Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-22 / 251. szám
A ió rendezvény, a legjobb propaganda Amit lehet és ahogy lehet Ismét az avasi közművelődéiről Tavaly tavasszal tárgyalta az Országgyűlés közművelődésünk helyzetét, bokán szóltak hozzá, többek közt Király István professzor is, aki a kis, és spontán közösségek fontdssá- gát hangoztatva, pozitív példaként említette az avasi lakótelepi klubokat. Egyáltalán azt az erőfeszítést, amelyet a lakásszövetkezetek tesznek a közművelődésért olyan környezetben és körülmények közt, ahol az általános iskolákon kívül semmiféle kulturális intézmény nem működik. Már akkor elhatároztam, hogy interjút készítek Csorna Károly- lyal, az Avason működő (s a városban az egyik legnagyobb) lakásszövetkezet elnökével. Aki belép az elnök irodája mellett levő csöppnyi tárgyalóba, az rögtön a dísz- és elismerő oklevelekkel „kitapétázott” falat látja meg. Az Avasi Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet kétszer lett első az országban. Hírnevét azonban elsősorban nem ezzel szerezte, hanem a kulturális tevékenységgel, amelynek egyik szellemi atyja, motorja éppen Csorna Károly. Készségesen mondja az adatokat, ám az intériú sehogyan se akar kikerekedni. Szomorú és. bizony nem népszerű témá(ka)t feszegetünk. — Nézzük előbb a leltárt! Mi található most az Avason? — Lassan tíz éve, 1974 augusztusában költöztek be először ide lakók, s akkor bizony még nem a kultúra volt a legnagyobb gondunk. Nem volt (elég) bölcsőde, óvoda, iskola, hiányoztak a boltok, az egészségügyi intézmények. A gyerekeket a város más kerületeibe hordták a szülője. Amikor megépült a 3., később a 42., majd a 20. számú Általános Iskola, a Piramis és az Egyetem étterem, akkor ezekben szerveztünk kulturális programokat. Tekintve, hogy ezek az iskolák eleve zsúfoltak, a pedagógusok nagy létszámú osztályokban dolgoznak, nem lehet eléggé méltányolni, amit tettek, tesznek a lakótelepi közművelődésért. Feltétlenül kiemelkedő Horváth József, a 42. számú iskola! Itt — igazgatóhelyettesi státuszban — népművelő szakember is dolgozik. — 1977-től kapcsolatot építettünk ki a Gárdonyi Művelődési Házzal, mert rájöttünk, hogy magunk nem boldogulunk. Ez a korszak, a kereséssel, kísérletezéssel telt el. Mindenekelőtt meg kellett tudnunk, hogy egyáltalán mit szeretnének a lakók. Felmérést végeztünk. Háromezer kérdőlapot küldtünk ki, s ebből 700 válasz érkezett vissza. Meglepően jó aránynak tartom. Minden lehetséges helyen pályáztunk. Kaptunk is nyolcszáz, r_T_) Tévéegyetem Az ókori Kelet Komoróczv Géza hallatlanul nagy dologra vállalkozott ezzel a tévésorozattal. Viszonylag fiatal ember létére máris nemzetközi tekintély a szakmájában. A tévé képernyőjén azonban — ezútal nem túlzás ez a hasonlat — csupán egy -töredékét tudja felmutatni ismeretanyagának, mintegy a jéghegy csúcsaként. Igazi ismeretterjesztő, aki nerh nyomja agyon a nézőt a tudásával, ugyanakkor nem is gügyög. Felnőttszámba vesz minket. Aki fent marad az éjszakai órákban is (miért nem ez megy a főműsorban?!) az meg is érdemli, hogy komolyan vegyék. Kitűnően választotta meg azt a vezérfonalat is, amelyre az egyes előadásokat fűzi. Éppen napjainkban tárgyalta Budapesten a Római Klub az élelmiszergazdálko- dás-termelés gondjait. Több százmillió ember éhezik a Földön, s ez a tény legalább akkora feszültséget okoz a gazdag és a szegény államok között, mint rakéták, az atomfenyegetés. Komo- róczy Géza azt a folyamatot mutatja be, ahogyan távoli őseink úrrá lettek a természeten, illetve az éhiségen, megteremtve az élelmiszer- gazdaságot. A képek többek mint tanulságosak, hiszen vannak még vidékek a Földön, ahol a termelés módja alig változott a műsorban látott távoli ókorihoz képest, holott a korszerű technika már rendelkezésünkre áll. Igen tanulságos az is, ahogyan a tudós rámutat a termel és-termelékenység-termé- kenység összefüggéseire, az vekre épülő, ezekből kialakuló kultuszokra, kultúrákra. Sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni ezekről az evidenciákról, összefüggésekről. Komoróczyék (mert ne feledkezzünk meg a szerkesztő-rendező Kővári Péterről és stábjáról sem) úgy hozzák emberközelbe a több ezer éves múltat, hogy erőltetés nélkül kínálnak a jelenben is érvényes tanulságokat. Valóban ismereteket terjesztenek. (horpácsi) ezer forintot. Ügy láttuk, hogy egyetlen járható út a kiscsoportok működtetése. Ott, ahol lehet. Garázsokban, iskolákban, irodákban. — Márciusban létrehoztuk az Avasi Kulturális Egyesületet. Az volt az elgondolásunk, hogy a lakókat magukat is érdekeltté kell tenni valahogyan, ugyanakkor a tagdíjakból pénzügyi alapot is akartunk teremteni. Jelenleg 77 tagja van az AKE- nak. Nem sok (csaknem negyvenezren laknak már az Avason!), de nem vagyunk türelmetlenek. Lehetne jobb a propagandánk, de úgy gondoljuk, hogy a legjobb propaganda a sikeres akció. Majálisunkon 54 esemény volt, s valóban megmozgatott mindenkit a telepen. Most a népfronttal közösen szervezünk több napos Rendezvénysorozatot. Közben azonban rájöttünk arra is, hogy a nagy rendezvények önmagukban még nem oldják meg a kérdést. Türelmes aprómunkára van szükség. Újra (és alaposan) fel kell mérnünk az igényeket, hogy valóban azt adjuk, amire szükség van. Néhány kiscsoportot megszüntettünk, s csak működnek, amelyekhez megfelelő szakemberünk van, amelyekre valóságos igény van. Több klubunk működik iskolákban. Jelenleg balett, hímző—varró, képzőművészeti, korongozó-agyagozó, li- nografika szakkörünk működik és biztosítjuk a nyelv- tanulás lehetőségét is. — Miért csinálja? Hiszen ez nem szakmája, s egy lakásszövetkezet ad éppen elég munkát... — Én is itt élek a lakótelepen, s nem közömbös, hogy milyen az emberek közérzete. Néha ki kell mozdítani őket a lakásból. Nemcsak azért, mert a lakás nem túl nagy, hanem hogy találkozzanak egymással — és ne- csak a pohár mellett. Sajnálatos, hogy a lakótelepen élő (vezető) értelmiségieket még nem tudtuk bevonni a munkába. Sokan visszahúzódnak a magánéletbe, vagy rohannak (már akinek van) a telekre. Belátható időn belül nem kap az Avas kulturális intézményt, de ez nem jelentheti azt, hogy ne legyen itt is kulturált élet. Tesszük amit lehet, ahogy lehet. (H. S.) i)c Kérésre a rádiót is beszerelik az autóba. Néhány évvel ezelőtt a Ferozonos alvázvédelmet is megrendelhették a Merkur-telepen. Ez a szolgáltatás már megszűnt. Kár, ugyanis akkor a legtökéletesebb a korrózióvédelem, ha nullkilométernél végzik el. (Kerényi László felvétele) Kerekasztalbeszélgetés Méltán váltott ki szakmai körökben is szép elismerést dr. Bogár László: A fejlődés ára című könyve. Érdekes vitára, kerekaszta’-beszélgetésre kerül sor hétfőn délután 3-tól a Kazinczy Klubban, a műszaki és közgazdasági könyvnapok keretében. A téma: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Időszerű gazdasági kérdések sorozata. Kony vkiállitás J és -vásár Könyvkiállítást és -vásárt rendeznek a Diósgyőri Gépgyár műszaki könyvtárában, október 25-én és 26-án. A kiállítást Murányi Gyula műszaki igazgató nyitja meg, 25-én délután negyed 3-kor a vállalat kultúrtermében, majd Kiss Zoltán, a szervezés és számítástechnikai osztály helyettes vezetője fait előadást Műszakiak és közgazdászok feladatai a vállalati számítógép alkalmazásá- ' ban címmel. Rendelet van rá Osztályokat vontak össze Az eset tulajdonképpen „nem újságba való”, mert nem történt szabálytalanság, vagy törvénytelenség. Mégis — úgy gondolom - néhány tucatnyi szülő megnyugtatására szolgálhat, ha a sajtó is foglalkozik az üggyel. Néhány általános iskolában (a 4., a 7., a 13., valamint a 34. számúban) osztályokat kellett összevonni, átcsoportosítani, s ez nyugtalanítja a szülőket. Szűcs Lajos, a városi tanács művelődési osztályának csoportvezetője; — Megértjük a szülőket, akik nem örülnek, hogy a gyereküket hetedikben más osztályba helyezik át. Mi sem örülünk ennek, mégis el kellett rendelnünk, mert erre miniszteri utasítás van. Idézzük az utasítást: ,,A Művelődési miniszter 128/1971 (M. K. 9.) MM. számú utasítása az általános iskolai tanulócsoportok létszámának szabályozására. 1. (Tanuló- csoportot kell szervezni, ha egy évfolyamon belül a tanulólétszám 15—40, két tanulócsoportot kell szervezni, ha a létszám 41—76; hármat, ha a létszám 77—108, négyet, ha a létszám 109— 140. Ha egy évfolyamon belül a létszám meghaladja a 140 főt, a tanulócsoportokat úgy kell megszervezni, hogy egyes csoportok létszáma 28 főnél kevesebb ne legyen”. Ebből értelemszerűen következik, hogy ahol valamilyen ok miatt változik a tanulók összlétszáma, ott át kell csoportosítani az osztályokat. Városunkban még mindig igen nagy a belső mozgás (be- és átköltözések miatt), s emiatt az igazgatók sem tudnák tanévkezdetkor pontos létszámot adni. Október elsejére kérjük be az adatokat, s ilyenkor derül ki, hogy hol kell a művelődési és a pénzügyminiszter utasítása értelmében osztályokat átszervezni. Ez történt most is. A 4. számú Általános Iskolában 4 hetedikes osztályból 3-ra, a 7. számúban 7 második osztályos csoportból hatra; a 13. számúban a 3 hetedikes csoportból kettőre, a 34. számú iskolában két napközis csoportból egyre kellett módosítanunk. A szülők megnyugtatására közöljük, hogy tagozatos osztályokra ez nem érvényes. A pedagógusok elhelyezkedéséről, óraszámáról gondoskodtunk. A miskolci rádió műsorából © Vasárnap: Vallomás Varbóról © A hétfői vendég: Herczegh Károly Pantalló-parádé Bő szárú, csöves, térdnadrág, bokapantalló, halásznadrág, buggyos-gombos, répanadrág, párhuzamos szárú, és még sorolhatnánk, hogy a divatvonalakkal együtt a neve is miként változott időről időre. Kezdődött a nadrág-szoknyával, amelynek nadrágformája csak mozgás közben látszott a mély hajtás alatt. Most, hogy a divat újból a nőies formát részesíti előnyben, mintha kevesebbet láthatnánk belőlük a pantalló még mindig kedvelt ruhadarabja a női öltözetnek, különösen ősszel és télen, amikor praktikussága vitathatatlan. A nadrághoz a férfias kiegészítők illenek — férfikalap, ingblúz, mellény és zakó. Az már biztos, hogy a -téli utca sem lesz mentes a nadrágos nők látványától. A kereskedelem is gondoskodik róla, hogy sokféle fazonú és anyagú nadrágból válogathassanak az üzletekben. Képünkön fiús nadrágkosztümöt láthatnak,. szürke, ceruzacsíkos gyapjúszövetből. A zakó egyenes vonulú, nyújtott fazonú, egygombos. A derék karcsúságát bújtatott öv hangsúlyozza. Mindenkor izgalmas, hogy mit mond az író a szülőföldjéről. falujáról. Vasárnap reggel Gergely Mihály vall Varbóról a Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiójának műsorában, a nyolc órakor kezdődő Vendégségben otthon Gergely Mihály Íróval Varbón címmel. A Miskolci Rádió hétfői műsoraiban ez év elején kezdődött az a sorozat, ami a most következő hétfőn folytatódik. A sorozat keretében országgyűlési képviselők tartanak fogadónapot a stúdióban, s most október 24-én, hétfőn 17 és 18 óra között, az ózdiak országgyűlési képviselője. Herczegh Károly, a Központi Bizottság tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára lesz a vendég. A Hétről- hétre, hétfőn este című zenés magazinban zajlik majd a beszélgetés Herczegh Károlyival, akitől a hallgatók az adás ideje alatt, telefonon is kérdezhetnek. A telefonügyelet száma: 35-510. Édes anvanvelvünk Az Édes anyanyelvűnk országos verseny döntője tegnap kezdődött meg Sátoraljaújhelyen, az írásbeli feladatok megoldásával. Az idén 11. alkalommal megrendezett vetélkedőn a megyei és a városi döntők során a legjobbnak bizonyult 121 diák vesz részt. Külön csoportban versengenek a gimnáziumok, a szak- középiskolák. valamint a szakmunkásképző intézetek tanulói. Az írásbelin nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, továbbá stilisztikai feladatokat kellett megoldani. A szövegben jelölni kellett a hangsúlyos szótagokat, mintegy beszédre „hangosítva” az írott szöveget. Valamennyi tanuló részt vesz ma a nyilvános szóbeli versenyen is. A verseny eredményét holnap a széphalmi záróünnepsége* hirdetik ki.
