Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-12 / 216. szám

hosszabbítás után NlajÉni 100 pont Magyarország—Románia 87-85 Óriási várakozás előzte meg a nyitónap rangadójának, a két régi riválisnak, Magyarország és Románia legjobbjainak ösz- szecsapását. A mérkőzésre — annak ellenére, hogy a televízió egyenes adásban közvetítette az eseményt — megtelt a sport- csarnok. Így felfokozott hangulatban, nagy-nagy buzdítás kö­zepette kezdődött az amerikai Richardson és a bolgár Savov irányítása mellett a találkozó. Az első percek isbierkedöV . se után váltakozva estek a koíarak mindkét oldalon. Idegesen, kapkodva játszot­tak a csapatok, a 4. perc­ben 8-8 után Boksáy pon­tos célzása jelentett először magyar előnyt. Az már ek­kor kitűnt, hogy a magyar csapatban Gellérné remekül mozgat, mint ahogy feltűnő volt' Németh indiszponáltsá- ga is. A 8. perc táján Ri­chardson játékvezetőnek szólt a taps, aki Winter és Pali összekoccanásánál tévesen fújt, s boc-sánetkérően for­dult a játékosok felé. Ritka önkritika volt! A félidő felénél Kiss Len­ke kosarai jelentettek gyógy­írt .a sok labdaeladás köz­ben (22-16). de miután Né­meth egyre-másra hagyta ki ziccereit, feljöttek a román lányok. (12. p.: 25-24). Sze­rencsére ß félidő vége ismét a (nieinké volt. így hatpon­tos előnnyel tértek pihenőre az együttesek. Érdekesség: a személvik aránya 14-5 volt Románia javára. . Szünet után a közönség továbbra sem lankadt, űzte, hajtotta a mieinket, ám a lányok egyre idegesebben játszottak. Pillanatok alatt két pontra csökkent az előnv. de Winter és Gellér­né — a mezőny két legjobb­ja — sorozata ismét vissza­adta lányaink hitét. A 25. percben bontotta meg elő­ször a kezdőcsapatot Killik László. Németh helyett Med- gvesi. lépett pályára (52-46).' Néhány labdaeladás elég volt ahhoz, hoyv ismét szoros le- gven a mérkőzés. (30. p.: 61-60). Winter büntetődobá­sai tartottak a lelket a mie­inkben. de a 34 percben már a román együttes ve­zetett — ha nem is sokáig. Pona pontozódott ki ekkor (Ot-OO). s ez kissé visszave­tette Románia csapatát. Kiss Lenke kosarai után Ismét vezettünk 137. o.: 75-72). Te­tőfokára hágott a feszült­ség. h’szen másfél nercce1 a VP<TP írót V.-'in+ö^ot jfc Ponterős volt, s ha kel­lett, az irányítást is átvette Gellérnétől a magyar csa­pat egyik legjobbja, Lörincz- né Winter Ilona. Végre ekkor Németh is „összekapta” magát, a má­sik oldalon viszont előbb Badinici. majd Bors ponto­zódott ki, s hat pontra nőtt a mieink előnye (85-79). Alig 24 másodperc volt hátra (87- 85-nél), amikor a magyarok oldalbedobást választottak büntetők helyett. Sz.uchy be­tört, s már nem is kellett bedobni a megítélt büntető­ket — egy kupacban örült a magyar együttes. Nagyon ne­héz. kiélezett küzdelemben nyertek a lányok, s hogy a vártnál nehezebben, az Né- meihgn múlott. Aki a ren­des ’P.*ékidőben alig dobott pontot, igaz: a hosszabbítás­iján annál jobban ..bele­in:*". önK:zalom-növelo gvő- ze'em volt ez. amely után már csak iobb játék — és iriabb győzelmek követkéz- het^ek . . F" AGYARORSZÁG: Né­meth (17). Boksay (14). Gel­lérné ni). Winter (21) Kiss L (24). Csere- Árváné. Pet­ri k. Merievesi. ROMANIA: Bors (14). Po­na t6) Hosszú. Badinici (12), Pali (22). Csere: Filip (8), Hinda (111 Ct"ben-an H2). értékesített (77-73) de Pali idegei is kötélből voltak, sőt Filip egy másodperccel (!) a lefújás előtt eeyenlített. Hosszabbítás következett! NYILATKOZATOK KILLIK LÄSZLÖ: — Na­gyon tartottam a találkozó­tól, mert a román csapat já­tékstílusa nem fekszik a (77-77, 44-38) mieinknek. Nem véletlenül volt mindig is mumusa csa­patunknak Románia, Egy jól játszó Némethel 10—12 pon­tos, sima győzelmet érhet­tünk volna el, s még így is nyernünk kellett volna, hi­szen a rendes játékidő vége eTött 4 iTbmtal- Iá Vezet rönk. De kiHágyták á lányok," s Németh hozta vissza a hosz- szabbításban a már veszni látszó találkozót. A szeren­cse is mellénk pártolt, s az is sokat jelentett, hogy kulcsemberek pontozódtak ki a román együttesből, amely véleményem szerint jobb csa­pat, mint a csoport többi együttese. így hát azt hi­szem: rangadót nyertünk... NICOLAE MARTIN: — Igazi Európa-bajnoki tét­mérkőzés volt ez a találkozó, amelyen a nagy téthez il­lően játszottak a csapatok. Mindkét együttes nagyon igyekezett, hogy ennek a fantasztikus közönségnek él­ményt adjon. Hogy sok hi­ba csúszott a játékba? Meg­lehet, de ez az érthető ide­gesség számlájára írható. A magyar csapat hajszállal „komplettebb” volt, s ez döntött... Jjc Küzdelem a kosár alatt (Szabó István felvétele) MegszenvEíííek a győzelemért a „piái” JUGOSZLÁVIA—HOLLANDI A 60-50 (28%" A szakavatott kosárlabdá- sok többsége a második mér­kőzésen csak arra volt kíván­csi: milyen újdonságokkal le­pi meg a jugoszláv csapat a nézőket, s a hollandokat. Jó­szerével alig volt valaki is, aki ne a „plávik” győzelmé­re esküdött volna. Az első játékrész igazolni is látszott az említett véleménye­ket. A jugoszlávok remekül zó- náztalc. a narancssárga mezesek ali'g-alig jutottak helyzethez. Már csak azért is, mert egy­fajta gépies, csaknem egysíkú játékkal rukkoltak ki. Igaz, azt viszont hallatlanul fegyelmezet­ten játszották. Déli szomszéda­ink ugyanakkor Majstorovic és Perazic vezérletével több figu­rát is bemutattak, sokszor sze­rezték meg a lepattanó labdá­kat. A fordulás utáni: pillanatok­ban tovább nőtt az addig nyolc­pontos előny. S ekkor talán maguk a kékmezesek is el­hitték: itt csak- a pontarány lehet kérdéses. Ettől kezdve mintha kicsit lebecsülték volna a hollandokat, akik viszont nagy hajrába kezdtek. JUGOSZLÁVIA: Suka (6), Vangelovika (3), Golic (9), Majs­torovic (10), Perazic (21). Csere: Snezana, Olivera (2), Krivoka- pic, Deklava (9). HOLLANDIA: Van Reemst (6), De Ridder (8), Keur (2). Van Helvoort, Biangé (14). Csere: Delmee (6). Kon went, Steen­metz (6), Van de Lagemaat (10). N YILATKOZATOK: MILAN VASOJEVIC: — Egy pillanatig úgy tűnt: könnyű győ­zelmet aratunk. Nagyszerűen, agresszívan védekezett a csapat, a hollandok nem tudtak mit kezdeni zónánk ellen. Am a ta­pasztalatlanság csaknem megbosz- szulta magát, s csak a mérkő­zés végén jól szervezelt támadá- safnknak köszönhettük, hogy nyerni tudtunk . . . II AN WALL A ART: — Védeke­zésünk nem volt megfelelő, las­súnak bizonyult a csapat, s amikor a jugoszlávok keményen, erőszakosan védték palánkjuk alatti területet, sok hibával ját­szottak a lányok. Pedig, akár nagy meglepetést is okozhattunk volna. LENGYELORSZÁG— SPANYOLORSZÁG 92-59 (39-28) A XIX. női kosárlabda Éu- rópa-bajnokság nyitómérkő­zésén mindvégig drukkolhat­tak a jelenlevők: százpontos győzelmet, aratnak-e bemu­tatkozásként csoportbeli leg­nagyobb ellenfeleink? Írószerével alig ismerkedtek egymással és a sportcsarnokkal a csapatok, a lengyelek szint» azonnal magukhoz ragadták a kezdeményezést, olyannyira, hogy a szünetben már ll pontos előnyt regisztrálhattak. Fordulás után még inkább ki­tűnt a két csapat közötti kü­lönbség. A lengyel együttes már taktikai variációkat is felvonul­tatott mind védekezésnél, mind támadásnál. LENGYELORSZÁG: Konwent (5), Linka (2). Kozera (16), Se- weryn (18), Iwaniec (7). Csere: Zagorska (6). Janowicz (2), Pawlak (16), Sedzicka (14), Nie- miec (2), Kepka (4). SPANYOLORSZÁG: Garcia (6), Eizaguirre (3). Junyer (19). Mo­reno (7). Gras (10). Csere: Mar­tinez (2). Zapata (2), Jimenez (8), Araujo (2). NYILATKOZATOK: LUDWIG MIETTA: — Nagyon elégedett vagyok, hiszen nyitó­mérkőzésen ilyen különbséggel nyerni mindenképpen szép tel­jesítmény. MARIA PL AN AS: — A len­gyel együttes tudásban felette volt a mieinknek. Megérdemel­ten nyertek. E rr I Rendhagyó módon egy kollégát, Knézy Jenőt, az egykori kosárlabdázót — az újságírók kosárlabda­csapatának kapitányát — kértük meg arra: írja le nézőinknek, hogyan látta ő a monitor mellől a ta­lálkozókat. A lengyel csapat iga- zolta, hogy a mieink egyik legnagyobb ellenfele a csoportban, ötletes, gyors játékot mutattak be, né­hány igen jó egyéni telje­sítménnyel fűszerezve. A spanyolok rengeteg hibá­val játszottak. Legnagyobb erényük — úgy tűnik — a harcosság és a töretlen küzdőkedv. Akármennyi­vel vezet az ellenfél, be­csülettel igyekeznek, és ezzel kellemetlen perceket szerezhetnek bárkinek. Két iskola, két stílus csapott össze a második mérkőzésen. A jugoszlá­vokat a temperamentumos, az egyéni képességekét jobban előtérbe engedő csapatmunka jellemzi, a hollandokat egy gépiesebb. kevésbé csillogó megbíz­hatóság. Mivel a „plávik” taktikai felkészültsége Is sokoldalúbb — nem lehe­tett kétséges, ki lesz a győztes, még ha a végén a hollandok alaposan meg is szorongatták őket. A Magyarország—Romá­nia találkozó elején azt hihettük: simán nyer együttesünk. Gellérné és Winter káprázatosán ját­szottak. s bár Németh nem hozta magát, sokáig nem akadozott a gépezet. Ám a második játékrészben el­fáradtak a húzóemberek Németh még mindig „kút- ban” volt, s ez rányomta bélyegét a csapát játéká­ra és főleg eredményessé­gére. Az öldöklő küzde­lem hosszabbításban dőlt el, s milyen a sors: éppen Németh • révén a mieink javára. Nagyon kellett ez a győzelem, mert Romá­nia együttese igen felké­szült csapat benyomását keltette, sok nehéz percet fog okozni a többi, döntő­be jutásra pályázónak is... KNÉZY JENŐ KÁPRÁZATOS KÖZÖNSÉG ELŐTT Rajt a ni kosárlabda EB-en Magyar győzelem a nyitónapon A szervezők, a sokszáz névtelen se­gítő nem végzett hiábavaló munkát. Ez derült ki a XIX. női kosárlabda Euró- pa-bajnokság nyitónapján, tegnap dél­után és este a Miskolc városi Sport- csarnokban. Minden szinte percre pon­tos menetrendhez igazítva zajlott a küzdőtéren, példás volt a közönség — s nem utolsósorban az újságírók — tá­jékoztatása. Percekkel az egyes mérkő­zések befejezése után már ott ültek a sajtószobában az éppen mérkőzésüket befejezett csapatok szövetségi kapitá­nyai, s nem sok idő múlva a jegyző­könyv fénymásolt kivonatát is kézhez kapták a tudósítók. Csak felsőfokon le­het beszélni a szervezésről, rendezés­ről, miként a színpompás megnyitóról is. Amelyen látványban nem volt hiány. S ha a mérkőzésekre gondolunk, ott meg az izgalmak elégítettek ki. Már a Jugoszlávia—Hollandia találkozó lázba hozta a közönséget, a Magyarország— Románia találkozó pedig — miután hosszabbítást követően dőlt el — ért­hetően felfokozta a hangulatot. S mert nyert együttesünk — mindenki boldo­gan távozott... Önbizalma! növelő győzelem Látványosságban nem volt hiány A Lengyelország—Spa­nyolország es a Jugoszláviá —Hollandia mérkőzések után rendezték a XIX. női ko­sárlabda Európa-iaajnokság megnyitó ünnepségét. . Fan­fárok hangjai után pattogó induló hangjaira, matyó ru­hába öltözött lányok veze­tésével a magyar ABC sor­rendjében vonultak be a ^ küzdőtérre a csapatok, va­lamint a csoportmérkőzés játékvezetői. A miskolci szervező bizott- , ság nevében Porkoláb Al­bert. a Borsod megyei Ta­nács elnökhelyettese, a mis­kolci szervező bizottság el­nöke köszöntötte a jelenle­vőket, hangsúlyozva: nagy örömünkre szolgál, hogy megyénk és Miskolc város ilyen rangos eseménynek adhat otthont. Robert Busnel, a Nemzet­közi Kosárlabda Szövetség — a FIBA — európai bi­zottságának elnöke köszö­netét mondott azért, hogy Magyarország vállalkozott a kontinensviadal megrendezé­sére, Pádcr János, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese az OTSH és a Magyar Kosárlabda Szö­vetség nevében azt kívánta: legyen ez a kontinensviadal a sportolók békevágyának újabb kifejezője. A megnyitó beszéd után a magyar Himnusz hangjaira felkúszott a sportcsarnok központi árbocára a magyar zászló, valamint a FIBA zászlaja, majd „Tiszta szív­vel élni’' címmel a 30. sz. Általános Iskola diákjai mu­tattak be nagy tetszést ara­tott zászlógyakorlatot, ame­lyet Jakab Józsefné tanított be . *.

Next

/
Oldalképek
Tartalom