Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-24 / 278. szám

Játékszíni premier Lulu Nem nehéz megjósolni a Já­tékszín idei proliiéi jenek. Frank Wedekind Lulu című tragédiájának a sikerét. A más, a szokatlan és a pikáns mindig vonzó. Aki' ismeri a szerzőt es a müvet, azért lesz kiváncsi, és be fogja hozni a közönséget az előadás híre. Tartalomról és formáról, tehát a megvalósítás módjáról egy­formán beszélni fognak. Hűen a szerző munkásságához, amely már annak idején — a század­forduló táján — is éles vitá­kat váltott ki. Csiszár Imre ősbemutató­ként rendezte színpadra a darabot. VVedekindhez hűen. Ez a munkája is arra példa, hogy azok közé a rendezők közé tartozik, akik időt és fáradságot nem kímélve, fel­derítik a mű történelmi és irodalomtörténeti hátterét, tehát mindent tudnak egy elmúlt világról akkor, ami­kor mai színpadra alkalmaz­zák. Szakmai biztonságot je­lent ez, ami éppen ennek a darabnak az esetében rend­kívül fontos. Az ember életének egyik meghatározó­járól, a szerelemről és sze­xualitásról ma már ugyan másképp beszélünk — ha beszélünk egyáltalán —. a lélek mélyrétegeinek natura­lizmusba hajló ábrázolása, egyáltalán ennek a rejtett világnak a megközelítése Wedekind korában lázadáát jelentett. Az expresszioniz- mus születésének kora ez. amikor a valóság reális áb­rázolása helyett a művész a maga élményeit és szubjek­tív érzés világát a legszaba­dabb kifejezési eszközökkel kívánja érvényre juttatni. Természetesen a valóság tükreként, ami ebben az idő­ben közhelyszinten fogalmaz­va úgy szólt, hogy a kor ál­szent polgári erkölcsét uta­sította vissza, az ember ér­zelmi felszabadítására töre­kedett. Egy olyan világban amikor az elfogadott erotika a hosszú szoknyák alól kí­vülálló női bokák ingerlő látványáig terjedt. Vagyis ez a Lulu egyik vonulata, ha .egyáltalán egy erős színpadi mű rétegeit külön lehet, vagy szabad választani. Az erotika megjelenése (szegényes ez a szó egyéb­ként ahhoz az erőhöz képest, ami szerelem és szenvedély formájában irányítja és meghatározza az emberi lé­tet) minden időben a kor tükre; értelemszerűen a pol­gári világ panoptikuma a Lulu. Csiszár Imre a maga tervezte díszletek utolsó da­rabjáig ügyel (ugyanilyen jók Szakács Györgyi jelme­zei) a korhű megjelenítésre. Miután ez a világ időben távol van, és a szerző nem tartozik a legismertebbek közé, a játék prológusában a rendező azonnal el is mondja, hogy miről van szó. Nem engedi el a néző kezét a továbbiakban sem. hanem a szó szoros értelmében te­relgeti. Nyilván be akarja vonni a játékba, gyakori helyváltoztatással mintegy kényszeríti arra, hogy élje át Lulu életének lépésváltá­st Lulu is áldozat, de ezt itt még senki nem tudja. Igó Éva. Fehér Tibor es Blaskó Péter az egyik meghatározó jelenetben sait. Ez persze azt a prakti­kus okot is takarja, hogy miközben az elemi erejű szenvedély jelképét formázó női figura életének számos eseménye között hányódik, a két térben, a színház balett­termében és háziszínpadán játszódó cselekmény színhe­llyé! át kell díszletezni. Az egyébként sem rövid mon­dandó előadása így hosszabb lesz, és beleszól abba, hogy a néző egy idő után kicsit elfárad, és nem figyel arra a rendezői szándékra, hogy azonosuljon térrel, idővel és a közeggel. A darab egyéb­ként is hosszú egy kicsit. Az alapkepletet árnyalja az ap­rólékos gondossággal kidol­gozott. tökéletes biztonság­gal felépített — ilyenformán tehát nem bántó — jelene­tek sora. és a mondanivalói; egy idő után nem gazdagít­ja. Viszont minden jelenet­ben újabb lehetőséget kap­nak a színészek a kedvükre való játékra. Gazdagon ár­nyalt jellemek, pontosan körvonalazható karakterek telnek meg élettel ezen a színpadon. A cirkusz az egész világ, és ebben nem vagytok bizony szépek és vonzóak, csak esendők — alapállás pedig még éleseb­bé teszi az előadás kontúr­jait. A Lulu az abszolút fősze­repet jelenti Igó Évának, es az ember csak azért nem mondja, hogy minden árnya­latra érzékeny tehetségére nyugodtan építkezhet az elő­adás, mert a szerep adta le­hetőségek határain belül a legtöbbet nyújtja ezen a színpadon minden színész. A dráma vonulatából követke­zően az egyes figurák súlya rangsorol csupán. Azt nem tudni, hogy szeretik-e, mert hatalmas munkát, az ökonó­mián is túlmutató, kemény BUDAPESTI MUNKAHELYRE Halai ' I* rr« I Én I r ii KI Q ml az alábbi munkakörökbe: ♦ festőműhely ♦ galvanizálóműhely ♦ finomlakatos munkákra Elhelyezés IBUSZ-szobábon, teljes útiköltség-térítés Magas kereseti lehetőségi Érdeklődni és jelentkezni az alábbi elmen lehet: HEGYAUA MGTSZ MISKOLCI AGAZATA Miskolc, Vándor Sándor a. 13. n. Telefon: S6-105 kezet sejtet ez a produkció, de minden erejükkel benne vannak a játszók a játék­ban. amikor nem fordul elő parányi stílushiba. kihagyás sem. Blaskó Péter, Fehér Ti­bor. Breyyán Péter, Mihály- fi Győző megformálásában lép élénk a laptulajdonos, a tanácsos, a festő, a laptu­lajdonos fia. A „férfierő” korhű jelképeinek olyan ere­jével. ami már megjelenése pillanatában hitelesíti a tra­gédiát: az ember gyenge, ha hazug. Csapó Jánosnak, Gás­pár Tibornak, Kuna Károly- nak, Fráter Katának, Szaba­dos Ambrusnak, Teszáry Lászlónak, Milviusz Andreá­nak. Sárkány Jánosnak. Gyar- mathy Ferencnek, Bus Eriká­nak a fentiek értelmében egy- egy különböző súlyú karakter­szerep jutott. Mind hibátlan. Földes Lászlót, a HBB vezé­rét pedig öröm ismét szín­padon látni, mert örül neki. Lelkes narrátora a sok-sok bonyolult mászkálásnak, na­gyon szívesen játszik.' Sze­reti. MAKAI MARTA Román vendégkarmester A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Román vendégkarmester, Ni­colai Boboc vezényelte leg­utóbb o Miskolci Szimfonikuso­kat a színházban. A műsor ke­vésbé vonzotta o nagyközön­séget, a három mű közül egye­dül Mozart Esz-dúr sinfonia concertante-ja ismert, Silvestri vonósokra Írott három darab­ja, valamint Bruckner I. szim­fóniája szinte sohasem csen­dül fel hangversenypódiumon. Bruckner művei egyébként is igen lassan hódítottak. A múlt században élt romanti­kus osztrák zeneszerző szim­fóniáit hosszadalmasnak, ter­jengősnek ítélték meg a kortársak, s Beethoven, Brahms. Wagner hatását igyekeztek műveiben kimu­tatni. Századunk neves ze­neszerzői már többre tartot­ták; Schönberg így nyilatko­zott róla: „Egyszerűség és nagyság egyesült lényében, ési hozott létre teljesen egyé­ni, óriási hatást keltő mu­zsikát. Neve fennmarad, amíg a zenét szeretik és be­csülik.” I. (c-moll) szimfóniája 18(i5-ben készüli, de hason­lóan más opuszaihoz. ezt is átdolgozta később, 1890-ben Richter János tanácsára. Az est karmestere. Nicolai Bo­boc. feltehetően sok időt fek­tetett a szimfónia betanítá­sába, mert meglepően hatá­sosan és biztosan szólalt meg. Boboc nem látványos diri­gens. de bizonyára gazdasá­gosan használta fel a ren­delkezésére álló időt, s így kedvező képét alakított ki az érdekes es nehéz szimfó­niáról. Jól érzékeltette a ze­ne hullámzásait, architektú­ráját, a tételzárások azonban többnyire előkészítetlenül ér­ték a hallgatót. Az alapvetően drámai mű ellentéteként a hangverseny első részében lírai zenék csendültek fel. Silvestri Há­rom darab vonósokra nem avantgarde XX. századi mu­zsika. A román zeneszerző és karmester különböző han­gulatú, könnyen érthető és követhető számokat kompo­nált. Az 1779-ben keletkezett Sinfonia concertante nevé­ben hordja a műfaj kettős­ségét; versenymű szimfoni­kus igénnyel és feldolgozás­sal. A Mozart-mű szólistái, Gál Károly (hegedű) és }Bonyhay Lajos (brácsa) pontosan és szépen játszot­tak, összességében azonban a produkció felszabadultabb, életszerűbb, differenciáltabb hangzású lehetett volna. BARTA PÉTER Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Csorba Győző: Simeon tű­nődése. — 12.55: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. — 13.55: Olvasókör. — 14.25: Nó­ták. — 15.00: Hírt V — 15.05: Népszerű hegedümüvek. — 16.00: Rádiónapló. — IC.00: Gyöngy Pál és Fényes Szabolcs filmzenéiből. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30:' Esti Magazin. — 19.15: Zenekari muzsika. — 20.04: A magyar népdal hete. — 20.54: A Rádió lemezalbuma. — 22.00: Hírek. — 22.20: A rakéták éve. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. — 23.35: Szimfonikus tán­cok. — 24.00: Hírek. » Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: Mezők, falvak éneke — 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. — 13.20: Éneklő ifjúság. — 13.32: Csembalómuzsika gye­rekeknek. — 13.45: Időjárás- es vízállásjelentés. — 14.00: A ma­gyar népdal hete. — 14.15: A Stúdió 11 felvételeiből. — 14.30: Hírek. — 14.35: Visegrádi utca. — 15.12: Clivia. — 15.30: Neked sem mindegy! — 16.00: Fúvós­zenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Kézfogások. — 18.30: Hí­rek. — 18.35: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.35: Sípról, síp nélkül. — 21.00: Ismeretlen ismerősök. — 22.00: Újdonságainkból. — 22.40: Operettnyitányok. — 23.00: Hírek. — 23.20: A tegnap slá­gereiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 15.06: Pege Aladár együttese játszik. — 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Világok meséi. V J6.5Ö: .Pophullára. —. 18,M: Külpolitikai klub. — 18.30: Rá- dio-hangvérvényekről. — 19.00: Hírek. — 19.04: A magyar nép­dal hete. — 19.32: Vallomás a műfordításról. — 19.50: A drez­dai Kreuzkórus énekel. — 20.10: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 21.00: A rocktörténet nagy előadói. — 22.00: Bach-művek korabeli hangszerekkel. — 22.36: Napjaink zenéje. — 23.30: Hí­rek. Kutya éji dala Nem könnyen adja meg ma­gát a nézőnek Bódy Gábor új filmje, a Kutya éji dala, me­lyet Csapiár Vilmos novellája nyomán rendezett. Sokkal in- kább a néző adja meg ma­gát, adja fel a reménytelen harcot, hogy bekapcsolódjon a csekély 2 óra 27 perces film­be, megpróbálja rendszerezni a látottakat-hallottakat. Mozaikokból áll össze a történet, pontosabban ezek a mozaikok sehogyan sem akarnak egész képpé ren­deződni. Valószínűleg nem is ez a rendező célja. Sokkal inkább az, hogy állandó bi­zonytalanságban tartsa né­zőit a legkülönbözőbb képi, dramaturgiai fogásaikkal, hangeffektusokkal, zenékkel, álom és valóság keverésével, a szereplők sokszor különös megnyilvánulásaival. A rendező fityiszt mutat a hagyományos nézői maga­tartásnak, ezzel egyben le is mond a közönségről, mert a Kutya éji dala kifejezetten extra ízlésű ínyenceknek, vagy még ' inkább ájulásra hajlamos sznoboknak ké­szült. (Ámbár egyszer talán felnövünk e filmnyelvhez, de a Bódy-féle rendezők — és más művészek — akkor már Valamiféle baráti kapcsolat elnök között. alakul ki a pap és a tanács­ismét mérföldekkel előttünk járnak.) Egyszóval ember legyen a székén, akt fészkelődés nél­kül végig tudja taézni a Ku­tya éji dalát. A Mátrában vagyunk, egy faluban. A község tanácsel­nöke öngyilkosságot kísérel meg, tolókocsijával száguld a lejtőn. A főhős, (ál)pap ta­lálja meg az út szélére zu­hant embert, akivel aztán valamiféle baráti kapcsolata alakul ki. Megismerünk egy fiatal katonatisztet aki el­hanyagolja feleségét, látjuk kisfiúkat, amint egy idegen­be szakadt hazánkfiával fil­mezi a környéket, az épüle­teket, az embereket, ott le­hetünk a Vágtázó Halottké­mek és a Bizottság együttes koncertjein, megkísérelhet­jük megérteni a zenészek zavaros filozófiáját, tanúi va­gyunk az álpap lelepleződé­sének. Hogy az élet értel­mét, vagy értelmetlenségét dicséri a film, az nem derül ki. Az viszont igen, hogy rendkívül rossz színészt vá­lasztott a főszerepre a ren­dező, olyat, aki nincs tisz­tában nyelvünk hangsúlyo­zásával, ritmusával. A fő­szereplő történetesen Bódy Gábor. Amatőr a többi szí­nész is, akik részben saját szövegeiket mondják, darál­ják, hadarják, nyögik el. Kí­nos két és fél óra vár a né­zőre. Az operatőr Johanna Heer. (szabados) Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Tiszától a Dunáig. Észak-magyar­országi képeslap. Szerkesztő: An­tal Magda. (A tartalomból: Várak Borsod. Heves és Nógrád megye­ben. — Családi fényképek. Gyar­mati Béla jegyzete.) — 18.60: Észak-magyarországi Krónika. (A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarors2ági Bizottságá­nak elnöksége a Diósgyőri Gép­gyárban A kamara feladatai gaz­dasági helyzetünk alakításában című témáról tanácskozik. — Az ország egyik legkorszerűbb Vo­lán-telepét adják át Leninváros- ban.) — 18.25—18.30: Lap- és mu- sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30* Hí­rek. — 16.35: A rövidfilmstúdick műhelyéből. — 17.35: Perpetuum mobile. — 18.25: „Enyém az or­szág legszebb plébániája.” — 19.10: idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Mike Andros. — 20.50: Vendégségben. Veress Pe­ter külkereskedelmi miniszter­nél. — 21.50: Telesport. — 22.15: Ä Tv Galériája. — 22.55: Tv- híradó. Televízió, 2. műsor: 18.50: Ec- ranul Nostru. — A mi képer­nyőnk. — 19.05: Nas Ekran — A mi képernyőnk. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: Dosztojevszkii: A Karamazov testvérek. — 22.35: Képújság. Kiállítások: Fotógaléria (10— 18): Dormán László ’azz-fotóki- álíítása. — Szakmunkás Galéria HO—18) : Lukovszkv László-em- lékkiállítás. — Vasas Galéria M4 —19) : Varga János festményei. — Herman. Ottó Múzeum no— 18):, £.mber és munka. — A Hí,r- man'Öltő Múzeum numizmatikai gyűjteménye. — A természet ha- rom országa. — Ásványok, nö­vények. állatok Észak-Maeyar- országról. — Miskolci művészek 1983. — Diósgyőri vár (9—15) * A diósgyőri vár története. — Pén­zek Diósgvőr életéből. — Bor­sod—miskolci Múzeum ílO—18) : Kondor Béia-emlékkiállítás. — Szomszéd népek viseleté levele­zőlapokon. — A magyarországi délszlávok textilművészete. — Miskolci Kéotár (10—18): Két év­század magyar festészete. — Déryné-ház (9—15): Déryné-em- lékszoba. — Üvegművészeti em­lékek a XVT—Ntx. «zázorlból. — Vámosi vad;,c;oark (10—16). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cigányszerelem. (Huezka bérlet.) — Játékszín (7): Lulu. Filmszínházak: Béke (3, n6 és f8): Klute (mb. színes amerikai, 16 éven felülieknek. III. hely­ár!). — Béke kamaramozi (4): Kopaszkutya (magyar, TI. hely­ár!) — (6): Modern Robinson és családia (mb. amerikai. TI. helyár!). — Kossuth (f3) : Röpke éjszaka (mb. színes szovjet) — (hn5 és 7): Dutyi-dili (mb. szí­nes amerikai, III. helyár!). — Ilevesy Iván Filmklub (f5 es f7): Kutya éji dala (szí.- ma­gyar, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (f5): Az erdő szépe (mb. színes román—szovjet me­sefilm) — (f7) : Délibábok or­szága (szí. magyar). — Táncsics kamaramozi (6) : Panelsztori (mb. szí. csehszlovák, 14 éven felülieknek!). — Szikra (4 és 6) : Együttélés (szí. magyar. 14 éven felülieknek!). — Petőfi (f5 és f7): Visszaesők (szí. ma­gyar, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (4. 6 és 8): Csínom Pal­kó (szí. magyar). — Fáklya ka­maramozi (f5): Vad fajzat (mb. olasz. 16 éven felülieknek!). — Tokaj vendéglátóliáz (f8) : Eav zsaru bőréért (mb. színes fran­cia, 14 éven felülieknek!). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 és 7): Tüzes éjszakák (szí. szov­jet). — Ady Művelődési Ház <5 és 7): Ezüstnyereg (szí. olasz, II. helyár!). — Hámor (f6): Pa­nelsztori (mb. szí. csehszlovák, 14 éven felülieknek!). — Pere­ces (6): Délibábok országa (szí. magyar). PENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Zenekari muzsika. — 9.00: A magvar népdal nete. — 9.sül Jő a dal. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Ugró­iskola. — 10.35: „ . . . kincsek kancsóia! Csókedénv!” — 10*0: Eric Ericson vezényel. — 10.59: Lottóeredménvek. — 11.00: Gon­dolat. — 11.45* Nicola Rossi-Le- meni operaári'ákat énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvószene táncritmusban. — 8.20: A rakéták éve, — 8.30: Hírek. — 8.35: Slágermúzeum. — 9.33: Orvosok a kommunikáció szolgálatában. — 9.50: Lottósor­solás. — 10.00: Zenedélelőtt — 11.30: Hírek. — 11.35: Tánczenei koktél. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom