Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)
1983-09-12 / 216. szám
Csontcsavar és búton asalás Hiánycikkeket gyártó kisiparosok Nem minden kisiparosra jellemző, hogy elhalmozzák megrendeléssel, munkával, mégsem panaszkodhat egyikőjük sem, hogy nincs tennivalója. Számukra sokféle kedvező munkaajánlatot kínál a Kelet-magyarországi Kisipari- Termeltető Vállalat. A miskolci kirendeltség vezetője, Lopatovszky Ede újságolta, hogy az idei termelési tervük meghaladja a 142 millió forintot. Ebből az első fél évben 76 milliót teljesítettek. Területükhöz tartozik Heves, Szabolcs és Hajdú megye is, összesen 560 iparossal állnak közvetlen kapcsolatban. Csupán megyénkben 180 mester rendszeres ügyfele az irodának. Észak-Magyarországon 167 kis- és nagyvállalat valóságos háttériparként tartja számon a kisiparosokat. A kölcsönös jó kapcsolat eredményeként egyre több hiánycikket írhatnak le a listáról. Nagyon sok vállalati szabadalmat készítenek bérmunkában a kisipari műhelyekben. Például a legújabb zagyszivattyú valamennyi forgácsolt elemét kisiparosok állítják elő. A termeltető vállalathoz beérkező megrendelések 30 százalékát mező- gazdasági gépalkatrészek teszik ki. Ha szükséges, orvosi műszereket és alkatrészeket is gyártanak megyénk kisiparosai. Egy ilyen műhelyben készül a csontcsavar is, amit a szervezetbe építenek be. Fontos szempont, hogy minél több olyan alkatrészt és műszert gyártsanak, amit korábban nem rubelelszámolású importból vásároltak, így kezdték még a bútorvasalások előállítását is. Az egyik kazincbarcikai kisiparos most fajsúlytávadó műszert szerkesztett a Borsodi Vegyi Kombinát megrendelésére. A lakossági fogyasztási cikkek között nagyon sok olyan árut találtak, amit a hazai mesterek könnyűszerrel elkészíthetnek. Ezen túl sport- és strandtáskát, előszobafalat, és lakásdíszítő elemeket rendelnek a mesterektől. A hiányzó járműalkatrészek gyártásával már régóta foglalkoznak. Nemrégiben fogadta el az Autóközlekedési Kutató Intézet a kisipari gyártmányú légtelenítő csavart. Ám ezen kívül Lada és Trabant doblemezt és homlokfalat is préselnek. A nagyvállalatok számára is szép teljesítményérték 85 százalékát a bérmunka jelenti. Az iparosok többsége csupán szakmai hozzáértését és munkáját adja. V Kár lenne elhallgatnunk, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium Kiváló Vállalat címmel kitüntetett miskolci irodája az eddigieknél jobb eredményt is produkálhatott volna, ha a jelenlegi progresszív adózási rendszer egyes esetekben nem akadályozza az iparosok teljesítményének fokozását. Van például egy apró alkatrész, amelyet vállalati keretek között darabonként 20 forintért állítanak elő. Ugyanezt a mesterek 8 forintért adják. Ám az iparosok termelésének gátat szab a progresszív adózás, egy bizonyos teljesítményérték után annyit fizetnének . be az állam kasszájába, hogy gazdaságtalanná válna a teljes termelés. így aztán a hiányzó alkatrészeket továbbra is importáljuk. (szántó) 3^ A hangulatos Kehely fogadó egyik terme, középen a jóságos Svejk rajzával. Svejk is ide járt... Eov korsó sör Szüretelés közben jólesik a kóstoló Almát, körtét, szőlőt szednek Szüretelő diákok meoyesierte Minden tanévkezdetkor a diákok hagyományos elfoglaltsága a mezőgazdasági munkában való részvétel, így van ez az idén is, amikor több ezer miskolci középiskolás tevékenykedik az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Hol van szükség rájuk? — kérdeztük Lukács Lászlótól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetőjétől. — Mint minden évben, most is a megye legkülönbözőbb vidékeire hívták a miskolci diákokat. A legelső volt a Közgazdasági Szak- középiskola, melynek tanulói már augusztus 30-án a Nagymiskolci Állami Gazdaságban dolgoztak. Később hozzájuk csatlakozik a Herman Ottó Gimnázium és az Egészségügyi Szakközépiskola is. Itt körtét és almát szednek. Az I„ II., az Építőipari és a I3erzeviczy Szakközépiskola, vűínmint a Földes Ferenc, a Kilián, a Zrínyi és a Kossuth Gimnázium a Tokaj-hegy- nljai Borkombináttal kötött szerződést. Ez azt jelenti, hogy a miskolci diákok elsősorban Tarcalra, Mádra és Olaszliszkára járnak szüretelni. Néhány földesista a bogácsi termelőszövetkezet kérésének tesz eleget. A Zalka Máté gépipari szakközép- iskolások a Bodrogközi Állami Gazdasággal állnak szerződésben. A többi iskola diákjai naponta járnak a területre, a gépipariban tanulók viszont táborszerű elhelyezést kaptak. A szakmunkásképző intézetek szintén a már előbb említett termelő- szövetkezetekkel, s állami gazdaságokkal építették ki kapcsolatukat. Itt említeném meg, hogy az általános iskolák tanulói elsősorban a Nagymiskolci Állami Gazdaságba és a környező tsz-ek- be járnak dolgozni. Minden turnus öt napig tart, és előreláthatóan november elejéig végeznek a gyerekek mezőgazdasági munkát. Ezért 100-tól 400 forintig kapnak „fizetést” A 14—15 ezer miskolci diák egyébként tavaly mintegy 8 millió forintot keresett meg így.' T. L. Ebéd után jó hideg sör. Kell ennél finomabb? A csehek a megmondhatói, hogy a nap bármely szakában finom az a sör. Bármikor, bármerre jártam Prágában, mindenütt dugig tele sörözőt láttam. A két leghíresebb: a Pivovar U FK5ku és a Kehely fogadó. Ez utóbbi Svejk törzshelye volt — a róla szóló regényben. A Na Bojiäti utcában már az ajtó előtt sokan várakoznak, hiszen annyian nem férnek be, mint amennyien Maugham novellahőse, a sekrestyés elvesztette hivatalát, mert írni—olvasni nem tudott. Szomorúan ballagott az ut- can, s rosszkedvű füstölgésében szeretett volna rágyúita- m. Szivnivaló nem lévén nála, trafik után nézett. Csakhogy a kornyékén nem volt trafik. A sekrestyés, noha híján volt az írás—olvasás tudományának, nem volt buta ember. Megtakarított pénzecskéjéből dohányboltot nyitott erősen bízván abban, hogy a forgalmas, de a dohánnyal eí nem látott helyen a trafik hiányt pótol és tisztes jövedelmet hoz... Az üzlet beindult, s olyan hasznot hozott, hogy lehetővé tette egy újabb beruházás finanszírozását is. A hajdani templomszolga újra a nyakába vette a várost, fehér foltot keresni, trafikot nyitni. Az ismert példát annak illusztrálására tettem közzé hogy bizonyítsam: az ellátatlanság fehér foltjainak felszámolásához nemcsak a pénz szükséges, hanem a felismerés is. Felismerése annak, hogy — közhasznú kifejezésekkel élve — hol szorít a cipő, hol szűk a keresztmetszet. A kereskedelmi ellátást Borsod északi tájain a hagyományos módon (üzletépítés) megoldani nem lehetett. Mozgó ABC járja az aprófalvakat. A majd’ 350 települést számlaló Borsod perifériás részein egy mikrobuszban berendezett fogorvosi rendelő látja el a betegeket. Ezzel is, így is tüne- deznek a fehér foltok. Máshol másfajta erőfeszítéseket kell tenni. Az utóbbi három évben például az iskolai étkeztetésben részesülő borsodi tanulók arányának növekedése elérte vagy meghaladta az országos átlagot, de a látványos eredmények dacára sem sikerült behozni a lépéshátrányt. Megyénkben általában száz általános iskolás közül 44-en kapnak ebédet a menzán, ez héttel marad el a hazai átlagtól. Az erősen iparosodott Borsodnak ipari fehér foltjai is vannak. Földrajzilag is, szakmailag is. A Sajó szalagjára fűzött ipari agglomeráció döntően „nehézsúlyú” munkát kínál, más területek viszont iparszegények.. Ezen belül az iparilag fejlett körzetek -a könnyebb munkát adó feldolgozó ágazatokban (gépipar, élelmiszeripar) feltűnően szegényesek. így aztán az a helyzet, hogy az iparilag fejlett körzetekben egyrészt tartósan magas és^kielégítetlen a férfiakat igénylő munkaerőkereslet, s ugyanitt gondot jelent a lányok és az asszonyok foglalkoztatása. Mindebből csak azt szeretném leszűrni, hogy a „fehér folt” nem okvetlenül jelent, földrajzilag, valami isten háta mögötti vidéket. A megyeszékhely Miskolcnak, az ország második városának is vannak ilyen pettyei. Az igények sarkantyúja ösztökél annak kimondására, hogy kellene már egy új, valóban korszerű mozi; hogy a Centrum már nem győzi az egyetlen nagyáruházra nehezedő nyomást; hogy hovatovább a szűkén vett belváros, a Széchenyi út és környéke minősül Miskolc legavultabb részének. Az Avas komfortosodása, a „lelakott lakótelepek” fokozatos felszámolása a jó irányt jelzi. A hiánypótlás természetesen nem föltétien jelenti azt, hogy valami korábbi mulasztást kell korrigálni. Ki hitte volna például a hetvenes évek eufórikus felhangokat sem nélkülöző időszakában, hogy Putnokon, az elavultnak, öregnek mondott téglagyárat hatszázmillió forintért felújítják? Ki hitte volna, hogy a szemét, a hulladék is kincs, s komoly preferenciájú pályázatok készülnek a hulladék, vagy ahogy a felértékelés után mondják: a másodnyersanyag hasznosítására? Változnak az idők. S azokban — talán — mi is változunk. Az évülhetetlen érvényű latin bölcsességet az atomkorhoz illő gyors felismeréssel koronázhatjuk csak. BRACKÓ ISTVÁN szeretnének. Már a bejáratnál különös a hangulat, kis fülkében képeslapokat, Svejk-figurákat árulnak. A nagyteremből verkli-zene szűrődik ki, a többi termekből pedig több nyelvű beszélgetés-foszlányok. Sok itt a külföldi. Patinás hangulatot áraszt az egész söröző és étterem. A kis teremben Svejk jóságos képe tekint ránk egy rajzról, mellette a többi regényhős vág szerepéhez méltó ábrázatot. A szomszédos hatalmas helyiség falai a derék katona bölcseletéivel vannak tele- pingálva, gúnyrajzok kíséretében. Egy nagy festményen Ferenc József látható. A pincérek korhű öltözékben szolgálnak fel, egyenruhájukon számos kitüntetés fityeg. Csodálatos illat terjeng a levegőben, a legkülönbözőbb helyi specialitások gőzölögnek. A sör természetesen itt is elengedhetetlen kelléke az ebédnek, a vacsorának — vagy éppen a baráti beszélgetésnek. A főváros legnagyobb sörözője azonban a Kreman- cova utcában található Pivovar U Fleku. A kertrészszel együtt hat helyiség közül válogathat a vendég. A termek a következő nevekre hallgatnak: Akadémia, Rikirszka, Régi Cseh, Hurs- ka és Kabaré. Összesen 1200- an (!) férnek el... El lehet képzelni, mi sör fogyhat el itt egy nap. Mint a vezetőtől megtudtam — 30 hektoliter! S nem is akármilyen, mert egyedül csak >(c Egyszerre több, mint húsz korsó sört visz a Pivovar U Fleku pincére. itt kapható 13 fokos fekete sör. Ezt a söröző mellett főzik. A 85 főnyi személyzet speciális ételeket is szolgál a sör mellé. Igen kedvelt a Flekovski gulyás gg a Fle- kovski rostélyos. Az ár is szolid, III. osztályú. Az épület falai egyébként pontosan 1499 óta állnak. Hogy azóta hány korsó sör fogyhatott itt? Ki tudja? (temesi) A csehszlovák főváros legnagyobb sörözőjében 1200-an kóstolhatják meg a finom fekete sört. Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga- ; dóóráját Éles Sándorné, 1/3. sz. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21. sz., 17 órakor; Gyúró Józsefné, Középszer u. 15. 8/3. sz., 18 órakor; Halász András. III/5. sz. pártalapszervezet, Gorkij-telep 1. sz., 17 órakor: Sárközi An- dorné. Kossuth Gimnázium, igazgatói iroda, Dayka Gábor u. 4. sz., 16 órakor.
