Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)
1983-09-10 / 215. szám
Kotta ügyelő „Kottafigyelő” néven új szolgáilat.ast indítóit, az Állami Könyvterjesztő Vállalat: a Rózsavölgyi Zenemű- bolt szakemberei a nehezen megszerezhető kották megrendelőinek nyújtanak segítséget — díjtalanul. A kívánságokat előjegyzik, s ha a keresett mű nem a Zeneműkiadónál jelenik meg. külföldi kiadóknál is mód nyílik a megrendelésére. A „Kottafigyelő” a bolt nyitvatartási idejében — 9.30 és 18. illetve szombaton 9 és 13 óra között — áll a vásárlók rendelkezésére: személyesen. a 183-500-as telefonon, s megkereshető levélben. a bolt címén: Budapest, V. kér.. Martinéin tér 5. Irá- nyítószám: 1052. ^Porkoláb Albert tanácselnök-helyettes gratulál elsőként Neunen év a közmű velődéiben OJ Akt (könyvvel) Mi marad meg a művészetbőlY if Örömmel jöttem ebbe a városba Interjút kellett volna készítenem Löffler Bélával, a Kassán élő kiváló szobrászművésszel. Az interjú azonban szigorú műfaj, felkészültséget és pontosságot kíván az újságírótól, ugyanakkor nyugalom is szükségeltetik hozzá, amelyben a partnerek nemcsak kicserélhetik. de rendezhetik is a gondolataikat. Vannak azonban esetek, amikor a riporter mégsem érzi kudarcnak az interjú elmaradását. így jártam csütörtökön a Kazinczy Klubban, ahol Miskolc képzőművészei gyűltek össze baráti beszélgetésre, hogy a (tegnapi) kiállítás-megnyitó előtt ismerkedjenek az idős mesterrel. Ritkán adódik ilyen alkalom. pedig — fogalmazódott meg az eszmecsere során — igény lenne arra. hogy művészek (és más értelmiségiek) kötetlenül is elbeszélgessenek. Löffler Béla, aki ifjúkorában (1937—38-ban) bejárta Európa azon országait. ahol egy fiatal szobrász számára (szakmai és más) látnivaló kínálatot, idős fővel (1968-ban) ismét felkereste ezeket a helyeket (Párizst, Londont. Münchent), s ellátogatott Amerikába is. A legriasztóbb élménye (ott, kint) az volt, hogy az emberek visszahúzódnak a magánéletbe. a tévéjük elé, s a pénz utáni hajsza közben arra sincs idejük, hogy megismerjék a szomszédjukat. És elkeserítőnek tartja, hogy az, amit 15' éve „kint” látott, mint egy járvány terjed nálunk is. Mit tehet ebben a helyzetben. ebben a világban a művész? Egyáltalán marad-e hely. idő életünkben a művészetnek? Kifejezi-e a ma művészete a kor emberét? Nem költői és nem öncélú kérdések ezek. amelyeket a sokat megélt (1906-ban Kassán született), sok mindent látott idős mester tett fel Ö maga válaszolt — korántsem kinyilalkozásszerűen — a kérdésekre. Nem a művészet a fontos, „ötödrangü kérdés”, hanem maga a* ember. A művész persze eredendően hiú aki azt hiszi —. mert szeretné —. hogy halhatatlan lesz. De még a legkeményebb kő is elporlad egyszer. Ha a rómaiak nem másolják le (bölcsen) a görög szobrokat, akkor ma semmit se tudnánk az antik görög szobrászatról. O maga sokféle anyaggal (elefántcsont, fa. kő, márvány) dolgozik, s úgy érzi, egy szobrásznak 200 évig kellene élnie, hogy megismerje az anyag természetét. Meri másképpen viselkedik a kő, amelyben még benne van a bánva nedvessége, mint az, amelyik 100 évig állt a temetőben. (Ilyennel is dolgozott Löffler Béla.) A kassai dóm szobrainak restaurálása közben jött rá, hogy miért pusztultak el a gótikus katedrálisok kődíszei, szobrai. A szállítás mindenkor drága volt, s a hajdani mesterek a legközelebb található anyagból dolgoztak. A kassai dóm szobrai erdőbé- nyei homokkőből vannak, amelyek a nappali és az éjszakai hőmérsékletingadozást sem tűrik jól, s különösen nem a levegőben levő párát. Mi marad meg mégis a művészetből, s egyáltalán miért farag még most is egy- harmad tüdővel, infarktus után is? Mert az alkotás gyönyörűség. A birkózás, a küzdelem az anyaggal, miközben kilesi-tapasztalja annak minden titkát. Ám a lényeget csak akkor tudja kifejezni a művész, ha nyitott szemmel jár a világban, ha nem szűnik meg érdeklődni az ember (dolgai) iránt. Autodidaktának vallja magát, aki sok mindenkitől tanult (Medgyessy Ferenc barátságára büszke), de rossz zsurnalisztakérdésének tartja, hogy ki volt a mestere. A rómaiak még büszkén vallották autodidaktának masukat. hiszen a fogalom akkor még eredetiséget jelentett . . . Ma már talán senki se emlékszik arra, hogy 1938 es 1944 között Löffler Béla (többedmagával, az azóta városunkban elhunyt és méltatlanul elfeledett Ruttkay Györggyel együtt csoportos kiállításon) többször is kiállított Miskolcon. Most is szívesen jött városunkba, s meghatottan köszönte meg a baráti összejövetelt, s szives fogadtatást. Szobrai (tegnap délutántól) a Herman Ottó Múzeum Papszerén levő épületében láthatók. (liorpácsi) Miki egér feltámadt? A kérdésre képekkel felel igen-t a Paris Match egyik legutóbbi száma. Saint-Tropez- ben, a francia sztár- üdülőben a színes felvételek szerint hemzsegnek a híres kisegerek, Walt Disney kreatúrái — legalábbis a fürdőruhákon. A lassan már hetedik évtizedébe lepő kisegér valaha a legnépszerűbb rajzolt filmsztárja volt a világnak. Később a három kismalac, majd Hófehérke elhódította tőle a dicsőséget. de most — úgy látszik — visszaszerzi hírnevét. Talán a nosztalgiahullám egyik jele ez is? — veti fel a kérdést a francia magazin riportere. — Nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a sztárok fürdőruháján a világhírű egérke díszeleg. (máté) Lévay-díj Tenkács Tibornak Sok évtizedes közművelődési tevékenységéért kapta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Lévay József-diját Tenkács Tibor festőművész. A kitüntetést tegnap délelőtt hivatalában adta át Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese. A közművelődési díjat 1982- ben alapították, most először adták át, és ahogyan az idős mestert köszöntő elnökhelyettes is mondta, a 70 éves Tenkács Tibor méltán kapta meg elsőként. 1941-től él Tokajban. és életútja azt bizonyítja, hogy lehet patrióta a máshol született ember is. ha szereti a helyet, ahol él és dolgozik. Az ejső tokaji könyvnapot 1942-ben Tenkács Tibor szervezte meg, és a festőművész- rajztanár negyven esztendeje szervezi a hegyaljai város közművelődését. Ahogyan mondta: útón-útfélen Tokig érdekében köti össze a szála+ Csontfaragások (Kiss József felvételei) Hungaroton ■hanqlemezhelck Az. idén hatodik alkalommal rendezi meg a Hungaro- ton-hanglemezheteket a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A szeptember 16-tól október I -ig tartó esemény- sorozatot a Sehola Hungari- ca énekegyüttes hangversenye nyitja meg, s ezen az ünnepi rendezvényen adják át „Az év hanglemeze” díjakat is a legsikeresebb hanglemezek készítőinek. A hang- rögzítés technikájának fejlődése a vállalat kiemelt feladatává tette az alaprepertoár legjelentősebb darabjainak újrarögzítését. így az új kiadványok sorát gazdagítják Liszt szimfonikus költeményei, a Wagner-operak részletei vagy a Magyar nyelvemlékek hanglemeze. Az eseménysorozat október 1 -én, a zenei világnapon a Liszt Eeienc Kamarazenekar kecskeméti koncertjével zárul. jfc A Jévay József közművelődési dijat tavaly alapította a megyei tanács. kát. Az ő nevéhez fűződik az 1954 óta működő tokaji mü- vésztelep létrehozása, 1966- ban szervezte meg a Zilahy György Művészbarátok Körét, és vezető egyénisége ma is. Neki is köszönhető, ha a körnek az ezész országban vannak barátai. Tenkács Tibor hosszú', elkötélezétt életútja-’, nak is köszönhető, ha a kisvárosban nagy. látható és láthatatlan hátországa van a közművelődésnek. Vasárnap, szeptember 11-én kezdődik a tokaji írótábor, szeptember 11-én nyílik a tokaji Galériában a Zilahy György Művészbarátok Körének újabb tárlataként Tenkács Tibor kiállítása. Az idős művész több. mint 60 olajképét láthatják Hegyalja vendégei. Rezei, bronzot veszek! Keresem, kutatom a hirdetéseket, de sehol nem találok ilyenre. . Sajnos, dedszülök, nagyszülők nincsenek, pedig esetleg az ö háztartásukban még akadt volna... A másik gondom még nagyobb; féltem a köztéri bronzszobrokat. Csak nehogy lábra keljenek, helyet változztassanak! Éppen ezért felhívom a figyelmet: jó lenne, ha a közbiztonság őrei most ezekre figyelnének. Nehogy eltűnjön egy-égy kéz láb. netán fej! Most sajnálom igazán, hogy tornaversenyeken csak okleveleket szereztem. Nem kaptam bronzérmeket. Most nem lennek ilyen bajban. Gyermekem miatt tudniillik, aki az általános iskola második osztályába jár. Rettentő lelkiismeretes, s minden szent előtte, amit a tanító néni mond. <Persze ez jó dolog.) Ha az iskolába be kell vinni valamit, azt akárhonnét. de elő kell teremteni. Eddig még nem is volt baj, az újságtól a bábfiguráig mindent megkerestünk. De most szomorúan tért haza, s elkeseredve mondta: „Anya, réz- és bronzgyűjtés lesz. Honnét szerzünk? Már a tanító nénitől is megkérdeztem: hol található?” Látva csodálkozó, gondterhelt arcomat, minden reménye szertefoszlott. Szeméből ezt olvastam ki: „Még anya sem tud segíteni!" így hát ezúton kérem: aki meg akar szabadulni örökségétől, vagy túl akar adni bronzérem-gyűjteményén, segítsen. Felvásárolom, hálás leszek érte. A gyerekért mindent. ll M, Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy útépítési munkák miatt 1983. szeptember 12-én, 4 órától - várhatóan két és fél hónapig mmm iezarasra a Papszer és a Toronyalja oica Az ótmenöforgalom részére a terelőútvonalak a Nagy- váthy és Korvin Ottó utcák között jelezve lesznek. A te- heigépkocsiknak ajánlott útvonal az északi tehermentesítő út, személygépkocsiknak a Szabó Lajos, Paláczy utca. A Széchenyi útra tereit autóbuszok által okozott, várható forgalmi zsúfoltság elkerülése érdekében a belvárost csak azon járművek vegyék igénybe, amelyeknek ez feltétlenül szükséges. A Déryné utcában mindkét oldalon megállási tilalom lesz bevezetve, a várakozóhelyek megszűnnek. Árurakodás a Déryné utca keleti oldal beépítetlen területéről lehetséges. Kérjük a járművezetőket, !ieKeoi a forgalomterelés időszakában. Az autóbuszok útvonalának változtatásáról az MKV külön tájékoztatást ad. A forgalomterelés idejére a lakosság megértését és szives türelmét kéri a MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT A szobrászairól Löffler Bélával
