Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-10 / 240. szám

Bemutató a színházban

Daliás idők

Varga Dávid (pécsi) kollégám Körösnagyharsányról írott szociográfiája jutott az eszembe a péntek esti ősbemutatón. Címe telitalálat: Az ország peremén. Azaz a „világ végén”, ahol ritkábbak és kisszerűbbek a történések, ahol a történelem is szertelenebbül mozdul, ha mozdul. Gáli József „komikus tragédiája” színhelyének a neve a helyi etomológia szerint is kifejezi ezt. Vésztő-vésztő, míg a szomszédos Szeghalom a termékenynek éppen nem mondható szikről kapta a nevét. Maga a történet, s a darab címe: Daliás idők meg az onnan nem messze született Arany Jánost juttatja eszünkbe, s nemcsak a Toldi íróját, de a Nagyidai cigányokét is.

Vésztő népe, illetve néhány önjelölt vezetője 1944 őszén kikiáltotta a „Vésztői magyar királyi tanácsköztársaságot”. A valóságosan megtörtént eseményeken még ma is jót derül a sárréti ember, s különösen a szomszédos Szeghalom. Gáli Józsefnek te. hát nem kellett mást tennie, mint a korabeli történelmi dokumentumok alapján valamilyen dramaturgiai elv szerint, színpadi mozgássá, figurákká formálni a Vésztőn 1944 októberétől 1945 februárjáig történteket.

Nos, ez nem sikerült maradéktalanul. A 3 felvonás hat képe az utolsó jelenetig epikus, olykor terjengős. Nem véletlenül, említettem a Nagyidai cigányokat. Gáli József jól ismeri a vésztői— vészháti világot, de messze nem annyira belülről, bensőségesen, mint Arany János. Legjobban sikerült figurája maga a főhős, Gebejdi Imre, ez a szándékaiban tiszta, ám módszereiben anarchista, erőszákos kis falusi néptri- bon, diktátor, aki éppen nagyotakarásával válik (már akkor), komikussá, lehetetlenné. A többi figurában van egy csipetnyi a népszínművekből. Míg a falu diktátora mindenáron történelmet akarna csinálni, ők csupán élni akarnak, ahogy lehet. „Enni kell” — ismétlik meg többször is.

A történelmi igazságtevésben személyes bosszú is vezeti Gabejdit. Lélektanilag logikus, hogy ez az ember magára marad, hiszen elméletileg képzetlen (noha állandóan Marxra hivatkozik), ugyanakkor fokozatosan eltá. volodik a község és az ország realitásaitól. A néző rokon- szenvét mégsem veszíti el ez a rabiátus, „nagytermészetű ember (szoknya, pendely, nem menekülhet előle), mert éppen naivitása menti fel, s az, hogy (a bosszú-motívumon kívül) mindig a falu érdekében cselekszik.

Nem véletlen, hogy a leg- hálásabb és legnehezebb szerep a színésznek is éppen Gebejdi Imre megformálása. Matus György sikeresen meg is birkózik ezzel az alkatától kissé idegen feladattal. Érzékeltetni tudja, hogy Gebejdi magánéletében szerencsétlen, boldogtalan, s ezt a fa- luszerte beszélt szoknyakalandjai sem tudják feledtetni, kompenzálni.

A színlapon ugyan a sor végén van, de itt tárgyalandó a Fehérhajú nő vázlatosan megírt figurája, aki éveken keresztül visszavárta Gebejdit, s hűségesen vezette a „szállodáját”. Péva Ibolya néhány gesztussal érzékeltetni tudta ezt a reménytelenségbe beleöszült asszonyi sorsot. Hálásabb, mert látványosabb az ugrifü- les pesti lány: Bézi Lenke szerepe. Molnár Zsuzsa csacsog, táncol, dörömböl, s fenntartás nélkül hódol Gebejdi „Imre bácsinak”, de végig idegen marad a faluban. A színésznő minden erőfeszítése sem tudja azonban elfeledni. hogy ez a figura nincs igazán megírva. Milvi- usz Andrea II. Lapozóként. naiv, majd lelkendező falusi lányként, fiatalasszonyként, kis szerepében is érdekes figurát teremt. Igazi karakter- ftgura Sisterákné, a nagy% Nincs mivel fűteni, világítani, üres a kamra Gebejdiéknél. A „fehér hajú nő”, Péva Ibolya keserűen kéri számon ifjúságát Gebejdi Imrétől (Matus György).

(Jármay yörgy felvétele)

hangú, agresszív falusi asz- szonyság. Máthé Éva élénk színekkel, tapsot aratva állítja elénk. Új szerepkörben (a színlapon „Szikár nő”) mutatkozik be Fráter Kata, a pap bátyjáért rajongó vénkisasszonyként. Igazán a templomi jelenetben meggyőző, de fog még ez az alakítás gazdagodni, mélyülni az előadások során. Csapó János Csüdör I. Istvánként a tőle megszokott ökonómiával, egy tömbként formálja meg a józan, de a változásokat nagyon is igenlő idős parasztembert. Társa, Marhás János szerepében Polgár Géza, nyersebb figurát alakít, de ez nem a színész rovására írandó. Vállalva a túlzott puritánság vádját, ismételten szóvá teszem, hogy a köznapi beszédben manapság sajnálatosan eluralkodó nyelvi durvaság igen bántó és visz- szatetsző a színpadon. Kevesebb több lett volna abból a bizonyos felszólító módú igéből... Csüdör II. István J a „rendőrfőnök” szerepével Gáspár Tibor küzd. Gyaníthatóan nem mindig érti, érzi, ezért hadar, szertelenke- dik. Pedig ezeknél a „népi” figuráknál talán éppen a visszafogottság, a belülről ábrázolás kínál több humorforrást. A jegyző szerepében Varga Gyulának lennének drámai pillanatai (például az internálótáborban), de a könnyebb ellenállás felé haladva, már-már operettízűvé válnak. A gyógyszerészházaspár epizódszerepeit Kulcsár Imre és Zsolnai Júlia oldja meg korrekten, fegyelmezetten. Néhány izgalmas pillanata van, s ezeket jól oldja meg Szabados Ambrus (Malomtulajdonos). Sallós Gábor (Szitás Gergely) ismét negatív figurát alakít, elhitető erővel. Kissé modoros Somló Ferenc Adorján Bálintként, amolyan „lóti-futi” mindenesként. Sablonos, mert rossz filmekből ismert figura Mi- zse Mihályé, a rendteremtő „funkcióé”. Bregyán Péter megoldásai még nem tudják eltüntetni a dramaturgiai férceket, de érlelődni fog ez is az előadások során. Van néhány szép (dramaturgiai) pillanata Dóczy Péternek, a pap szerepében. Az I. Lapozó (M. Szilágyi Lajos) és a III. Lapozó, (Teszáry László) szerepe közül az utóbbi hálásabb, több játéklehetőséget kínál. A Vadászpuskás férfi szerepében Ábrahám István hitelesen ellenszenves. Mihályi Győző alakítja Neumann urat, a gazdag keres-;

kedő fiát, akivel leszámol az új hatalom. Szerepformálása előbb talányos, majd játékos, érdekes.

■ ■

A díszleteket Kerényi József Ibl-díjas építész tervezte, mint vendég). Kissé stilizáltak, de praktikusak, jól bejátszhatók. Az utolsó képben (Körös-part) azonban zavaró, félreérthető a fehér házfal a háttérben. Fekete Mária jelmezei jól szolgáljak a célt, de kicsit talán ele- gánsabbra öltözteti a szereplőket, mint ahogyan 1944- ben, Vésztőn jártak az emberek. A zenét Kalmár Péter állította össze. Soha még ilyen furcsa Himnuszt nem hallottam színpadról. Miért kell bele fegyverropogás is?

Szőke István rendezését korrektnek nevezném, ha nem ősbemutatóról lenne szó. Ebben az esetben azonban a darabválasztás egyszersmind értelmezés is. Az első rész kicsit komótosan indul, felgyorsul a második, ám a befejezés (Gebejdi találkozása apja gyilkosával) a komikum határát súrolja. Nem hiszem el, s ebben ludas a díszlet is. Hatásosak, praktikusak a nagy tablók, tömegjelenetek (be is jön a taps), ám a befejezés utáni tapsrend lehetne mértéktartóbb.

IIORPÁCSI SÁNDOR

Ur-sliow a

Kozmikus utazás, zenei multivíziós űr-show, sokféle meghatározást kereshet a műsornak a tájékozatlan. A műfaj kedvelői tudják: a lézer, a zene és a kifejező mozgás együttese az az előadás, amelyet a Központi

Benkóék:

A nagy érdeklődésre való tekintettel, még egy fellépést vállalt a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban

Kisgyerek a nagyvárosban

A nemzetközi gyermekév alkalmából az UNESCO felkérésére készült az A.mick című belga film, és ma, 1983-ban nem kevésbé érdekes, mint akkor volt. Mos ani bemutatása bizonyság arra, hogy ezeket a valamely célnak (öregek, rokkantak, egyéb) szentelt éveket semmiképpen sem lehet kampánynak tekinteni. De bizonyság az Annick vasárnap délelőtti műsorra tűzése arra is, hogy a televízió műsorpolitikája gyakran sodródik a gyengébb ellenállás irányába; a hét vége számos szórakoztató műsorának a rovására érdemes lett volna egy alkalmasabb időpontban műsorra tűzni. Vasárnap délelőtt negyed tizenegykor a szülők, akiknek a műsor tulajdonképpen szólt, főznek, kocsit mosnak, vagy éppen a hét végén is dolgoznak. Elfoglaltak, mint általában mindig.

Az Annick arról szól, hogyan nő, növöget magában szép csendesen a kilenc-tíz éves gyerek, ha elfoglalt szülők gyerekeként nagyvárosban született. A beszédes, a mindennapokat a dokumentum . hűségével mutató képsorok alá a kislány maga mondja a szöveget, tőle tudjuk, amit megtudunk. Anyja, apja dolgozik, fodrászok, egész nap talpon vannak, esténként pedig még tanítanak

lálkoznak, féltő gyöngédség kíséri, jólnevelt, jóltáplált. Mi hát a baj, miért magányos? Annick lehetne magyar gyerek is, és ekkor is elmondhatnánk róla mindezt. Miért nehéz modern világunkban, nagyvárosainkban, sőt lassan már a kistelepüléseken is gyereket nevelni?

A viszonylag kényelmes életért, a viszonylagos^ jómódért mindkét szülőnek dolgoznia kell. Kegyetlen dolog, hogy a gyerekért dolgoznak, és éppen a gyerek sínyli meg, hogy ebbe a bűvös körbe zárva élnek a szülők, és ha a nagyok nem, ő hogyan tudna belőle kitörni? A film attól volt jó, hogy az egyetemlegesen itt és most megválaszolandót nem válaszolja meg. Minden kérdést nyitva hagy, de gondolkodásra int. A kilenc^ tíz éves már olyan nagy gyerek, hogy még a magányáról is lehetne vele beszélgetni. Mindegy, hogy miről, de beszélgetni kell vele.

M—

Fiatal

diplomások

A statisztikai szerint 1970 óta csaknem kétszeresére emelkedett a 35 éven aluli diplomás fiatalok száma az országban, ma már jóval több mint 200 ezren vannak, s a mintegy félmillió diplomás több mint 42 százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A nők aránya a fiatal diplomások között meghaladja az 50 százalékot, ami jóval magasabb a korábbiaknál. Néhány területen egyértelműen kimutatható az elnőiesedés: az oktatásban a nők aránya a fiatalok körében 77 százalék, ezen belül a 25 éven aluliaknál 88 százalék. Ugyancsak többen vannak a nők a közgazdászok között — 66

százalék —, az egészségügyi dolgozóknál — 61 százalék —, e kereskedelmi szakmában — 59 százalék — és a jogi területen — 55 százalék. Ez utóbbi szakmában a legszembetűnőbb a változás, hiszen az idősebb jogi diplomások között a nők aránya mindössze 13 százalék.

is a fodrásziskolában. Annick reggel elköszön tőlük, és este ér haza. A közbenső tíz-tizenkét órát az iskolában tölti. Megtudjuk, hogy a gyerek nem nagyon szereti az iskolát, unalmasnak tartja, mert itt sem nagyon törődnek vele. Azonkívül olyan osztályba jár, ahol balettet tanul, amit nem szeret. Társaival többé-kevésbé kijönne, de azok között sincsenek barátai, mert (ebben a korban már nagyon kegyetlen a gyerek) mace- ráiják. Nem nagyon persze, úgyhogy a délelőttök még csak elmennek, a délutánok viszont már a legkevésbé sem érdeklik. Másra, olyan társaságra vágyik, ahol vele is foglalkoznának, de ezt legfeljebb a hét végék hozzák meg, amikor (hogy a szülőknek legalább egy szabad estéjük legyen) érte jön a nagypapa. Az egyetlen lény, aki beszélget is a kislánnyal, nemcsak törődik vele. Mert Annickkal tulajdonképpen mindenki törődik, a családja a lehető legkényelmesebb életet igyekszik biztosítani a számára. Csak éppen este a szülők fáradtak, és nem beszélgetnek, hanem vacsorát főznek, játszani a nagyváros utcáin, terein nem lehet (mindenki arra figyel, nehogy vásott legyen a gyerek), kirándulni is oda mehet, ahová a fel- nőtek mennek és hétfőn kezdődik minden elölről.

A belga kislányt simoga- tással, csókkal ébresztik reggel, így altatják este. Apja, anyja szeme felragyog, ha napközben néhány percre taRónaiban

Tudományos-fantasztikus Klub rendez Miskolcon. Az Ür-show ma lesz a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban; a kiadott programtól eltérően csak egy, este hétkor kezdődő előadásban láthatják az érdeklődők.

Műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma?

— 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.21: Pászti Miklós népzenei feldolgozásaiból. — 14.41: Irodalmunk a felszabadulás után. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: A Lipcsei Rádió fúvószenekara jatszii-:, — 15.33: Ugróiskola. — 16.03: Kóruspódium. — 16.29: Világablak. — 17.00: Hírek. —

17.05: Tenorkulcs. — 17.36: Volt egyszer egy cserépkályha, meg a cserepes. — 18.06: Filmzene. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . .

— 18.30: Esti Magazin. — 19.15:

Sajtókonferencia. — 20.15: Szvja- toszlav Richter zongorázik. — 21.00: Láttuk, látjuk, látni fogjuk... — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30:

Bruno Walter vezényel. — 23.20: Operajelenetek. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Népzene sztereóban. — 12.30: Hirek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25- Éneklő Ifjúság. — 13.35: Hegedű muzsika gyerekeknek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Vizsgálatok nyomában. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hangadó. — 19.26: Rádiószínház. — 20.00: Sportvi- !ág. — 20.30: Hírek. — 20.35: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 22.30: ..Aranyláz” a biológiában. — 23.00: Hirek. — 23.20- Nóták. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 13.00: Hírek. —13.07: Kéziratos daiJamgyűjteménye- inkból. — 13.35: Zenekari muzsika. 14.48: Dang Thai Son Clio;;.-!-zongora versenye. — 16.00- Technika, gimnazistáknak. — 16.30: Magyar zeneszerzők — 17.00: Narada Michael Waldén és Sister Sledge felvételeiből. — 17.30: A hét zeneműve. — 17.54: A Prágai Madrigalisták felvételeiből. — 18.24: Két szimfonikus költemény. — 19.00: Hírek. — 19.05: Fejezetek a magyar népi demokrácia történetéből. — 19.35: };ldcIi0-, — 20.30: A Poptarisznya dalaiból. — 21.12: Romantikus kamarazene. — 22.30: A Frankfurti Rádió dzsesszegyüttesének hangversenye. — 23.30: Hírek.

Mtsko'ei rádió: 17.00: Hírek,

időjárás, műsorismertetés. —17.05- Hétről hétre, hétfőn este Zenés magazin. Vendégünk: Fábiánné Dobos Ilona országgyűlési képviselő. Telefonügyelet: 35-510 (A tartalomból: Beszélgetés a csehszlovák határőrség parancsnokával — Barlangászok az egészséges ivóvízellátásért.) Szerkesztő- Horvath Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Gvárfás Imre összeállítása.) — 18.00: Eszak- magyarországi Krónika. (Bá- nyászlakás-épités Alberttelepen — Szüret Hegyalján — mEH, bAv közös üzemeltetésű felvevőhely nyílik Miskolcon.) — 18.15: Sport. — 18.25: Szemle az Eszak- Magyarország. Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából.

Szlovák televízió: 16.15: Kaleidoszkóp. — 16.55: Orvosi tanácsok. — 17.05: Katonák műsora- — 18.00; Közkívánatra, a

Prágai Nemzeti Színházból. — 19.3U: Tv-híradó. — zo.oi): Akit aajat akarata ellenére szöktettek meg. — 21.10: Kiportíilm, Dél-AfriKáról. — 22.00: Világhír, adó. — 22.15: Esély az életre.— 22.35: Az NDK tv zenés szórakoztató műsora.

Kiállítások: Mini Galéria (11—

18): Kovács Éva kerámiái. — Szönyi lstvan-terem (to—18); Demcsik Attila ötvösmunkái. — Vasas Galéria (10—18): Marton Jánosné hímzései. — József Attila Könyvtár (12—20): Miskolc és környéke régi térképeken.

Filmszínházak: Béke (8): A maláji tigris (szí. olasz—francia—NSZK, III. helyár!). — (no és f8): Együttélés (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Béke kamramozi (4): Rocky (amerikai, 14 éven felülieknek!) — (8): Konvoj (mb. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyári) — Kossuth (13): Hüvelyk Panna (mb. szi. japán.) — (hn5 és 7): Konvoj (rnb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyári) — Heresy Iván Filmklub (fs és f7): A homok asszonya (japán). — Fák. lya (4, 6, és 8): Várkastély a Kárpátokban (mb. szí. csehszlovák). — Fáklya kamaramozi (f5) Ezüstnyereg (olasz. II. helyári)

— Tokaj vendéglátóház (fi) :

Végállomás (mb. szí. NSZK. 13 éven felülieknek!) — Táncsics (f4): Johohoho! (mb. szi. bolgár). — (f6 és í8>: Hét merész kaszkadőr (szi. amerikai, III. helyári) — Táncsics kamaramo- zi (6): A híd túl messze van I —II. (mb. szi. angol, 14 éven felülieknek. dupla hely ár! — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Ez Amerika! (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, III. hely- ár!). — Nehézpari Műszaki

Egyetem (5 és 7): Repülő szélmalom (mb. NDK). — Szikra (3): A szervezet (mb. szí. bol- kiir)- — (5 és 7): Válás olasz módra (mb. olasz, 16 éven felülieknek!) — Petőfi (4): Fényjel a hídnál (mb. szí. szovjet).

— (6 és 8): Szexis hétvége (mb! szí. olasz—francia, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Krúdy (17): Menyasszony kerestetik (szí. szovjet). - Ady (7): Jesse James ballada ja (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, II. helyári) — Hámor (f6): Gyilkos bolygó (mb. amerikai, 16 éven felülieknek, in. helyár!) — Pereces (6): Vízipók- csodapók (szí. magyar).

Kossuth rádió: 8.00: Hírek.

8.27: „Aranyláz” a biológiába!

— 8.57: Zenekari muzsika. 9.44: Játsszunk a billentyűkké

— 10.00: Hírek. — 10.05: MR : —Iá. — 10.35: A Szkopjei Rád! napja. — h.ib: Népdalok i Alföldről. — 11.39: A kápolr titka.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. 8.05: A Szkopjei Rádió napla. —8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt.

8-kor is

a Benkó Dixieland Band. A/ első koncert hétfőn1 este, 6 órakor kezdődik, a második 8-kor.

3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 8.30: Francis Goya gitározik. — 10.00; Barokk kamarazene. — 11.00: Hírek. — 11.05: Külpolitikai könyvespolc. — 11.29: Feren. csík János Uszt-müveket vezényel.

Televízió, 1. műsor: 9.45: A

nomádok. — 10 15 Semmelweis. — 11.10: A kormeghatározás

módszerei. — 11.35: KéptMMfe