Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-03 / 234. szám

Anya és fia, Párádról Vesszőfonás a múzeumban Küzdelem a rák ellen Onkológiai ellátás — a társadalom seoíis^rvel A talpat már készen hozta Baji lmréné, mert ez viszony­lag munkaigényesebb, időrab­lóbb, mirtit a kosár többi részé­nek fonása. Megvan tehát a ko­sár jó tenyérnyi, kerek alja. Ezt követően az oldalához he­gyez karókat a niester(asz- szony), egyforma szálakat vá­logat. A hegyes végükkel be­dugja őket a fűzfakorongba, majd felszedi a kosár bordáza­tát. Spárgával összeköti, ezután .lábvesszőt készít, jön a talp- szeges, majd a kosárkezde­ményt a kÖzepőn leszögezi a munkapadhoz, hogy körbefor­gathassa. A lábvesszőfonásba már a gyerekek is besegítenek. ■Baji lmréné és ifi. Baji Imre parádi kosárfonók mu­tatták be művészetüket pén­teken a Herman Ottó Múze­um Papszeren levő épületé­nek Istvánnífy-termében, a Mesterségek, mesterek soro­zat keretében. Á mama egy pesti cég bedolgozója, 19 éves fia körülbelül egy éve űzi az ipart. (Apropó, ipar! Lehet, hogy rossz kifejezést használ­tam. Baji lmréné ugyanis se nem iparművész, se nem kis­iparos, még nincs zsűrizett munkája, bár teljesen nyil­vánváló, hogy művészi szin­ten dolgozik.) A múzeumi be­mutató talán jó '„ajánlólevél” lesz neki a továbblépéshez. Fűzfából dolgozik — ez persze nem a vadontermő, hanem úgynevezett ipari fűz, amit most használ, az 8 éves Baji lmréné munka közben — és trópusi nádból, meg szalmából. A trópusi nádat csak a szövetkezettől tudja beszerezni, és szinte centimé­terre el kell számolnia vele. A bababútor-mintadarab nagy sikert aratott (Kiss József felvételei) , Kölcsön a lestvérvállalatoknak F onónők — vándorúi on Akik a bevezetőben vázolt munkafolyamatok alapján nem értik tökéletesen a ko­sárfonás esínját-bínját, ne amiatt bánkódjanak, hanem hogy nem voltak ott, és nem látták azokat a szép mun­kákat, amiket anya és fia el­hozott magával. A legna­gyobb sikere a trópusi nád­ból készült bababútomak volt, ami egyelőre még csak prototípus. Se— Az egészségügyi miniszter újra szabályozta az onkoló­giai ellátást. A napokban közzétett utasításában előír­ta, hogy az egészségügy igé­nyelje a társadalom segítsé­gét a daganatos betegségek kialakulásáért felelős kör­nyezeti, fizikai, kémiai té­nyezők, hatások. életmód­beli szokások megszünteté­séért folytatott küzdelem­hez. Első ízben foglalták jog- szabálj'ba ezt a követel­ményt — mondotta dr. Gye- nes György professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgatóhelyettese. Azért is szükséges az egész társada­lom közreműködésére apel­lálni, mert évtizedek óta egyre több a daganatos megbetegedés országunkban: évente mintegy 33 ezer ilyen betegséget ismernek fel, csaknem 160 ezer a dagana­tos betegek száma. Az egész­ségügy minden erőfeszítése ellenére sem képes egyedül megbirkózni ezzel a vesze­delmes kórral, a környezeti ártalmak kiküszöböléséhez szükséges a társadalom ösz- szefogása is. Ez az utasítás tartalmaz­za azt is, hogy a daganatos betegségek felkutatása, ko­rai felismerése és megfelelő kezelése az egészségügyi in­tézmények egyik legfonto­sabb feladata. Ahhoz, hogy ezt teljesíthessék, és a progresszív ellátás elvei sze­rint. a betegeket állapotuk­nak megfelelő kezelésben ré­szesíthessék, együtt kell munkálkodniuk. Szükséges az is, hogy fokozatosan ki­építsék a korszerű, magas színvonalú diagnosztizálás és gyógykezelés feltételeit. Lé­nyeges, hogy újabb onkoló­giai gondozókat létesítsenek — a fővárosi és a megyei szakigazgatási szervek által kijelölendő kórházakban —, a meglevőket pedig bővít­sék, fejlesszék. A gondozót vezető onkológus főorvos irányításával rendszeresítsék a szakorvosi konzultációkat, gondoskodjanak mind a já­ró-, mind a fekvőbetegek komplex kivizsgálásáról és gyógykezeléséről. A daganatos betegeket a szakmailag, területileg ille­tékes kórházi osztályon ré­szesítik kezelésben. Ha azon­ban a beteg állapota meg­kívánja,- akkor a megyei kór­házban, vagy a regionális központban helyezik el, su­gárterápiás kezelésre pedig ugyancsak a regionális köz­pontba, illetve az onkológiai intézetbe irányítják a bete­geket. Lehetővé válik, hogy a daganatos betegek orvosi vizsgálatában és gyógyításá­ban több specialista vegyen részt, a jövőben az onkoló­giai ellátásban kötelező a team-munka — azaz a di­agnosztizálásban és kezelés­ben részt vevő szakorvosok szoros együttműködése — hangsúlyozta a professzor. Az onkológiai ellátás új rendszere megkövetelte * rosszindulatú daganatok be­jelentésére vonatkozó régi utasítás módosítását. Ezért az egészségügyi miniszter az ugyancsak most'kiadott uta­sításában előírta, hogy va­lamennyi gyógyító-megelőző intézmény, illetve orvos kö­telessége bejelenteni az on­kológiai intézetnek minden­féle rosszindulatú megbete­gedést, miután azt szövetta­ni vizsgálat bizonyította. A jelentésben ismertetik a be­teg élet- és munkakörülmé­nyeit is. Ezeknek az ada­toknak a birtokában a szak­emberek következtethetnek az egyes daganatfélék okai­ra, és hatásosabban küzd- hetnek a súlyos kór ellen — mondotta a professzor. Kitüntetés Az MHSZ-székházban ün­nepségen köszöntötték Bern­jén István őrnagyot, a hon­védelmi szövetség megyei titkárhelyettesét, abból az alkalomból, hogy nyugállo­mányba vonul. Éles Gábor alezredes, a szövetség megyei titkára méltatta helyettese kiváló szakmai képességeit, példás emberi tulajdonságait. Mind­ezzel kiérdemelte beosztott­jainak. valamint a megye honvédelmi szervezetei füg­getlenített dolgozóinak, akti­vistáinak a tiszteletét. Á méltatás után a megyei tit­kár átadta Demjén őrnagy­nak a honvédelmi miniszter által adományozott Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. A kitüntetett ígéretet ' tett arra, hogy társadalmi akti­vistaként továbbra is részt vesz a megyében folyó ha­zafias, honvédelmi nevelés munkájában. Bevált az új módszer roK a szerződéses uz Ülést tartott a Miskolc megyei városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Az esz­mecserén az új üzemeltetési formában működő kereske­Á kislányok miért mostohagyerekek? Őszi boltnézőben Közismert, hogy a pamut- iparban évek óta munkaerő­hiánnyal küszködnek. Ez alól szinte egyetlen hazai gyár sem kivétel. Mégis 'előfordul, hogy munkahelyről munka­helyre, városról városra ván­dorolnak a fonónők. Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük dr. Szigethy Tibortól, a Pa­mutfonóipari Vállalat Mis­kolci Gyárának igazgatójától. — Valóban országszerte ez a helyzet. Gyárunkban 1200- an dolgoznak, és „házon be­lül” is nagy a fluktuáció. Sokan veszik a vándorbotot, de sokan jönnek is. Jelen­leg mintegy 70 fonónő hiányzik ... Ennek ellenére évek óta szokás, hogy jó né­hány dolgozónkat átirányít­juk a vállalat más gyárai­ba, elsősorban a lőrincibe és az újpestibe, de a kaposvári és a váci üzemek is fogad­tak már miskolci lányokat. Általában egy-két hónapra adjuk kölcsön a munkaerőt, jelenleg 57-en vannak távol. Előfordult már, hogy szá­zan dolgoztak az ország más tájain, aztán vissza se jöt­tek, mert ott telepedtek le. Nehéz helyzetben vagyunk, de igyekszünk túltenni ma­gunkat (ezen. Hogyan? Min- denekelőtf átcsoportosítással, túlórákkal és ’ plusz műsza­kokkal. Ezeken kívül na­gyon komolyan vesszük, £ hogy minél több( fiatal is­merkedjen meg a pályavá­lasztás előtt ezzel a munká­val. és szeretnénk, ha kö­zülük mind többen dolgoz­nának gyár úrikban. T. L. Váltott az időjárás, váltani kell a gyermekek ruházkodásán is, s mert nőnek ám szaporán, minden évszakban újra és újra járják a szülők a boltokat ru­háért, cipőért. £s sajnos sok­szor hiába, mert ha az egyik üzletben nem kapható például 35-ös kislánycipő, szinte bizto­sak lehetünk benne, hogy más­hol sem juthatunk hozzá. Ha bébit kell öltöztetnünk, hamar kiderül, hogy hiába tudjuk mi szülök — és persze a kereske­dők is —, hogy a pamut alsó­nemű a legegészségesebb, hiába keressük. Néhány forgalma­sabb miskolci boltban érdek­lődtünk; mit kínálnak az esős, hűvös őszi napokra a kicsi és nagyobb gyerekek részére. A Gólya Áruházban a leg­kisebbeknek való ruházati cikkek iránt tudakozódtunk. Az üzlet vezetője elpanaszol­ta: — Sokan minket hibáztat­nak érte, hogy nem tudunk adni a picikre való kötött alsó fehérneműt pizsamákat, tipegőket. Mi hiába kérjük, ha a Békéscsabai Kötöttáru- gyár alapanyag híján nem tud szállítani. A Ruhakertől várunk néhány héten belül kínai, indiai, pakisztáni gyártmányokat. Több tízezer darabot rendeltünk, s re­méljük, be is érkezik. Cica­nadrágot egyéves kortól bak­fis méretig tudunk adni, 110 —180 forint közötti áron. Pulóvereket a legkisebbtől a legnagyobbig, 80-tól 450 fo­rintig kínálunk. Egy-két éve? gyerekek számára nagyon szép román, háromdarabos készlet — nadrág, kabátka sapka — 196 forintért kap­ható, a szegedi háromrészes kötött garnitúra műszálke- verékből 179 forintba kerül, * Tetszik az új pulóver... (Szobán felv.) Van bundazsák 333 forin­tért, steppelt bébioverall 136- ért, kétévesre való 340 fo­rintért, de szállított a Buda­pesti Kalapgyár 1—1,5 éve­sekre valót is 800 forintért. Akinek óvodás korú gyer­meke van, az tudja, milyen nagy szükség van 90x130 centiméteres méretű plédre. Most van a boltban 136 fo­rintért mintás, nylprintből készített. No, és az iskoláskorúak? A Tünde Áruházban köze­pes az ellátás. Kötött cica­nadrág most érkezett, 6—14 éves gyerekekre való, az ára 97-től 119 forintig terjed. Bársony kordnadrágot 320 és 380 forintért kaphatunk. Derékig érő orkándzsekiket a nyíregyházi, debreceni, szol­noki ruhagyártól kapnak, 390—830 forint közötti áron. Van 6—12 éveseknek való kétrészes overall, 650 fo­rintért, és nagykamaszok­nak, akik már csaknem fel­nőtt méretűek, 1200 forintért kapható lengyel import ove­rall. Az Ifjúság Áruház jó hír­ről tudósít: reklámáron kap­ható, még a szezon előtt sí­öltöny, 13—18 évesek részé­re. A legkülönbözőbb színek­ben, színösszeállításokban, rugalmas lastex anyagból, 430 forintért, amíg a 400 da­rabos készletből tart. Lá­nyok számára nem tudnak adni, de fiúknak van olyan dzseki is, ami nemcsak de­rékig éró. (Pedig a kislá­nyok derekát is védeni kel­lene a hideg széltől!) A jö­vő hónapban talán érkezik a bakfisoknak is a csurgói Napsugár Szövetkezettől. A melegebb düftin- és kord- nadrágok mellett ajánlanak trees — gumírozott kord — nadrágot, 650—690 forintért. Pulóverből széles a fazon- és az árskála, duplaszálú vastagabb és egyfalas vé­kony kötésűekből egyaránt: 120-tól 370 forintig terjed az áruk, s, a; delmi és vendéglátóhelyek tevékenységének tapasztala­tait vitatták meg. Mint ismeretes, 1981. ja­nuár 1-től lehetővé vált, hogy a vállalatok, szövetke­zetek kisebb boltokat, ven­déglátó üzleteket szerződé­ses • formában üzemeltesse­nek. A polgárjogi szerződés alapján átadott üzletben a vállalkozó saját felelősségé­re és kockázatára, önállóan kereskedik. Az új üzemeltetési forma — illetve annak egyike — a népi ellenőrök véleménye szerint, bevált. A forgalom és a vállalatnak befizetett — nyereséget növelő — áta­lánydíj összege megduplázó­dott, s javult a lakossági el­látás színvonala. A verseny­helyzet kiéleződése javára vált a kereskedelmi nívó növekedésének. A vásárlók, fogyasztók többsége elége­dett az új adásvételi me­chanizmussal, illetve annak stimuláló hatásával. A Marlinlelep rendezési terve A városi tanács vb titkár­sága értesíti a Martintclep lakosságát, hogy ma délután 6 órai kezdettel a Kisfaludy u. 35. sz. alatti párthelyiség­ben ismertetésre és megvita­tásra kerül a Martintelcp rendezési terve. Kérjük a lakosság részvé­telét, illetve vélemény-nyil­vánítását. Miskolc városi Tanács V. B. titkársága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom