Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-13 / 243. szám
a miskolciaké a szó Aluljáró, tartalékban Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Deli Hírlap, Miskolc, 3501, Pí. 39. — Tel.: 18-225 Utazzunk kulturáltan! Sok szó esik mostanában a közúti közlekedés rendjéről. Pontosabban arról, milyen szabályokhoz tartsák magukat a gépjárművezetők és a gyalogosok a forgalomban. Mindez természetesen helyénvaló, minden intő szó hasznos lehet avégből, hogy megelőzzük a baleseteket. Olykor azonban beszélni kellene arról is, miként közlekedjünk, mint utasok, a tömegközlekedési járműveken. Erre ugyanis nincs szabály; a mérvadó a kialakult szokás, ami nem éppen kifogástalan. Aki jobban megfigyeli útitársait, egyik-másik viselkedését, visszatetsző dolgokat tapasztal. Ejtsünk szót néhány tipikus esetről, illetve utastipusról. Eléggé gyakori látvány, hogy amint a busz vagy a villamos beáll a megállóba, az utas a többiek között előre- furakszik, hogy ő legyen az első felszálló. Odaáll szorosan az ajtó elé, akadályozza a leszállást, zokszó nélkül tűrve a rá tett megjegyzéseket. S mit tesz, miután felkapaszkodott? Ismét megáll az ajtóban, de most már fent, megkapaszkodik a fogódzóban, nehogy elsodorják a felszállók, akik nem kevésbé morognak rá, mint az iméntiek, akik lefelé igyekeztek. A jármű vezetője hiába rimánkodik bele a mikrofonba, hogy: „Húzódjunk a kocsi belsejébe, engedjük a le- és felszállókat!” — a ravaszkodó nem ért a szóból. Talán szentül hiszi, hogy ha így tesz, előbb ér űticéljához. Pedig nem. Eppenhogy ellenkezőleg: késlelteti a járművet a lassúbb le- és felszállást előidézve. Sok a panasz a fiatalokra, akik nem adják át a helyüket az idősebbeknek. Hát ebben van is igazság. A fiatal, aki kényelmesen ül, látja, tudja, hogy ott áll. kapaszkodik mellette az az idősebb, fájós lábú nő vagy férfi, de csak néz, merőn bámul ki az ablakon, mintha bűvölné odakint- ről valami. Több tiszteletet és megértést az idősebbek iránt! Igen, ám, de ki nevelje azt bele a fiatalokba? Az iskola? A KISZ? Részben. Légióként azonban a szülő! Mert ha otthon van tisztelet és tekintély, akkor lesz a buszon,, villamoson is — nem mesterkélt udvariasságból, hanem természetes módon. Magam is — gondolom, mások is — megfigyeltem már, hogy akadnak utasok, akik a busz vagy a villamos hátsó ajtaján szállnak fel, menet közben előre furakszanak; az első ajtón felszállók pedig fordítva. Nem zavarja őket a zsúfoltság, még csak elnézést se kérnek, ha letapossák a lábakat, sodorják magukkal a kézben lógó csomagokat — csak mennek, mennek előre vagy hátra. A csuda tudja, miért!? Tálán, mert ily módon lefaragnak néhány métert, s leszálláskor közelebb lesznek az úticélhoz? De ha így van. akkor miért nem úgy állnak a járdaszigetre, a megállóba. hogy a jármű nekik megfelelő végén szállhassanak fel? Miért kell végigtiporni a tömegben? Csak három — de nem ritka — példát említettem. Ennél lényegesen több az utastípus. Van még agresszív, szemetelő, hangoskodó, trágár szavú, molesztáló, s ki tudja, további hány fajta? Az elején azt mondtam: a megszokás alakította az utasillemtant a tömegközlekedési járműveken. (Persze, esetekre vonatkozóan vannak szabályok!...) A szokáson kellene Változtatni. Ezt csak mindenki saját maga teheti meg. S amíg nem így lesz, valóban többet kell róla beszélni ... Csúszda? Zúzda? Ez a kérdés már eldőlt — és sajnos, az utóbbi „javára”! Ez a zúzda a Szinva—- Népkert lakótelepen, a Melinda—Vörösmarty utca udvarán van. Az egyik homokozó széléhez a csúszda létráját, a homokozó kellős közepébe pedig egy U-alakú vasat építettek be. Erre következett volna a lépcső; tetejére 4— 5 szál deszka, hogy ne potyogjon le a gyerek a lyukon, ha már'felmászott, és át tudjon lépni á csúszdá „vályújába”. — Ami szintén hiányzik. S ezért meredezik árván a homokozó közepén az U-alakú vas. Pár nappal ezelőtt kisfiam olyan szerencsétlenül esett el a homokozóban, hogy a homlokát beverte a vasba, kis híján betört a-feje. A szerencsén ’múlott, hogy nem a halántékra, szentére, vagy a hasára esett. Azt 'mphdanom sem kell," hogy ékkor „felnyársalja”. • Az ofvoí véleménye az volt, hogy fel kell jelenteni azt. aki balesetet előidéző körülményt teremt a játszótérén. Talán az újság nyilvánossága elég lesz ahhoz, hogy kiderüljön, kinek kell ezt a balesetforrást megszüntetni. Nyíri Lászlóné Miskolc, Vörösmarty u. 47. és még hat szülő aláírása Kié a pénztárca? Szeptember 22-én a Búza téri piacon, az Áfész 158. számú zöldségboltjában felejtette pénztárcáját egy idős, nyugdíjas néni. A bolt vezetője, Pszota Ödönné a pénztárcát eltette, s azóta is várja tulajdonosát, de az nem jelentkezett érte. Bár nem túlságosan nagy összegről van szó, egy nyugdíjasnak minden fillér számít. Ezért kérte szerkesztőségünket e pár sor megírására. jjc A Fazekas utcai iskolával átellenben, az épülő lakótelep szomszédságában már jó ideje elkészült egy aluljáró. Ám mindkét bejáratat vasrács zárja le. Feltételezésem szerint csak az új lakások átadása után vehetik birtokukba a környékbeliek. Közben az aluljáró már az enyészet útjára lépett. Oldalán a márványlapok meglazultak, deformálódtak, leperegtek, s nem valószínű, hogy maguktól... Mintha az oldalfal is megsüllyedt volna. Ha nem vigyázunk rá, hamarosan újra kell építeni a bejárati részt. Molnár István Miskolc jj Görömbölyiek kérik „ . .. a Zöldért 115. sz. boltegysége 1983. október 1- től ismételten mint hagyományos szabadkasszás bolt üzemel, mivel a boltvezető nem tudta vállalni a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Meg kell jegyeznem, hogy bármely szerződéses bolt vezetője végezhet áreltérítést a Zöldért által kiadott és érvényben levő fogyasztói áraktól, tekintettel arra, hogy a burgonya kivételével a zöldség-gyümölcsfélék a IV. árformához tartoznak. Szarka Józsefné boltvezető vállalatunk egyik Tegyük rendbe a Haditechnikai Parkol! Az Avas tetején épült Haditechnikai Park jelentősége a lakótelep terjeszkedésével arányosan növekszik. Erről győződhettem meg. amikor a napokban családommal felkerestem ezt á gyermekek körében igen közkedvelt „szabadidőcentrumot”, s ez ügyben volna néhány észrevételem is. Míg a gyermekek önfeledten játszanak, a szülőknek Pad kellene a Termál mellé Kedvelt kirándulóhelyem rapolca, s. nemcsak nyáron, íanem szép őszi időben is izinte naponta felkeresem. \ Termál-fürdő környékén izonban nincs egy pad sem, (hová le lehetne ülni meg- jihenni. Ez a rész olyan ;sendes. hogy a fáradt vámosi ember szívesebben lelőne itt egy pár órát, mint i játszótér, vagy a pavilonkor zajos környékén. Igaz, már vége a szezonnak, de legalább tavasszal tegyenek ide padokat ! Valamikor voltak is, de megrongálták őket, s az elszállítottak helyére nem hoztak másikat. Jó lenne néhány beépített „kölá-' bas” pad, amiből nem egy van a park egyéb területén, sl V. Zoltán Miskolc legjobb egyszemélyes boltvezetője, akinek a munkájával kapcsolatosan az eddigiek folyamán problémák nem merültek fel, és ez a megállapítás nemcsak a Zöldért-központ véleménye, hanem a vásárlóközönségé is. Megjegyezni kívánom még: az ügy vizsgálatakor kiderült, hogy a bejelentést nem az aláíró tette, hanem valaki, annak nevével visszaélve írta meg levelét a boltvezető ellen. (A választ Ab- rahám Istvántól, a Zöldért osztályvezetőjétől kaptuk a lapunk október 3-i számában megjelent, „Nincs árengedmény” című cikkre. Hasonló értelmű levelet kaptunk Szarka Józsejné boltvezetőtől is.) Sokak nevében fordulpk Önökhöz egy régi és egy újabb problémával kapcsolatban. A régi az, hogy a göröm- bölyi temető alatti utcákban lakók igen messze vannak minden buszmegállótól. Sok új utca nyílt ezen a részen, szaporodott az itteni lakosság száma, sok a kisgyermekes család. Apróságokkal egyébként is lassabban halad az ember, hát még ha majdnem egy kilométert kell a buszhoz gyalogolni. Ez felnőtt embernek is fárasztó. Aki például a Löwy Sándor, Szabó Károly, vagy a Temetőaija -.utcán lakik, eg; formán messze van a 14-e a 24-es és a 4-es autóbu vonalától. Ez csaknem e* kilométer. Ennyit már vidi Rossz ajtó — huzatos lakások van alkalma szemrevételezni a környezetet. Sajnos, van néhány dolog, ami nem mondható szemet gyönyör- ködtetőnek. Most a harci jármüvek belsejét borító • szemétről nem szólok, s a korrózió okozta károk is — egyelőre — jelentéktelenek. Említést érdemel azonban a parkot körülvevő kerítés állapota — már, ahol nem dőlt ki —. valamint a lámpaoszlopok. Szándékosan említek oszlopot, ugyanis már csak az van. A lámpatestek eltűntek, jobb esetben ösz- szetörve fityegnek — míg le nem esnek. Ügy érzem, érdemes lenne rendet tenni ezen a kedvelt kirándulóhelyen, hiszen a környék rövidesen benépesül. és gyermekek tömege fogja birtokba venni a kiszuperált járműveket. Mert a szülők nem szívesen engedik ilyen elhanyagolt környezetbe csemetéiket... Molnár István Miskolc A Hegyalja utca 15. szám alatti bérház bejárati ajtaját evek óta nem lehet kulcsra zárni, mert deformálódott. A rögzíthető része is rossz, körben hiányoznak a hézagtakaró lécek, és a gömbzár sem jó. Emiatt az ajtó mindkét szárnya rendszerint éjjel-nappal nyitva van. Az egész ház állandóan huzatos, s ha ez az állapot így marad, sok lakásban hiába fütenek. Nem beszélve arról, hogy illetéktelen személyek a lep- csőházat nagyon sok esetben éjszakai alvóhelyül használják. Számtalan alkalommal randalíroznak, zavarják a lakók éjjeli nyugalmát. A ház- felügyelőnek az idén is többször a rendőrség segítségét kellett kérni eltávolításuk érdekében. Olvassuk az újságokban és halljuk a rádióban, hogy energiatakarékossági szempontból a nyílászárókat el kell tömíteni olyan helyeken, ahol szökik a meleg. Ez ránk nem vonatkozik? A fenti hiányosságot a ház- felügyelő már sokszor jelentette, de az ajtó megjavítására mind ez ideig semmiféle intézkedés nem történt. A lakók nevében ez év júniusában levélben kértem a MIK-et, hogy legyen szíves intézkedni a hiba megszüntetéséről. A levelemre kapott válasz a következő volt: „A bejárati ajtó nem javítható, így teljes cseréje szükséges, melyet anyagi helyzetünktől teszünk függővé. A tervszerű épületkarbantartás címsorba történő felvételét javasolni fogjuk.” Ez a válasz természetesen a lakókat nem elégítette ki. A lakbér fizetését a lakók nem az anyagi helyzetüktől teszik függővé. S hogy a drága meleg a tél folyamán a lakásokban megmaradjon, mindenképpen nagyon sürgős intézkedést kérünk és várunk az illetékesektől. A ház lakóinak nevében Tasnádi Balázs Miskolc, Hegyalja u. 15. sz. ken sem gyalogolnak. Csak Görömböly mostoha? Lenne megfelelő út is az erre közlekedő buszoknak, és nekünk is kényelmesebb lenne az utazás. A másik, újabb keletű gondunk az, hogy életveszélyessé vált a Hejön levő kis híd, tehát lebontották. Ennek már fél éve, vagy még több. De azóta sincs helyette más, amin biztonságosan lehetne átjárni. Most ugyanis a híd helyett a patakmeder falába vágott ..földlépcsőkön” és egy, a vízen keresztbe fektetett betongerendán egyensúlyozva járnak át a boltba az itt lakók. Ez még veszélyesebb, mint a régi híd volt, esős időben pedi| lehetetlen a megázott földön fel- vagy lemászni, így jókora kerülőt kell tennünk fájós lábbal, teli bevásárlószatyrokkal. De még egészségesen sem kellemes. Ígéretet már kaptunk a híddal kapcsolatban, de jelenleg azon nem lehet átmenni a patakon. — Kérjük az illetékeseket, tegyenek valamit az ügyben, hogy még a tél beállta előtt használatba vehessük a hidat. Megteszi nekünk egy olyan vashíd is, mint ami a Jáhn Ferenc utcával szemben van a Hejőn. Ez biztosan nem kerül olyan sokba,' mint egy nagy betonhíd. Fehér Dezsöné Miskolc, Lőwy Sándor u. 22. sz. Rejtélyes korlátcsonkok Jk A Szabó Lajos utcában levő Ezermester- és Üttöröbolt e’ótt a parksávot korláttal akarták védeni, s egyben — gondoljuk — megakadályozni az úttesten történő átjárást. Mindez azonban füstbe ment, mert a beépített tartókat a földre „kényszerítették”, így nincs mire felszerelni a láncot. De mi célt szolgál így? Csak arra jó, hogy csúfítsa az utcaképet, F. L. Miskolc
