Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-26 / 280. szám

Tervek, remények Boy város soha sincs egészen kész,.. V * Alkalmi bemutató, szakavatott közönség •lőtt JÉG ÉS FORRÓ TEA Csak a felületesen szemlélő gondolhatja, hogy a jégpályát csúszkálásra találták ki: ez csak az egyik, talán nem is a legfontosabb funkciója . .. Az igazi vonzerő a következőkből áll ösz- sze: kikkel találkozhat ott az ember (persze nemcsak találkozhat, hanem megfigyelheti, hogy bizonyos T. Pisti hány kört tett meg F. Zsuzsával, — Könnyű Pistinek! — sóhajta­nak irigyet, ö már gimnazista .. .) Aztán jól lehet szórakozni a „jégmazsolákon”, akiket az orra bukástól csak a hanyatt esés ment meg. Itt vannak persze a jégmamák is, akik éppen úgy izgulnak és fagyoskodnak, mint az igazi jékmamák a világ- és Európa-baj- nokságokon. S végül, ha az ember szive höl­gye előtt többször is dicstelenül elterül a jé­gen, még mindig tompíthatja — ha nem is az eséseket — a történteket, ha meghívja egy forró teára . .. Erről a hideg, ám távol­ról sem zord világról szól képriportunk. hatvan-nyolcvan évet élhet | meg”. A legfiatalabb avasi polgárok még tanúi lehet­nek a lakótelep szanálásá­nak. De hova kerül majd az a töméntelen beton? S ho­va költözik majd negyven­ötvenezer ember? Ezek még persze a jö.vő kérdései, de ha a jövőt jól akarjuk ■ szolgálni, akkor a válasz­adásban már most segíte­nünk kell unokáinkat. Miskolc tanácsa ebben a tervidőszakban 44 millió fo­rintot fordított, illetve for­dít tervkészítésre. A népi el­lenőrök megállapították, hogy a város nagy része rendelke­zik rendezési tervvel, de né­hány programon még dol­goznak, illetve néhány ko­rábbi tanulmányt át kell ér­tékelni. így például felülvizsgáltatják Diósgyőr és Tapolca részletes ren­dezési tervét, terítékre ke­rülnek a peremkerületek (a Csorba-telepi tó könyéke és Bükkszentlászló). A város felülvizsgált általános ren­dezési tervének irányelveit széles körű szakmai, társa­dalmi vita után már elfo­gadta a tanács. A részletes terv némi kibővítésre szorul, azon egyszerű oknál fogva, hogy a gazdálkodást, építést módosító változások történ­tek. Nyilvánvaló, hogv más koncepció kívántatik most, amikor előtérbe ke­rült a magánerős lakás­építés. Másfajta telek, közmű, épí­tőanyag kell a családi ház­hoz, mint a toronyházhoz. Ennek kapcsán például más megítélés alá esnek az úgy­nevezett zártkertek. Miskol­con 16 ezer ilyen ingatlant tartanak számon. Azt ugyan senki sem vitatja, hogy hét végén jó dolog kertészkedni, ám ezek a nem kis munkával kialakított kertek most már gátjai a város terjesz­kedésének, fejlődésének. A Miskolc megyei városi­járási Népi Ellenő-ző Bi­zottság tegnapi ülése a sza­bad asszociációknak is he­lyet adott. Erre a téma kí­nált lehetőseget. hiszen a né­pi ellenőrök azt vizsgálták, hogy milyen a megyeszék­hely tervellátottsága, rendel- kezik-e minden terület rész­letes rendezési programmal. mi lesz majd a házgyá­rakkal és a házgyárilaká- sok lakóival? A jelenlegi becslések sze­rint ugyanis a panellakás A jelentés készítői figyel­meztettek arra. hogy a vá­rosrendezési terv sokkal több. mint egy lakásépítési menetrend, hiszen fűvel, fá­val éppúgy számolnia kell, mint az utakkal, közművek­kel, a táj látképi értékével, s a környezetvédelemmel is. Egy ilyen generális város­program sok évre, sok terv­időszakra szól, s éppen a jövőbe tekintés okán merült fel az a szabad asszociáción alapuló, de korántsem alap­talan kérdés, hogy ★ Az igazi áldozatot a jégmamák hozzák meg ... A forró teának nincs párja ..; ★ A kudarcot kétféleképpen lehet elviselni: letörve... ...és férfiasán (Kiss József felvételei) A hitel a fűtés korszerűsítésére való! Megtévesztik a takarékpénztárt Búza léri merle» A parancsnokhelyeites nyugdíjba megy Hosszú úton, Miskolcig A szerszámoskamrával vagy kacsalábon forgó palotákkal felékesített zártkertek észak­ról, nyugatról és délről be­kerítették Miskolcot. Mint minden terv, a vá­rosrendezési terv is ésszerű kompromisszumon alapul. Még mindig tart az érdekek egyeztetése, hiszen egy terv, egy város sohasincs egészen A Búza téri piacon tavaly az árukínálat az 1980. évi­hez viszonyítva több mint 15 százalékkal nőtt. Ezen be­lül zöldségfélékből majd 40 százalékkal, burgonyából tíz százalékkal, gyümölcsfélék­ből több mint másfél szá­zalékkal kínáltak többet el­adásra. A mindenkori fel­hozatal természetesen függ az időjárástól is, de az ér­tékesítési körülmények is nagyon fontosak. A szakem­berek a nagykereskedelmi piac Búza térre való helye­zésétől várják az árukínálat további fejlődését. Kímélő seprés Kísérleteket folytat a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat az IFA úttisztító járművek korongseprűinek műanyag szállal való átkötésére. Az eddigi tapasztalatok szerint a díszburkolatok tisztítása­kor a műanyag seprőszálak kevésbé tesznek kárt az anyag felületében. A mű­anyag szál csak tisztit, de nem koptatja a burkolatot. Ritter Ottó határőr alezre­des, a BM Határőrség Mis­kolci Kerületparancsnoksá­gának parancsnokhelyettese december 1-től már nyugdí­jas napjait tölti. Harminc­négy év szolgálat után akaszt­ja szegre mikádóját, katonai felöltőjét. — Gazdag pálya volt.... Miképp került kapcsolatba a katonasággal? — Egyszerűen: 1949. no­vember 17-én behívtak sor­katonai szolgálatra a hon­véd határvadászokhoz. Az­tán a körülmények úgy hoz­ták. hogy megragadtam a határőrségnél. Sorkatonaként voltam őrsbizalmi, szakasz­bizalmi. a század párttitká­ra, a zászlóalj DISZ-titkára, a kerület ifjúsági segítője. 1951 május 1-én szakaszve- zetö' é léptettek elő. rá más­fél hónappal pedig soron kí­vül alhadnagy ietlem; Es maradtam tovább... — Mindig katona szeretett volna lenni? — Nem, szó sincs róla. Színész vagy diplomata akar­tam lenni, de elsősorban szakmunkás. Vasas. Csepeli vagyok. így ez érthető. Mi­előtt bevonultam, voltam kő- | műves segédmunkás. rik- | kanos, a Csepeli Vas- és . Fémművekben segédmunkás, vízvezeték-szerelőnél segéd, majd a csepeli gyárban füg­getlenített kultúrvezető. De azért nem bántam meg, hogy katonatiszt vált belőlem . .. — Köztudomású, hogy ha­tárőrnek lenni nem egy hely­hez kötött munka. Egyszer itt. másszor ott kell védeni a határt. .. — Tény, vándoréletet él­tem. Több mint tíz helyen teljesítettem szolgálatot. Za­laegerszegen kezdtem, majd Felsőszölnök, Öriszentpéter. s megint Zalaegerszeg követ­kezett. Majd jött Szeged, a Sztálin politikai akadémián az előadói állás. Kiskunha­las, Harkányfürdő, Csorna. Ezt követően a Kossuth La­jos Katonai Főiskolán let­tem tanszékvezető, s utána kerültem ide. 1976 márciu­sában Miskolcra, parancs­nok helyettesnek. — Melyik állomáshelye volt a legkedvesebb? ' — Csorna. Itt lettem fő­hadnagyból alezredes, főelő­adóból politikai osztályveze­tő. Tizenöt és fél évet töl­töttem el ebben a városban. Majd Miskolc. Azt mondják, ' hogy az utolsó évek a leg- i szebbek. Nekem is szép volt I ez a nyolc év. A főiskolán j azért szesettem, mert kato­Jelentős OTP-kölcsönt ad­nak a családi házak fűtésé­nek korszerűsítésére. A ren­delet alig egy esztendővel ez­előtt született meg. Igényli-e a lakosság a segítséget? — kérdeztük Adámy Tibortól, az OTP lakásépítési és -érté­kesítési osztályának vezető­jétől. — Az idén is több százan kértek ilyen kölcsönt. A szo­kásos feltételeken kívül az igénylőnek azt is bizonyíta­nia kell, hogy korábban gaz­daságtalanul, olajjal fűtötte a házát. Ez esetben a fűtés­korszerűsítés értékének het- \ _____ natiszteket, a katonafiatalok nevelőit neveltem... — Es annak külön örülök, hogy a családból többen is kötődnek a belügyi pályához. A fiam határőr százados, a Zrínyi Akadémián tanul, a kiseb­bik lányom idén kezdte a rendőrtiszti főiskolát. — Fogott el határsértőt? — Igen. Egyet. Még 1950 tavaszán, valamikor hajnal­ban, szolgálatból visszatérő­en. Az országba befelé jött egy szakállas férfi, akkor még úgy néztek ki a határ­sértők, mint ahogy az em­ber azt elképzeli. Csatakos volt, rosszul öltözött... Szó­val nem olyan, mint a mai­ak. Ma ugyanis jól öltözöt­tek, jól fésültek, senki sem gondolná, hogy rossz úton járnak. Persze közvetettimó- don — mint például riadó­csoport-vezető — azóta töb­bet is elcsíptem, elfogtunk . .. — Az utolsó napok a ha­tárőrségén ? .. . — Hát nehéz a búcsú ... Az életem jó részét itt töl­töttem. Nehéz volt, szép volt, romantikus volt. Azért to­vábbra sem maradok hűtlen a határőrséghez. Segíteni fo­gom az önkénteseket, társa­dalmi munkában propagan­dista feladatokat is elvállal­tam. I. S. ven százalékát megelőlegez­zük. Megjegyzem, hogy mi­óta nőttek az építőanyagárak, s ezzel nem elég arányosan emelkedett a lakásépítési kölcsön összege, a fűtéskor­szerűsítésre adható pénzt sa­játos kiegészítőként tartják számon. Például vesznek egy ütött-kopott olajkályhát, s ezzel igyekszenek bizonyíta­ni, hogy korábban egy évig használták. A központi fűtés kiépítésére nyújtott kölcsönt azonban valójában a félbe­maradt építkezés folytatásá­ra, befejezésére fordítják. Bár ez visszaélésnek minő­sül, hiszen megkárosítják a népgazdaságot, mégis egy bi­zonyos szempontból méltá­nyolható az építők érvelése. Építkezni korántsem olcsó mulatság manapság. A mi célunk azonban továbbra is az, hogy mihamarabb felszá­molják az olajfűtésű kazáno­kat, kicseréljék az olajkály­hákat, s helyette szénnel tü­zeljenek a családi házakban. (szántó) A MÁV Vezérigazgatóság tegnapi tájékoztatójából ér­tesültünk arról, hogy a téli időszak csökkenő utasforgal­ma miatt november 29-tól vagyis hétfőtől a Budapest Keleti pályaudvarról reggel hat órakor, illetve nyolc órakor Miskolcra induló gyorsvonat, s a Miskolcról Budapestre délelőtt fél tíz­kor induló gyorsvonat csak a hét egyes napjain közleke­dik. Kövez Zoltánt. ,a MÁV Miskolci Körzeti Üzemfőnök­ségének helyettes vezetőjét bővebb információért keres­tük meg: — Tény, hogy igencsak ke­vesen utaztak ezeken a vo­natokon, s így nagyon is ért­hető az intézkedés. A Mis­kész ... (brackó) Telefonközpontok a környéken Nemcsak Miskolcon, ha­nem a városkörnyéki köz­ségekben is tervezik a pos­taigazgatóság szakemberei a telefonhálózat fejlesztését. Ha Miskolcon befejeződik a távhívóközpont építése, le­hetőség nyílik néhány auto­mata végközpont telepítésére a falvakban. A tervek sze­rint jövőre Nyékládházán 400-as, Ernődön 200-as, Bükk- szentkereszten 90-es kapaci­tású telefonközpontokat he­lyeznek el a postások. knlcról fél tízkor induló pes­ti gyors ezentúl csak hétfőn, pénteken és szombaton jár, a Pestről 6 órakor in­duló gyors hétfőn, pén­teken Miskolcig közlekedik, szombaton pedig Sátoraljaúj­helyig. míg a 20 órás gyor­sot csak pénteken és vasár­nap indítják a Keleti pálya­udvarról. Még egy vonatról szólnék, mégpedig a Kazinc­barcikáról 22 óra 39 perc­kor Miskolcra induló sze­mélyről. Ez a szerelvény hét­főtől a hét egyetlenegy nap­ján sem közlekedik. Egyéb­ként ez az intézkedés a téli időszakra szól. mert tavasz- szal, nyáron ezek a vonatok ismét közlekednek, s az új menetrendtervezetben is sze­repelnek. Hétfőtől: Hnm prsnt nem jár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom