Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)
1983-09-06 / 211. szám
lit tapasztalt a Fogyasztók \árosi laoácsa? hőitek a bevételek Merre gurulnak a komfortosítás forintjai'/ Több turista A széntől a garanciáig (Folytatás az 1. oldalról) A szén minősége, az iskolai konyhák tisztasága, rendje, fogyasztói érdekvédelem a szolgáltatóiparban — csak címszavakat idéztünk azokból a témákból, amelyekkel a megalakulása óta eltelt tíz hónap alatt foglalkozott á Fogyasztók Miskolc városi Tanácsa. Vajon mit sikerült eddig elérni, milyen tapasztalatokra tettek szert vizsgálódásaik során? Tavaly novemberben a tüzelőanyagok -és fűtőberendezések kínálata szerepelt a tanács napirendjén. .Sikerült elérniük, hogy a TÜZÉP az akciós szén kiszálítását meggyorsította, s amíg kevés érkezett a fontos fűtőanyagból, szüneteltették a kiskereskedők, fuvarosok korlátlan kiszolgálását. A szénvásárlók közül azonban métákkor sem tpdta mindenki — s most, az ősz közeledtével nem árt felidézni —, hogy a szénben levő túlzott mennyiségű meddő árát a TÜÍZÉP visszatéríti a vásárlóknak. A gyermek- és diákétkeztetés helyzetét a tanács tagjai, a városi tanács kereskedelmi osztályának szakembereivel együtt vitatták meg. A tianácsi hatóságnak továbbított javaslatokban pontosan meghatározták azokat a iskolai konyhákat, ahol példád) baj volt a tisztasággal, egyhangúnak találták az uzsonnát és a tízórait, vagy nem kaptak repetát a gyerekek. ' ■' • Az élelmiszerpiacok, .vár sárcsarnokok . helyzetével, foglalkozva javasolták, hogy az havasi lakótelepen feltétlenül javítani kell a zöldséggyümölcs ellátáson. Azóta a lakótelepen új kispiacok létesültek. s új zöldség-gyümölcs bolt is nyílt. Átláthatatlan, érthetetlen a tartós fogyasztási cikkek garanciájára vonatkozó rendeletek, utasítások. állásfoglalások rendszere, így a vásárlók túlnyomó része nem is na- gyory tudja, mit kérhet számon a gyártótól és a kereskedelemtől — ezt is a Fogyasztók Városi Tanácsának tágjai állapították meg. a szolgáltatóiparban vizsgálódva. De nemcsak javasoltak, hanem cselekedtek is: tegnap nyitották meg a Rónai Sándor Megyei .Művelődési Központ színháztermében „A vásárlók érdekében” című kiállítást. Aki ellátogat ide. néhány perc alatt megismerkedhet azokkal a jogszabályokkal és lehetőségekkel, amelyek a fogyasztói érdekvédelmet szolgálják Magvar- országon. A Fogyasztók Megyei Tanácsának ülésén elhangzott azonban az is. hogy a leggyakrabban használatos előírások rövid kivonatát nem ártana a megfelelő he- lveken a boltokban is kifüggeszteni ... Az idén még egv témával foff'aikozik a Fosvásztók Városi Tanácsa: a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat karbantartói. felújítói munkájával. a lakók ideiglenes elhelyezésével. a házfelügyelői rendszer helyzetével s ezen bei fii természetesen a takarítással. a szeméttárolással és szállítással. A fogyasztók közvetlenül is elmondhatlak a véleményüket: fórumot rendeznek az avasi lakótelepen és Szirmabesényőn. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal értékelése szerint az év első hét hónapjában 10 százalékkal több külföldi járt hazánkban. mint tavaly ilyenkor. . A turisták-száma 7 százalékkal nőtt, ezt háromszorosan meghaladta az átutazók számának'emelkedése. A tu- ■risták rövidebb időt töltöttek Magyarországon, mint a korábbi években, a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele azonban valamelyest tovább javult. Több mint egy- harmadával nőtt a szervezett külföldi forgalom, elsősorban a szocialista «’szagokból. Kedvező jelenség az is, hogy valamennyi ' országcsoportnál emelkedtek az egy érkezőre jutó bevételek. A szocialista országokból érkezett a külföldi vendégek kétharmada; Az előző évhez képest 25 százalékkal több vendég: érkezett Csehszlovákiából és Lengyelországból. Jugoszláviából feleannyian érkeztek, mint tavaly. A tőkés országokból — Ausztria kivételével — kevesebben érkeztek, mint tavaly ilyenkor, s rövidebb időt töltöttek ha- . zánkban. A külföldre irányuló magyar idegenforgalom több mint egynegyedével nőtt. Nemzetközi idegenforgalmunk bevételei és kiadásai a rubelelszámolású forgalomban 58 millió transzferábilis rubeles, a konvertibilis forgalomban pedig 68 millió dolláros aktív egyenleggel zárultak. (k—ó) Művészek — állatokról „Naponta száz alakban../' Somlyó György most megjelent verseskötetében - csakúgy, mint a költő és felesége, Szelényi Anna irodalom- kritikus életében — igen fontos szerepet tölt be a macska. jelen esetben „a bájos és tiszteletre méltó Micmic." — Hozzánk kerülésének izgalmas története van — meséli. — Elveszett cicánkat szerettük volna pótolni, és felhívtunk egy újságban hirdetőt, aki „Állatbarát” jeligére kutyákat és macskákat ajánlott. Szigorú férfihang hallatszott, s elkezdte a kikérdezést: „Hol lakunk, hány szobában, hány négyzetméter alapterületen, milyen a lakás fűtése, kert van-e, hány fa van benne, mit akarunk enni adni a macskának és hányszor egy nap?” Amíg megpróbáltam precíz válaszokat fogalmazni, egyre jobban elbizonytalanodtam: vajon méltó vagyok-e én erre a cicára?! El tudom-e látni felelősséggel azt a feladatot, amit egy macska tartása jelent? Végül mégis megkaptam a címet. Kiderült, hogy több állattartó együtt adta fel a hirdetést, és én a Bródy Sándor utcába mehetek. Itt aztán nem várt kép tárult elém: Jancsi és Juliska boszorkánya és tanyája festhetett úgy, mint Micmic első otthona, csak itt még vagy nyolc-tíz kutya és macska is szaladgált. A tűzhely alól. melyen kormos fazekakban gyanús levek gőzölögtek, egy hamuszürke, nyávogó gombócot húzott elő a néni, s nyújtotta. A cica szemébe néztem, s már tudtam: hosszú, gyönyörű barátság elé nézünk. Otthon azután az alaposabb állatorvosi vizsgálat után kiderült, hogy szegény kis barátunk igen súlyosan beteg. Hetekig ápoltuk, gombostű- nyi orrlyukába alig tudtuk a gyógyszert becseppenteni. De csakúgy nem szerette a bolhairtás műveletét sem, amit sokszor meg kellett ismételni, míg végre tiszta és egészséges lett. Most három és fél éves gyönyörű állat, aki: „naponta száz alakban megalkptja saját emlékművét a lakás minden fontosabb közterén.. DOBOS KLÁRA jfc Somlyó György, Szelényi Anna és Micmie Miskolc és vidéke IRÁNY ÉS ARÁNY A VÁROS GESZTUSAI U^TUUj ellátás aránya 51 százalékról 61 százalékra nő. öttel gyarapszik a tízezer lakosra jutó 1 kórházi ágyak száma, s hetvenről kilencven százalékra emelkedik az óvodában elhelyezhető gyermekek aránya. Hatvan, Kapuvár, Pécs példája nyomán Borsodban is bevezették a városkörnyéki igazgatási rendszer intézményét. Megjegyzendő, hogy az 1971-es I. törvény kissé megkésett alkalmazásáról van szó. A húsz borsodi városkörnyéki községben 36 ezer ember él, s ez az újfajta együttélési forma Kazincbarcikán 1981 óta, Miskolcon, Özdon és Sátoraljaújhelyen 1982 óta működik. A jogi rendezés helyességének erősítése érdekében írom le, hpgy az új községi státusz tulajdonképpen a korábbi téjfc A különleges postai küldemény egyórás, föld alatti utazás után megérkezett Rudolf telepre. (Pásztor Károly felvételét jfc Új házsor Mályiban ... A 2500 lakosú településen a hasonló rangú községek sorában itt a legnagyobb az építési kedv. A számok átlagot fejeznek ki. és az átlagos viszonyok változását jelzik. A városokban mérsékeltebb ütemű lesz a fejlődés, de az úgynevezett agglomerációs övezetben máris szembetűnő a dinamizmus. Ez az átrendeződés értékelte föl a bármilyen közlekedési eszközzel egy órán belül megközelíthető házak, porták értékét, s ez a felismerés juttat a közös pénzből (nem a város rovására, de a városnak ezzel kevesebb jut) többet a vidéknek. Az elosztás aránvain, az utolérési effektus hánvado- sán lehet vitatkozni. De ez az irány: jó irány. Tudjuk, hogy a borsodi községek leiében az egészségre ártalmas az ivóvíz, s tudjuk azt is, hogy majd ugyanennyi helyen még megoldatlan a húsellátás. De az is bizonyos, hogv egv felsőzsolcai családi ház kétszeresét éri egy miskolci panellakásnak. A város már nem olyan vonzó. S ennek kimondása nem nyirbálja meg a városi habitust, hiszen a város lesz több, ha gondjának, pénzének egy részét megosztja az urbánus körülményeket annak hátrányai nélkül kínáló társ-településekkel. BRACKÓ ISTVÁN Olvasom a hirdetési, hogy kétszobás, összkomfortos bérházi lakást elcserélnének „városkörnyéki családi házért”. A feladó nem változtatott munkahelyet, szakmájának, hivatásának gyakorlása öt is, a/, asz- szonyt is a városhoz köti. A gyerekek elhelyezése bonyolítja ugyan a helyzetet, de ha összeköltöznek a nagymamával, megoldódik a háztartásvezetés is, a zöldséget megtermi a kert. Igaz, hogy kezdetben szénnel kell majd fűteni, s a bejárás több időt vesz igénybe: ám a vélt haszon arányban áll a befektetéssel. Nincs két egyforma otthonteremtő történet, de érdemes felfigyelni az immár elfogadottá, közhasznúvá vált kifejezésre: városkörnyéki település. Már a közvéleményben is rangja van ennek a titulusnak, s nemcsak a közigazgatási átrendeződést és a települési rangsorban bekövetkezett változást jelzi, hanem a „hol-élés” helyett a „hogyan-élés” elvének napi gyakorlattá lett erősödését is. a tervidőszakban, mint az előzőben. Az átlagon belül például Mályi a II millió forinttal szemben most 34 millió forinttal bodogulhat, a sajószentpéteriek korábbi 110 millió forintját 320 millió forint tetézi. Pérsze, az állampolgár nem milliókban mér. hanem a járdát, az egészséges ivóvizet, a bevásárlási lehetőséget és a közlekedési viszonyokat veszi számba. Egészen kinagyítva a képet: mit remélhet a borsodi polgár 1985-ig? Csak öt esztendő távlatában: majd harmincezer új otthon kerül tető alá, a száz lakásra jutó lakónépesség 330-ról 307- re csökken, a közműves vízA világon először Csillében utaztak a levelek nyék hivatalos deklarálása, hiszen például a két Zsolca eddig is ezer szállal kötődött Miskolchoz. A régi, s nem teljesen alaptalan félelem, hogy a város bekebelezi, karakterétől megfosztja, a várost övező településeket, s önállóságukat is megnyirbálja: már nem kísért. A józan felismerésen alapuló szimbiózis alakult ki. a kölcsönös érdekek jegyében. S ezt nemcsak az az egyetemes szándék garantálja, mely szerint a városra nehezedő nyomást úgy kell mérsékelni, hogy a vidék népességmegtartó és -eltartó ereje növekedjék, hanem az országos példaként emlegetett olyan gesztusok is, mint a középénzből kialakított ezer, Miskolc környéki építési telek, vagy a zsolcai kék autóbusz. $ LAKÁS, VIZ, JÁRDA Az erre a tervciklusra vonatkozó borsodi pénzügyi terv — rendhagyó módon — Nem mindennapos postai érdekességben volt részük azoknak, akik ott voltak a bányásznap és a mákvölgyi szénbányászat 100. évfordulója alkalmából rendezett csilleposta indításán, Albert- telepen. Ekkor helyezték postazsákba a feladott küldeményeket. amelyeket előzőleg úgynevezett fedélzeti bélyegzővel, valamint az ünnepi eseményre utaló alkalmi bélyegzővel láttak el. A leplombált postazsákot gépkocsival az Alberttelep I. függőleges aknához szállították, ahol egy postás dolgozó és egy bányász kíséretében elhelyezték egy csillébe. Az aknát és a rudolftelepi munkahelyet összekötő vágatban ezután tette meg történelmi útját, ugyanis a világon először itt került sor a levelek föld alatti szállítására. A különös szállítmány csaknem egyórás utazás után érkezett ismét a föld felszínére, ahol minden egyes levelet érkeztetési keletbélyegzővel láttak el. Ezt követően a postai szabályoknak megfelelően továbbították a címzettekhez a küldeménye* két. Szedik a fűszerpaprikát egy vaskos melléklettel rendelkezik. A megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó települések kiemelten kezelt fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A „konstruktív kompromisszumokat” sem nélkülöző program nyolc községnek (Mályi tói Sajó- szentpéterig) több, mint háromszor annyi pénzt garantál a komfortosításra ebben Érik a Kalocsa-vidék világhírű fűszernövénye, a pirospaprika. A tájkörzetben az idén a szokottnál hamarabb színeződnek a csövek, s megkezdődött a kézi szedés. A minőség fokozására, a termék piacképességénei* megőrzésére ugyanis a korán beért paprikát kézi erővel takarítják be, s majd az érés utolsó szakaszában állítják munkába a gépeket.
