Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-30 / 232. szám

Jó szó is kell... / A gazdálkodásról, félidőben Értekeztek Miskolc mozgalmi és vállalati vezetői A BAÉV előregyártóit szerkezetekből állítja össze az épület vázát Az OTP U1 épülete Aki ma hitelkérelmével sorakozik az OTP-ben, saját bőrén érezheti, mit jelent az. hogy a növekvő forga­lommal színesedő szolgálta­tási skálával együtt nem ja­vultak az ügyintézés körül­ményei az OTP megyei fiók­jánál: a szűk irodákban a zsúfoltság egyre nő. Szerencsére a változásra nem kell már túl soká vár­ni, hiszen a BÁÉV kivitele­zésében épül az új OTP— Állami Biztosító székház a Lottó-tömbben, a Szemere utcánál. Az építők szemlá­tomást jó tempóban halad­nak, s reméljük, hogy más­fel éven belül valóban be­★ így fest madártávlatból az épülő ház lephetnek az ügyfelek az áj irodaház kapuján. Nem is teljesen helyes az irodaház kifejezés, hiszen az épület­(Farkas Ida felvételei) ben nemcsak az említett in­tézmények kapnak helyet, hanem az emeleti szinteken lakásokat is kialakítanak. Akit rajtakapnak, elveszti a készülékét Telefonbetyároh Meghozták már a fát? Kis lakás? Miért nem vesz na­gyobbat? Tudja, hogy hol van most a férje? A felesége rendszeresen megcsalja X. Y.-nal ... A telefontulajdo­nosok a megmondhatói, hogy egyre gyakoribbak az ilyen rosszindulatú zavaró hívások. — Mit tehetünk az egy­re szaporodó telefon betyá­rok ellen? — kérdeztük Ha­vas Józseftől, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési forgalmi osztályvezetőjétől. — A legtöbb esetben a hí­vott fél sejti, ki lehet a „jó­indulatú” telefonáló. Ilyen­kor elegendő a figyelmezte­tés. és megszűnik a zava­rás. Ha azonban fogalmunk sincs a telefonbetyár kilété­ről. írásban kérhetjük a vo­nal megfigyelését. Olyan korszerű technikai eszközök­kel rendelkezünk, hogy egy­szerűen beazonosíthatjuk a zavaró állomásokat. Meg tudjuk állapítani, melyik ál­lomásról kezdeményezték a rosszízű tréfát. Havonta át­lagosan tizenöten-húszán kérnek ilyen megfigyelést. Számiunkra az sem jelent problémát. ha a zavarás úgynevezett városi jogú vál­lalati mellékállomásról érke­zik. Ilyenkor figyelmeztetjük a szóban forgó intézmény vezetőjét, s egyben közöljük a hívó féllel a vállalat ne­vét. A legtöbbször már ez is elegendő ahhoz, hogy ki­derüljön a rosszindulatú te­lefonáló kiléte. Amennyiben magántelefonról kezdemé­nyezték a telefonbetvárko- dást, azonnal intézkedünk az állomás leszereléséről. Min­den hónapban több készü­lékét kapcsolunk ki ilyen okból. Ráadásul ebben az esetben nem térítjük vissza a négy. illetve a hatezer fo­rintos belépési díjat, mivel a telefon az előfizető hibá­jából szűnik meg. Nyugod­tan mondhatom, bealkonyul a telefonbetyároknak. A ké­Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját Garami Károly, Iv.'j. számú pártalapszervezet, Öpt. honvéd u. 21. szám, 13 szülék kikapcsolásával ugyan­is koránt sincs vége az ilyen ügyeknek. Az általunk kiadott igazolás alapján még a polgári bíróság is felelős­ségre vonja az idétlen tré­fák és ugratások szerzőit, végrehajtóit. (szántó) (Folytatás az 1. oldalról) Timar Vilmos, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára a tegnap tartott gazdaságpolitikai aktívaértekezle- ten néhány általános és tartós tendenciára hívta fel a mis­kolci vállalati és mozgalmi vezetők figyelmét. A világgaz­dasági helyzethez való alkalmazkodás olyan kövctelmény- n.vé vált, amelyen jövőbeni boldogulásunk múlik. A külke­reskedelmi egyensúly stabililása. a fizetési mérleg megszi­lárdítása. a termelés, fogyasztás, bérkiáramlás triászának harmóniája a megvalósítandó eélok között a lista élén sze­repel. Terveink, elképzeléseink, feltételeink módosultak ugyan, s a helyzet egyes területeken kifejezetten rosszab­bodott. de alapvető programunk megvalósításától nem te­kintettünk. nem tekinthettünk el! Mivel járult hozzá Mis­kolc országos dolgainkhoz? Elképzeléseinknek — itt is — két gyenge, vagy ha úgy tetszik, bizonytalan pontja volt. Az egyik a külsőnek minősíthető, világgazdasági íeltetelrendszer. Sommásán fogalmazva: a külpiaci po­zíciók számunkra általában kedvezőtlenül alakultak. A másik és a napi gyakorlat­ban fontosabb kérdés an­nak megválaszolása, hogy a magyar gazdaság mennyire tud megfelelni a kihívás­nak. Nos. a tervidőszak első eve gyengén sikerült. A miskolci ipar lassan kapott lábra, viszont az építőipar gyorsabban reagált a válto­zásokra. • • Éppen Joósz Gábor, az EAÉV igazgatója mondotta el, hogy az 1981-es „fekete­leves” után átalakították a belső szervezeti és érdekelt­ségi rendszert, centralizálták a telepeket és decentralizál­ták a tennivalókat, ösztön­díjat adtak a tanulóknak, aztán teljesitmenvberben foglalkoztatták őket. hogy a kötődést megerősítsék. Fel­emelték a kezdő diplomások fizetését, eladtak a felesle­ges gepeket. és olyan, anya­gilag is magasan finanszí­rozott ösztönző rendszereket találtak ki (költség-gazda, vagy a száz forint bérré eső nvereségverseny), amely megduplázta, vagy megfe­lezhette a dolgozók jöve­delmét. A miskolci termelőválla­latok a tervidőszak első két esztendejében az országos átlagot meghaladóan, 5—5,5 százalékkal növelték terme­lésüket. Az idei első fél év növekménye három száza­lék alatt van. Jó eredmé­nyeket produkált a vasipari szövetkezet, a Medicor—Orel, a háziipari szövetkezet. Kár­páti Zoltán, a DIGÉP párt­titkára alig titkolt büszke­seggel mondta el, hogy a nagymúltú diósgyőri üzem az elmúlt három évben át­lagban kilenc százalékkal növelte termelését, s három esztendő leforgása alatt csaknem megduplázta a dol­A Miskolci Közlekedési Vállalót villamoskocsi-vezetői tanfolyamot szervez. Felvételi követelmény;- 8 általános iskolai végzettség- alkalmassági vizsga- 20. életév betöltése- bejelentett miskolci lakás „- büntetlen előélet. Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsózsolca, Mályi, Nyékládháza községekből személyzeti jára­tok biztosítják o munkába járást. Jelentkezni a vállalat vfllamosforgalm? üzemveze­tőjénél lehet, Miskolc, Szondi György utca 1. sz. (A 101/B-s autóbusz végállomásánál.) lár-elszámolású exportot. A vasúti kerékpár, amelynek gyártását korábban meg akar ták szüntetni, most szé­pen jövedelmez. Más kér­dés. hogy a nehéz körülmé­nyé* között is jól prospe­ráló gyárban most 650-nel kevesebben dolgoznak, mint 1980-ban. • • A tegnapi eszmecserének egyébként sarkalatos kérdé­se volt a munkaerő-gazdál­kodás. Nem titok, hogy nem esnek egybe a vélemények. A felszínen krónikus mun­kaerőhiány mutatkozik. Ezt panaszolta föl Berencsi Miklósáé, a pamutfonó szak- szervezeti bizottságának tit­kára is. nem hallgatva el, hogy a Sajó-parti üzem csak a nevében könnyűipari. Nagy Lajos, a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója — a keres­kedelmi pártbizottság ta­pasztalatait is ecsetelve — mondotta, hogy egyre ne­hezebb eladót, jó eladót ta­lálni. Cservák Ferenc, a há­rom megyei ellátó Tüzep igazgatója is amellett tört lándzsát, hogy ha már nincs eleg tégla vagy cserép, ak­kor legalább jó szó legyen... Csakhogy ehhez szakmáját szerető, politikailag is érett ember kell. De az ilyen em­berek fogynak. Egyes véle­mények szerint a mellék­üzemágak szippantják föl a magasan kvalifikált, kreatív szakembereket. Rózsa Ernő, a Pénzügyminisztérium be­vételi főigazgatóságának megyei vezetője — minden bizonnyal a gazdasági ki­mutatások alapos ismereté­ben — védelmére kelt a melléküzemágaknak, állít­ván. hogy tevékenységük hiánypótló vállalkozás. Az országnak is, s a pénzügyi­leg stabilizálódó borsodi termelőszövetkezeteknek is. • • Sok szó esett a tegnapi értekezleten a vezetésről és a vezetőkről is. A hozzá­szólók egy része úgy vélte, hogv a közvélemény türel­metlensége fokozódik az ..egyenlőek között az első” beosztással bíró irányítók­kal szemben. Farkas György, a köztisztasági vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy in­gajáratban van a munka­ügyi bíróságra, pedig ó csak rendet és fegyelmet köve­tel .. . Hozzászólásában, ösz- szetöglalóval felérő zársza­vában Dudla József első tit­kár utalt arra. hogy a ve­zetőkkel, s a vezetéssel szemben fokozódott a köve­telmény. A korábbi érdemek számba vevése csak akkor kezdődhet, amikor az új kö­rülményekhez alkalmazkodni nem tudó vezető az asztaltól föláll . . . Az azonban meg­engedhetetlen. hogy mond­vacsinált ürügyekkel, feles­legesen irritálják azt a köz­hangulatot. amelynek ki­egyensúlyozottságához az amúgyis túlterhelt vezetők jó közérzete is hozzátarto­zik. A helyzet változatlan j Egy ház gazdát keres az Avas-délen — írtuk nemrég. Most azt is hozzátehetjük, hogy a gazdakercsés eddig nem járt sok eredménnyel. A ház a 42. számú Általános Iskola kerítésébe ékelődik, valaha irodaként, majd műhelyként szolgált az építőknek. Most inkább romnak nevezhetnénk, hiszen a puszta falakon és a tetőn kívül minden egyéb el­tűnt az épületből. Az iskola helyszűkében szenved, így min­den hasznosítható négyzetméternek örülnének. Tervet is ké­szítettek, hogy mire tudnák használni az épületet, s arra is gondoltak: mindezt mennyiből, hogyan lehetne megvalósí­tani. A tervekben könyvtár és úttörő-klubszobák szerepel­tek. A hivatalos válasz akkor úgy szólt: nem lenne gazda­ságos az átalakítás, túl nagy összeget emésztene föl az át­építés. Mi régebben, s most sem kívánunk vitatkozni gazdasá­gossági ügyekben, de az mindenki számára belátható tény, hogy az épület sorsáról dönteni kell. A romház csúnya, las­sanként veszélyes is, tanyát kínál gyanús elemeknek, italo­zó. „szipózó” fiataloknak. Ennek ellenére mégis azt jelenthetjük, hogy a helyzet változatlan, a ház úgy áll, mint hónapokkal ezelőtt. Kár lenne tovább halogatni, hogy bontsák vagy sem, hiszen az időhúzás eddig sem hozott semmilyen megoldást. (k—o) órakor; dr. Konczwald Bar­na, 34. számú Általános Is­kola, Könyves Kálmán u. 2. szám, 18 órakor. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom