Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-29 / 257. szám

Brigitta Weinberger a cápákkal. Az állatoknak körülbelül 200—300 foguk van. Két dajka, eay citrom A cápák Floridából, a lányok Ausztriából jöttek Az osztrák Brigitta Weinber­ger es barátnője, Danieila Schmittberger pár éve Floridá­ban nyaralt, ahol megnézték Jony Barber cápa-showját. Mint annyi mindenkinek, ne­kik is tetszett, amit ott láttak, s a műsor után a tulajdonos­nál érdeklődtek, nem lehetné­nek-e „cápa-girlök”. Most őket, kettejüket láthatjuk a há­rom cápával. Pontosabban csak egyikü­ket, mert váltott műszakban dolgoznak. ^nnak idején egy évig tanulták a szak­mát, ismerkedtek az álla­tokkal, míg „bedobták őket a mély vízbe". Brigittával és a cápa-show magyarországi utaztatójá­nak, a MACIVÁ-nak ■ az üzemegység-igazgatójával, Ács Sándorral beszélgettünk. — Honnan veszik a ten­gervizet? — Mesterségesen állítjuk elő, a 12 méter - hosszú, 2 méter széles medencében 20 ezer liter víz van, melyhez 280-féle adalékanyagot, vegyszert keverünk. — Nem zavaró, hogy mos­tanában a miskolci víz nem a legtisztább? — Ne is mondja! Renge­teg gondot okoz. Rendkívül fontos a víz minősége, sa­ját tisktítdberéri'de^é^üíik r van. a láncok például sem­miféle bőrvédő krémmel, olajjal nem kenhetik be ma­gukat merülés előtt. Roppant érzékenyek az állatok. Ezek egyébként húsz év körüliek, s egyenként 16 ezer dollar értékűek. Floridában fogták őket. kettő dajka- egy pe­dig citromcápa. — Mennyire veszélyesek az állatok? Volt-e már bal­eset? — Velünk még nem, le­számítva egy-két karcolást, de történt már olyan, hogy egy lánynak bokában leha­rapta a lábát az egyik állat. — Honnan jöttek, merre jártak már? — A tulajdonos egy ame­rikai néger férfi, a cég köz­pontja Stuttgartban van. Ott van állandó tengeri showja, továbbá három utazó mű­sora. A Florida cápa-show-t látták már Angliában, Fran­ciaországban, Olaszország- bah, Görögországban, Hol­landiában, Jugoszláviában, és persze Magyarországon. — Mit esznek a cápák? — Élő tengeri halat, na­ponta körülbelül ,8 kilót fe­jenként. — Akadnak-e jelentkezők, akik megpróbálnák a lányok foglalkozását űzni? — Hogyne, nem is keve­sen. Az üvegen keresztül, ahogy a közönség látja a mű­sort, minden egyszerűnek tű­nik. Azután mikor felvisz- szük őket. és a medence fö­lött állnak, nyomban elmegy a kedvük. — Mennyit keresnek a lá­nyok? — Hetente körülbelül 6 ezer forintot. (szabados) zfc Az egyik dajkacápa portréja (Kiss József felvétele) • • Oregbetűs OKTÓBER 31-TÖL AMÍG A KÉSZLET TART 4 meo\ei könyvtár lüzclsoiozaia Program* n ajánlat fiataloknak Miskolci Fiatalok Figye­lem! — hirdeti a címlapján az ízléses, szellemes illuszt­rációkkal ellátott kis^ füzet, amelyben a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtár ajánl szórakoztató, nívós műsoro­kat a miskolci fiataloknak. Egyben — nagyon helyesen — könyvtárpropagandát csi­nál, mert közli, hogy a szín­házi-zenei programokhoz mi­lyen felvilágosító olvasmá­nyokat találhat a könyvtár­ban az érdeklődő. A minden hónapban meg­jelenő füzet első számában dr. Környey Lászlóné, a könyvtár igazgatója köszönti a fiatalokat, és ismerteti a könyvtárnak a füzet kiadá­sával elérendő célját. Az el­ső füzet bemutatja a zene­műtárat, , amelyben hasznos olvasmányokkal bővítheti ze­nei ismereteit,' aki koncertre jár. ugyanígy a színházláto­gatókat is felvilágosítja, milyen könyvekkel egészít­hetik ki a színházban látot­takat. A képtárak és a mú­zeumok programjaihoz is szolgál útmutatással a füzet. Elismerést érdemel a négy könyvtáros, Bartha Éva. Bo­ros Mária, Pohorai Agnes és Szabó Marianna a szerkesz­téséi!. (máié) V Rudiik Júlia hangja fátyolos, szomorú volt, amikor bekonfe­rálta Palotai Boris Reumaval- cer címtí tévéjátékát. Népszerű és olvasott író Palotai Boris, de tisztem szerint most nem nek­rológot kell írnom, hanem tévé­recenziót. A Rádió és Televízió- újság külön is kiemeli, hogy az írónő Tolnay Klári számára ír­ta ezt a főszerepet. Szép és méltányos gesztus. Érdemes eltűnődni, hogy íróink miért nem teszik ezt gyakrabban, s miért nem szorgalmazza a tévé is? A színház a pillanat művésze­te. Egy-egy alakítás, színész­egyéniség addig él, ameddig a nézők' emlékezete megőr­zi. A tévé (hála az elektro­nikus technikának) azonban szinte korlátlan ideig rögzít­heti markáns színészeink (nekik írt) alakításait. Haj­dan divatos volt színházaink­ban, hogy a búcsúzó (nyug­díjba, vagy más városba tá­vozó) színészeknek jutalom­előadást rendeltek. (így lé­pett fel Petőfi a Bolond sze­repében Shakespeare Lear király című darabjában.) Mi­lyen hálás feladat lett volna a tévének, ha — annak ide­jén, míg tehette — szerepe­ket írt Básti Lajosnak, Uftg- váry Lászlónak, Pálos Györgynek. Latinovitsnak, Dómján Editnek, Jobba Ga- binak! A Reumavalcer fanyar, szomorkás cím, jól jellemzi Palotai Borist, aki minden írásában a megromlott-rom­ló emberi kapcsolatokat bon­colgatta. Betegség a magány? — a kérdés megfogalmazódik a tévéjátékban is. A magány I természetesen nem betegség, ha csupán az egyént nézzük, de sjúlyos társadalmi gond, amit orvosolni kell. Palotai Boris jó éfzékke(i mutat rá, hogy a íelborhloíí, csonka családban mindenki magá­nyos: az özvegy nagymama, a „szabad házasságban" éld szülők, az érettségire készüld kamasz. Nem véletlen, hogy ez a nyomasztó érzés a leg­jobban az időseket és a ka­maszokat viseli meg. Ök már és még nem tudnak megal­kudni, minden áron társát keresnek. A Tolnay Klári alakította Vilma néni az emancipált nők bátorságával és céltudatosságával, (fiú) unokája nyersen és kapkod­va. Végül is nem csupán a happy end igazolja őket. Pa­lotai Boris „házasságpárti". Tekinthető ez a tévéjáték amolyan tantörténetnek is — mondjuk illusztráció lehetett volna a tokaji írótábor ta­nácskozásán, ahol éppen (és ismét) a család volt a téma. Ez a tételszerűség azonban nem vált előnyére a tévéjá­téknak, amelyet csak Tolnay Klári alakítása tesz emléke­zetessé. Nem véletlenül, hi­szen csak Vilma néni figu­rája van kidolgozva, árnyal­tan ábrázolva. Villanásnyi szerepben láthatjuk a „mi" Igó Évánkat is, de nem bánik jobban a szerző és a rende­ző: Bohák György a többi­ekkel sem ebben a fanyar- kásan szomorú történetben. (horpácsi) A tisztasági A miskolci tisztasági őr­ségek tagjainak ma dél­után 5-től levetítik a Vük című mesefilmet, majd Ka­sza Tóni mond mesét, A őrségeknek műsort az, Oszip István u. 12. .szám alatt rendezik meg, a programot házi bi­liárdbajnokság zárja. >|c A kép a mozi avatásán készült, amikor a Mennyei seregek című magyar filmet vetí­tették le, premier előtt KíváiiságÜsta a lakótelepről A Könyvértékesítő Válla­lat a közeljövőben úgyneve­zett öregbetűs kiadványokat jeléntet meg. Az idősebt» emberekre, a rosszul látók­ra. nehezen olvasókra gon­dolva a gyermekkönyvekhez hasonló, nagybetűs szedettél adják ki a korábban már napvilágot látott köteteket. Elképzeléseik között sze­repel a Hangoskönyv gon­dozása. A magyar és a vi­lágirodalom jelentős alkotá­sait, maradandó értékeit — elsősorban a csökkentlátók, vakok számára — kazettá­kon hozzák forgalomba. A hangoskönyvek közrebocsá­tásában együttműködnek a rádióval, s így'a sorozatban helyt kapnak a rádióban el­hangzott irodalmi adaptáci­ók, rádió- és hang játékok is. íT 4961 Andok típusú televízió (7600 Ft) vásárlása esetén )00 Ft-os vásárlási utalványt ajándékoz llo'jv hívják az Ady moziját? Az Ady Endre Művelődési Házban a minap megrendezett Hofi-müsor közönsége kérdő­íveket .talált a székén. A művelődési ház munka­társai arról érdeklődtek, mi­lyen rendezvényeket szeret­nének látni a környék lakói — akiknek kulturális kiszol­gálása a legfontosabb fel­adatuk és céljuk —, milyen tanfolyamok, szakkörök, fog­lalkozások iránt érdeklőd­nek. Azóta már több kitöl­tött kérdőív visszaérkezett. Hamarosan több száz kérdő­ívet juttatnak el a diósgyő­riekhez, azokhoz is, akik ed­dig esetleg nem látogatták az Adyt A művelődési ház mozija — melyet a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat üzemel­tet — hétfőn,- szerdán, csü­törtökön. vasárnap két-két előadást tart, szombaton dél­után ifjúsági filmeket vetít. Az iskolák kérésére napközis­mozit indítanak, kétheten­ként mutatnak be egy-egy filmet, mely valamiképpen kapcsolódik a tanultakhoz. Távlati terv, hogy a mozi­üzemiekkel közösen olyan filmesnapokat rendeznek, •amikor a házban egyszerre több — pontosan háróm — helyen is folyik vetítés. Ak­korra talán már neve is lesz a most Is üzemelő mo­zinak. Szeretnék, ha a ta­polcai, a jelenlegi Ady át­adná nekik a nevét. (Lehet­ne Akropolisz.) A novemberi rendezvé­nyek között lesz Korái- es Soltész Rezső-koncert, Sán­dor György-est, a gyereke­ket az Állami Bábszínház művészei, Szergej bohóc és a Tolcsvay-trió fogja szóra­koztatni. A házban működik fotószakkör, nyugdíjasklub, kertészeti-szőlészeti, szakkör, valamint az Uránia Csillag- vizsgálóba kihelyezve, csil­lagászati szakkör. A gyere­kek különböző mozgásművér > szett tanfolyamokon vehet­nek részt, a felnőttek köré­ben népszerű az aerobic. És még csak ezek után fogják feldolgozni e lakóte­lepiek „kívánságlistáját”!

Next

/
Oldalképek
Tartalom