírek. — 11.05: Népdalfel­dolgozások. — 11.40: Bioritmus. Televízió, 1. műsor: 10.00: Del­ta. — 10.30: öregek es fiatalok. — n 30; Tévémozaik. — 11.40; Képúj­ság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom