Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-29 / 282. szám

Város (ess a nagyközség 4 via-motorta Rohurba A WJ-os alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez Szerencsés Szerencs Az idén történt átszervezés a cégtáblát alig, az önállósá­got még kevésbé érintette. Mindössze annyi történt: ja­nuár 1-től lekerült az AF1T rövidítés a XVI. sz. Autója­vító Vállalat neve elől. E nap­tól megszűnt az Autófenntar­tó Ipari Tröszt; önállóak let­tek az úgynevezett számozott vállalatok. A korábbi évek­ben a Zsolcai kapui vállalat udvarán jószerével csak Uo- bur-tipusú tehergépkocsikat, autóbuszokat láttunk. Aki most szétnéz az udvaron, a legkülönbözőbb típusú jár­művekkel találkozhat, egé­szen a targoncákig. A miértre így válaszolt az igazgató. Mihók Rezső: — A trösztön belüli típus­felosztás rendkívül hasznos volt abból a szempontból, hogy mindenki tudta, hol ta­lálhatók a specialisták. Ök aztán az adott típusra kon­centráltak. Most viszont azok a kisvállalatok, amelyek ta­nácsi irányítás alatt n.vere- ségcentrikusak lettek, min­dent felvállalnak. Megszűnt a szakosodás, érthető hát. hogy Győrből. Kaposvárról, de még Szegedről sem jön­nek hozzánk a Roburokkal. holott köztudott, hogy ehhez a legfelkészültebb szakembe­rek, műszerek, gépek nálunk vannak. — Mit tesznek, mit tehet­nek azért, hogy folyamatosan legyen munkájuk? — Kifejlesztjük e benzin­szegény világban a Robur dí- zelesített változatát. Szakem­bereink segítségével elkészült — Avia-motor beépítésével — ez a változat. Lényegesen kevesebb lesz a fogyasztása, s a jelentős megtakarítás miatt jövőre bizonyára alig győzzük majd kielégíteni az igényeket. Ugyanakkor felvet­tük programunkba a dízel- motoros targoncák felújítá­sát is. Ezzel egyrészt pótolni tudjuk a Robur-hián.yt, más­részt importot takarítunk meg. A korábbi években ugyanis ezeknek a targon­cáknak a motorját egy idő után ..kidobták", újat szerel­tek be. Mi vállalkoztunk ar­ra, hogy a 3—4 hengeres mo­torokat felújítjuk, s vissza­építjük. Lemondtunk tehát — a piaci igényekhez rugal­masan alkalmazkodva —, a nagyjavításokról, s a szükség szerinti javítások elvégzésé­re törekszünk. Eddigi ered­ményeink arra engednek kö­vetkeztetni, helyesen döntöt­tünk. — Hogyan reagálnak ügy­feleik visszajelzéseire, s mi­képp ismerik meg a munká­jukról alkotott képet? — Évek óta rendszeresen tartunk ügyfélankétot. Éppen a napokban rendezzük meg az ideit- ahol kíváncsian vár­juk a patyolat, az ÉMÁSZ, a sütőipar és a többi, nálunk javíttató vállalat képviselő­jének véleményét. Tudni sze­retnénk azt is, milyen új szolgáltatást várnak tőlünk. Nekünk ez nagy segítség ah­hoz, hogy méginkább javíta­ni tudjuk a munkánkat. T. Z. Vagyonbiztonságunk érdekében A Borsod megyei Rendőív íőkapitányság Vagyonbizton­sága nk érdekében címmé1 Vasutas véradók A MÁV Biztosítóberende­zések Fenntartási Főnökségé­nek 140 dolgozója vért adott tegnap a munkahelyén. A vöröskeresztes aktivisták mintegy 50 liter vért gyűjtöt­tek össze. november 30-án. 10 órától 16 óráig Szerencsen, a Huszár­vár Művelődési Házban több közreműködő vállalat, szövet­kezet, intézmény részvételé­vel kiállítást tart. A mai kor­nak- megfelelő- modern jelző­riasztó berendezéseket, kor­szerű pénz- és értékőrző^ ké­szítményeket. illetve zárszer­kezeteket mutatnak be a ki­állításon. Bámészkodásra csábító Megmozdul T) a kirakat Karácsony közeldtét a naptárnál is pontosabban jelzi városunkban a Cent­rum Áruház előtt megjele­nő hatalmas fenyőfa. Erre a jelig ..megmozdulnak” a vásárlók is: igyekeznek idő­ben beszerezni a szeretette- iknek szánt ajándékaikat. Néhány éve — ez már afféle Centrum-hagyomány — nemcsak a vásárlók élén­külnek meg. hanem a nagy­áruház kirakatai is: tavaly Vük figura csábította bá­mészkodásra az ifjabb járó­kelőket. most villogó sze­mű bagoly, kotlóstyúk. őz hívja fel a figyelmet moz­gásával. A bájos kirakati állatká­kat a Centrum kirakatren­dezőinek találékonysága kel­tette életre, s a titok nyit­ok Szülő legyen a talpán, aki el tudja csemetéjét... a kirakat elöl A Szerencs nagyközségi Tanács elnöke, Mizsér Sán­dor péntek este a televízió­ból értesült arról, hogy az Elnöki Tanács a települést január 1-töl várossá nyilvá­nítja. — Rendkívül jó érzés fo­gott el — mondja. — Igaz, amikor pályázatunkat elfo­gadták, már bizakodtunk. 1975-tól töltöm be az elnöki posztot, s annak nagyon örü­lök. hogy ez alatt a nyolc év alatt sikerült olyannyira vá­rosiassá fejleszteni a közsé­get, hogy most már város le­het. Szerencs volt már város, s a szerencsiek nem is titkol­ták. hogy a tízezer lakosú te­lepülés szeretne város lenni. Szerencs eddigi történetének legfontosabb eseménye 1605. április 20-án játszódott le, amikor Bocskai Istvánt a re­formátus templomban Ma­gyarország és Erdély fejedel­mévé választották. A hálás fejedelem egy évre rá sza­bad királyi városi rangra emelte Szerencset. Bocskai emlékét ma a gimnázium, s egy utca őrzi. + KÉT FOLYÓ ÉS ANONYMUS A település a nyelvészek szerint valószínűleg a szláv szrecsna (két folyó találko­zása) szóból alakult át az idők folyamán Szerenccsé. A Takta- és a Szerencs-patak valóban itt találkozik egy­mással. de a szerencsieknek kedvesebb az a változat, ameiy Anonvmustól ered. A névtelen jegyző szerint a hon­foglaló Árpád.a később róla elnevezett hegyen seregével megállva. így kiáltott fel a csodás panorámát meglátva: — Ma ád Isten e tájon sze­rencsét, Ond és Tarczal ve­zéreknek . .. ! A monda szerint ma ád- ból Mád. tájon-ból Tállya és szerencsét-ből ' Szerencs lett. A nagyközség párttitkára. Sárkány Imre azt mondja, hogy az ő füle is szívesebben hallja Anonymus variánsát: bár szerinte nem a névadása lényeg. +■ Bejárat a várból kialakított szállodába... Néhány év m al­va a könyvtár és a muzeum is a Rákócziak egykori erődít­ményében kap helyet. — Szerencsések vagyunk — vallja. — Azon ritka telepü­lések sorába tartozunk, ahon­nan a közeli nagyváros. Mis­kolc most már nem vonzza el a lakókat. Majd tízezren élnek a Rákócziak egykori várkastélya körül, s csaknem annyi a kijárók száma, mint a bejáróké. A Tokaijai mindig is ve­télkedő. rangját vesztett vá­rost száz évvel ezelőtt fele­annyian sem lakták, mint az ötezer lelket számláló Tokajt. Ám Hegyalja világhíres köz­ségét ki ütötte a filoxéra, Sze­rencsen pedig cukorgyár épí­téséhez fogtak. A századfor­dulón már ötezren laktak itt. a gyár biztos állást, jó pénzt kínált. + CSOKOLÁDÉ- OLIMPIA A majd százéves cukorgyár­tól 1953-ban különült el az 1923-ban alapított csokoládé­gyár. Es a szerencsi csoki azóta híresebb lett, mint a Szót kér az olvasó A Tanácsház térre legviik a diszk utat! w * örömmel olvastam a Déli Hírlap tegnapi számában ar­ról, hogy egy lelkes miskolci polgár diszkutat ajánlott fel városunknak. Most, hogy a Széchenyi út új, tarka (néha meié- szen tarka . ..) ruhába 'öltö­zik — remélhetően teljes ja — mint mindig — most is prózai: közönséges Zsigu­li ablaktörlő motor mozgat­ja a bábokat... jjc íme. a titok nyitja, a Zsiguli ablaktörlő motor (Kiss József felvételei) Sikere volt a B!\ V-n is Sa jókoráimat a rozsda ellen Hamarosan hasznos szer kerül a miskolci üzletekbe, Sa.jókoran néven. A folyadék­nak elsősorban azok örülnek majd meg. akik odahaza bar­kácsolnak. maguk festik a ke­rítést. vagy akik karosszéria- szerelést végeznek. Az új szerrel ugyanis a rozsdás fe­lület könnyen megtisztítható. A kívánt részre ecsetelés­sel. mártással vagy szórással vihető fel. A tejszerű folya­dék rövid idő alatt védőfil- met képez, és megóvja a vas­tárgyat a további rozsdáso- dástól. Emellett alapozásra is jó, mert a nitró-alapú festé­ken kívül (minium nélkül is) bármilyen festéket azonnal használhatunk.’Arra kell csu­pán ügyelni, hogy a felületen nem jól tapadó, tehát málló, lepattogzó, leveles rozsdaré­teg ne legyen. A zsírréteget pedig benzines ronggyal kell megtisztítani. A sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet gyártja dr. Szegő Ferenc vegyészmér­nök találmányát, amelyet a Budapes'tí Nemzetközi Vásá­ron is nagy sikerrel mutat­tak be. A Sajókoránhoz ha­sonló szer ugyan kapható — Svájcból importáljuk *—. de igen borsos áron. Ezzel vi­szont jelentős devizát taka­ríthatunk meg. A folyadékot félkilós csomagolásban, 150 forintos áxca fogják kínálni. hoszában —. nagyon célsze­rűnek tartanám, ha a disz­kutat a Tanácsház téren he­lyeznénk el. a virágos há­romszög helyén. Ezzel az újjászületett városkép szép betetőzést nyerne, és sok irányból látnatnák az arra járók. Apropó: tarka ruha! Van egy olyan érzésem, hogy az illetékesek ennek a ruhának kiszabásánál aligha számoltak fiataljaink egy részének rajzolási, firkálási kedvével. .. Tavasszal azt jegyéztem meg a Déli Hír­lap hasábjaip, hogy az újjá­születendő házak alját (lásd a városi tanácsét) úgy old­jak meg. hogy lemosható és maradandó legyen. Félek — tessék megnézni, már próbálgatják is rajtuk a színes krétákat! — hogy az új színek láttán nemsokára megint megjelennek az Edda Művek rajongóinak felhívá­sai. valamint egyéb „üzene­tek", rajzok stb. Gondoltak-e arra a kedves illetékesek, hogy a majd így megron­gált falakat le lehessen mos­ni. tisztítani anélkül, hogy az nyomot hagyna rajtuk? Persze akit ilyen „művészi megnyilatkozásban" nyakon csípnének. megérdemelné, hogy az ő, vagy szülei költ­ségén újrafestesse a város az ilyen ház elejét. És ezt már jó előre ki is lehetne hirdetni figyelmeztetés­ként ... Deme Dezső M iskola cukor. Míg ez utóbbit ország­határokon kívül nem isme­rik, addig a Boci csokit még a tengeren. túl is ették. Ezt majszolta az arab gyerek, de Angliában. Kanadában is le­hetett kapni a szupermarke­tek pultjain. A tavalyi lon­doni csokoládéd impián a Gurmand desszert aranyér­met nyert. A szerencsi foglalkoztatot­taknak (az aktív keresők szá­nna 4500) csaknem a kéthar­mada az iparból él. Ám nem­csak a cukor- és a csokolá­dégyár ad kenyeret, hanem a Diósgyőri Gépgyár itteni gyáregysége is. Az egykori gépállomás helyén a DIGÉP korszerű csarnokot emelt, s összes szivattyúját itt gyárt­ja, szereli össze. A gyáregy­ség vezetői kezdetkor kijár­ták • Miskolcról Szerencsre, ma viszont sokan közülük itt laknak. Sárkány Imre véleménye szerint 1977 volt a forduló­pont Szerencsen. Addig töb­ben költöztek innen el. mint amennyien idejöttek. Jellem­ző, hogy amikor 1970-beo Ond községet Szerencshez csatolták, akkor a lélekszám átlépte a bűvös tízezret. Mögt kevesebben lakják az egye­sült nagyközséget, de aki itt él. itt telepedett le, az már nemigen megy el. + A FEJLŐDÉS LÉPCSŐI Ebben az ötéves tervidő­szakban 72 állami lakás, két egészségügyi szolgálati lakás épült, épül. Átadták az álta­lános iskola tornacsarnokát, amelynek építéséhez maid ugyanannyit adott a lakosság társadalmi munkában, mint az állam. Kevés olyan ha­sonló település található az országban, ahol a lakóknak ilyen nagy hányada általá­nos iskolás. A nyolc osztálvt 1400-an járják, s így nem vé­letlen. hogy mindenkinek szívügye volt a csarnok épí­tése. — Sokat szeretnénk még — magyarázza a párttitkár. — Egy belgyógyászati rende­lőt. Jó volna, ha lenne szem­orvosunk. új iskolánk, tovább akarjuk fejleszteni a keres­kedelmi hálózatot, bővíteni a vezetékes ivóvízhálózatot, megoldani a csapadékelveze­tést ... A községben a hetvenes évek közepén szállodát avat­tak, a Rákóczi-várban. A vár teljes rekonstrukcióját 1986- ban fejezik be. Akkor vissza­kerül helvére a 40 ezer kö­tetes könyvtár s a 700 ezer darabos, világhírű képesleve- lezőlap-gyűjteménv. A múltbéli dicsőséget lan­kadatlan szorgalommal áooló lokálpatrióták remélik, hogy ..Hegyalja kapuja” még min­dig az öröm előszobájában várakozik, s előöe van az aranykornak. Január 1-től új fejezet kezdődik ... (brackó—illésy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom