Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-06 / 237. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, .'{501, Pf. 39. — Tel.: 18-225 Mit tarta'maz a város levegője? Ráférne egy kis csinosítás Néhány napig a szokásosnál több port bocsátott ki a Hejö- csabai Cementgyár. Tegnapi számunkban megírtuk az okai: a tisztítóberendezés egyik fontos alkatrésze elromlott, ki kel­lett cserélni, s a filterek beállítása néhány napot vett igény­be. Vagyis: néhány napig kellett csak szenvedni a korábbi­nál több portól Hejócsabán. Ám ez a néhány nap is elegendő volt arra. hogy elszabaduljanak az indulatok, s még olyan vélemények is megfogalmazódjanak, hogy Miskolcon nem­igen törődnek az arra illetékesek a levegő szennyezettségé­vel. Egyik olvasónk telefonon például így tette fel a kér­dést: egyáltalán valaha is elmondhatjuk-e majd városunk levegőjéről, hogy tiszta? Meggyőződése, hogy akikre tartozik, figyelemmel kísérik Miskolc környezetvédelmi helyzetét, levegőjének tisztasá­gát... Annál is inkább, mivel a helyzet áttekintésére két­évenként városunk tanácsa is kötelezve van. Magam is bir­tokában vagyok annak az adathalmaznak, amely pontos képet ad a legjelentősebb levegő- és vízszennyezőkről, a vá­ros levegőjének összetételéről. így például az LKM évente 9630, a HCM 820. a Hedol 556, a DIGÉP 72 tonna porral szennyezi a levegőt, ugyanakkor az LKM évi 8,1 millió, a DIGÉP 1,2 millió, a húskombinát 1,1 millió, a papírgyár 602 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Pontos nyilván­tartás van arról is. hogy a város különböző pontjain egy- egy hónapban milyen a levegő ülepedőpor-szennyezettségc, s ez mennyiben tér el a megengedett értéktől. Az üveggyár környéke például a megengedettnél szennyezettebb, s ugyan­ez mondható el a Vargahegyröl. a Tiszai pályaudvarról, a Komlóstetőről, vagy a Kilián Gimnázium környékéről is. Ugyanígy nyilvántartják a város levegőjének kéndioxid­szennyezettségét tíz mérőhely adatai alapján, s a nitrogén- dioxid- és a koromszennyezettséget is. A mérések és elemzések elvégzése után szankciók éppúgy születnek, mint a javulást szorgalmazó intézkedések, s ezek megvalósulását rendszeresen ellenőrzik is a hatóságok. Miskolc környezetvédelmi. helyzete és tisztasága az utóbbi években jelentősen javult. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink, sőt. nagyon is sok még a tenni­való. Ám egy műszaki hiba miatt kialakult néhány napos kedvezőtlen állapot alapján nem ítélkezhetünk úgy. hogy városunkban semmit sem leszünk a környezet védelméért, a levegő tisztaságának javításáért. Ny. 1. Díjtalan közlekedési jogtanácsadás Kocsma a bolt előtt Fizetésnapokon va­lósággal kocsmává vál­tozik a December 4. Drótmüvek szomszéd­ságában üzemelő ABC- áruház. Sokszor ta­pasztalható az is, hogy már 9 óra előtt isz- iiák'emberek a bolt előtt. Mindennek gya­koribb ellenőrzéssel elejét lehetne venni. Ez sem ér 1azonban so­kat, ha a tetten ért italozókat nem bünte­tik meg . . . Egy drótgyári dolgozónö 8c Igazán ráférne egy kis külső csinosítás a Miskolci Nemzeti Színházra. A Széchenyi ut impozáns műemlék épülete nem valami szívderítő látványt. Omlik róla a vakolat, már- már veszélyeztetve a járókelőket, a közlekedő gépjárműveket is. Ügy vélem, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy adni kell a külsőre is. A Széchenyi út rekonst­rukciójába remélhetőleg belefér a színház tatarozása is. Molnár István Miskolc, Dobó u. 2. Lesz-e Minivadon a Tardona völgyében? A Magyar Autóklub Bor­sod megyei Szervezete szá­mos- szolgáltatással áll á klubtagság rendelkezésére. A2’ egyik: á~díjtalan jogse­gélyszolgálat, Ennek igény- bevételére minden hétfőn (legközelebb október 10-én) 1(>.30 órától Van lehetőség a Győri kapui műszaki állo­máson. Itt dr. Csohány Fe­renc közlekedési bíró várja a kérdéseket. Ezeket fel le­het tenni személyesen, ám a 34-970-es telefonon vagy az LSB 32-es CB-csatornán is. Azt szeretnénk, ha minél több olyan klubtagunk ven­né igénybe ezt a szolgálta­tást, aki járatlan a közleke­Talált kulcsok Október 3-án, este 11 óra táj­ban három kulcscsomót is talált Juhász András miskolci olva­sónk a Tokaj étterem környé­ken. Kettő lakás-’ és gépkocsi­slusszkulcsok. a harmadikon a lakáskulcs mellett lakatkulcs és egy különleges kulcs található. Olvasónk a kulcscsomókat szer­kesztőségünkbe juttatta el; iga­zolt tulajdonosai rovatunknál (Bajcsy-Zs. út 15. III. emelet 307- es szoba) átvehetik. dési jogban, s esetleg konk­rét ügyben szüksége is_ van felvilágosításra. ­Forgács János megyei titkár „Városunkban mór többen hallottak arról, hogy a Tar­dona völgyében Minivadon néven természetvédelmi te­rületet alakítanak ki. Sze­retnénk tudni, igaz-e a hír, s ha igen, mikor hozzák lét­re, és mit foglal majd ma­gában?'' — kérdezi Kazinc­barcikáról K. S. olvasónk. Mint megtudtuk: Kazinc­barcika délkeleti oldalán, a Tardona völgyében valóban tetVéii'a /város tanácsa — Minivadon névén egy Nincsenek szemétkosarak a Kilián-déli parkban Farkas JL. (Miskolc, Engels u.): Panaszos levelének témája idő­közben elavult, hiszen- a fűtés megindult. Reméljük, már nem fáznák otthon. K. B. (Miskolc): Lapunkban mar több alkalommal foglalkoztunk a Szinva medrenek állapotával. A városi tanács éven­te 2—2,5 millió forintot költ a me­der tisztítására, karbantartására. Ennek ellenére sem mondható jó­nak a helyzet. Olyan helyeken, mint például Diósgyőr családi házas övezete, a lakosság egy része szemétgyűjtő helynek te­kinti a medrét. Ezt megakadá­lyozni nehéz, mert az esetek többségében nem deríthető fel a szerríetelők kiléte. Ebben a ta­nács több segítséget vár a la­kosságtól. Miskolc egyik legszebb la­kótelepe a Kilián-dél, s ben­ne az egyik legkellemesebb hely az a park. amelyik a gimnáziummal szemben te­rül el. Néhány évvel ezelőtt még rózsaliget is volt itt a fehér padok körül, sajnos azonban a rózsabokroknak már csak a maradványait lehet felfedezni. Mégsem ez a legsajnálatosabb, hanem: eltűntek a szemétkosarak is. Így pedig a padokon megpi­henni akarók nem időzhet­nek itt. Mert a padok körül szétdobált, rothadó, bűzlő szeméten nyüzsgő legyek, muslicák siserehada elriaszt­ja őket. A kismarnak bosz­Másutt más a citrom? Amikor legutóbb emelke­dett a citrom ára, a lapok azt is közreadták, hogy ár­jegyzék szerint I. és II. osz­tályba sorolt citrom létezik. Ára azóta is bármilyen rossz minőségű citromot vásárolok Miskolc boltjaiban, még csak véletlenül sem minősí­tik II. osztályúnak, hanem I. osztályú áron számlázzák. Mit tehetne mást a vásárló, mint hogy belenyugszik, s fizet. A napokban azonban Nyír­egyházán jártam, s megle­pődve vettem észre, hogy ott az üzletekben árusítanak (nem is csúnya és rossz ki­nézetű) II. osztályú citro­mot 25 forintos áron. Ügy látszik, a szomszéd megye­ben másként értelmezték a rendeletet, mint nálunk. Az­az ott helyesen, a vásárlók érdekeit is szem előtt tartva. Újhelyi György Miskolc, [Vörösmarty u. 53. szankodva húzzák el innen gyerekeiket, hiszen üvegcse­repekbe is belegázolhatná­nak ... A belvárosban már örvendetesen sok szemétko­sár van; csaknem minden kapu előtt. Akik ezekkel tö­rődnek. talán segíthetnének a mi parkunkon is. És még egy kérés ugyaninnen: a park előtti villamosmegálló­hoz legalább egy padot na­gyon szeretnének a lakók. A fedett várórész alatt ez is volt már itt, de elfelejtették leláncolni... R. P. Miskolc, Könyves K. u. Zenetanár és tekerőlant-készítő Kik legyenek a példaképeink? szabadtéri környezetvédelmi és biológiai „szaktanterem’* létrehozását. Célja az lenne, hogy az általános iskolai ne­velő és oktató munka elmé­leti és gyakorlati ismeret- anyagát bővítse. Mintegy 10 hektár területet foglalna ma­gában. A Tardona-patak és a tavak környéke lehetősé- • get adna a vizek és vízpar­tok élővilágának tanulmá­nyozására, a síkterületi par­kosított rész pedig a ha­zánkban- előforduló növény-' falták bemutatására. A med­dőhányó melletti, már fásí- lott területen környezetvé­delmi szaktábor létrehozását tervezik. Ennek főépülete csillagvizsgálót. üvegházat, terráriumot, akváriumot, la­boratóriumot, meteorológiai megfigyelőt és éttermet fog­lalna magában. Az országo­san is egyedülálló kezdemé­nyezésről egyelőre csak fel­tételes módban beszélhetünk. Ennek legfőbb oka, hogy a kazincbarcikai Minivadon beruházási költségei 16,7 mil­lió forintot tennének ki. A varos vezetése ugyan számít mintegy 3 millió forint ér­tékű társadalmi munkára, a pénz azonban még így is ke­vés lenne, mindenképpen tá­mogatásra van szükség. Hogy ezt megkapják-e, s hogy mennyit, meg nem tisztázó­dott. Üjra a képernyőn Sandokán, az ismétlés közkívánatra történt. A maiaji tigris hasonló népsze­rűségnek örvend, mint elődei; Tarzan, Angyal, Onedin. Kedvel­jük a hétről hétre visszatérő filmsorozatokat. No, nem mind­egyiket. Akármit nem iszik meg a szórakozásra szomjazó „átlag­néző” sem. Ha nem kapunk fris­sítő kólát, legalább a limonádénk ne legyen langyos. Jól szórakozunk a helyenként szirupos, primitív epizódok lát­tán. Végre valami, ami fellazítja feszülő idegszálainkat, megmoz­gatja szunnyadó fantáziánkat, amit az élet realitásai egyre szü- kebb mederbe terelnek. E filmek vonzereje megbocsátható hibá­jukban rejlik: olyan hamis, idea­lizált világba csalogatják a né­zőt, ahonnan nem árt előkeve­redni a vetítés vegére. Vannak filmsorozatok, melyek mesék bemutatása helyett, a va­lóság hű ábrázolására töreked­nek. Legfrissebb példa a Kórház a város széjén című film, -vi­szonylagos realitásának köszön­heti népszerűségét. A szereplők sakkfigurákhoz hasonlító mozga­tásával az író (rendező) a tipi­kus figurákat tipikus helyzetek­be sodorja, s mindenki típusához mérten cselekszik. A típusalko- tás teszi lehetővé, hogy amit lá­tunk, az egyszerre konkrét és ál­talános. Ki ne tudna megnevezni környezetében egy Sova, Blazej főorvost, mint jellemet? Ügy vé­lem, nem egy orvosi miliő be­mutatása volt a szerzők szándé­ka. A szerencsés tálalással azt is megetetik velünk, amit egyéb­ként nehezen vesz be a gyom­runk: emberi gyarlóságaink fel- emlegetését. A sikerfilmek hő&ei gyakran szolgálnak példaképül a fiata­labb korosztály számára, ök jó érzékkel kiválasztják a darab pozitív szereplőit, s ideig-óráig a hatásuk alatt élnek. Ez így ter­mészetes. Mi, felnőttek ezen csak mosolygunk, tréfálkozunk, esy- két keresetlen mondattal földre döntjük a bálványt. A gyermeki ideál leromßoläs* helyett jó volna azon gondolkod­ni, hogy a felnőttek élete miért* nélkülözi a példakép, az „olyan akarok lenni” igényét. A szeren­csésen megválasztott etalon rész- Ä ben megmérettetésünkre szolgálj részben ösztönöz az ideális „test­súly” elérésére. A köztudatban létező mércék elsősorban materiális jellegűek. - Ez nem baj, ám egymagában ke­vés. A mindennapok hősei, kik­ről példát vehetünk, itt élnek kö­zöttünk. Tán azért nem találunk rájuk, mert a példakép fogalmá­hoz még az a megfoghatatlan ün- >J nepélyesseg érzése járul, ami nem tűri el az egyszerű tartal­mat. A közösségek kiválóságait ^ szemlélve rájuk csodálkozunk, megszavazzuk jutalmazásukat, kitüntetéseiket közömbösen tu­domásul véve; ilyen is van. Ez az elutasító magatartás már a gyerekkorban kialakulhat. Em­lékezzünk vissza, hogy a feltű­nően jól tanuló társunkat strér ' bernek, árulónak, s ki tudja meg minek srapHltuk-cSepÜltiik. Ezt a' ' szokásunkat szerencsére- -klnöt- •-* tük,-s ha felnőtt fejjel megyünk \ vizsgázni, tudásunkról számot adni, egyéb manőverhez folya­modunk, így védve meg a „mun- ~ dér becsületét”. Az eredményes felelet, jó osztályzat után arról szövegelünk, hogy bele sem néz­tünk a leckébe. Az egész tanul­mányi szabadság alatt semmit nem tanultunk és mégis sikerült. Miközben magunkat érdemtele­nül avatjuk zsenivé a hallgatóság körében, arra gondolunk, hány álmatlan éjszaka „szedtük az igét”, hogy ne szégyenkezzünk a vizsgán, a család, a kollégák előtt. Helytelenítem ezt a szerepját- , szást, mert akaratlanul is azt a J látszatot keltjük, hogy munka, tanulás nélkül is lehet tartós si­kereket elérni. Pedig nap mint nan tapasztalhatja mindenki » saját bőrén, hoev a „szépségért, meg kell szenvedni”! ^ Ifj. Stefáni Lászlóné J* Miskolc Ü 36 munkához idő keli? Még 1981 októberében fel­keresett bennünket leninvá- rosi lakásunkban Maleczky Miklós, miskólei fényképész megbízottja, s ajánlatot tett íelveteiek készítésére. Há­romszáz forint előleget ad­tunk a megegyezéskor. A fel­vételek 1982. július 9-én ké­szültek ei a családról; akkor tbvábbi kétszáz forintot fi­zettünk. A fényképeket vi­szont azóta sem láttuk. Többször kerestem a kap­csolatot a fényképésszel, ám Vörösmarty utcai műhelye mindig zárva, a levelesládá­jába is hiába dobtam be üzeneteket. Az idén kap­tunk tőle egy fényképcso­magot, ám az nem minket ábrázolt, hanem egy másik leni n városi családot, akik szintén már harmadik éve vártak a felvételekre. Ügy tűnik, Maleczky Miklós azt tartja; jó munkához idő kell. De azért ne ennyi időre le­gyen szüksége! Túri Bertalan Leninváros, Malinovszkíj u. 23. ll/l. Sokan ismerik Leninvárosban Balogh Sándort. Zenetanár a Vándor Sándor Állami Zeneiskolában, s az országosan ismert Szederinda együttes vezetője. Otthon érzi magát a hangszerkészítés világában is. A zeneiskolában immáron harmadik éve tanszéke van a népi hangszerek oktatásának. Balogh Sándor érdeklődését felkeltette a tekerőlant. Először csak játszott a mások által készített hangszeren, majd ő maga is nekilátott fúrni-faragni, és tizet el is készített már. így a zeneiskolában a tekerőlant is oktatható. Nagy Miklós Miskolc „... a Palotás étterem mögötti udvaron levő, drót­kerítéssel körülvett göngyö­legraktárt még a korábbi zárt udvarra telepítették és feladatának ott meg is fe­lelt. Amikor a Pátria üzlet- és lakóház felépült, a kör­nyék rendezése során az említett zárt udvart is köz­térré minősítették át. Ebből eredően a megadott határ­időre a szóban forgó drót­hálós raktárt, valamint több téglaépületet és a kerítést is le kellett bontani. Ennek a kötelezettségünknek határ-, időn belül eleget is tettünk. A cikk megjelenésekor a dróthálós raktár már le lett bontva. A válaszadás idején folyamatban van a tégla­építmények lebontása. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a lebontott raktárak pótlása igen nagy gondot okoz.” (A választ a Nem ép­pen idillikus címmel megje­lent olvasói észrevételre kap­tuk Kiss Sándortól, a Mis- ' kolci Unió Afész kereskedett mi elnökhelyettesétől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom